Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-14 / 217. szám
2 ^ÉPÜJSÁG 1989. szeptember 14. Napirenden a kongresszus elé kerülő dokumentumok Önálló lesz a szekszárdi főiskola Jöyő szeptembertől tanárokat is képeznek Tegnap délután Szekszárdra érkezett dr. Manherz Károly, művelődési miniszterhelyettes. A megyei pártbizottságon Jánosi György első titkár tájékoztatta a megye oktatási intézményeinek helyzetéről, majd szerződést kötöttek arról, hogy a demográfiai hullám levezetését segítendő a pártbizottság térítésmentesen használatba adja a minisztériumnak az MSZMP Oktatási Igazgatósága épületét. Ezután a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyett Tagozatán Leitner Sándorral, a kaposvári főiskola főigazgatójával a gyakorlóiskola és a gyakorlóóvoda igazgatójával, valamint az intézmény tanszékvezetőivel találkozott a miniszterhelyettes. Bejelentette, hogy 1990. január elsejétől önállóvá válik a szekszárdi főiskola. Egyúttal bizonyos tantárgyakból - mindenekelőtt nyugati idegen nyelvekből, első évben németből - tanárképző tanszékeket, illetve a már meglévő idegen nyelvi csoportból idegen nyelvű intézetet hoz létre. Támogatni kívánja ezzel a város és a megye kulturális, művelődési és idegenforgalmi fejlődését, segíteni a kormány nemzetiségi politikáját, kialakuló új idegen nyelvi oktatási programját. Az önálló főiskola a szándékok szerint javítja majd a régió közkulturális és tanári ellátottságát is. A miniszterhelyettes ezután számos, a tárca terveiről érdeklődő kérdésre válaszolt, majd a megyei tanács vezetőivel folytatott kötetlen beszélgetést. (Folytatás az 1. oldalról.) lesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gazdasági kapcsolataink keretfeltételei változzanak. A szükségessé vált radikális átalakítást összefoglalóan világ- gazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányváltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e stratégiával kapcsolatos javaslatait a kongresz- szus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről. Állásfoglalásának tervezetét nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság - ugyancsak Ivá- nyi Pál előterjesztésében - tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikái programjának 1990-1992. évi irányelveire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájának mozgásterét változatlanul nagymértékben korlátozzák felhalmozódott adósságállományunk terhei, a szerkezetváltáshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társadalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világ- gazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőképességünk megőrzését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat kidolgozását tartja célszerűnek.' Á testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről a kongresszus küldöttei írásos tájékoztatást kapnak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tag- ságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP- tag tisztségviselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szak- szervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozgalomhoz. (MTI) Kihelyezett ülés Decsen Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A Sárköz meliorációjáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A decsi tanácsházán ült össze tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A helyszín ilyetén történt kiválasztását az indokolta, hogy az ülés egyik fő napirendi pontja a Sárköz komplex meliorációja volt. Az előterjesztésből és Tamás Ádám elnöki összefoglalójából egyaránt kiderült, hogy ez a jelenlegi tervidőszakban Tolna megyében az agrárágazat legjelentősebb beruházása. Az idei esztendő végéig összesen mintegy 320-330 milliót fordítanak rá. Sajnos, változik - csökken - az állami támogatás aránya és ez sok mindent megkérdőjelez. Tamás Ádám kifejezte meggyőződését, mely szerint a beruházást folytatni kell, az előterjesztést elfogadva így foglalt állást a végrehajtó bizottság is. Az ülés résztvevői egyébként nem csak az írásos előterjesztésből tájékozódhattak, de a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát egyik 126 hektáros tábláján a gyakorlatban is láthatták a beruházás keretében folyó dréncsö- vezést. A 23 milliót érő gépet munka közben Tóth Albert, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat technikusa mutatta be. A végrehajtó bizottság tagjai a határból a tanácsterembe visszatérve tudomásul vették a megye tanácsai idei költségvetésének első félévi teljesítéséről szóló tájékoztatót. Ezt követően döntöttek arról, hogy a sióagárdi II. világ- háborús emlékmű mintegy 700 ezres költségéhez, melynek döntő részét a hozzátartozók, a helyi lakosság, termelőszövetkezet és tanács állja, 50 ezer forinttal hozzájárul a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Százezer forinttal támogatják a dunaszentgyörgyi tanácsot is, amely a nagyobb esőzések idején a községet elöntő csapadékvíz elvezetésére szivattyúvásárláshoz kért segítséget. A végrehajtó bizottság döntött a lakástámogatási hiteltartalék elosztásáról. Erre a célra most Dombóvár 800 ezer, Paks 600 ezer, Zomba pedig 100 ezer forintot kap. (Az igények egyébként jelentősen meghaladták ezeket az összegeket.) Mátyás István általános elnökhelyettes az ellenzéki pártokkal folytatott tárgyalásokról tájékoztatta az ülés résztvevőit. A tájékoztatás elsősorban az országgyűlési választási körzetek kialakítására illetve a pártok helyiséggondjainak tervezett megoldására vonatkozott. Vélemények, viták - közügyben Milyen megyei tanácsot akarunk? A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért"gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom - amely bizonyította megújulási és életképességét - megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP - a múlt tanulságait is figyelembe véve - a jövőben olyan társadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados - a szocialista törekvéseknek is megfelelő - jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Külö-. nősen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítség- nyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaságpolitikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári közösségeknek tekint(PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) A Magyar Demokrata Fórum Pécs-ba- ranyai Szervezete sajtótájékoztatót tartott tegnap Aczél György képviselő visszahívásának ügyében. A szervezet ügyviteli irodájában történt beszélgetőjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket és azok érdek- képviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. 4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetkezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszonyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. Aföldvagyonnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló ésszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakuljon a párton belül szövetkezeti, tagozat. sen elmondták, hogy az utóbbi hetekben 3366 aláírást gyűjtöttek össze. A dokumentumot eljuttatják az illetékes országos szervekhez, kezdeményezve a visszahívási folyamat megindítását. CSEFKÓ JUDIT (Folytatás az 1. oldalról.) Az átszervezés kidolgozásával a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemet bízták meg. (A tervezet elkészítése közel 200000 forintba került.) Nyár elején tárgyalta a vb a két kidolgozott elternatívát úgy, hogy azzal még az apparátus sem értett egyet. Természetes hát, hogy megbukott, és maradt minden a régiben, a régiben, ami idejétmúlt, vakon tántorog megváltozott világunkban. Ugyan vannak néhányan, akik ezt nem akarják látni, de ez a tényeken nem változtat. Úgy gondoltuk, hogy a Népújság hasábjain vélemény- és vitafórumot indítunk el, „Milyen megyei tanácsot akarunk” címmel, mert ez a megyei tanács is a miénk! E megye lakosságát kell képviselnie, pártra, vallásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül. Ha valaki kompetens arra, hogy véleményt mondjon a megyei tanács működéséről, az elsősorban a megye lakossága, Szekszárdon és Júliamajorban, Pakson és Nagydorogon, kis- és nagytelepüléseken. Az 50-es években a sztálinista állam- gépezet vertikális szervezetében a megyei tanácsok voltak a legfelsőbb vezetés kinyújtott karjai a^ vidékre. Teljesen összefonódtak az MSZMP-vel, vezetőit az MSZMP választotta ki és szavaztatta meg. A hatáskörök, jogkörök az MSZMP megyei vezetésével összemosódtak. Az állam úgymond tervszerűen termeltetett, a termelés eredményét begyűjtötte és utána.szétosztotta. Ebben a folyamatban a megyei tanács a gazdag nagybácsi szerepét töltötte be és osztotta szét a nemzet által megtermelt vagyont. Milyen elvek szerint? Jellemző adat, hogy az ország több mint 3000 településének fejlesztésére szánt összeg 90 százaléka alig több mint 120 településre lett elosztva az elmúlt 40 évben. Ebben az abszurd állapotban olyan emberek jutottak közel a „húsos fazékhoz”, mint például a nemrég tragédiájával nagy vihart kavart tisza- kécskei tanácselnök. A megyéknek ez a szerepe a települési önkormányzatok megerősödésével remélhetőleg megszűnik. Az államszocializmus mára megbukott, a piac törvény- szerűségei közgazdasági szabályozókkal jobban szabályozzák a termelést, mint a lebontott tervszámok. Tehát erre a tevékenységre sem lesz igazán szükség, illetve egészen más alapokon, lényegesen csökkenti a bürokráciát. A megyék nem voltak képesek megoldani az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítását, mint azt az egész országban előállt katasztrofális állapotok mutatják, így ezt a tevékenységet már át is adták a városoknak, községeknek. Az ország lakosságának egészségi állapota európai összehasonlításban soha olyan rossz nem volt, mint ma. Ez a körülmény önmagában minősíti az egészség- ügyi munka hatékonyságát. Az építésrendészeti munkáról még bővebben írok, elöljáróban csak a tények: lebontva Szekszárd jelentős része, a Bakta beépítése pécsi panelokkal, a 15 százalékos kihasználtságú vasúti felüljáró, a városközpont tragikus méretű környezetszennyezése a közlekedés által, olyan rendezési tervek készíttetése Budapesten, Pécsen, amelyeknek a településekhez semmi közük. . A leírtak nem tolnai gondok csupán, hanem egy gazdaság, egy társadalmi modell csődje. Olyan megyei tanácsot, amelyik a vertikális parancsuralmi rend szerint működik,.azt hiszem, már senki sem akar. Nézzük részletesebben az építésrendészeti munkát, amihez képzettségemnél, munkámnál fogva a legtöbb közöm van. Először egy furcsa paradoxonnal kezdem. A megyei építési osztálynak felügyeleti, ellenőrzési joga van, közvetlenül döntéseket általában nem hozhat, csak fel- lebbviteli ügyekben. A megyei főépítész elnöke az úgynevezett zsűrinek és a TEAB-nak, amely szervezeteknek az a feladata, hogy a községi, és városi tanácsoknak tanácsot adjon minden településfejlesztési kérdésben. A tanácsadás természetesen nem ingyenes, családi házakra 200 forint, egyéb tervekre 1000 forint, a TEAB eljárása esetén ennél több. Ezek a „fillérek” egyes dolgozóknak éves szinten 100 000 forint nagyságrendű többletjövedelmet jelenthetnek, ami nem lenne sok, de... A községi tanácsok el vannak igazítva, hogy ezeket a „tanácsokat” bizony illik betartani, mert ha nem, akkor jön az „ellenőrzés” és vajon van-e olyan tanács, vagy műszaki osztály, amely a jelenlegi Ké p vi se I ő-vi ssza h ívás kezdeményezése Pécsett
