Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-19 / 221. szám

1989. szeptember 19. Képújság 5 Tűzoltás Dombóváron Az „agyközpont” Tűz napjainkban lényegesen több van a kelleténél. Az itt következőkben azon­ban mégsem egy meghatározott tűzeset­ről lesz szó, hanem valamennyi előfordu­ló oltási lehetőségeiről a dombóvári álla­mi tűzoltóság körzetében. Ottjártunk ide­jén elkerült bennünket az a kétes értékű szerencse, hogy „éles” riasztás közben láthattuk volna a vörös kakas hivatásos ellenfeleit.- Mekkora tulajdonképpen ez a kör­zet? Szimon János tű. őrnagy, parancsnok­helyettes:- Dombóvár a megye sarkában lévén, természetesen átnyúlik a közigazgatási határokon. Mintegy negyven százalék­ban Somogybán és Baranyában van, a többi Tolnában, de Simontornya kör­nyékén jut hozzánk Fejérből is. Az tudott dolog, hogy nagyobb tüzek elfojtásánál sokszor több megye, távoli tájak tűzoltói is összefognak. A távolsá­gok azonban nem segítik a kivonulás gyorsaságát, noha riasztás után egy perccel a bevetett raj gépkocsija minden körülmények közt útnak ered. Szimon őrnagy leplezetlen irigységgel gondol moszkvai kollégáira, ahol a nagyváros­ban olyan sűrű a tűzoltók hálózata, hogy 6 perc alatt már a tűz színhelyén tudnak lenni.- Dombóvárott milyen erőkkel rendel­keznek?- Egy időben két gépjárművel két vo­nuló rajt tudunk bevetni. Ezenkívül egy 30 méteres gépesített tolólétrát, erdőtü­zekhez egy speciális Barkas kocsit és egy Olyan műszaki targoncát, amilyen még a fővárosban sincs. Dombóvár a kö­zepes méretű tűzoltóságokhoz tartozik... A műszaki targoncát leplezetlen büsz­keséggel említi az őrnagy. Ez Balog Lász­ló főhadnagy alkotása, egyúttal szakdol­gozatának is tárgya. Gyakorlatilag min­den benne van, amire baleseteknél szük­ség van, vágó-, nyíró-, feszítőberende­zés és még sok más. Hidraulika, saját áramfejlesztő. Legutóbb az emlékezetes szörnyű döbröközi autóbusz-karambol­nál használták.- Nem tudom, egyetérthetünk-e ab­ban, hogy akkor rózsás a helyzet, ha a tűzoltóknak nincs semmi dolga? A Gyerm'ekfotószakkörök Országos Módszertani Központja pályázatot hirdet általános iskolák, úttörőházak, műve­lődési központok fotószakkörei számá­ra. Az első fordulóban (beküldési határ­idő: 1989. november 15.) jellegzetes épületek, népi építészeti emlékek, népvi­seletek, temetői kopjafák, díszes kapuk, városrészek, tehát lakóhelyetek 10x15 centiméteres fotóit várják. Közülük egyet bélyeggel ellátva, képeslapként postán, kilencet pedig borítékban adjatok fel a módszertani központ részére: Balatoni Úttörőváros' 8250 Zánka. Egy fotográfus számára mindig izgal­mas feladat megfigyelni és megörökíteni az állatok életét, környezetét, szokásait, ezért a második feladat megoldásakor (Határidő: 1990. január 31.) apró rovaro­kat, bogarakat, madarakat, a ház körül' vagy állatkertben élő állatokat kapjatok lencsevégre. 10 db 13x18 centiméteres fekete fehér- Elméletben igen, csakhogy ez a való­ságban sosincs így. Aki szolgálatban van, annak mind a 24 órája beosztott és természetesen éjszaka se vetkőzhet le. Ha az erre járók fényes nappal kézilab­dázó tűzoltókat látnak az udvaron, akkor egyáltalán nem biztos, hogy azok jóked­vükben játszanak, hanem mert ez a napi sportfoglalkozás része. Épp úgy, mint az 50 perces tanórák, foglalkozások. Sok középiskola megirigyelné az itteni tantermek felszerelését. A parancsnoknak például ki se kell menni az irodájából, ha­nem csak a zárt láncú tévét bekapcsolnia és nyomban látja, hogy melyik teremben mit csinálnak, ki felel. A két esztendeje át­adott épület belső felszereltsége éppúgy mintaszerű, mint ahogy a külseje is az. A központ emlékeztet az atomerőmű vezérlő­pultjára, csak kicsiben. Több telefonvonal, a veszélyeztetett fontosabb üzemekkel kü- lön-külön, egyedi. Rádiókapcsolata szom­szédos egységekkel, CB segélykérő, auto­matikusan bekapcsoló magnó és olyan belső távközlési lánc, hogy az ügyeletes a riasztás pillanatában képernyőről olvas­hatja le, hogy hová, milyen nagyságrendű tűzhöz, milyen felszereléssel kell elrendel­nie a kivonulást. Kézben a vágógép papírképet küldjétek be borítékban az előbbi címre. A játék befejező feladataként fényké­pezzétek le szüléiteket, ismerőseiteket, vagy éppen egymást munka közben. A dolgozó ember mindig arra koncentrál, amin munkálkodik, jellemző lehet rá a kéztartása, a szerszám, amit használ, a háttér, az anyag, amit átalakít. Sokszor nem is elég egy kép ahhoz, hogy mindent bemutassanak ami összefügg model­lünk tevékenységével, ezért 2-3 fotóból álló sorozatot is készíthettek. Próbáljátok meg képszerűen ábrázolni a munka örö­mét, az alkotó embert, a kis műhelyek hangulatát, a mezőgazdaságban dolgo­zókat vagy tanáraitokat az órákon. Aki pályaválasztás előtt áll, megörökítheti azt a mesterséget, amit ő is hamarosan ta­nulni fog. Szintén 10 db 13x18 cm-es fekete-fe­hér képet küldjétek be 1990. március 30-ig. A borítékra írjátok rá: Barátunk a fénykép. Az épület belseje, melynek egy része a bennlakók saját keze munkáját dicséri, I. osztályú szállodával vetekszik. A háló­szobák éppúgy, mint a konyha, az egyé­ni rekeszekre osztott óriási hűtőszek­rény, vagy az olyan egyáltalán nem apró­ságok, mint az ebédlő asztalai. Itt ugyanis hatalmas kerek asztalok vannak, nehogy a riasztáskor felpattanók az asztalsarko­kon verjék össze magukat.- Ki jön ma tűzoltónak?- Sokszoros túljelentkezés van! Elmé­letileg nyolc általános iskola a minimum, de nálunk mindenkinek van valamilyen szakképesítése, sokaknak érettségije. Az alapkiképzés helyben 3, Pécsett vagy Budapesten 5 hónap. Aki végez, az előbb egy gyakorlott kollégája keze alá kerül és önállóan csak nagy sokára intézked­het. Ez az a munkahely, ahol a főnökök örülnek, ha embereik szabad idejükben fusiznak.- Sokkal jobb, ha a rendelkezésükre álló 48 szabad órát nem korcsmában töltik el, hanem pénzt keresnek maguk­nak és családjuknak.- Mi a helyzet a részeg tűzoltókkal?- A magánéletben lehet, meg a mesék­ben, de szolgálatban nem! Legutóbb a Somogyország című lapban olvastam egy felelőtlen, amolyan „hallottam” meg­jegyzést részeg tűzoltóról. Tudni kell, hogy ha valakiben egy csepp alkohol van és felveszi az önmentőkészüléket, ön- gyilkosságot követ el! Búcsúzásnál nemcsak Szimon őrnagy kísér ki bennünket, hanem az Athos nevű kutya is, „aki” valamennyi szolgálat­átadásnál, parancshirdetésnél megjele­nik és a riasztások tevékeny részese. Odakinn összenézünk a kocsiban és megállapítjuk, hogy a hazai gazdaság és termelés már rég maga mögött hagyta volna a világszínvonalat, ha mindenhol ilyen pontosan, olajozottan forognának a fogaskerekek, mint a tűzoltóknál. Ez megnyugtató. ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Postabontás Közérdekű kérdéssel fordult szer­kesztőségünkhöz levélben Rajnai György szekszárdi olvasónk. A Magyar Posta a televízió előfizetési díját kétha­vonta kézbesítőivel előre meg nem hatá­rozott napon szedeti. Ha az előfizető nincs otthon, a kézbesítő értesítést hagy az ajtóban. Eddig ilyen esetben a postahivatal pénzfelvevő kezelőjénél a dijat be lehe­tett fizetni. Ugyanitt az elmúlt napokban közölték olvasónkkal, hogy ezután nem lehet készpénzzel befizetni, hanem a pénzes- utalvány felhasználásával kell a posta ré­szére feladni. Természetesen a kezelési költséget, ami 10 forint, hozzáadva. „Kérdezem, kevés a posta utalványfor­galma? így kívánja biztosítani az éves ter­vet? Meg akar büntetni, amiért nem tar­tózkodom otthon állandóan a kézbesítést várva? Vagy egyszerűen ez is pénzszer­zési lehetőség. Nem nagy összeg ma 10 forint. De ne­künk, kisnyugdíjasoknak gyakran - úgy 15-e táján - egy napi kosztpénz. Ha min­den szolgáltató kitalál hasonló „lehető­ségeket” úgy már 10-én nem lesz mit en­nünk.” Pályázat gyerekeknek Barátunk a fénykép Jogszabályokról - röviden Az ipari szövetkezetekről szóló jogszabályt módosítja az Elnöki Tanács 1989. évi 12. törvényerejű rendelete, mely módosítás szerint a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának egyik formája a szövetke­zeti üzletrész juttatatása, ez a szövetke­zeti üzletrész pedig természetes sze­mélynek átruházható, örökölhető, névre szóló értékpapír. A Minisztertanács 63/1989. (VI. 30.) MT számú rendelete a munkavédelemről szóló korábbi jogszabályt módosítja. Tudni kell, hogy a gazdálkodó szervezet vezető beosztású dolgozói - hatáskörük­nek megfelelően - kötelesek rendszeresen gondoskodni és ellenőrizni, hogy „a dolgozók a munkájukkal összefüggő munkavédelmi ismereteket elsajátítsák, az előírásokat megtartsák, a munkahelyükön biztonsá­gos munkavégzésre alkalmas állapotban jelenjenek meg és munkájukat így végez­zék, valamint használják a szükséges védőeszközöket.” Az említett két jogsza­bály a Magyar Közlöny idei 43. számá­ban olvasható. A gazdálkodó szervezetek és a gazda­sági társaságok átalakulásáról szóló tör­vényhez kapcsolódó vagyonmérleg ké­szítéséről szól a pénzügyminiszternek a Magyar Közlöny f. évi 44. számában meg­jelent 30/1989. (VII. 1.) PM számú rendele­te, amely szerint az átalakuló szervezet az átalakulás napjával mérleget, eredményki­mutatást és eredményfelosztást, illetve va­gyonkimutatást köteles készíteni. A rende­let melléklete irányelveket ad az átala­kuló szervezet vagyona értékének megál­lapításához. A rendőrhatósági őrizetben fogva tar­tott személyek munkaviszonyának és tár­sadalombiztosítási helyzetének rende­zését szabályozza a Minisztertanács 72/ 1989. (VII. 4.) MT számú rendelete, amelynek hatálya - a háborús és népel­lenes bűncselekmény miatt jogerősen elitéltek kivételével - az 1949. január 1. és 1953. december 31. között rendőrha­tósági őrizetben fogva tartott személyek­re (internáltakra) terjed ki. A rendeletből itt csupán az alábbiakat emeljük ki: A Belügyminisztérium az 1992. december 31-ig benyújtott kérelmekre hatósági bi­zonyítvánnyal igazolja az internálás té­nyét és időtartamát, a bizonyítvány alap­ján az internálás időtartamát munkavi­szonyban töltött időként kell figyelembe venni. Havi 500 forinttal fel kell emelni az internáltnak az e rendelet hatálybalépé­se előtti időponttól megállapított öregsé­gi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját, ha ezt a nyugdíjfolyósító szerv­től - a bizonyítványt mellékelve - kéri. Rendelkezik a jogszabály a hozzátarto­zók ellátásának emeléséről, kimondja, hogy akinek az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját a rendelet hatálybalépését követően állapítják meg, a bizonyítvány alapján az internálás idő­tartamát szolgálati időnek kell tekinteni, tudni kell azt is, hogy a bizonyítvány, illet­ve kiadása iránti kérelmet elutasító hatá­rozat ellen fellebbezésnek ugyan nincs helye, de az ilyen határozatoknak a felül­vizsgálata a bíróságtól kérhető. A rendelet, amely a Magyar Közlöny idei 45. számában jelent meg, 1989. augusztus 1-jén lépett hatályba. DR.DEÁK KONRÁD Híres nevek viselői Önmagában attól, hogy valaki • szép, híres vagy hírhedt, jó emlékű, vagy gyászos múltú nagy ember ne­vét viseli, még nem biztos, hogy ér­dekes ember. Az már inkább érdeklődésre tart­hat számot, hogy hogyan is jutott hozzá ehhez a névhez. Milyen érzés nap mint nap kimondani, leírni, nevé­vel élni. Hogyan reagál rá környeze­te, eszébe jut-e, elgondolkozott-e azon, hogy ki is volt az a „nagy em­ber”, akinek nevét viseli, mikor és ho­gyan élt. Kérjük, jelentkezzenek azok, akik híres nevet viselnek, vagy ismerő­seik, lakótársaik, munkatársaik kö­zött tudnak ilyen nevűekröl és persze hajlandók is bemutatkozni az olva­sók előtt. Szilágyi Erzsébettel és névrokoná­val lapunk holnapi számában ismer­kedhetnek meg. A sorozatot írta: Sas Erzsébet postája Köteles Gáspárné kétyi olvasónk­kal felháborító eset történt nemrégi­ben. Szerette volna fiát meglátogatni, aki Siklóson katona. Ez azonban csak nagy kálváriával sikerült. Ugyanis a Regölyből induló, úgyne­vezett fürdöbusz nem jött, amit Ké- tyen többen is vártak 8 óráig. Emiatt fél 12-kor érkezett meg Siklósra, ahol 12-ig van látogatás. Érdeklődött a Volánnál, hogy megszüntették-e ezt a járatot, de a válasz az volt, hogy nem. Másik észrevétele is volt: mint rok­kantnyugdíjas, ő is igénybe szok­ta venni a kedvezményes utazást. A jegyen az áll, hogy egy bejelölt kari­kával 24 órán belül lehet utazni, ak­kor miért kell egy másikat a visszaút­ra is bejelölni. Olvasónk levelét a Gemenc Volán igazgatójának, Pech Józsefnek to­vábbítottuk, aki a következőket vála­szolta: <- A levélben említett autóbuszjára­tot autóbusz-gépkocsivezetőnk nem tudta időben teljesíteni. Ugyanis a já­rathoz rendelkezésre álló BY 23-59 frsz. autóbusz műszaki meghibáso­dása jelentkezett. Autóbusz-gépko­csivezetőnk Regölyből a tamási üzemegységünk telepéről mentesí­tést kért és kapott. A mentesítést kö­vetően gépkocsivezetőnk a járatot azonnal teljesítette. Második problémájára azt tudom válaszolni, hogy nyugdíjasok vonat­kozásában egy kedvezményes uta­zásnak minősül a célállomásra törté­nő közvetlen utazás. Az átszállással történő utazás az utazás megkezdé­sét követő nap 24 óráig az átszállá­sok számától függetlenül 1 kedvez­ménnyel történik. A vissza irányú utazás külön ked­vezményes utazásnak számít még akkor is, ha az oda utazást követő nap 24 órájáig megtörténik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents