Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-22 / 224. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 22. Ülést tartott a Minisztertanács Az összefogás első lépései A legfőbb gond az eladósodás? (Folytatás az 1. oldalról.) A szóvivő elmondta: a kétnapos ülést a sürgető kormányzati teendők indokolják. A tanácskozás első napján számos olyan kérdést vitatott meg a kormány, amely­ben állásfoglalásának csak néhány na­pos késedelme is fennakadásokat okoz­hatna a jogállamiság megteremtését szolgáló törvénykezésben. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy hétfőn a politikai egyeztető tárgya­lásokon konszenzus született az úgyne­vezett sarkalatos törvényekről. Ezek olyan jogszabályok, amelyek jelentősé­güket tekintve csak történelmi léptékkel mérhetők. A Minisztertanács most ennek szellemében, a politikai megállapodás tiszteletben tartása mellett fogadta el az alkotmány módosításáról, a pártok mű­ködéséről és gazdálkodásáról, az alkot­mánybíróságról és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényja­vaslatokat. A Minisztertanács ülésén megfogalmazódott az a meggyőződés, hogy e törvények múlhatatlanul szüksé­gesek a demokratikus jogállamhoz veze­tő békés átmenet feltételeinek biztosítá­sa érdekében. A kormány ezért szüksé­gesnek tartja, hogy ezeket a tervezeteket már az Országgyűlés soron következő ülésszaka tárgyalhassa. Ezért úgy dön­tött, hogy a sarkalatos törvényeket - az időkorlátok miatt - sürgősségi indítvány­nyal terjeszti be a parlamentnek. Ebben kezdeményezi, hogy a megyei képviselő- csoportok, a rendelkezésre álló rövid időt a leghatékonyabban kihasználva, regionális üléseiken, az országgyűlési bizottságok pedig összevont üléseiken folytassák le a törvényjavaslatok előze­tes vitáját. A kormány javasolja azt is, hogy ezekre az ülésekre az Igazságügyi Minisztérium vezető szakemberein kívül hívják meg a politikai egyeztető tárgyalá­sok három tárgyalófelének képviselőit is. Az idő szűkössége a kormányzatra is je­lentős feladatokat ró az Országgyűlés ülésszakának megnyitásáig. Az elkövet­kezendő napokban az illetékes kor­mányzati szervek folyamatosan dolgoz­nak a szövegtervezetek pontosításán, a szakszerűség követelményeinek érvé­nyesítésén. Amennyiben az előkészítő parlamenti bizottsági vitádban a nemzeti kerekasztal mellett megszületett kon­szenzust érdemben érintő észrevételek, esetleg módosító indítványok hangozná­nak el, akkor azokat a kormány az Or­szággyűlés elé terjeszti. A Miniszterta­nács egyébként azt javasolja, hogy amennyiben az őszi ülésszak az intenzív törvénykezés miatt két szakaszra oszla­na, akkor a sarkalatos törvények az októ­ber közepén kezdődő, második szakasz napirendjére kerüljenek. Az idő szűkösségére utal, hogy a mai kormányülés után már hozzá is fogtak a szövegtervek véglegesítésének munká­jához a törvény-előkészítő szakemberek. Szombaton és vasárnap pedig rendkívüli ■ műszakban dolgozik majd a nyomda, hogy az érintett törvényjavaslatokat az országgyűlés szeptember 26-án kezdő­dő ülésszakán kézhez vehessék a képvi­selők. Csütörtöki ülésén a Minisztertanács törvényerejű rendelettervezetet fogadott el a bírósági cégnyilvántartásról és a cé­gek törvényességi felügyeletéről. A dön­tés nem jelenti azt, hogy alapvetően át­alakul a cégnyilvántartás eddigi rend­szere. A módosítások miatt azonban cél­szerű új törvényerejű rendeletet alkotni. Annál is inkább,mert számos vállalat és szövetkezet törzskönyvi nyilvántartása január 1 -jétől megszűnik. E cégek legké­sőbb 1990. június 30-ig kötelesek cég- bejegyzést kérni. Az ülésen emellett számos gazdasági, gazdaságpolitikai, pénzügyi kérdés is napirendre került. Köztük volt az idei gaz­dasági folyamatokról számot adó előter­jesztés, valamint a jövő évi gazdálkodást megalapozó jegybanki, árpolitikai, pénz­ügyszabályozási kérdés, illetve a tanácsi pénzügyi szabályozás reformjáról szóló előterjesztés. A kormány pénteken folytatódó ta­nácskozása után előreláthatóan már a szokásos módon, szóvivői sajtókonfe­rencián kapnak részletes tájékoztatást a sajtó képviselői. Szenvedélyes, néhol talán már szemé­lyeskedő, de mindenképpen rendkívül fi­gyelemreméltó vitaindítót hallgathattak meg tegnap délután a résztvevők azon az aktivaülésen, melyet az Összefogás az MSZMP megújításáért elnevezésű moz­galom helyi szervezői rendeztek a szek­szárdi oktatási igazgatóság nagytermé­ben. A mozgalom képviselői nevében Benkő Zoltán, az intézmény tanára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Lóránd Károly, az Országos Tervhivatal munka­társa tartotta meg a bevezetőben említett gondolatébresztő előadását hazánk gaz­dasági válságának okairól, illetve a ki­bontakozás lehetőségeiről. Mint mon­dotta, szerinte nem érdemes rendszer­válságról, mint olyanról beszélni (ezt ké­sőbb egy felszólaló vitatta), a jelenlegi helyzet kialakulása sokkal inkább a hi­bás gazdasági, politikai döntésekre ve­zethető vissza. A döntések mögött pedig olyan személyek álltak - s itt Lóránd Ká­roly megemlített néhány prominens, köz­ismert neyet -, akik manapság valódi re­Lesz-e mérnökkamara? formerként igyekeznek magukat elfo­gadtatni a közvéleménnyel. Nekik távoz­niuk kell a vezetésből, helyettük fiatal, hozzáértő szakemberekre van szükség. Ne azt kutassuk folyton - utalt a kataszt­rófa előtti állapotokra -, hogy mi történt évtizedekkel ezelőtt, hanem széles ala­pokra helyezett összefogással kezdjünk el egy új szakaszt. A válságból való kilá­balást az előadó az adósságok minél előbbi visszafizetésében jelölte meg, ugyanakkor óvott a csodaszerként reklá­mozott piacgazdálkodás parttalan alkal­mazásától, ugyanígy a nyugati segélyek­be vetett túlzott reményektől. A szólásra emelkedők számtalan gazdasági és poli­tikai jellegű - egyebek mellett az MSZMP programnyilatkozat-tervezetéhez kap­csolódó - kérdést tettek fel Lóránd Ká- rolynak. Közülük érdemes azt idézni, ami a környezetünkben nap mint nap tapasz­talható - az MSZMP-n belül is létező - politikai csatározásokra utalt: éppen azt nem lehet látni a valóságban, amiért most összejöttek a résztvevők. A szakma védelmében A párthelyiség lezárva és lepecsételve... Alig száradt meg a tinta a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának azon az állásfoglalásán, mely sze­rint a párt nem vonul ki a munkahelyek­ről, egy sziléziai bányában a helyi Szoli­daritás elűzte az üzemi pártszervezet ve­zetőit. Mint szerdán ismeretessé vált, elő­ző nap egy nagygyűlésen a Szolidaritás helyi vezetői megfenyegették a pártszer­vezet vezetőit, akik erre elhagyták a LEMP helyiségeit, s azokat az ipari őrség lezárta és lepecsételte. A Katowicéhez tartozó Sosnowiec Ka- zimierz Juliusz bányája az első munka­hely Lengyelországban, ahonnan eltávo­lították a LEMP üzemi vezetőit. Szerdán a Magyar szociáldemokrata delegáció tartózkodott Ausztriában. Franz Vra­nitzky kancellár, az Osztrák Szocialista Párt elnöke Bécsben hivatalában fogad­ta a küldöttség tagjait: Révész Andrást, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökét, Ruttner György ügyvédet, a ma­gyarországi szociáldemokrácia képvise­lőjét és Molnár Dezsőt, az MSZDP gazda­helyi LEMP-aktiva gyűlésén maga Mieczyslaw Rakowski első titkár is meg­jelent. A gyűlésen javaslat született, hogy a LEMP írjon tiltakozó levelet a Szolidari­tás vezetőségéhez. Rakowski a gyűlésen úgy foglalt állást, hogy a LEMP munkahelyi jelenlétét fenn kell tartani legalábbb addig, amíg el nem fogadják a párttörvényt, amely a pártok munkahelyi jelenlétét is szabályozza majd. Rakowski egyben javasolta, hogy hozzanak létre politikai tanáfisot az összes politikai párt és társadalmi moz­galom vezetőiből, s ez a tanács foglal­kozhatna a hasonló konfliktusok rende­zésével. sági szaktanácsadóját. A megbeszélé­sen az európai helyzet, a kelet-európai szociáldemokrácia helyzete és a két or­szágot érintő aktuális kérdések voltak a fő témakörök. Franz Vranitzky elfogadta a magyar szociáldemokraták meghívá­sát, hogy egy októberben rendezendő nagygyűlésen szóljon a magyar szociál­demokratákhoz. Megyénkben is megalakult a Független Rendőr­szakszervezet alapszervezete Tegnap délután 5 órai kezdettel tartotta meg alakuló ülését a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Füg­getlen Rendőrszakszervezet alap­szervezete. Igeiglenes bizalminak Pataki Rezsőt, bizalmihelyettesnek pedig dr. Welcz Miklóst választotta a 12 alapító tag. Mint elmondták, ezen a alakuló ülésen azért volt ilyen csekély számú résztvevő, mert sokan félnek a pa­rancsnokaiktól. A vezetők egy része ugyanis úgy érzi, hogy ellene irányul ez a szervezkedés, pedig erről szó sincs. Csupán, az élet- és munkakö­rülmények javításáért szeretnének kiállni a tagok, jobbító szándékkal. Franz Vranitzky magyar szociáldemokratákat fogadott Utazás a whiskys pohár körül? Nem akadt még szovjet politikus, akinek a nyugati utazásáról beszámolva, a hazai sajtó főképp azt domborította volna ki, hogy hány pohár tömény gurult le a magas rangú vendég torkán. Borisz Jelcinnek és a Pravdának közös erővel sikerült megtörnie ezt a jeget - amerikai útról lévén szó: whiskyvel és szódával. A szovjet párt központi orgánuma kritikátla­nul, szó szerint átvette az olasz La Repubblica című lap írását, amely azt állította, hogy Jelcin, a peresztrojka fenegyereke, az Egyesült Álla­mokban tett nyolcnapos előadókörútját sza­bályosan végigrészegeskedte. A keserű po­harat azonban végül a Pravda szerkesztősé­gének kellett kiinnia: kénytelenek voltak a lap hasábjain - igaz, a hetedik oldal alján eldugott rövid közleményben - elnézést kérni Jelcintől. Kiderült ugyanis, hogy Vittorio Giucconi, az eredeti mű szerzője a latinosnál is nagyobb könynyedséggel bánt a tényekkel: beszámo­lója igencsak kétes megbízhatóságú informá­ciókra támaszkodott. Lássuk hát a tényeket. Jelcin tíz amerikai vá­rosban tartott előadást. Egyebek közt azt fejte­gette: a szovjeteknek ki kellTépniük szívükből „a félelem rozsdás szögét” ahhoz, hogy olyan szabad emberekké váljanak, mint az Egyesült Államok polgárai. A szovjettagköztársaságok- nak valódi szabadságot kell adni; a többpárt­rendszerben nincs semmi elítélendő; a Szov­jetunióban elakadt a peresztrojka szekere; az SZKP KB Politikai Bizottságából el kellene tá­volítani az öt legkonzervatívabb személyt - íme néhány a jelcini vélemények közül. Ami pedig Jelcin egyik jellemző amerikai tapasztalatát il­leti, azt ö maga így fogalmazta meg: otthon a pártvezetők ellátását szolgáló különleges üz­letekben sincs azt megközelítő színvonalú vá­laszték, mint áz átlagos amerikai élelmiszer­áruházakban. Jelcin előadásonként 25 ezer dollárt kapott. Ebből fedeznie kellett a körút költségeinek nagy részét. Százezer dollárért egyszer hasz­nálatos injekciós tűket rendelt a kábítószer­függőségben szenvedő szovjet betegeknek, hogy ezzel is csökkenjen az AIDS terjedése. Megállapíthatóan vásárolt több videokazettát, így például Rambo-filmeket. És itt érkezünk el az italhoz. A beszámolók szines összevissza­sága kavarog szemünk előtj. Egyesek szerint egy csomó Jack Daniels Black Label márkájú whiskyt szerzett be. Mások úgy vélik, amerikai vendéglátói elfelejtették felhívni a figyelmét ar­ra, hogy a Tennessee whiskyt - ellentétben a vodkával - nem felhajtani, hanem szopogatni szokás. Megint mások „a szállodai szoba magányá­ban kiürített vodkásüvegek garmadájáról” ír­tak. Ezzel szöges ellentétben egyesek viszont' úgy tudják, hogy Jelcin nem magában ivott, hanem állandóan vedelő, népes társaság vette körül a programokkal zsúfolt körút szinten minden órájában. Akadt fültanú, aki állítólag hallotta, amikor Baltimore-ban egy látogatóját Jelcin azzal köszöntötte, hogy „Igyunk egyet a szabadságra!’’. Mindent egybevetve aligha az a legfonto­sabb, hogy mit és mennyit ivott Jelcin. Aki csak egy kicsit is ismeri az orosz társasági élet ha­gyományait, az sejtheti. Jelcin - amerikai útja során - oroszos lelke­sedéssel gyakorolta a tévékamerák össztüzé­ben szereplő, a „közvélemény érdeklődésé­ben lubickoló” politikus szerepkörét. Ebbe be­letartozott a forró kézszorítás boldoggal-bol- dogtalannal, és beletartozott a néha szelle­mes, olykor kissé lapos poénok sziporkája is. A hatás sem maradt el, kiérdemelte a legna­gyobb bókot, amit egy idegen kaphat: azt mondtá'k, olyan a gondolkodása, mint egy amerikaié. Igaz meglehetősen hűvösre sikere­dett Bush elnökkel véletlenszerűre megrende­zett és hangsúlyozottan nem hivatalos találko­zója, de erre is van magyarázat. Jelcin egye­bek közt azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy Gorbacsov napjai meg vannak szám­lálva, ha nem következik be radikális fordulat a szovjet közellátás helyzetében, s ebben az esetben legfeljebb egy évet adott a pártfötitkár elnöknek. Bush viszont Gorbacsovval látja biz­tosítottnak a javuló szovjet-amerikai kapcso­latok és a tárgyalások jövőjét, mert jól tudja, hogy a Jelcin által előrevetített fordulat csak árthat ennek az ügynek. Jelcinnel ebben közö­sek érdekeik, s bár a szovjet politikus úgy tesz, mintha nem venne róla tudomást, amerikai kommentátorok nyíltan kimondták: ő is Gorba­csov toleranciájának köszönheti, hogy a pe­resztrojka fenegyerekeként tündökölhet. Mégis miért a whisky fájt a legjobban a Prav­dának? A szovjet közállapotokat élesen bíráló jelci­ni megállapításokat csak bajosan lehetett vol­na nyíltan támadni. Hiszen a kedden és szer­dán tartott KB-ülésen éppenséggel arról volt szó, hogy baj van a nemzetiségi politikával, és hogy gondot okoz az átalakítási folyamat lelas­sulása. Végül, hogy teljes legyen a kép, PB-ta- gokat váltottak le - olyanokat is, akik Jelcin Amerikábarf ismertetett listáján szerepeltek. Mire a KB-ülés határozatai ismeretté váltak, a szovjet pártlap józanul gondolkodó szerkesz­tői is időszerűnek érezték, Jiogy bocsánatot kérienek Jelcintől. J KÁRPÁTI JANOS Az MTESZ Tolna Megyei Szervezete és a Szekszárd-Ért Klub vitát rendezett tegnap délután a sajtóházban egy Tolna megyei mér­nökkamara szerve­zésének lehetősé­geiről. Az esemény­re meghívták dr. Pungor Ernő aka­démikust, remélve, hogy nagy tapasz­talatával, a témában való jártasságával a kamara megalakítá­sát kezdeményezők segítségére lehet. A vegyészprofesszor szerint a mér­nökkamara legfőbb feladata a szakma, a szakmai etika védelme, éppen ezért a legjobb szakembereket kellhogy tömö­rítse. Azt kell elérni, hogy a legnagyobb kitüntetés legyen egy mérnök számára, ha beléphet a kamarába kimagasló szakmai munkája elismeréseként. Ter­mészetesen az erkölcsi elismerésen kí­vül kézzelfogható előnyökkel kell hogy járjon a kamarai tagság. így például az építészmérnökök közül azok kapják a tervezési megbízásokat, vagy bármely más szakmában az a mérnök kapjon en­A többségében építészek alkotta társaságban jobb oldalon ül Pungor professzor gedélyt vállalkozás alapítására, aki tagja a kamarának. Az 1923-ban született kamarai tör­vényt nem törölték, csak felfüggesztették a háború után, most arra lenne szükség, hogy ezt a jó törvényt ismét hatályba he­lyezzék, megfelelő jogosítványokat bizto­sítva ezzel az alakuló kamaráknak. A Tol­na megyei mérnökkamara megalakulá­sának folyamata, úgy tűnik, elindult, bár nagyon sok még a tisztázatlan kérdés, az indulatos, olykor személyeskedésbe haj­ló vita, nehezen bontakoznak ki a szüle­tendő új szervezet körvonalai.- áa - fotó: kpm ­Francia szuperexpressz (Folytatás az 1. oldalról.) lanymozdony röpíti a külön e célra ké­szült pályán. A Le Mansig vezető szaka­szon például olyan alagútak épültek, amelyekben a szerelvények 200 kilomé­ter feletti sebességgel is közlekedhet­nek. Az egyik ilyen alagút csaknem öt kilo­méter hosszú. Az építkezésre és az egyéb kiadásokra eddig már több mint tízmilliárd frankot fordítottak, részint álla­mi beruházásokból, részint hitelekből. A szerelvények és a pálya építésénél a leg­korszerűbb technikát alkalmazták, be­leértve a számítógépes rendszerek messzemenő felhasználását, mind a pá­lya automatikus biztosítására, mind a szerelvények irányítására. A szuperexp­ressz fékrendszere képes arra, hogy 300 kilométeres sebességnél három kilomé­teren belül megállítsa a sok száz tonnás szerelvényt. Az új pályaszakaszon egyébként a próbajáratok a 400 kilométeres sebes­séget.is meghaladták, a francia vasutak igazgatósága azonban egyelőre nem erősítette meg, hogy sikerült volna új vas­úti sebességi világcsúcsot elérniük. Közéleti hírek Választási előkészítő gyűlések A Magyar Néppárt megkezdte előkészületeit a közelgő országgyűlési képviselőválasztá­sokra. Szekszárd városának kiemelkedő szerep jut ebben. A voltTTT-irodák helyén hama­rosan megnyíló párthelyiség ugyanis egyben a Kelet-Dunántul néppártos választási irodá­ja is lesz. Nemcsak Tolna, hanem Fejér és Baranya megye szervezési és választási teendőil is innen irányítják. A Tolna megyei pártvezetés már a közeli napokban elkezdi több város­ban is az előkészítő tájékoztatók megtartását. .. Szeptember 25-én, hétfőn este 1 /2 6 órától Tamásiban a Művelődési Központ emeleti helyiségében jönnek össze a néppártosok, pártolóik és az új érdeklődők. Szeptember 26-án, kedden este 6 órától hasonló a program Pakson a Munkás Művelő­dési Központ nagyklubjában. Mindkét estnek vendége is lesz Zala Simon Tibor személyében, aki nemcsak a Magyar Néppárt országos szervezőtitkára, hanem a Falurádió sokak által ismert szerkesztője is. A szervezők a gyűléseket egyben újabb toborzónak is szánják. Várják mindazokat, akik a né­pi gondolat jegyében egy szabad, független és demokratikus népi Magyarország megte­remtésén Tolna megyében fáradozni akarnak. * A Minisztertanács ifjúságpolitikai kormánybiztos titkársága által elkészített ifjúságpoliti­kai programtervezetet vitatták meg tegnap délután a városi és községi tanácsok, valamint a társadalmi és tömegszervezetek ifjúsággal foglalkozó munkatársai a megyei tanácson'^ résztvevők az új állami ifjúságpolitika tartalmára és eszközrendszerére tett javaslatot tanul­mányozták át.

Next

/
Thumbnails
Contents