Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-20 / 222. szám
1989. szeptember 20. f TOLNA A 2 NÉPÚJSÁG MSZMP által alapított kft.-k - vidéken is A megyei pártbizottság ■■ ■ r r wrm üléséről Feladat a működési és bérköltségek csökkentése (Folytatás az 1. oldalról.) korlátolt felelősségű társaságoknak a létrehozására benyújtott kérelmek 1989. június 26. és június 30. között keltezettek, s a bejegyzések egyetlen nap alatt születtek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az alapítás megelőzze a módosított földtörvény július 1-jei hatályba lépését - hangsúlyozta Demszky Gábor, megjegyezve azt, hogy a kft.-k tulajdonába átlagosan 50-100 millió forint névértékben vendégházak, pártszékházak, garázsok és oktatási központok kerültek. Az SZDSZ képviselői szerint a sietségre azért volt szükség, mert az Országgyűlés által módosított 1987. évi I. számú földtörvény rendelkezései kizárják annak lehetőségét, hogy „... társadalmi szervezetek mint kezelők jelentős értékű állami ingatlanokat eladjanak”. Az SZDSZ állítása szerint az idővel való versenyfutásban néhány helyen alulmaradtak, s e problémát visszadatálással oldották meg. Demszky Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: alapos a gyanú arra, hogy a veszprémi Cimbriana és a győri OSZSZI kft. visszamenőleges dátummal lett bejegyezve. (Folytatás az 1. oldalról.) alosztályának vezetője az ügy részleteit ismertetve szólt arról, hogy a most lefoglalt DAF típusú kamion magyarországi útjait már régebb óta figyelték az Interpol jelzése alapján. Ari Ramazan 37 éves török állampolgár a nyergesvontatóval szeptember 13-án, 22 órakor Röszkénél lépte át a magyar határt 20 tonna földi- mogyoróval. Az éjszakát, illetve a másnapot a XIX. kerületi parkolóban töltötte, majd este 9 órakor hagyta el a telephelyet. A rendőrség biztos „fülesre” ment, amikor fél órával később a Seroksári úton leállította a kamiont. A jármüvet a cinkotai kamiontelepen vizsgálták át, s rátaláltak a heroinszállítmányra, amelyet a jármű ál-differenciálművébe rejtettek. Ez a heroinfogás Európában is a legnagyobbnak számít az idén. A 38 darab csomag egyikét már a helyszínen narkóAz Október 23-a Bizottság hétfőn ülést tartott. A bizottság munkájába bekapcsolódott a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar Október Párt, a Republikánus Kör, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága. E szervezetek képviselői - az Október 23-a Bizottság alapelveivel összhangban - kijelentették, hogy elítélik az 1956. november 4-i katonai beavatkoAz elhangzottakhoz Pető Iván ügyvivő hozzátette: míg az MSZMP megyei bizottságai a kft.-alapításban meglehetősen gyorsan jártak el, az állampárt a háromoldalú tárgyalásokon sokáig vonakodott a vagyonáról való elszámolástól. A hétfői tárgyaláson az MSZMP az év végéig terjedő hatállyal ígérte meg, hogy vagyonának egy részét a kormány rendelkezésére bocsátja az új pártok és szervezetek infrastruktúrájának megteremtéséhez. Kérdésekre válaszolva az SZDSZ képviselői elmondták, hogy az MSZMP vagyona névértékben több mint 8 milliárd forintra becsülhető. A szakértői megbeszéléseken erről egy kivonatos listát mutattak be, ez javarészt ingatlanokat tüntetett fel. A tulajdonok eredetének kibogozása rendkívül bonyolult folyamat. Kóródi Mária, a Független Jogvédő Szolgálat képviselője ezzel kapcsolatban rámutatott: az 1970-es évek végéig nem tisztázták, mely ingatlanok vannak az MSZMP tulajdonában, illetve melyek a kezelésében. Az újonnan „gründolt” kft.-k esetében is találtak erre példát: az egyik ingatlanról tesztpróbának vetették alá, s ez kimutatta a heroint. Az egész mennyiséget az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Intézetében vizsgálták meg, s a teszt jó minőségű, mintegy 60 százalékos finomságú heroint jelzett. Mindez arra vall, hogy a szállítmányt tovább hígították volna, hiszen általában 30-40 százalékos minőségben „fogyasztják”. A heroin „világpiaci ára” grammonként 60-80 dollár körül mozog, így a lefoglalt tétel értéke 1 millió 681 ezer dollár, vagyis mintegy 100 millió forint. Az alosztályvezető elmondta, hogy a kamionsofőr tagad, azt állítja, hogy a „külön áru" létéről nem tudott. A földimogyorót az NSZK-beli Ulmba kellett volna eljuttatnia. A rendőrség ezzel szemben azon a véleményen van, hogy aki mintegy 10 éve vezet kamiont, annak érzékelnie kellett volna, hogy az ál-differenciálzást és a véres megtorlást. Az ülésen határozat született, hogy október 23-án az 1956-os forradalom emlékhelyein megemlékeznek az évfordulóról, a Hősök terén 15 óra 30 perckor megkoszorúzzák az Ismeretlen katona sírját, és 18 órára a Parlament elé vonulnak, országos megemlékezésre. Megállapodás született abban is, hogy az október 23-i ellenzéki megemlékezőkiderült, hogy előbb állami tulajdon volt, és évek múltán került az MSZMP kezelésébe. Az SZDSZ egyébként pert indít az MSZMP ellen a balatonföldvári üdülő ügyében, kérve a konkrét esetben a semmisség megállapítását. A sajtóértekezleten veszélyesnek minősítették azt a törekvést, hogy az MSZMP a kezelésében lévő ingatlanok esetében a használati jogot kívánja átadni a kft.-nek. Ezzel ugyanis - mint rámutattak - átruházódik a birtoklási, a hasznosítási és a haszonkezelési jog. Márpedig ezeket a jogokat a későbbiekben rendkívül nehéz lenne elvenni a kft.-ktől. Az SZDSZ által kibocsátott nyilatkozat egyébként hangsúlyozza, hogy az állami ingatlanokkal kapcsolatos rendelkezési jogoknak vissza kell szállnia a tulajdonosra, a magyar államra. A szabad demokraták újólag követelik, hogy az Országgyűlés zárolja az MSZMP, a Muri- kásőrég és a SZOT vagyonát. Indítványozzák, hogy ezt az országgyűlési képviselők vessék fel a parlament ülésszakán. mű miatt megváltozott a jármű menettulajdonsága. Több mint furcsa az is, hogy az isztambuli szállítási vállalkozó egyedül engedte útjára a sofőrt, jóllehet állítólag ez volt az első külföldi útja, és ez nem szokás kamionos körökben. Kérdésekre válaszolva a BRFK illetékesei közölték, hogy a kamionsofőr előzetes letartóztatásban van, s a bírósági eljárást a magyar törvények szerint folytatják le. A büntetőeljárás befejezése után a nemzetközi előírásoknak megfelelően a heroinszállítmányt megsemmisítik. Ezt a műveletet valószínűleg az egyik gyógyszergyárban végzik majd el bizottsági felügyelet mellett. A bűncselekmény elkövetésének tárgya, a kamion a magyar állam tulajdona lesz, miként a 20 tonna földimogyoró is magyar vevők között talál gazdára a vámáruraktári értékesítést követően. seket pártpolitikai szempontok fölé emelkedve szervezik. Az Október 23-a Bizottság az ellenzéki szervezetek vidéki és kerületi rendezvényeiről országos tájékoztatást kíván közzétenni. Ehhez kérjük a helyi szervezetek segítségét, pontos tájékoztatását. Kapcsolatfelvétel: Október 23-a Bizottság (Bereczki Vilmos) 1024 Budapest, Forint utca 12. III. 3. (OS) (Folytatás az 1. oldalról.) A megyei pártbizottságot dr. Szajki László, a gazdálkodási szerkezet vezetője tájékoztatta a pártgazdálkodás helyzetéről, ezen belül is két kérdéskörről, amely az MSZMP tagjait, a különböző pártokat és a közvéleményt is az utóbbi időszakban foglalkoztatja: az MSZMP vagyoni helyzetéről és a gazdálkodás javításáról. Az MSZMP vagyona Tolna megyében 241 900 253 forint, amelynek 86 százaléka ingatlan, azaz 78 épület, illetve épületrész, 14 százaléka pedig álló- és fogyóeszköz. Az MSZMP 1978-ig tulajdonosa volt az ingatlanoknak, ezt követően átadta az épületeket állami tulajdonba, a kezelői jogot pedig az MSZMP Központi Bizottság javára jegyezte be a földhivatal. Az ingatlanok közül 1949 előtt épült 25, 1948 és 1978 között 37,1978 után pedig 16. Az 1978-tól épült 6 önálló épület és 10 épületrész beruházási költsége tartalmaz állami költségvetési juttatást, mivel az MSZMP kiadásai 1980-tól haladták meg a tagdíj, az egyéb bevételek és a pártvállalatoktól származó bevételek összegét. Azt, hogy az állami költségvetésből a megyei pártszervek milyen arányban részesültek, a Központi Bizottság mutathatja ki. Az ingatlanok és az állóeszközök állagmegóvására is jelentős összegeket fordítottak: 1984 és 1988 közötti öt esztendőben összesen 45 552 800 forintot. Már ebben az évben is a bevételek folyamatos csökkenésével kell a megyei pártbizottságnak számolnia: 6-7 millió forinttal kevesebb a tagdíj, a Központi Bizottság támogatása is lényegesen csökkent, közben az árváltozásokból adódó fenntartási költségek növekednek, a béreket pedig terheli a 43 százalékos társadalombiztosítási járulék. így az épületek, épületrészek felújítására, karbantartására fordítható összegek is jelentősen, mintegy 1 /4-ére csökkentek. Az épületek állapota oly mértékben romolhat, amely már egy részük működőképességét veszélyezteti. Az MSZMP vagyoni helyzete központi rendezésének sürgetése mellett a megyei pártbizottság igyekezett a kezelésében lévő eszközöket ésszerűbben hasznosítani, és a kiadásokat csökkenteni, a bevételeket növelni, vállalkozni, amelyek eredményei már ebben az évben is látszanak. Az épületek egy részének szabad helyiségeit bérbe adták, amely több mint 6 millió forint bevételt jelenthet. A Művelődési Minisztériummal kötött megállapodás alapján az oktatási igazgatóság épületét álló- és fogyóeszközeivel együtt mintegy 109 millió forint értékben térítésmentesen véglegesen átadják oktatási célokra, amely segíti a közoktatás feltételeinek javítását, és körülbelül 2,5 millióval csökkentheti a pártbizottság kiadásait. A városi és nagyközségi, községi pártbizottságok is az épületek hasznosításában többnyire olyan megoldásokat kezdeményeztek, amelyek az adott település alapellátási gondjain enyhítettek. (Több ilyen kezdeményezésről lapunk is hirt adott.) A gépkocsipark jelentős csökkentése, a gépkocsijavító műhely árbevételének növelése, a sokszorosító bérmunkái, az üzemi konyha bérbe adása, az apparátus létszámának csökkentéséből adódó kisebb bérköltség - mind mérsékelte a kiadásokat, bár nem oldotta meg a megyei pártbizottság anyagi gondjait. Ezért továbbra is feladat a működési és bérköltségek csökkentése. A megyei pártbizottság megvitatta a paksi pártbizottság kongresszusi küldöttválasztással kapcsolatos állásfoglalását is. A paksi testület szóvá tette, hogy területenként igen eltérő szavazati számmal lehetett valaki küldött. Ezek a tapasztalatok elsősorban a jövő pártválasztásai miatt fontosak, hiszen most minden párt- bizottság szabályosan járt el. Betartották a Központi Bizottság határozatát és önálló döntéseiket is. A jövőben azonban - erősítette meg a megyei pártbizottság - a pártválasztások rendjét egységesen és részletesen, mindenkire egyforma érvénnyel szabályozni kell. A testület állást foglalt a Tolna megyei lakásépítési és lakásvásárlási támogatások ügyében: a megyei tanács ösztönözze a helyi közigazgatási szerveket, hogy a közéleti tisztaság érdekében minél előbb végezzék el és zárják le az ezzel kapcsolatos és folyamatban lévő vizsgálatokat, vonják le a következtetéseket. A megyei tanács hasson oda, hogy a lakásépítési és lakásvásárlási támogatások odaítélésénél messzemenően érvényesüljön ^társadalmi kontroll. KAMARÁS GYÖRGYNÉ Huszonnyolc kilogrammos heroinfogás Országos Sajtószolgálat közleményeiből A tulajdon társadalmasítása A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat (Bp.) 701' Trabant Combi Hycomat (Bp.) 120 Trabant Limousin (Bp.) 21 259 Trabant Limousin (Győr) 15 702 Trabant Combi (Bp.) 7846 Trabant Combi (Győr) 5411 Wartburg Standard (Bp.) 5 294 Wartburg Standard (Győr) 3 745 Wartburg Spéciéi (Bp.) 6339 Wartburg Spéciéi (Győr) 4345 Wartburg Spéciéi tolótetős (Bp.) 17442 Wartburg Tourist (Bp.) 4 842 Wartburg Tourist (Győr) 2 049 Skoda 120 L (Bp.) 34 725 Skoda 120 L (Győr) 23170 Lada 1200 (Bp.) 50846 Lada 1200 (Győr) 18 960 Lada 1300 S (Bp.) 24 999 Lada 1300 S (Győr) 10390 Lada Szamara (Bp.) 6872 Lada Szamara (Győr) 3 325 Lada 1500 (Bp.) 19 779 Lada 1500 (Győr) 6 800 Lada Combi (Bp.) 1914 Lada Combi £Győr) 829 Lada Niva (Bp.) 1183 Polski Fiat 126 P (Bp.) 6595 Polski Fiat 126 P (Győr) “ 4 064 Dacia Limousin (Bp.) 26160 Dacia Limousin (Győr) 14919 Dacia Combi (Bp.) 9 795 Dacia Combi (Győr) 4432 Dacia TLX (Bp.) 19 703 Dacia TLX (Győr) 8296 Zastava (Bp.) 20538 Opel Kadett (Bp.) 1133 Volkswagen Golf (Bp.) 726 Volga Limousin (Bp.) 1 752 Volga Combi (Bp.) 1 785 Maruti (Bp.) 675 FSO 1500 (Győr) 227 (Folytatás az 1. oldalról.) A sztálini szocializmusban nem a tőkés zsákmányolja ki a proletárt, hanem a párt-állami-ideológiai bürokrata sisere- had, mint önálló osztály, sajátít el ellenszolgáltatás nélkül javakat a társadalomtól, azaz folytat kizsákmányoló tevékenységet. Elvégre a sorban állásos hiány- gazdaságban kizsákmányolásnak kell tekintenünk a funkcionáriusok külön bolthálózatát, privilégiumait stb. Újra csak ott állnak hatalmas tömegek megfosztva minden tulajdonuktól, elválasztva az eszközöktől, a másik oldalon pedig egy szűk kisebbség, amely nem mint magántulajdonos, hanem mint az erőforrások kollektív tulajdonosa viszonyul a javakhoz. Ráadásul a sztálinizmus explicitebb, durvább változataiban (Mao Kínája, Pol Pót Kambodzsája) a vezető elit nem csak az eszközökkel rendelkezik, hanem a termelő emberrel is, ami időnként már a. feudális röghöz kötés, vagy a rabszolgaság elemeit juttatja az eszünkbe. Valójában ez a hatalmi kaszt nem valódi kollektív tulajdonosa az eszközöknek, hanem csupán a társadalmi hierarchiában, a hatalomban betöltött szerepe alapján lép fel valami kvázitulajdonosaként a társadalom erőforrásainak. Ha például kiesik ebből a hierarchiából, akkor elveszti e „tulajdonosi” mivoltát is. Marxnál az államosítás csupán a proletárforradalom kiinduló aktusa gazdasági szempontból, amely elindítja a társadalmasítás hosszú, göröngyös folyamatát, ellenben a sztálinizmusban öncél és végcél, a társadalom alávetésének az eszköze. Világtörténelmi lépték! A termelési eszközök társadalmasítása világtörténelmi léptékű folyamat, ezért dőre dolog azt hinni, hogy egy államosítási aktussal bármit is megoldhatunk. Történelmileg először egy sok évezredes, kínkeserves fejlődés eredményeként az egyént (az egyedet) el kellett üldözni az őt fojtogató közösség köldökzsinórjától, hogy méhegyedből, hangya- egyedből önálló individuummá váljon, s ez egyben az eszközöktől való eloldozásával is együtt járt, amely folyamat végpontja a Marx korabeli kapitalizmus a nincstelen proletárral, az áruvilággá do- logiasult általános közösséggel, az elidegenedéssel. Marx joggal föltételezte, hogy ez nem lehet a társadalmi fejlődés végcélja, hogy a magántulajdon, mint történelmi termék keletkezett, története van, tehát meghaladása is lehetséges, illetve történelmi szükségszerűség. A visszatérés a közösség kebelébe már az önálló individuummá fejlődött, mássággal, különösséggel, egyediséggel, meg- ismételhetetlenséggel rendelkező szabad egyének önkéntes visszatérése lesz, amikor az ember már megszabadult a kényszerű munkamegosztás béklyóitól is, azaz „mindenki képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint részesül a javakból”. Marx ezt Jrja: „Az egyént különössége teszi egyéniséggé és valóságos személyisége társadalmi lénnyé.” Mi köze ehhez a sztálinizmus uniformizált tömegeinek, a maoista acélkék zubbonynak stb.? A történelem első nagy szakasza tehát az egyén kifejlődése, amely a kapitalizmusban teljesedik végképp ki, túlhajtva önmagát az elidegenedésig, de még egy utolsó béklyót megtartva: a tulajdonnélküliség, a kényszerű munkamegosztás Prokru sztész-ágyát. Itt lép be Marx szerint a proletárforradalom, amely elindítja az egyént a nembeli, társadalmi lénnyé válás útján, eltakarítja az egyén útjából az utolsó akadályt a kiteljesedés felé. A történelem más utat választott, a marxi klasszikus proletárforradalom elől két világtörténelmi fejlődési pálya zárta el az utat: egyrészt a világ fejletlen régióiban győzött a szocialisztikus forma, másrészt a fejlett régiókban a revolúciós út helyett az evolúciós szerves fejlődés lett a meghatározó. Marx lehetetlennek tartotta, hogy fejletlen országokból induljon ki a világ nagy egyetemes társadalmi formaváltása, s ebben a történelem őt igazolta Leninnel szemben, aki viszont elképzelhetőnek vélt egy erőszakos fölzárkóztatást, majd a tőkés világrendszer gazdasági legyőzése útján végbemenő globális formációváltást. Ma már tudjuk, hogy Lenin elképzelése zsákutca volt, függetlenül a később bekövetkező sztálini ellenforradalomtól. Az emberiség kiteheti az útjelző táblát: Vigyázz! Ne térj erre az útra még egyszer! Világméretű lépték A társadalmasítás - amely vonatkozik az eszközökre, a termelés erőforrásaira, a hatalomra és az emberi viszonyokra egyaránt, tehát humanizálásról beszélhetünk - nos e folyamat nemcsak a világ- történelmi léptékű, de világméretekben folyó is. Dőre ábránd azt hinni, hogy lehet egy ország, egy régió, amely eljuthat a társadalmi tulajdon kifejlett formáiig, miközben a világ többi része a magántulajdon rabja. E vulgáris fölfogás eredményezi azt az illúziót, hogy ma léteznek a társadalmi tulajdon talaján álló szocialista országok, valamint a magántulajdon talaján álló tőkés országok, s köztük valamiféle antagonisztikus ellentét feszül.A valóság egészen más. A világ különböző régióiban eltérő ütemben, eltérő módon, gyakran nagy vargabetűket leírva előrehalad a termelési eszközök társadalmasításának nagy globáltörténelmi folyamata. A szocializmusbeli (sztálinizmusbeli) állami tulajdon nem előrelépés itt, hanem jókora szerencsétlen vargabetű, ugyanakkor a fejlett nyugati országokban kiteljesedő részvény-tulajdonforma nagyon fontos előrelépés. Megfigyelhető például, hogy megállt, sőt megfordult a tőkekoncentráció és - centralizáció folyamata, a tőke nem egyre kevesebbek kezében halmozódik föl, hanem egyre inkább szétterül, mind többen válnak tőketulajdonossá. Az USA lakosságának egynegyede ma már részvénytulajdonos, ugyancsak jelentős tömegeknek van egyéb tőketulajdona, pl. jelentős bankbetétje. A dolgozók 10%-a olyan gyárban dolgozik, ahol a részvények többsége a munkások tulajdonában van. (ESOP-vállalatok.) A lakosság tulajdonában olyan nagymértékű a tartós fogyasztási cikkek ér-