Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-23 / 225. szám
2 - TOLNATÁJ 1989. szeptember 23. Molnár József és D. Varga Márta a biomedicináról- Az Ön igen ízléses, kék színű névjegykártyájára a következő szöveget nyomták: „KNEIPP BIOMEDICA osztrák-magyar vegyes vállalat. Wien- Budapest-Badacsony. Dipl. Arc. Molnár József igazgató.” Ezenkívül megjelöl egy budapesti, valamint egy bécsi lakáscímet és telefonszámot. Mindenekelőtt arra lennék kiváncsi: mit is takar a Kneipp Biomedica név, s mit akar ez a vállalkozás?- A vegyes vállalatnak az a célja, hogy a Kneipp életelveket, rekreációs gyógymódokat Magyarországon is megvalósítsa. Nem ismeretlen dologról van szó, hisz már 1893-ban megalakult az Országos Magyar Kneipp Egyesület. Kneipp német pap volt, s a nevéhez fűződik annak az összetett gyógymódnak az alkalmazása, amely vízkúrából, dietetikából, mozgásból, a gyógynövények felhasználásából, s a lelki áthangolódásból áll. Ezt így együttesen tulajdonképpen rendterápiának is szoktuk nevezni, hisz az alapja az, hogy rendszeresen éljünk, keljünk, feküdjünk és táplálkozzunk. Sajnos nem így élünk, éppen ezért rendkívül időszerű lenne a Kneipp-filozófia alkalmazása. Nyugaton ez igen népszerű, hisz például csak az NSZK-ban több, mint ezer egyesület alakult. Olyan gyógymódot szeretnének megvalósítani, amely teljes egészében természetes eszközökre épül, a vegyszereket, gyógyszereket, a mérgeket, a műtrágyát, permetezőszereket igyekszünk kikapcsolni az életünkből.- Amit Ön eddig elmondott, roppant szimpatikusnak tűnik, és gyönyörűen hangzik, de vajon létezik-e ma Magyarországon olyan réteg, amelyiknek van ideje és pénze ózondús levegőjű uszodára, teniszezésre, egyszerűen arra, hogy önmagával foglalkozzék?- Ezt a kúrát itt a Novotel Szállóban, ahol a központunk is működik, elsősorban nyugati vendégeknek ajánljuk. A programunkat azonban rendkívül figyelemreméltónak tartja, és támogatja az egészségügyi miniszter asszony is, hisz a keleti tömbben először Magyarországon próbáljuk megvalósítani. Őszintén szólva nem Budapesten, hanem Badacsonyban hozzuk létre a központunkat, hisz a természetközelség a vezérelvünk. Azonban iszonyatos falakba ütköztünk, mert kegyetlenül nehéz harcot kell megvívnunk 1987 óta a helyi hatóságokkal. Már régen valutát kellene termelnie a vegyes vállalatunknak, de előreláthatólag csak a jövő év márciusában tudunk indulni. Magyar partnerünk a Márvány szövetkezet, az induló alaptőkénk 25 millió forint volt. Ma már azonban ennél lényegesen több a vagyonunk. Badacsonyban 27 ezer négyzetméteres természetvédelmi területet vásároltunk, ahol jelenleg rendkívül nagy munka folyik. Ez a munka azonban akadozik, hisz nem segítik, hanem gátolják például az útépítésünket. I- Nagyon nehéz szót érteni a magyar hatóságokkal? Mi okozza a legtöbb bosszúságot?- Nehéz? Egyszerűen nem Jehet kijönni velük. Jellemző a szűklátókörűség, az elmaradottság, az, hogy minden közhivatalnok túlértékeli a saját pozícióját, nem ismerik fel, hogy miben van üzlet, még akkor sem, ha ebből hasznuk lesz. Beck Tamás kereskedelmi miniszter a közelmúltban a mi ügyünkkel kapcsolatban megkereste a Veszprém Megyei Tanács elnökét, hogy támogassanak bennünket. De ennek a miniszteri levélnek sincs semmi foganatja, mindent nekünk kell kibrusztolni és kierőszakolni. Holott Badacsonyban csak ebben az évben hárommillió nyugatnémet márkát vesztettünk. Mert visszavonták például a jogerős építési engedélyünket. De nem akarok panaszkodni, nem azért jöttünk ide. Akárhogy is alakul, nem adjuk fel, nem futamodunk meg. I- Egy kicsit elkalandoztunk a magas hivatalok útvesztőiben. Végül is kiknek ajánlják a biomedicinát, kinek van erre pénze?- A Novotel magyarok számára nehezen érhető el. Badacsonytördemicen azonban nemcsak külföldieket fogadunk, hanem magyarokat is, sőt ingyen, alacsony költséggel is tervezünk különböző kurzusokat. Helyünk van, s például sátrat is fel lehet verni a területünkön, ahol a Kneipp-programba bekapcsolnánk a magyar nagyközönséget is. A hidroterápiába tartozik majd a Balaton, Badacsonyban adott a lehetőség a síelésre, a kirándulásra, a vitorlázásra. A fi- toterápiát gyógynövényekkel, természetes kivonatokkal, teákkal, fürdőkkel valósítjuk meg. A táplálkozás alapját elsősorban azok a zöldségfélék jelentik, amelyeket mi magunk vegyszer nélkül termelünk, s nyersen tálaljuk fel. A rendszeres életmód mellett igen fontos, hogy az emberek lélekben is megnyugodjanak. Az emocionális programunkban hangverseny, zenehallgatás szerepel, kiállításokat szervezünk és nézünk meg - fejlesztjük az ember szépérzékét. A jövőben szerte az országban előadásokat tartunk, azért, hogy aki szépen és okosan szeretne élni, otthon a hétköznapjaiban is megtehesse ezt.- Megpróbáltam utánanézni, hogy pontosan mit is jelent a biomedicina. Á „Biológiai pokolgép” című könyvben találtam erre utalást - agyfeljavítást, illetőleg életmeghosszabbítást értenek alatta. Az önök rendterápiája is mintha valami ilyesmit próbálna elérni.- Igen, rokonságot érzek ezzel a megfogalmazással én is, hiszen rekreációról van szó a Kneipp-kúránál is. Nem elsősorban beteg emberek gyógyítását, hanem tiszta, civilizációs betegségektől mentes életmódot ajánlunk.- Igen ám, de kinek? Mert ismerve a mi munka- és életstílusunkat - még ha valaki otthon, vagy másutt meg is tanulja azt, hogy hogyan kell kiegyensúlyozottan élni, nem biztos, hogy rá is ér szépen élni. El nem tudom képzelni, hogyan lenne időm például uszodával kezdeni a napjaimat...- Pedig ma már egyre több embert látni, amint kocog az utcán, a parkokban. Negyedóra, félóra ideje nem igaz, hogy ne legyen valakinek. Inkább az a helyzet, hogy fásultak, levertek az emberek, s tapasztalható egyfajta félelem is a jövőtől. Mostanában túl sok reformkor alakul, akik valamiféle programokat hirdetnek, de talán mi vagyúnk az egyetlen olyan cég, amelynek az a programja, hogy régen bevált eszközökkel feloldja az emberek fásultságát. Úgy gondolom: a politizálásnak ez is egyfajta formája, hisz nem elég szólamokat hirdetni, - az embereket belülről is át kell formálni. Ennek érdekében az egész országban szeretnénk kialakítani a Kneipp-láncot, amely remélhetőleg egy nagy üzleti vállalkozássá fogja magát kinőni.- Hogy stílszerűen egy természetből vett hasonlattal éljek: Önt, amikor tavaly decemberben a Szekszárd- ÉRT Klub egyik rendezvényén részt vett, körülzsongták, akár csak az édes körtét a darazsak. *•- Ez a helyzet bizony, igen nagy az érdeklődés a programunk iránt, rengeteg levelet kapunk. Tolna megyébe egyik kedves barátom, Rácz Zoltán építész hivott meg. Mi Szekszárdon a mezőgazda- sági kombináttal vagyunk kapcsolatba: biobort vásárolunk tőlük. A biobor tulajdonképpen minimális vegyszer felhasználásával termesztett szőlőből készül. A bor, ha úgy vesszük méreg, akkor ha nagy mennyiségben, és rossz minőségben isszák. Nem méreg viszont a mértékletesen fogyasztott biobor. A biotáplálkozásnak igen nagy jövője van szerte a világon, úgy, hogy ilyen termékek előállítása jó üzleti vállalkozás. A Novotelben hamarosan megkezdjük a szekszárdi biobor reklámozását, árusítását. Egyébként Badacsonyban mi magunk is állítunk majd elő biotermékeket, egyelőre még nem exportra, bár van export-import jogunk is. I- Milyen cégekkel létezik még kapcsolatuk Tolna megyében?- Már tárgyaltunk az Aliscavinnel, jelentősebb bortételt rendeltünk meg tőlük. A Nagydorogi Áfésszel próbálkoztunk, hiszen ezen a környéken hagyománya van a gyógynövénytermesztésnek. Sajnos nem jutottunk dűlőre, mert nem tudják biztosítani azokat a paramtéreket, amelyeket a nyugati piac megkíván. A mikrobiológiai szennyezettség magas, a hatóanyagtartalom nem felel meg a nemzetközi normáknak, a radioaktív szennyezettség is nagyobb, mint a megengedett. Nagydorogon korrektül megmondták: képtelenek megfelelni a követelményeknek. De keressük az üzletet tovább. Badacsonytördemicen vegyszer- mentes gyógynövényfarmot hozunk majd létre, s kis mennyiségben ingyen is adunk belőle azoknak, akik felkeresnek bennünket. Szóval jelentős beruházásokat eszközlünk a saját pénzünkből azért, hogy a programunkat meg tudjuk valósítani.- Ml még csak hallottunk a biofarmokról, s az amerikai Spray testvérekről, arról, hogy a kemikáliákat intenzív menedzsmenttel, gondos üzemszervezéssel helyettesítették, a hosszú távú vetésforgót és az új talaj- művelési módszereket alkalmazták. Az eredmény meglepő: a kezdeti visszaesés után a hozamok azonosak a permetezett területekévé), s nincs gyom és kártevő a farmon. Úgy gondolom, ezt a módszert érdemes lenne itthon is kipróbálni, - mondjuk egy állami gazdaság valamelyik üzemegységében.- De mennyire! Létezik egy nemzetközi szervezet, amely a biotermesztéshez programot ad, s ennek tagja a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát is, sőt jelentős tapasztalatokra is szert tettek. Ezeket a módszereket a gyógynövénytermesztésnél is meg lehet és érdemes megvalósítani ha nem is nagy, hanem középüzemi körülmények között. Persze az lenne az ideális, ha mindenkinek lenne egy kis kertje, ahol kapálhatna, mozoghatna, s megtermelné a saját szükségletére a zöldségféléket. Szerencsések azok az emberek, akik vidéken élhetnek, falvakban, vagy olyan szép kis mediterrán jellegű városban, mint Szekszárd. I- Ha nem indiszkrét a kérdésem: Ön hogyan lett ennek a vegyes vállalatnak az igazgatója?- Magyar származású vagyok, de meglehetősen hosszú időt töltöttem Ausztriában, s tanulmányoztam a Kneipp-módszert. Ausztriában döntöttük el dr. Józsa Ferenc orvossal együtt azt is, hogy ezt a módszert Magyarországon is elterjesztjük. Nem kevés pénzt fektettünk be mi is, de még nagyobb a szenvedély, amellyel harcolunk az ügyért. I- Ön szakember, vagy üzletember?- Menedzser vagyok, az eredeti képzettségem építészmérnök. Igen sok időt töltöttem el üzemszervezéssel, nagyüzemek beruházásával, s ez a tapasztalat most sokat segít a munkámban. I- Ön feltűnően jól néz ki, tiszta arcú, és tekintetű ember, kipihentnek látszik. A Kneipp-kúra szerint él?- Köszönöm a bókját. A hétvégeket Badacsonyban töltöm, ahol nem csak szellemi, hanem fizikai munkát is végzek, s teljesen feltöltődöm. A mi 27 ezer négyzetméteres balatoni birodalmunkba szívesen várunk minden állampolgárt, aki kíváncsi a Kneipp-mödszerre, s ha kedve van néhány napot ott is tölthet. Sőt - hétvégi telket adunk, majd legalább egy évre, ahol kertészkedni kell naponta néhány órát, s aztán pihenhet, gyönyörködhet a környezetben, a tájban. Tudja, nagy divat manapság magyarkodni. Szerintem az az igazi magyar ember, aki a másiknak mutat, vagy ad valami újat azért, hogy boldogabban éljen. S ez az egyik igazi, s legemberibb program ma Magyaroszá- gon. ■ - Köszönöm a beszélgetést. „Ma megígéri, holnap visszavonja szavát” Nemzeti munkavédelem a 20-as években 1920-ban a honvédelmi miniszter elrendelte a nemzetvédelmi bizottságok felállítását valamennyi településen. Ezen bizottságok feladatává tették a tájékoztató hírszolgálat, az ún. „T” tisztek munkájának segítését. Az eredeti elképzelés szerint községenként a jegyző, a pap(ok), tanítók, földbirtokosok valamint a gazdakörök és ipartestületek képviseletében 3-3 tag került volna e bizottságba. A tömören besúgói feladatokat a rendelet a következőkben fogalmazta meg: „a község megfigyelése honvédelmi és bolsevista szempontból. Rendszeres adatszolgáltatás a megfigyelés tapasztalatairól és ezek eljuttatása a megyei katonai parancsnokság „T” szolgálatának. E szervezet feladata a keresztény sajtó támogatása a destruktív sajtóval szemben, bizalom felkeltése a nemzeti hadsereg iránt, a keresztény egyesületek működésének támogatása, valamint a polgári karhatalom ellenőrzése.” Mivel az antant képviselői időnként ellenőrző körutat tettek az országban és a békeszerződésben foglaltak betartását vizsgálták, ezért külön titkos utasítás foglalkozott azzal, hogy „idegen államok bizottságainak érkezése esetén a „T” tiszt nem létezik. 1922-ben a közben belügyminiszteri hatáskörbe került tájékoztató tevékenységet megszüntették, mert az „előrehaladott konsolidáció” tevékenységüket szükségtelenné tette. E lépéssel párhuzamosan hozzákezdtek a nemzeti munkavédelem szervezeti kereteinek kialakításához és e keretbe óhajtották beépíteni a korábbi bizottságok tagjait valamint a polgárőrséget is. Az új szervezet célja „hazafias polgárok tömörítése, akik a köz- és közérdekű üzemek fenntartását magukra vállalják és kritikus esetekben is biztosítják azok működését... Mivel ezen szervezet tagjai a társadalom legmegbízhatóbb tagjai közül választatnak ki, a kirendeltségek vezetői fegyvertartási kérelmet nyújthatnak be az illetékes rendőrkapitánysághoz.” Tolna vármegye Nemzeti Munkavédelmi Hivatalának vezetője, Tarnóy részletes feladatmeghatározó körlevelet szerkesztett a járási főszolgabírók számára. Ebben kifejtette, hogy „e szervezet célja a magyar hazafias érzés ápolása, a magyar fajúság érzésének ápolása, a társadalom megóvása a szocializmus és kommunizmus leselkedő agitációjától és hasonló hazafias munkák végzése”. Kiemelte, hogy e szervezet kizárólag a nemzet érdekében kíván munkálkodni, a köz elsődlegességét tartva szem előtt és nem a munkásság ellen szervezik. Ugyanakkor sztrájk esetén tagjai azonnal munkába állnak és biztosítják a közüzemek zavartalan működését. Tarnóy tehát a sztrájktörést nem tartja munkásellenes lépésnek. Hogy nemcsak békés feladatokra gondolnak, arra utal a jelentkezési lapok egyik rovata, amelyben a katonai kiképzettségről, azaz mely fegyvernemnél szolgált ill. van-e géppuskás képesítése a jelentkezőnek, kérdés szerepel. 1922- ben készült egy olyan részletes felmérés, amely tartalmazta a közérdekű üzemek (bánya, villamostelep, malom, tejüzem stb.) felsorolását, valamint működésükhöz szükséges szakszemélyzeti létszámot. Ez az előkészület azért is indokoltnak tekinthető, mert a rohamosan növekvő infláció ellen bármikor sztrájkokra lehetett számítani. Az MNV-tagok szervezésénél elsődleges követelményként a megbízhatóság és az intelligencia szerepelt. Kisebb községekben 5-10, nagyobb településeken 15-30 fős csoportok kialakítását tartották kívánatosnak. Ezen belül is elkülönítve a rendes és póttagokat. Már a szervezés elején is csökkentették az eredeti mércét, ugyanis póttagnak a kevésbé megbízhatók is számításba jöhettek. A községek nem nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a szervezéshez. Ugyanúgy púpnak érezték a hátukon, mint a minden hónap 16-ig kötelezően adandó községi hangulatjelentés készítését, amelyben a munkásokról, iparosokról, földművesekről, tisztviselőkről, egyesületi vezetők véleményéről kellett írni. A bátaapáti jegyző a főszolgabírónak jelentette, hogy eddig 26 emberrel tárgyalt, de közülük mindössze „3 tanult és 5 polgárembert” sikerült az ügynek megnyerni. Úgy látja, hogy „e szám sem biztos, mert ha valamelyik ma megígéri, holnap visszavonja szavát.” A kibújás széles skálájáról szól: egyesek korukra, egészségi állapotukra, mások a szomszédokra való hivatkozással nem vállalják a szervezeti tagságot Volt aki kijelentette, hogy probléma esetén a saját portáját kívánja őrizni, más attól fél, hogy „jelentkezésére a szocialisták és szomszédai felgyújtják a házát.” Izményben és Mórágyon a jegyzőnek sikerült egy listát összeállítani, de a „jelentkezők” sem a jegyzőkönyvet, sem a kötelezvényt nem írták alá. A szervezés eredménytelenségét mutatja, hogy az év végéig a megyében összesen 40 tagja lett a szervezetnek. A dombóvári járásban Gyulaj és Mucsi 5-5 főt, a dunaföldvári járásban senkit, a simontornyaiban Varsádról 2 tagot sikerült beszervezni. A többi járásban is hasonló volt a helyzet: a központiban Őcsényben 7, Simonmajor- ban 2, a tamási körzetben Tengődről 2, Tamásiból 5 és Nagyszokolyról 3, a völgységi járásban 7 településről 9 jelentkező akadt. Az előzőkben említett bátaapáti 8 személy nincs az összesítésben, tehát valószínűleg meggondolták magukat Az 1923-as esztendő első feladatai közé tartozott az alispán szerint „hihetetlen adatok” helyett eredményes szervezéssel a szükséges létszámok biztosítása. Szigorú hangon szorgalmazta a szervezést és a korábbi polgárőrség tagjaival a nemzeti munka- védelmi szervezethez átlépést jelentő kötelezvények és esküívek aláíratását. A „felsőbb kivánalmaknak megfelelő eredmény” nem is maradt el, mert 1923. január 23-án már 44 település jelentése feküdt az alispán asztalán. Érdemes tallózni, hogy mely községek renitenskedtek még mindig, hol nem sikerült eredményesen szervezni. A sváb községek: pl. Gyönk, Majos, Ci- kó, Murga, Kalaznó stb., a munkás- mozgalmilag „fertőzöttebb” falvak: Du- naföldvár, Pincehely, Ozora, Felsőnyék elöljáróságától egyetlen nevet sem tudtak jelezni a vármegyei vezetésnek. A sikeres településeken sem új tagok szervezése, hanem a polgárőrök átjelentkeztetése történt. Éry Márton alispán március 5-én e tárnában sürgető levéllel fordult a települések jegyzőihez. Tarnóy, a szervezet megyei vezetője ismételten a közérdek fontosságáról, a közrend, a közbiztonság, a közüzemek működésének jelentőségéről küldött terjedelmes levelet a járási főszolgabírónak szorgalmazva a járás községeire való ráhatás növelését. A völgységi járás főszolgabírója, Hagymássy 8 napos határidőt adott a jegyzőknek és körjegyzőknek a szervezés befejezésére. 24 nap múlva sürgető levelet volt kénytelen küldeni Apar, Dőrypatlan, Kakasd, Kisvejke, Majos, Mucsfa, Tevel és Zomba jegyzőjének. Újabb 10 nappal később Apar, Zomba és Tevel kapott felszólítást Szeptember elején Apar és Tevel jegyzője utolsó figyelmeztetését kapta, de már fegyelmi ígéretével fűszerezve. 1923. szeptember 17-én Hagymássy főszolgabíró Apar és Tevel 15 kötelezvényét is elküldhette a munkavédelmi hivatal megyei vezetőjének. A kötelezvényeket szabályszerűen a községek kitöltötték. Hogy hiányzott róluk a személyek aláírása? Ezt senki nem vizsgálta. A terv teljesült DR. DOBOS GYULA
