Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-23 / 225. szám

8 - TOLNATÁJ 1989. szeptember 23. Fényképezés őskora A 150 évvel ezelőtti fényképészeti felszerelés (1839) A fényképezés a fény kémiai hatásán alapszik. A napfény szintelenítö hatását már az ókor termé­szettudósai ismerték. Az alkimisták a Vili. században felfedez­ték az ezüstsók fény- érzékenységét H. Schulze 1727-ben ezüstnitráttal bevont papíron átlatszatlan tárgyak képét állította elő napfény segítsé­gével. Seebeck1810- ben a klórezüst Davy 1814-ben*a jódezüst fényérzékenységét ismerte fel. A fényképezés őskora azonban Nicépho­re Niepce (1765-1833) találmányával kez­dődik, akinek sikerült a sötétkamra által raj­zolt képet aszfaltoldattal bevont fémlemezen felfogni. Az így megvilágított aszfalt levendu­laolajban oldhatatlanná vált és a fémlapból nyomólemezt lehetett előállítani. Találmányát Louis Daguerre (1787-1851) értékesítette és az első fényképeket róla nevezték el dagerro- típiáknak. Ezek úgy készültek, hogy csiszolt ezüstlemezt jódgözökkel fényérzékennyé tett, majd a lemezt sötétkamrába helyezte és fotografált rá. Az Így keletkezett kép higany- gőzös kezelés után láthatóvá vált rögzítése pedig nátriumhiposzulfittal történt Az eljárást a párizsi Tudományos Akadémia előtt Domi­nique Arago fizikus ismertette. Gondolatok Az olasz nép kizárólag színészekből áll - a legrosszabbak a színházakban szerepelnek. (Federico Fellini) Mindenki kezd kételkedni régi előítéleteinek bölcsességében. Ez zavarba ej­tő, de reményteljes pillanat. (James Reston) Az ember önkéntelenül elgondolkozik a haladásról, amikor figyelembe veszi, hogy a piramisokat annak idején fejlesztési segély nélkül építették fel. (John Gunther) A nemi ösztön lényegesen ártatlanabb, mint a falánkság és összehasonlít­hatatlanul szelídebb, mint a hatalomvágy és a törekvés az érvényesülésre. (Hans Henny Jahnn) Tengerek vándorai, a jéghegyek Ismeretes, hogy a tengervíz sótartalma elég nagy, ezért nem nulla fokon fagy meg. Nagyobb hidegben azonban a ten­gervíz is megfagyhat, de mielőtt a fagyás beállna, a tengervízből a só nagyobb ré­sze kicsapódik. A tengeri jég kezdetben különálló táblákból álló jégmezőkben je­lentkezik és az áramlásokkal úszik; ez az uszadékjég. A hatalmas területet elborító uszadékjég tábláinak összefagyásából keletkezik a jégtakaró. Tél végére egyes tengereken 3-3,5 méter vastagságú a jég, de hófelhalmozódással, a felszínre való ráfagyással 4-5 méterre hízhat. A jégnyomással egymásra tolt jégtáblák 10 méter vastagságot is elérhetnek. A tenger felszínén keletkezett jégen ki- ' vül sok édesvízi eredetű jég is bejut a sarki tengerekbe. Behordják a folyók, fő­ként az Északi-sarkvidéken, Szibériá­ban. Sokkal nagyobb mennyiségű édes­vízi jeget termelnek a sarkvidéki gleccse­rek. A tengerbe nyúló gleccserekből töre­deznek le a magas szélességek félelmetes vándorai, a jéghegyek. A jéghegyeknek az északi szélességeken Grönland, délen az Antarktisz a legnagyobb termelője. A jéghegyek a tengerbe nyúló glecs- cserek sokszor igen meredek és magas homlokfaláról töredeznek le, amikor a viz felhajtóereje nagyobbra nő a vizbe nyúló jég szilárdságánál. A letöredezést bor- jadzásnak nevezik. A rendesen szűkebb fjordos öblökben a jéghegyek leszaka­dása nagy hullámveréssel jár. Ezért tele­pednek az eszkimók a vízszinttől bizo­nyos távolságra és magasságra. A jég­hegyek télen és nyáron egyaránt borjad- zanak, de csak a nyári félévben, amikor a fjord nincsen már befagyva, úsznak el az áramlással. Az Északi-sarkvidékről szár­mazó jéghegyek, mert völgyi gleccserek­ből szakadnak le, erősen csipkézettek, szabálytalan alakúak. Magasságuk 60-130 méter, de ez a jéghegynek csak a víz feletti része, és az egész jéghegy magasságának csak körülbelül egynyol- cada, mert a többi a víz alatt van. A délsarki jéghegyek viszont tábla ala­kúak, mert ezek nem völgyi gleccserek hanem a nagy belföldi jégtakaró töredé­kei. Friss állapotban meredek falak sze­gélyezik, a fal magassága 50-60 méter is elérhet, de a legtöbb alacsonyabb, z közepes magasságúakat 30 méterre be­csülik. Akad olyan délsarki jéghegy amelyiknek kiterjedése néhány négyzet- kilométer. Amíg a jéghegy a magas szélességek ben tartózkodik, különösebb veszedel met nem jelent. Bajt csak az alacsonyabt szélességeken, a jártabb tengereker okozhat. A jéghegyen a hullámzás úgy nevezett abráziós peremet váj, maga < jéghegy a melegebb környezet levegőjé lehűtve, ködbe burkolódzik, és így köd köpenyegbe burkolva megtörténhetik hogy egy-egy gyors járású hajó ráfut < padkára, és a hajó összeütközik a jég heggyel. így járt például 1912. április 15 én éjjel a Titanic óceánjáró, Amerikáb; vezető első útján. Az első alpesi napautós Európa-bajnokság DISENT1S, SVÁJC: A korábban síversenyzö svájci Conradin CATHOMEN most nap­energiával hajtott verseny kocsijával tör az elsőségre egy versenyen a Disentis és Laax közötti szakaszon. TELEFOTÓ - MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKES2TÖSÉG A hét karikatúrája Huzalok átmérőjének mérése A huzalok és a kör keresztmetszetű henge­relt termékek átmérője mérhető meg (30 milli­méterig) rendkívüli pontossággal egy Angliá­ban kifejlesztett új módszerrel. A vizsgált min­ta körül percenként száz fordulattal forgó mé­rőfejben egymással szemben impulzus üze­mű infravörös lézerés fénydióda van. Egy for­dulat alatt 300 mérést végez a műszer - a mé­rési hiba minimális. A készülék egy időben megméri a huzal hőmérsékletét is, és a méré­si adatokat szobahőmérsékletre számítja át A fogak lökéscsillapítója A nottinghami (Anglia) egyetem anyagvizsgáló tudósai megállapították, hogy miként bir kóznak meg fogaink a különböző típusú ételek megrágásának feladatával. Kimutatták:; fogak azért nyelhetnek el oly sok energiát törés nélkül, mert kemény szervetlen anyagbí állnak, amelyet folyadékkal töltött pórusok, likacsok vesznek körül. A fog tehát a gépkocsi lökésgátlójának módjára működik: az energiát a folyadék veszi fel, amint a fogak rágá közbeni összeszorításakor a kicsiny likacsok között áramlik. A fogak kemény része kai cium-hidroxiapatit hexagonális prizmáiból épül fel. A prizmák körül lágy „kötőanyag” var korábban azt hitték, hogy egyfajta szerves cement A nottinghami kutatók kimutatták, hog 2-10 nanométeres átmérőjű, folyadékkal töltött likacsok hálózatából áll. A rágás ütései nek, lökéseinek energiáját a likacsok hálózatában áramló folyadék veszi fel. Dupla vagy semmi- Portás! Portás! - kiabál és rohan felindultan egy izgatott hölgy a szálloda portásához. - Pa­rancsoljon asszonyom - elözékenykedik az. Mire a hölgy előadja panaszát: vízszintes 1. és függőleges 1. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. Táplálék, régi irodalmi sza­vunkkal. 14. Veszprém megyei kisközség. 15. Regényét Gárdonyi írta meg regényében. 16. Tallin észt város régebbi neve. 18. Hollandia leg­északibb tartománya és annak székhelye. 20. Ha sietsz, még nem késed le. 22. Mutatószó. 23. Új, német szóval. 24. Gyógyitgat. 26. Fedd, dorgál valakit valamiért. 29. A kén és a vanádium vegy- jele. 31. A kutyával rokon ragadozó állat. 33. Épí­tőanyag. 34. Pápák közepe. 35. Kellemetlen to­jás. 37. Régi orosz lovaskatona. 39. A lóláb szo­kása. 41. Az első emberpár lakóhelye. 43. Afga­nisztán fővárosa. 45. Kérdő névmás. 46. Becé­zett női név. 48. Neves cukrász. Emlékét egy ked­velt tortafajta őrzi (József). 50. Angol tenger. 51. Végtelen kelet. 52. Rádium vegyjele. 54. Huza­mos ideig fülsértő hangot ad. 56. Ifjúsági Maga­zin. 57. Vegyi elem, a konyhasó egyik alkotóele­me. 60. Patak a Dunántúlon. 62. Sok évvel előbb. 63. Ádám, Hugó. 65. Latin eredetű férfinév (július 18). 67. Hozzávetőleges ellenértékek. 71. Máso­lat. 72. Tudományos tétel. 73. Város Törökország európai részén. Régebbi neve: Drinápoly. 75. Kárt tesz valamiben. FÜGGŐLEGES: 2. Mai táplálék. 3. A sivatag régi hajói. 4. Hazánk világszerte ismert gépjár- mügyártó üzeme. 5. Kiejtett betű. 6. Váratlan for­dulat, tréfás bemondás. 7. A bikavér jelzője. 8. Ránehezedő. 9. Élesít. 10. Olyan mértani egye­nesek, amelyek valamely felületet éppen csak súrolnak, de nem metszik. 11. Alakot ábrázoló (a művészetekben). 12. Hozzám. 17. Letesz. 19. Szóösszetételekben újat jelent. 21. Az ókorban Erdély területén élt nép. 25. Felkel! 2/. Saját ke­zűleg. 28. Sziléziai lengyel vajdasági székhely egyik lakója. 30. Ide helyezik a bíróság elé került gyanúsítottat. 32. Konyhai edény. 36. Átható, orr­facsaró szagú. 38. Egy földmunkás talicskányi földje. 40. Az olasz és a máltai gépkocsik nem­zetközijelzése: 42. Egyforma betűk. 44. Háziálla­tok. 47. Akik a mások szerencséjét elkívánják. 49. Fejfedő, tréfás szóval. 53. Az arany vegyjele. 55. A mohácsi csata vezére volt (Pál). 58. Szarvasfajta. 59. Egyik leggyakoribb női nevünk. 61. Pán isten hangszerei. 64. Német hegység. 66. Angol vonal. 68. Egykori etióp hercegek elme. 69. Becézett Ádám. 70. A kálium és a neon vegyjele. 74. A hegy közepe. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., és a függőleges 1. számú sorok a Tolna Megyei Nép újság Szerkesztőségének elmére: 7101 Szel szárd, Liszt F. tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: szeptember 29. A boritét ra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A szeptember 9-i rejtvény megfejtése a köve kezű: Ki nem hajlik a józan ész szavára, Mindig magának lesz belőle kára! A helyes megfejtést beküldők közül az alát biak nyertek könyvet: Orbán Ákos 7130 Tóin Tompa u. 89., dr. Deák Edit 7621 Pécs, Jókai i 25., Fehérvári Lászlóné 7030 Paks, Duna u. Mi Andrásiné Házi Katalin 7100 Szekszárd, Kölest Itp. 20., 111/1., Lacza Zoltán 7191 Hőgyész, Fő u. 2 ■1 1— i— 4 5 6 |7 :8 9 10 R 11 12 V) 13 j 14 15 16 17 □ 18 19 20 ■ 21 □ 22 23 A M J 24 25 26 27 28 29 30 31 32 □ 33 34 35 36 37 38 □ 39 40 41 42 43 44 r 45 46 ■ 47 48 49 50 51 L 52 53 1 54 55 56 57 ■ 58 59 r 60 61 Q V L 62 63 64 r 65 66 67 68 ——— ■ 69 70 r 71 72 L 73 74 75 LE ÜL D Horgászvizsga

Next

/
Thumbnails
Contents