Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-20 / 222. szám

1989. szeptember 20. f TOLNA A 2 NÉPÚJSÁG MSZMP által alapított kft.-k - vidéken is A megyei pártbizottság ■■ ■ r r wrm üléséről Feladat a működési és bérköltségek csökkentése (Folytatás az 1. oldalról.) korlátolt felelősségű társaságoknak a létrehozására benyújtott kérelmek 1989. június 26. és június 30. között keltezettek, s a bejegyzések egyetlen nap alatt szü­lettek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az alapítás megelőzze a módosított föld­törvény július 1-jei hatályba lépését - hangsúlyozta Demszky Gábor, megje­gyezve azt, hogy a kft.-k tulajdonába át­lagosan 50-100 millió forint névértékben vendégházak, pártszékházak, garázsok és oktatási központok kerültek. Az SZDSZ képviselői szerint a sietség­re azért volt szükség, mert az Országgyű­lés által módosított 1987. évi I. számú földtörvény rendelkezései kizárják annak lehetőségét, hogy „... társadalmi szerve­zetek mint kezelők jelentős értékű állami ingatlanokat eladjanak”. Az SZDSZ állítá­sa szerint az idővel való versenyfutásban néhány helyen alulmaradtak, s e problé­mát visszadatálással oldották meg. Demszky Gábor ezzel kapcsolatban el­mondta: alapos a gyanú arra, hogy a veszprémi Cimbriana és a győri OSZSZI kft. visszamenőleges dátummal lett beje­gyezve. (Folytatás az 1. oldalról.) alosztályának vezetője az ügy részleteit ismertetve szólt arról, hogy a most lefog­lalt DAF típusú kamion magyarországi út­jait már régebb óta figyelték az Interpol jelzése alapján. Ari Ramazan 37 éves tö­rök állampolgár a nyergesvontatóval szeptember 13-án, 22 órakor Röszkénél lépte át a magyar határt 20 tonna földi- mogyoróval. Az éjszakát, illetve a másna­pot a XIX. kerületi parkolóban töltötte, majd este 9 órakor hagyta el a telephe­lyet. A rendőrség biztos „fülesre” ment, amikor fél órával később a Seroksári úton leállította a kamiont. A jármüvet a cinkotai kamiontelepen vizsgálták át, s rátaláltak a heroinszállítmányra, amelyet a jármű ál-differenciálművébe rejtettek. Ez a heroinfogás Európában is a legna­gyobbnak számít az idén. A 38 darab csomag egyikét már a helyszínen narkó­Az Október 23-a Bizottság hétfőn ülést tartott. A bizottság munkájába bekap­csolódott a Fiatal Demokraták Szövetsé­ge, a Magyar Október Párt, a Republiká­nus Kör, a Szabad Demokraták Szövet­sége és a Történelmi Igazságtétel Bizott­sága. E szervezetek képviselői - az Októ­ber 23-a Bizottság alapelveivel össz­hangban - kijelentették, hogy elítélik az 1956. november 4-i katonai beavatko­Az elhangzottakhoz Pető Iván ügyvivő hozzátette: míg az MSZMP megyei bizott­ságai a kft.-alapításban meglehetősen gyorsan jártak el, az állampárt a háro­moldalú tárgyalásokon sokáig vonako­dott a vagyonáról való elszámolástól. A hétfői tárgyaláson az MSZMP az év vé­géig terjedő hatállyal ígérte meg, hogy vagyonának egy részét a kormány ren­delkezésére bocsátja az új pártok és szervezetek infrastruktúrájának megte­remtéséhez. Kérdésekre válaszolva az SZDSZ kép­viselői elmondták, hogy az MSZMP va­gyona névértékben több mint 8 milliárd forintra becsülhető. A szakértői megbe­széléseken erről egy kivonatos listát mu­tattak be, ez javarészt ingatlanokat tünte­tett fel. A tulajdonok eredetének kibogozása rendkívül bonyolult folyamat. Kóródi Má­ria, a Független Jogvédő Szolgálat képvi­selője ezzel kapcsolatban rámutatott: az 1970-es évek végéig nem tisztázták, mely ingatlanok vannak az MSZMP tulaj­donában, illetve melyek a kezelésében. Az újonnan „gründolt” kft.-k esetében is találtak erre példát: az egyik ingatlanról tesztpróbának vetették alá, s ez kimutatta a heroint. Az egész mennyiséget az Or­szágos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Intézetében vizsgálták meg, s a teszt jó minőségű, mintegy 60 százalé­kos finomságú heroint jelzett. Mindez ar­ra vall, hogy a szállítmányt tovább hígítot­ták volna, hiszen általában 30-40 száza­lékos minőségben „fogyasztják”. A he­roin „világpiaci ára” grammonként 60-80 dollár körül mozog, így a lefoglalt tétel ér­téke 1 millió 681 ezer dollár, vagyis mint­egy 100 millió forint. Az alosztályvezető elmondta, hogy a kamionsofőr tagad, azt állítja, hogy a „kü­lön áru" létéről nem tudott. A földimogyo­rót az NSZK-beli Ulmba kellett volna el­juttatnia. A rendőrség ezzel szemben azon a véleményen van, hogy aki mint­egy 10 éve vezet kamiont, annak érzékel­nie kellett volna, hogy az ál-differenciál­zást és a véres megtorlást. Az ülésen ha­tározat született, hogy október 23-án az 1956-os forradalom emlékhelyein meg­emlékeznek az évfordulóról, a Hősök te­rén 15 óra 30 perckor megkoszorúzzák az Ismeretlen katona sírját, és 18 órára a Parlament elé vonulnak, országos meg­emlékezésre. Megállapodás született abban is, hogy az október 23-i ellenzéki megemlékező­kiderült, hogy előbb állami tulajdon volt, és évek múltán került az MSZMP kezelé­sébe. Az SZDSZ egyébként pert indít az MSZMP ellen a balatonföldvári üdülő ügyében, kérve a konkrét esetben a semmisség megállapítását. A sajtóérte­kezleten veszélyesnek minősítették azt a törekvést, hogy az MSZMP a kezelésé­ben lévő ingatlanok esetében a haszná­lati jogot kívánja átadni a kft.-nek. Ezzel ugyanis - mint rámutattak - átruházódik a birtoklási, a hasznosítási és a haszon­kezelési jog. Márpedig ezeket a jogokat a későbbiekben rendkívül nehéz lenne el­venni a kft.-ktől. Az SZDSZ által kibocsátott nyilatkozat egyébként hangsúlyozza, hogy az állami ingatlanokkal kapcsolatos rendelkezési jogoknak vissza kell szállnia a tulajdo­nosra, a magyar államra. A szabad de­mokraták újólag követelik, hogy az Or­szággyűlés zárolja az MSZMP, a Muri- kásőrég és a SZOT vagyonát. Indítvá­nyozzák, hogy ezt az országgyűlési kép­viselők vessék fel a parlament üléssza­kán. mű miatt megváltozott a jármű menettu­lajdonsága. Több mint furcsa az is, hogy az isztambuli szállítási vállalkozó egyedül engedte útjára a sofőrt, jóllehet állítólag ez volt az első külföldi útja, és ez nem szokás kamionos körökben. Kérdésekre válaszolva a BRFK illeté­kesei közölték, hogy a kamionsofőr elő­zetes letartóztatásban van, s a bírósági eljárást a magyar törvények szerint foly­tatják le. A büntetőeljárás befejezése után a nemzetközi előírásoknak megfele­lően a heroinszállítmányt megsemmisí­tik. Ezt a műveletet valószínűleg az egyik gyógyszergyárban végzik majd el bizott­sági felügyelet mellett. A bűncselekmény elkövetésének tárgya, a kamion a ma­gyar állam tulajdona lesz, miként a 20 tonna földimogyoró is magyar vevők kö­zött talál gazdára a vámáruraktári értéke­sítést követően. seket pártpolitikai szempontok fölé emelkedve szervezik. Az Október 23-a Bizottság az ellenzéki szervezetek vidéki és kerületi rendezvé­nyeiről országos tájékoztatást kíván köz­zétenni. Ehhez kérjük a helyi szervezetek segítségét, pontos tájékoztatását. Kap­csolatfelvétel: Október 23-a Bizottság (Bereczki Vilmos) 1024 Budapest, Forint utca 12. III. 3. (OS) (Folytatás az 1. oldalról.) A megyei pártbizottságot dr. Szajki László, a gazdálkodási szerkezet vezető­je tájékoztatta a pártgazdálkodás helyze­téről, ezen belül is két kérdéskörről, amely az MSZMP tagjait, a különböző pártokat és a közvéleményt is az utóbbi időszakban foglalkoztatja: az MSZMP va­gyoni helyzetéről és a gazdálkodás javí­tásáról. Az MSZMP vagyona Tolna megyében 241 900 253 forint, amelynek 86 százalé­ka ingatlan, azaz 78 épület, illetve épület­rész, 14 százaléka pedig álló- és fo­gyóeszköz. Az MSZMP 1978-ig tulajdo­nosa volt az ingatlanoknak, ezt követően átadta az épületeket állami tulajdonba, a kezelői jogot pedig az MSZMP Központi Bizottság javára jegyezte be a földhivatal. Az ingatlanok közül 1949 előtt épült 25, 1948 és 1978 között 37,1978 után pedig 16. Az 1978-tól épült 6 önálló épület és 10 épületrész beruházási költsége tartal­maz állami költségvetési juttatást, mivel az MSZMP kiadásai 1980-tól haladták meg a tagdíj, az egyéb bevételek és a pártvállalatoktól származó bevételek összegét. Azt, hogy az állami költségve­tésből a megyei pártszervek milyen arányban részesültek, a Központi Bizott­ság mutathatja ki. Az ingatlanok és az ál­lóeszközök állagmegóvására is jelentős összegeket fordítottak: 1984 és 1988 kö­zötti öt esztendőben összesen 45 552 800 forintot. Már ebben az évben is a bevételek fo­lyamatos csökkenésével kell a megyei pártbizottságnak számolnia: 6-7 millió forinttal kevesebb a tagdíj, a Központi Bi­zottság támogatása is lényegesen csök­kent, közben az árváltozásokból adódó fenntartási költségek növekednek, a bé­reket pedig terheli a 43 százalékos társa­dalombiztosítási járulék. így az épületek, épületrészek felújítására, karbantartásá­ra fordítható összegek is jelentősen, mintegy 1 /4-ére csökkentek. Az épületek állapota oly mértékben romolhat, amely már egy részük működőképességét ve­szélyezteti. Az MSZMP vagyoni helyzete központi rendezésének sürgetése mellett a me­gyei pártbizottság igyekezett a kezelésé­ben lévő eszközöket ésszerűbben hasz­nosítani, és a kiadásokat csökkenteni, a bevételeket növelni, vállalkozni, amelyek eredményei már ebben az évben is lát­szanak. Az épületek egy részének sza­bad helyiségeit bérbe adták, amely több mint 6 millió forint bevételt jelenthet. A Művelődési Minisztériummal kötött meg­állapodás alapján az oktatási igazgató­ság épületét álló- és fogyóeszközeivel együtt mintegy 109 millió forint értékben térítésmentesen véglegesen átadják ok­tatási célokra, amely segíti a közoktatás feltételeinek javítását, és körülbelül 2,5 millióval csökkentheti a pártbizottság kiadásait. A városi és nagyközségi, köz­ségi pártbizottságok is az épületek hasz­nosításában többnyire olyan megoldá­sokat kezdeményeztek, amelyek az adott település alapellátási gondjain enyhítet­tek. (Több ilyen kezdeményezésről la­punk is hirt adott.) A gépkocsipark jelentős csökkentése, a gépkocsijavító műhely árbevételének növelése, a sokszorosító bérmunkái, az üzemi konyha bérbe adása, az appará­tus létszámának csökkentéséből adódó kisebb bérköltség - mind mérsékelte a kiadásokat, bár nem oldotta meg a me­gyei pártbizottság anyagi gondjait. Ezért továbbra is feladat a működési és bér­költségek csökkentése. A megyei pártbizottság megvitatta a paksi pártbizottság kongresszusi kül­döttválasztással kapcsolatos állásfogla­lását is. A paksi testület szóvá tette, hogy területenként igen eltérő szavazati szám­mal lehetett valaki küldött. Ezek a tapasz­talatok elsősorban a jövő pártválasztásai miatt fontosak, hiszen most minden párt- bizottság szabályosan járt el. Betartották a Központi Bizottság határozatát és önál­ló döntéseiket is. A jövőben azonban - erősítette meg a megyei pártbizottság - a pártválasztások rendjét egységesen és részletesen, mindenkire egyforma ér­vénnyel szabályozni kell. A testület állást foglalt a Tolna megyei lakásépítési és lakásvásárlási támogatá­sok ügyében: a megyei tanács ösztönöz­ze a helyi közigazgatási szerveket, hogy a közéleti tisztaság érdekében minél előbb végezzék el és zárják le az ezzel kapcsolatos és folyamatban lévő vizsgá­latokat, vonják le a következtetéseket. A megyei tanács hasson oda, hogy a la­kásépítési és lakásvásárlási támogatá­sok odaítélésénél messzemenően érvé­nyesüljön ^társadalmi kontroll. KAMARÁS GYÖRGYNÉ Huszonnyolc kilogrammos heroinfogás Országos Sajtószolgálat közleményeiből A tulajdon társadalmasítása A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat (Bp.) 701' Trabant Combi Hycomat (Bp.) 120 Trabant Limousin (Bp.) 21 259 Trabant Limousin (Győr) 15 702 Trabant Combi (Bp.) 7846 Trabant Combi (Győr) 5411 Wartburg Standard (Bp.) 5 294 Wartburg Standard (Győr) 3 745 Wartburg Spéciéi (Bp.) 6339 Wartburg Spéciéi (Győr) 4345 Wartburg Spéciéi tolótetős (Bp.) 17442 Wartburg Tourist (Bp.) 4 842 Wartburg Tourist (Győr) 2 049 Skoda 120 L (Bp.) 34 725 Skoda 120 L (Győr) 23170 Lada 1200 (Bp.) 50846 Lada 1200 (Győr) 18 960 Lada 1300 S (Bp.) 24 999 Lada 1300 S (Győr) 10390 Lada Szamara (Bp.) 6872 Lada Szamara (Győr) 3 325 Lada 1500 (Bp.) 19 779 Lada 1500 (Győr) 6 800 Lada Combi (Bp.) 1914 Lada Combi £Győr) 829 Lada Niva (Bp.) 1183 Polski Fiat 126 P (Bp.) 6595 Polski Fiat 126 P (Győr) “ 4 064 Dacia Limousin (Bp.) 26160 Dacia Limousin (Győr) 14919 Dacia Combi (Bp.) 9 795 Dacia Combi (Győr) 4432 Dacia TLX (Bp.) 19 703 Dacia TLX (Győr) 8296 Zastava (Bp.) 20538 Opel Kadett (Bp.) 1133 Volkswagen Golf (Bp.) 726 Volga Limousin (Bp.) 1 752 Volga Combi (Bp.) 1 785 Maruti (Bp.) 675 FSO 1500 (Győr) 227 (Folytatás az 1. oldalról.) A sztálini szocializmusban nem a tőkés zsákmányolja ki a proletárt, hanem a párt-állami-ideológiai bürokrata sisere- had, mint önálló osztály, sajátít el ellen­szolgáltatás nélkül javakat a társadalom­tól, azaz folytat kizsákmányoló tevékeny­séget. Elvégre a sorban állásos hiány- gazdaságban kizsákmányolásnak kell tekintenünk a funkcionáriusok külön bolthálózatát, privilégiumait stb. Újra csak ott állnak hatalmas tömegek meg­fosztva minden tulajdonuktól, elválasztva az eszközöktől, a másik oldalon pedig egy szűk kisebbség, amely nem mint ma­gántulajdonos, hanem mint az erőforrá­sok kollektív tulajdonosa viszonyul a ja­vakhoz. Ráadásul a sztálinizmus explicitebb, durvább változataiban (Mao Kínája, Pol Pót Kambodzsája) a vezető elit nem csak az eszközökkel rendelkezik, hanem a termelő emberrel is, ami időnként már a. feudális röghöz kötés, vagy a rabszolga­ság elemeit juttatja az eszünkbe. Valójá­ban ez a hatalmi kaszt nem valódi kollek­tív tulajdonosa az eszközöknek, hanem csupán a társadalmi hierarchiában, a hatalomban betöltött szerepe alapján lép fel valami kvázitulajdonosaként a társa­dalom erőforrásainak. Ha például kiesik ebből a hierarchiából, akkor elveszti e „tulajdonosi” mivoltát is. Marxnál az államosítás csupán a pro­letárforradalom kiinduló aktusa gazda­sági szempontból, amely elindítja a tár­sadalmasítás hosszú, göröngyös folya­matát, ellenben a sztálinizmusban öncél és végcél, a társadalom alávetésének az eszköze. Világtörténelmi lépték! A termelési eszközök társadalmasítá­sa világtörténelmi léptékű folyamat, ezért dőre dolog azt hinni, hogy egy államosí­tási aktussal bármit is megoldhatunk. Történelmileg először egy sok évezre­des, kínkeserves fejlődés eredménye­ként az egyént (az egyedet) el kellett ül­dözni az őt fojtogató közösség köldökzsi­nórjától, hogy méhegyedből, hangya- egyedből önálló individuummá váljon, s ez egyben az eszközöktől való eloldozá­sával is együtt járt, amely folyamat vég­pontja a Marx korabeli kapitalizmus a nincstelen proletárral, az áruvilággá do- logiasult általános közösséggel, az elide­genedéssel. Marx joggal föltételezte, hogy ez nem lehet a társadalmi fejlődés végcélja, hogy a magántulajdon, mint történelmi termék keletkezett, története van, tehát meghaladása is lehetséges, il­letve történelmi szükségszerűség. A visszatérés a közösség kebelébe már az önálló individuummá fejlődött, másság­gal, különösséggel, egyediséggel, meg- ismételhetetlenséggel rendelkező sza­bad egyének önkéntes visszatérése lesz, amikor az ember már megszabadult a kényszerű munkamegosztás béklyóitól is, azaz „mindenki képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint részesül a javakból”. Marx ezt Jrja: „Az egyént különössége teszi egyéniséggé és valóságos szemé­lyisége társadalmi lénnyé.” Mi köze ehhez a sztálinizmus uniformi­zált tömegeinek, a maoista acélkék zub­bonynak stb.? A történelem első nagy szakasza tehát az egyén kifejlődése, amely a kapitaliz­musban teljesedik végképp ki, túlhajtva önmagát az elidegenedésig, de még egy utolsó béklyót megtartva: a tulajdonnél­küliség, a kényszerű munkamegosztás Prokru sztész-ágyát. Itt lép be Marx szerint a proletárforra­dalom, amely elindítja az egyént a nem­beli, társadalmi lénnyé válás útján, elta­karítja az egyén útjából az utolsó aka­dályt a kiteljesedés felé. A történelem más utat választott, a marxi klasszikus proletárforradalom elől két világtörténel­mi fejlődési pálya zárta el az utat: egy­részt a világ fejletlen régióiban győzött a szocialisztikus forma, másrészt a fejlett régiókban a revolúciós út helyett az evo­lúciós szerves fejlődés lett a meghatáro­zó. Marx lehetetlennek tartotta, hogy fej­letlen országokból induljon ki a világ nagy egyetemes társadalmi formaváltá­sa, s ebben a történelem őt igazolta Le­ninnel szemben, aki viszont elképzelhe­tőnek vélt egy erőszakos fölzárkóztatást, majd a tőkés világrendszer gazdasági le­győzése útján végbemenő globális for­mációváltást. Ma már tudjuk, hogy Lenin elképzelése zsákutca volt, függetlenül a később bekövetkező sztálini ellenforra­dalomtól. Az emberiség kiteheti az útjelző táblát: Vigyázz! Ne térj erre az útra még egy­szer! Világméretű lépték A társadalmasítás - amely vonatkozik az eszközökre, a termelés erőforrásaira, a hatalomra és az emberi viszonyokra egyaránt, tehát humanizálásról beszél­hetünk - nos e folyamat nemcsak a világ- történelmi léptékű, de világméretekben folyó is. Dőre ábránd azt hinni, hogy lehet egy ország, egy régió, amely eljuthat a társadalmi tulajdon kifejlett formáiig, mi­közben a világ többi része a magántulaj­don rabja. E vulgáris fölfogás eredmé­nyezi azt az illúziót, hogy ma léteznek a társadalmi tulajdon talaján álló szocialis­ta országok, valamint a magántulajdon talaján álló tőkés országok, s köztük va­lamiféle antagonisztikus ellentét feszül.A valóság egészen más. A világ különböző régióiban eltérő ütemben, eltérő módon, gyakran nagy vargabetűket leírva előre­halad a termelési eszközök társadalma­sításának nagy globáltörténelmi folya­mata. A szocializmusbeli (sztálinizmus­beli) állami tulajdon nem előrelépés itt, hanem jókora szerencsétlen vargabetű, ugyanakkor a fejlett nyugati országok­ban kiteljesedő részvény-tulajdonforma nagyon fontos előrelépés. Megfigyelhető például, hogy megállt, sőt megfordult a tőkekoncentráció és - centralizáció folyamata, a tőke nem egy­re kevesebbek kezében halmozódik föl, hanem egyre inkább szétterül, mind töb­ben válnak tőketulajdonossá. Az USA la­kosságának egynegyede ma már rész­vénytulajdonos, ugyancsak jelentős tö­megeknek van egyéb tőketulajdona, pl. jelentős bankbetétje. A dolgozók 10%-a olyan gyárban dolgozik, ahol a részvé­nyek többsége a munkások tulajdoná­ban van. (ESOP-vállalatok.) A lakosság tulajdonában olyan nagy­mértékű a tartós fogyasztási cikkek ér-

Next

/
Thumbnails
Contents