Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-01 / 206. szám

2'nÉPÜJSÁG * Horn Gyula az NDK-ba látogatott Bécs A keletnémeteknek nem kell vízum Ausztria úgy döntött: ideiglenesen fel­oldja a vízumkényszert az NDK-beli állam­polgárokkal szemben, hogy megkönnyítse ezzel a Magyarországon „veszteglők” ezrei számára az átutazást az NSZK-ba - jelen­tette be csütörtökön Bécsben az osztrák belügyminisztérium egyik szóvivője. A tisztségviselő elmondta: ezt az intézke­dést egy olyan osztrák törvény értelmében hozták amelyet „katasztrófák”, vagy sürgő­sen megoldandó „humanitárius” problé­mák esetén kell alkalmazni. A vízumkény­szer feloldása azokra a személyekre vonat­kozik, akik csupán NDK-papírokkal ren­delkeznek. Azok, akik az NSZK budapesti nagykövetségén kiadott nyugatnémet útle­vél birtokában vannak, ugyanúgy léphet­nek Ausztria területére, mint bármely nyu­gatnémet állampolgár. * Jürgen Chrobog, az NSZK külügyi hiva­talának szóvivője az MTI bonni tudósítójá­nak nyilatkozva, a segítőkészség igen szép megnyilvánulásaként üdvözölte azt az osztrák intézkedést, amellyel Bécs ideigle­nesen felfüggesztette a vízumkényszert az NDK-val a most folyó erőfeszítések során. Utalt mindazonáltal arra, hogy ez önma­gában még nem oldja meg a Magyarorszá­gon tartózkodó és kiutazni szándékozó ke­letnémet állampolgárok problémáját mert ez nem Ausztriától függött A kérdésben to­vábbra is mások illetékesek, s egyelőre még nem tudható, miképpen alakulnak a dolgok - emlékeztetett a szóvivő az MTI tu­dósítójának nyilatkozva. A Deutschlandfunk rádióállomás jelen­tése szerint a külügyi hivatal egyik szóvivő­je nem volt hajlandó állást foglalni a Frank­furter Rundschau című lapnak a menekült­kérdés megoldására vonatkozó értesülé­seivel kapcsolatban. Eszerint állítólag a magyar hatóságok készek lennének a beutazási vízummal ellátott NDK-útlevele- ket kiutazásra jogosító okmánynak elfo­gadni. így az NSZK-ba áttelepülni szándé­kozó keletnémetek Magyarországot el­hagyhatnák nyugati irányban. Ebben az esetben nem játszana semmiféle szerepet a budapesti nyugatnémet nagykövetség által kiállított nyugatnémet útlevél. * Rudolf Setters szövetségi miniszter, a Kancellári Hivatal vezetője szerint nem kí­vánatos nyilvánosan számokat közölni az NSZK-ban a közeli napokban várható ke­letnémet menekültekről, mert ezzel csak tápot adnak találgatásoknak. A miniszter csütörtökön reggel a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilat­kozott Vele egy időben Sayn-Wittgenstein gróf, a nyugatnémet Vöröskereszt elnöke bejelentette: a bonni belügyminisztérium megbízatása alapján hétfőre készen állnak majd a sátortáborok a menekültek befoga­dására a bajorországi Passauban, Freilas- singban, Reichenhallban és Berchtesga- denban. Setters nyilatkozatában egyébiránt az NDK-vezetésének a meneküttkérdésben tapasztalható hajlíthatatlanságát nem Erich Honecker párt- és állami vezető be­tegségével magyarázta. Szerinte a kérdés inkább azzal a hibás szemlélettel függ össze, hogy elzárkózásukkal könnyebben fenn tudnak tartani bizonyos változatlan politikai alapelveket. Márpedig az embe­rek, főleg a fiatalok elvándorlását csak tényleges reformokkal tudnák feltartóztat­ni. Horn Gyula külügyminiszter az NDK kormányának kezdeményezésére csü­törtökön látogatást tett Berlinben. Meg­beszélést folytatott Oskar Fischer kül­ügyminiszterrel és Günter Mittaggal, a NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A berlini látogatás szervesen illeszke­dett a magyar diplomácia folyamatos erőfeszítéseibe, melyek azt célozzák, hogy az érintett feleket kielégítő megol­dást nyerjen a hazánkban tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügye. A berlini tárgyalásokon kifejtett NDK- álláspontra válaszul Horn Gyula hangsú­lyozta, hogy a magyar kormány változat­(Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács csütörtöki ülésén élénk, sokszínű, a kormány szinte min­den tagját megszólalásra késztető vita zajlott. A belpolitikai helyzetről szóló kon­zultáción a kormány tagjai részint saját területüket, részint az általános kérdése­ket illetően fejtették ki véleményüket. E szavakkal kezdte a Minisztertanács ülé­sét követő szokásos sajtótájékoztatóját Bajnok Zsolt megbízott szóvivő. A hazai és a nemzetközi sajtó képvise­lőinek elmondta, hogy a konzultáción a belpolitikai élet minden fontosabb terű lé­té és témája szóba került. Pozsgay Imre államminiszter a kerékasztal-tárgyalá­sokról adott tájékoztatást. Szóba került az ülésen a közelgő új tanév, s ezzel összefüggésben a peda­gógusok számos problémája, bérezésük ügye. Bajnok Zsolt minősítése szerint szenvedélyes, szikrázó vita folyt, s még a drámai jelzőt sem tartotta túlzásnak. Sejtetni engedte, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter a közelgő tanév­nyitó ünnepségen jó híreket közöl majd a A középszintű politikai egyeztető tár­gyalások szerdai fordulóját követően ülést tartott az Ellenzéki Kerekasztal. Az EKA-ba tömörült szervezetek - a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fi­desz, a Független Kisgazdapárt, a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligája - képviselői egyeztették állás­pontjukat a pártszervezetek működésé­ről, a munkahelyeken, a szolgálati helye­ken, a fegyveres erőknél és testületeknél és a megbeszélést követően nyilatkoza­tot fogadtak el. Ebben kifejtik: az MSZMP Budapesti Bizottságának klubjában a pártok mun­kahelyi szerveződéséről és működéséről kedden folytatott vitával kapcsolatban az EKA szervezetei nem kívánnak beavat­kozni a Magyar Szocialista Munkáspárt belső ügyeibe. Szükségesnek tartják azonban kije­lanul a két német állam megállapodásá­tól várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk haj­landók részt venni, amelyek összhang­ban állnak a Magyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezettségei­vel és humanitárius politikai gyakorlatá­val. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásához vezethet­nek. A tárgyalófelek megállapodtak a to­vábbi kétoldalú konzultációk folytatásá­ról. pedagógus társadalommal. A szóvivő ezután a mecseki ércbányászokkal le­zajlotttalálkozóról szólt. A kormánytagjai irreálisnak ítélték a vállalatvezetés azon szándékát, hogy mindaddig folytatják a bányászatot, amíg nem lesz nyereséges a termelésük. A helyzet akkor változhat­na kedvezően, ha egyidejűleg teremte­nék meg az új munkahelyeket és szüntet­nék meg a régieket. A kormány az ügy koordinálásával, a végrehajtás, a lebo­nyolítás irányításával az ipari minisztert bízta meg. Bajnok Zsolt ezután a menekültté nyil­vánítási eljárásról és a menekültek jogál­lásáról szóló két jogszabály-tervezetről szólt. A menekültként elismert személyek jogállásáról törvényerejű rendelet, a me­nekültként való elismerésről pedig kor­mányrendelet van előkészületben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály átmeneti megoldásként szü­letik, mert a kérdés fajsúlya indokolttá te­szi, hogy belátható időn belül a mene­kültüggyel összefüggő kérdések törvé­nyi szinten rendeződjenek. lenteni, hogy az MSZMP alapszervezetei­nek kivonása a munkahelyekről, illetve a szolgálati helyekről olyan közérdekű kö­vetelés, amelyet az EKA a magyar társa­dalom túlnyomó többsége egyértelmű kí­vánságának ismeretében támasztott. Az EKA annál is inkább fontosnak tartja a megegyezést a politikai egyeztető tár­gyalásokon, mert ennek híján elkerülhe­tetlenné válna a többi párt munkahelyi szerveződésének lehetővé tétele, ami a pártok versengésének színterévé tenné a gazdasági, erkölcsi és politikai válság­tól gyötört ország munkahelyeit, intéz­ményeit. Mindezt figyelembe véve, az EKA nem maradhat közömbös a munkahelyek de- politizálásának kérdésében kialakuló­ban lévő megegyezést veszélyeztető kezdeményezésekkel szemben, annál kevésbé, mert bennük a demokratikus átmenet egészét veszélyeztető kísérlete­ket lát - hangsúlyozza az Ellenzéki Keré­kasztal nyilatkozata. (MTI) Menekültügyi kérdések a kormány előtt Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata Az ismeretlen háború (Folytatás az 1. oldalról.) ­A szerződés szovjet történészek sze­rint az adott politikai helyzetben megfele­lő taktikai lépés volt, a háború elodázá­sát, a német terjeszkedés megállítását je­lentette. A későbbi barátsági és határ- szerződést, amelyet a Szovjetunió nem hadviselő félként a háborúban álló Né­metországgal szerződött, politikai hibá­nak minősítik. Hasonlóan elítélik a szer­ződéshez csatolt újabb titkos záradékot, amelyben a népek feje felett továbbraj­zolták Európa térképét. A háború előtti események nem kevésbé ismeretlen pil­lanatai azok a tárgyalások, amelyek fran­cia, brit és szovjet részvétellel zajlottak és eredménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszkvában. Mi történt volna, ha akkor megállapod­nak és együtt lépnek fel a hitleri Néme­tország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták volna a háború menetét a britek és a németek titkos tár­gyalásai is - többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események, a politikai manőverek célja egy volt: mindenki a másikat kijátsz­va győzni akart. A szovjet történészek határozottan visz- szautasítják azt a nézetet, amely szerint az 1939. augusztus 23-i szerződés és tit­kos záradéka hozta előbbre a háború ki­törésének időpontját. Mint hangsúlyoz­zák, mindössze a későbbi események feltételeit teremtették meg. Mivel a szovjet-német szerződések kis túlzással egész Kelet-Európa további sorsára döntőek voltak, jelenleg történé­szek, politikusok, jogászok vitatják a szerződések megkötésének körülmé­nyeit, azok jogosságát, kihatását a mai politikai, geopolitikai helyzetre. Különö­sen így van ez az érintett balti államok esetében, amelyek szuverenitásuk el­vesztését látják bennük. Éppen ezért kö­vetelik a szerződések és azok titkos zára­dékainak hatályon kívül helyezését. Szovjet hivatalos álláspontok szerint a szerződések 1941. június 22-én, akkor, amikor Németország meglepetésszerű támadást intézett a Szovjetunió ellen, el­vesztették érvényességüket. De mivel a szovjet-német szerződésekben foglaltak - talán a történelem véletlen fordulatai­nak köszönhetően - lényegében a mai Európa földrajzi és politikai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvénytelenségét, igazi ér­vénytelenítés mellett foglalnak állást. Vannak, akik a történelem kerekét sze­retnék visszafordítani, s az 1939. augusztus 23-a előtti állapotokból akar­nak kiindulni. Szovjet vélemények szerint ez veszélyes és kalandor lépés lenne, ez­zel ugyanis megkérdőjeleznének min­dent, ami azt követően történt: így jelen­legi államhatárokat, országok második világháborús szerepét, szövetségi viszo­nyokat, szerződéseket. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet és a há­ború utáni, több mint negyvenéves békés életet jelentő politikai stabilitás inogna meg alapjaiban. Olyan előreláthatatlan és felmérhetetlen események sorozata indulhatna el, amely még ezt a napjaink­ban ismeretlen-ismerős háborút is túl­szárnyalná... Kaszab Zsuzsa, MTI-Panoráma 1989. szeptember 1. A hónap közepétől egységes devizaszámla (Folytatás az 1. oldalról.) igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülő ügyfélkamatokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanakkor a számlavezetés költségeit ezután devizában fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák összevoná­sával kapcsolatos teendőket automati­kusan elvégzik, ezért a számlatulajdono­soknak nem kell felkeresniük a banko­kat. Külön ügyintézésre akkor van szük­ség, ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzinté­zetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket - a jelenlegi 80 százalék helyett - teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A devizaszámlák titko­sak, az azokon lévő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi hely­zete romlott, a kormány nem kívánja kor­látozni vagy felfüggeszteni az utazási ke­retből történő lakossági valutavásárláso­kat. Változnak a vámjogszabályok is, e té­ren bizonyos szigorításra kerül sor. Szeptember 1-jétöt a magánforgalom­ban, eladási céllal behozott termékeknél megszűnik az 5 ezer forintos vámmen­tesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különbö­ző elektronikai alkatrészeket, részegysé­geket, amelyeket aztán belföldön értéke­sítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepia­cot és a deviza külföldre áramlását. Politikai hétvége A politika jegyében telik el több száz ember mostani hétvégéje. A korábban az ifjúsági mozgalomban dolgozott, ma is a közéletben tevékenykedő középgenerá­ció tagjaiból álló társadalmi szervezőbi­zottság a fonyódligeti ifjúsági táborba hívta meg több száz, elsősorban Somogy megyei kortársát. A szeptember 1 -jén, 2- án és 3-án zajló önköltséges programso­rozaton egymással és az MSZMP refor­melkötelezett vezetőivel egyeztetik gon­dolataikat, nézeteiket az ország, a me­gye, a párt helyzetéről, az általuk fontos­nak tartott feladadtokról. A záró fórumon, vasárnap délután a dél-dunántúli régió lehetőségeiről beszélgetnek majd a meghívottak Dányi Pállal, a Baranya.me- gyei, Jánosi Györggyel, a Tolna megyei és Sárdi Árpáddal, a Somogy megyei MSZMP első titkárral. Még egyszer a köztársasági elnöki intézményről Az Ellenzéki Kerekasztal - mint ismert - szerdán nagy horderejű javaslatot terjesz­tett elő a háromoldalú politikai tárgyaláso­kon a köztársasági elnök intézményének felállításáról. Varga Csaba, az EKA soros elnöke fel­kérte az MTI-t a gondolat újbóli ismerteté­sére, mivel azt számos tömegtájékoztatási eszközben félreérthetöen interpretálták. Varga Csaba elmondta, hogy az Ellenzéki Kerekasztal már az átmeneti időszakban szükségesnek tartja a köztársasági elnöki intézményről szóló törvény megalkotását ugyanakkor jelenlegi véleményük szerint e tisztség betöltésére csak a parlamenti vá­lasztásokat kővetően kerüljön sor. Az EKA álláspontja az, hogy az átmeneti időszak­ban a Parlament elnöke gyakorolja az ál­lamfői jogkört. Közéleti hír A szekszárdi városi MSZMP reformkör a reformkörök szeptember 2-3-i buda­pesti országos tanácskozására való föl­készülés jegyében tartja mai összejöve­telét délután 16 órakor az MSZMP-szék­ház második emeletén. Várják a tagokat és az érdeklődőket, akik az országos ta­nácskozás elé kerülő vitaanyaghoz írás­ban is hozzájuthatnak a Kossuth Könyv­kiadónál és a terjesztőknél. Szemérmes jelentés a környezetvédelemről Van-e Tolna megyében környezet- védelem vagy nincs? Van-e válasz­tási lehetősége a beruházónak kor­szerűbb, környezetkímélő technoló­giát választania vagy kénytelen a de­vizahiány miatt a környezetszennye­ző megoldást választani? Ki kell-e kérni a helyi lakosok véleményét a települések létrehozandó ipari-me­zőgazdasági beruházásokkal kap­csolatban? Mért nem folytattak elő­zetes környezetvédelmi hatástanul­mányokat a megyei beruházások­nál? Helyzete magaslatán áll-e az il­letékes szakhatóság? Ilyen és még sok hasonló kérdést vetett fel tegnap a Tolna Megye Népi Ellenőrzési Bi­zottság ülésén megtárgyalt egyik na­pirend, mely a környezetvédelmi kö­vetelmények érvényesítését taglalta a megyei beruházási gyakorlatban. Bár az összefoglaló jelentés sem­mi rendkívülit nem tartalmazott és aki azt olvasta, azt hihette, hogy me­gyénkben e téren minden a legna­gyobb rendben van, azért a megje­lentek többsége saját ismereteire alapozva megkérdőjelezte ezt a ked­vező képet.- Szemérmes a beszámolójelen­tés, úgy van megfogalmazva, hogy ne sértődjön meg senki - foglalta ösz- sze több jelenlévő véleményét Buzo­gány István, a megyei NEB egyik tag­ja. - Csak a sorok között olvasva de­rül ki, hogy koránt sincs minden rendben ezen a területen nálunk.- Még csak tanuljuk, hogy környe­zetvédelmi téren a beruházásoknál mit kellene tennünk, hogy a környe­zet ne károsodjon - mondta Máté Já­nos. - Sok esetben a szakhatóságok sem állnak a helyzet magaslatán, így az egyes létesítmények átvétele csak formális. Ameddig a termelés technológiai szintje, a gazdasági helyzet és a szemlélet nem fog meg­változni, addig nem lesz előrelépés ezen a téren, bármennyire is szeret­nénk - hangzott el -.mert nem lehet számon kérni egy kis üzemtől az el­maradt környezetvédelmi beruházá­sokat, ha arra nincs megfelelő pénz­eszköz.- A jelenlegi környezetvédelemre az a jellemző, hogy ha mindenki min­dent betart, akkor senki nem csinál semmit - fogalmazott több mezőgaz­dasági szakember nevében is Dávid Sándor munkabizottsági tag -, és rá­mutatott az itt jelentkező anomáliák­ra, a jogi szabályozás hiányosságai­ra. A Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság végül is Szentes Nándor javaslatára úgy döntött, hogy a jelen­tést úgy átfogalmazzák, hogy az a je­lenlegi helyzetet a valóságnak meg­felelőbben, élesebben ábrázolja.- fké -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents