Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

1989. augusztus 11. KÉPÚJSÁG 3 Csendben - maradhattak volna? Egy ifjúsági klub végnapjai (Folytatás az 1. oldalról.) A helyiségben mindenkor este tíz óráig lehet tartózkodni, a tárgyakról - még ha azok a klub tulajdonát képezik is - leltárt kell felvenni. Ám a legfigyelemreméltóbb mégis az a kitétel, amelyik kimondja, hogy „a nem említett esetleges viták el­döntése a szövetkezet ügyvezető igazga­tójának hatáskörébe tartozik.” Kérdés persze csak az, hogy ki mit tart „nem em­lített egyéb vitáknak”. Természetesen egyetlen klub sem mű­ködhet valamiféle házirend, íratlan, de leginkább írott szabályok nélkül. Ez a megállapodás - még ha az Csurgó Attila szerint a másik fél, jelen esetben a klub­vezető, a klubtagok véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával, a leírtakkal ellentétben megkeresésük nélkül kötte­tett is meg - talán alapja lehetett volna egy elfogadható egyezkedésnek. Úgy tű­nik azonban, hogy erre ma már kevés a remény, s ez annál is inkább sajnálatos, mivel a Mikes utcai ifjúsági klub egyike volt azon kevés megyei szerveződésnek, mely számos eredményt is felmutatott eddigi ötéves léte alatt. A borúlátó véle­kedést ugyanis egy újabb, ezúttal a Mi­kes utca 24. lakóihoz intézett levél ala­pozta meg. Érdemes idézni ebből is né­hány részletet. „Tisztelt lakótársak! A La­kásszövetkezettel megbeszélve a mellé­kelt megállapodást küldtük el a Hajóház klub vezetőjének, Csurgó Attilának. Amennyiben a klub az ajánlatunkat nem fogadja el vagy nem tartja be a megálla­podás pontjait, javasoljuk a tisztelt lakó­társak felé, hogy a klub működését szün­tessük meg. A helyiséget bérbe adnánk vagy bálás butik vagy egyéb butik részé­re, csak olyan bérlőnek, aki hangosko­dással főleg az esti órákban nem zavarná a lakók nyugalmát. így a ház kb. 50000-55000 Ft bérleti díjhoz jutna évente, mely összeggel csökkenteni le­hetne a közös költségvetést. Ez ideig is nagyon sok panasz érkezett a klubban történő esti hangoskodás miatt, zene, autó- és motorberregés a késő éjszakai órákban. (...) A mai takarékoskodó hely­zetben feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a ház lakói döntsenek, a bevételről lemondjunk-e, további költségeket és zavarást vállalva néhány házban lakó fia­tal kedvéért. Lakótársi üdvözlettel: Lőwi Vilmos, a házbizottság vezetője.” A felhí­vás egyúttal szavazócédulaként is szol­gált, hiszen választás elé állította a lakó­kat. A lap alján ugyanis még két mondat szerepelt. íme, az 1-es számú pont: „A klub helyiségének hasznosítása mellett szavazok.” A 2-es pedig így szólt: „A klub további ingyenes működése mellett sza­vazok.” Az ilyen módon megfogalmazott választási lehetőségek után a döntés nem is lehet kétséges. Ki az, aki elutasíta­ná az 50-55 ezer forintos bevételt, s he­lyette holmi hangoskodó, „ingyenélő” fiatal társaságot támogatna? „Én száz százalékig jó indulattal visel­tetem, nincs bennem semmiféle fiatalel- lenesség” - bocsátotta előre rögvest Lő­wi Vilmos, a lakóbizottság elnöke beszél­getésünkkor, majd részletezte azokat a panaszokat, amelyek külön-külön is hoz­zájárultak a helyzet elmérgesedéséhez. Mert Lőwi Vilmos nem titkolja, személyes ellentétek is bonyolítják az amúgy sem egészen világos ügyet. Szerinte Csurgó Attila magatartása jelenleg nem teszi le­hetővé a klub helyzetének mindenki szá­mára elfogadható rendezését. „Majd meglátjuk, ki fog győzni” - hangoztatta, ezzel is utalva arra, hogy már nincs visz- szaút. Állítólag több lakó állandó vendé­ge Lőwi Vilmosnak, legalábbis ha a fiata­lok késő esti hangoskodásának részlete­zéséről van szó.- A klubfoglalkozások után sokan nem mennek haza, ilyenkor zeng az egész lépcsőház, trágár szavak röpködnek a levegőben, s mindez joggal háborítja fel az aludni, pihenni vágyó embereket. Este belülről bezárják a klub ajtaját, nekem meg nincs kulcsom, nem tudok bemenni, mert azt Csurgó Attila magánál tartja. S különben is, az ifjúsági klub nem a Mikes utca 24. szám, hanem a KISZ-nek és a városi tanácsnak kell hogy legyen a problémája. Egyébként a klub mellett közvetlenül ott van a párthelyiség, az hét végén amúgy is üres. Mivel pedig a KISZ a párt ifjúsági szervezete, oldja meg az ezt a gondot. A ház lakói joggal vetik fel, hogy az Arany János utcában minden helyet ki tudnak adni... Egy hónapon be­lül lehetőleg költözzenek ki a fiatalok! Csurgó Attila természetesen pontról pontra cáfolja a klubot és személyét ért vádakat: - Májusban volt az utolsó ze­nés rendezvényünk, azóta semmiféle zajjal járó programot nem szerveztünk. Engem az bánt, hogy senkit sem érde­kel, mi van a klubban, néhányan örökké csak a zajról fantáziáinak - hogy így fe­jezzem ki magam. Ha a lakóközösség úgy határoz, hogy fel kell számolni a klu­bot, akkor én nyilván nem vívhatok meg egy személyben a házzal. Amit viszont megvédek, az a saját és a másokkal együtt befektetett munka... ezt nem ha­gyom letiporni. Visszaadjuk a klubhelyi­séget úgy, ahogyan azt eredeti állapotá­ban átvettük. Akkor még nem volt abban mellékhelyiség, nem volt így kitakarítva, berendezve... Körülbelül ötvenezer fo­rinttal támogattak bennünket a különbö­ző szervek, főképpen a megyei tanács if­júsági osztálya. Kárigényt jelentünk be, ha úgy alakul. Mindenesetre nagyon saj­nálnám, ha megszűnne ez a klub, ame­lyen annyit dolgoztunk a házbeli fiatalok­kal. Minden esetre mint Lőwi Vilmos el­mondta, már sokan jelezték a szavazóla­pon, hogy az első számú variációt, azaz a hasznosítást támogatják. Úgy tűnik tehát, hogy a megyeszékhelyen újabb klub, újabb fiatalokból álló közösség szűnik meg, bomlik fel, illetve hely hiányában sok új eleve meg sem alakul. Megér ez évente 50 ezer, azaz havonta átlagosan 4160 forintot? SZERI ÁRPÁD Parlamenti képviseletet akarnak a vállalkozók A Vállalkozók Országos Szövetsége szükségesnek tartja a vállalkozók parla­menti képviseletét, ezért az Országgyű­lés szeptemberi ülésszakán javaslatot tesz a vállalkozói szekció megalakítására - közölte Palotás János, a VOSZ elnöke az MTI munkatársával. A törvényhozás­ban a vállalkozóknak jelenleg nincsen érdekképviselete. Minden ígéret ellenére a magyar vállalkozók nem érzik, hogy a gazdasági intézkedések hatására köny- nyebbé válna munkájuk. Az újonnan szü­letett jogszabályokból is az tűnik ki, hogy nem megfelelő az előkészítés, előzete­sen nem kérik ki a vállalkozók szakértői véleményét, s nem koordinálják a dönté­seket sem. A VOSZ az előzetes felméré­sek alapján arra számít, hogy mintegy 30-50 képviselő vállalja: a jövőben kö­vetkezetesen képviseli a vállalkozók ér­dekeit. A VOSZ elnöke elmondta: a szervezet nem kíván pártként tevékenykedni, nem törekszik a hatalom megszerzésére, arra azonban igen, hogy a vállalkozók a gaz­daságban az őket megillető helyet foglal­hassák el. A VOSZ tagságának 95 száza­léka valamelyik pártnak a tagja; többsé­gük az MSZMP-é, jelentős részük pedig a reformkörökkel szimpatizál. Akadnak soraikban olyanok is, akik a Münnich Fe­renc Társasággal rokonszenveznek, több vállalkozó lépett be a Kisgazdapárt­ba. Sok fiatal a FIDESZ-t részesíti előny­ben. Ha a VOSZ most lépéseket tenne a párttá alakulásért, akkor tagságával ke­rülne szembe, mivel a kettős párttagság - a VOSZ véleménye szerint - összefér­hetetlen. S bár igaz, hogy több politikai lépést tett az utóbbi időben a VOSZ - pél­dául megalakította az egészségügyi ta­gozatát, és kidolgozta az egészségügy reformkoncepcióját, felvállalta a három­oldalú egyeztető tárgyalásokon való részvételt, vitázik a szakszervezetekkel -, továbbra is a gazdasági érdekképvisele­tet tartja elsődleges feladatának. A vállalkozók érdekvédelmi szervezete ezeket a célokat akkortudja elérni, ha a po­litikai kérdésekben aktivan foglal állást. A vállalkozók mindehhez követelik a nyilvá­nosság biztosítását. Nem értenek egyet az­zal, hogy nem lesz élő közvetítés az ország- gyűlés ülésszakairól. Fontosnak tartják, hogy a gazdaságot érintő jogszabályok születését minden állampolgár, köztük a vállalkozók is figyelemmel kísérhessék. Felkérték a televízió vezetőségét, jelölje meg azt az összeget, amibe a parlamenti közvetítések kerülnek, mert a VOSZ akár 20 millió forintot is előteremtene a közvetí­tés anyagi fedezetére. Nemi - ható víz Vizet annak, aki fizet! Két kannával jártak az öregek a forrás­hoz, ahol ez a tábla állt: NEMI - HATÓ VÍZ. Csak így fért ki a szöveg, elválasztva. A Ludas Matyi Tücsök és Bogár rovata hozta a sztorit. Miért, miért nem, ez az eset jutott eszembe, mikor felhívott Ta­másiból Gergály László, hogy menjek ki, nézzem meg, milyen náluk, az Építők út­ján a csapvíz. Nem iható. * Mi folyik Tamásiban? Víz. De nem akármilyen! Barna. Benne moszat, alga. És mikroorganizmusok tömkelegé. Tu­dom, a biológusok, hidrológusok és egyéb „spéci" szakemberek most csó­válják a fejüket. Pontatlan a megfogalma­zás. Mert a szennyeződés valójában va­lami lepedékes, homokszemcsés tömí­tőanyag, ami a kút fokozatos meghibáso­dása során került a hálózatba. Nagy László, a vízmű tamási üzemmér­nökségének vezetőhelyettese legalábbis erre gyanakszik.- A kút 360 méter mély - mondja -, s benne 320 méterig van védőcső. Ez a vé­dőcsőrakat leszállt, leszakadt a kút aljá­ra. így aztán nemcsak a tiszta, beszivárgó víz került a felszínre, hanem a szennye­zés is. Több panasz érkezett, így leállítot­tuk a vízkivételt.- Érdekes, hogy pont akkor döntöttek a leállítás mellett, mikor telefonáltak, hogy kijönnek a laptól - meséli Gergály László. - Pedig azelőtt is hányszor szól­tunk! Vittünk mintát, egyik lakótárs még azt is mondta a vízmű vezetőjének, ha ez szerinted iható, akkor idd meg. És semmi sem történt. Nézze meg ezt az üveget! Három deciben ennyi trutyi volt! Majd­nem egyujjnyi! A kút rásegítő kút. Csak csúcsidőben lép - lépett - működésbe. Langyos, „ter- málszagú” vizet ad. Fürödni jó, inni már kevésbé. 1986-ban adta át a Kaposvári Vízkutató és Fúró Vállalat, s most ugyan­ők végzik a garanciális javítást. Igaz, pén­teken 10 órakor egy árva lelket sem talá­lünk a munka színhelyén. Csak egy bö- höm nagy, magányos fúrókocsi áll a bű­nös kút fölött.- Télen iszunk mi jó vizet, mikor bezár­ják a strandot - folytatja Gergály László -, amikor újra kinyitják, rákapcsolják a hálózatra ezt a kutat is, minden elromlik. A bojleremet évente tisztíttathatom, annyi benne a leülepedett mocsok. Ha fizetjük a vízdijat - most már az se két fillér -, leg­alább becsületes szolgáltatást kapjunk érte!- Ha most megcsinálják a védőcsöve­zést és a szűrőket, ivóviz minőségű víz fo­lyik a csapokból? - kérdezem Nagy Lászlót.- Addig csinálják, míg jó nem lesz - fe­leli, és ez többet jelent minden ígéretnél. * Ki mosolyt, ki könnyeket, ki vizet fa­kaszt. Tamásiban ez utóbbit várják - min­dig tiszta vizet a pohárba. yVESSELY Fotó: KISPÁL M. Uj üzletház Pécsett Merre tart a ruházati kereskedelem? A divat még mindig jő üzlet (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Rendkívül gazdag kínálat, tágas belső terek és exkluzív külső - így lehetne jelle­mezni azt az üzletházat, melyet tegnap nyitott meg a vásárlók előtt a Mecsektra- de Rt. A részvénytársaság 60 millió fo­rintért, nem egészen egy év alatt építette fel az épületkomplexumot, mely a város szélén, a hatos út rácvárosi szakaszán található. Az üzletház 15 ezer féle árucikket kí­nál. Külső szabad területén a házépítők tégla-, cserép-, szerelvényigényeit elégí­tik ki, az épület földszintjén elektromos cikkek, háztartási és vegyi áruk, edé­nyek, híradástechnikai felszerelések kaphatók. Az emeleti részen kapott he­lyet a ruházati osztály, a műanyag áruk, tapéták, fürdőszoba-berendezések, kerti és konyhabútorok. Széles a választék, s nagy árengedménnyel kínálnak sokféle cikket már a nyitáskor. Kapálógép, fűnyí­rógép, háztartási robotgép, edények, 10-50 százalékos kedvezményes áron vásárolhatók. A kétezer négyzetméteren hat osztály (építőanyag, vegyi, szerszám, szerel­vény, műszaki és kultúrcikk) kínálja bő­séges árukészletét. A részvényesek közt van a Baranya- Tolna Megyei Tégla-és Cserépipari Vál­lalat, a Tolna-Somogy-Zala Téglaipari Vállalat, melyek termékei szintén megta­lálhatók az üzletházban. CSEFKÓ JUDIT Az utóbbi egy, másfél esztendőben sa­játos helyzet alakult ki a ruházati keres­kedelemben: miközben a forgalom volu­mene állandóan csökken, folyamatosan növekszik a ruházati termékeket forgal­mazók köre. Az MTI munkatársának kérdésére a Kereskedelmi Minisztériumban elmon­dották, hogy az év első felében 35,2 mil­liárd forint volt a ruházati forgalom, ez fo­lyó áron 10,9 százalékkal több, összeha­sonlítható árakon, tehát mennyiségében 6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az összesített adatok arra utalnak: a vártnál kisebb forgalom oka, hogy az árak a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 20 százalékkal emelkedtek egy esztendő alatt. A kereskedőket azonban nem egyfor­mán érintette a forgalom csökkenése. A nagy - és többnyire rugalmatlan - cé­gek sok esetben csak árengedmény út­ján tudnak megszabadulni felgyülem­lett készleteiktől. Ugyanakkor a szapo­rodó kis- és rugalmas vállalkozások al­kalmazkodnak az igényekhez, bővítik kí­nálatukat, s így az olcsóbb és drágább termékekből egyaránt többet tudnak for­galmazni. A lakosság igényei jelentős mértékben differenciálódtak; egyformán nő a keres­let az igen olcsó és a luxuscikkek iránt. A választéknak ma már mintegy 30 száza­lékát a külföldről érkező árucikkek teszik ki, ezeknek 50 százaléka érkezik a szo­cialista országokból. Mivel innen főként az olcsóbb cikkeket vásárolják a keres­kedelmi cégek, a minisztérium szorgal­mazza a szocialista import fokozását. A tőkés országokból származó áruk mind nagyobb hányada a Távol-Keletről kerül a boltokba, főként Indiából, Malajziából és Kínából. Mivel a vállalatok devizakerete tovább­ra is szűkös, s egyelőre az importliberali­záció is csak a gyermekholmikra terjed ki, így a kereskedők alapvető érdeke, hogy a hazai gyártók gyorsabban iga­zodjanak a kereslet változásához. Re­mélhető, hogy a fogyasztás visszaesésé­nek és az import némi bővülésének kö­vetkeztében a gyártók között is növek­szik a verseny, s ez a gyártmányfejlesz­tés fokozásához, a keresettebb cikkek előállításához vezet majd. Egyelőre kétségtelenül némi zűrzavar uralkodik a ruházati cikkek piacán. Vár­ható azonban, hogy a kereslet és a kíná­lat egyensúlya helyreáll, de legalábbis javul a közeljövőben. A minisztérium arra ösztönzi a vállala­tokat, hogy olyan üzletláncokat alakítsa­nak ki, amelyeknek profilja egyértelmű útmutatást nyújt a vásárlóknak. Olyan hálózatok létrehozására van szükség, amelyeknek boltjaiban az egyes vásárló- rétegek megtalálják az igényeiknek meg­felelő árut, s akárcsak a nálunk fejlettebb országokban, pontosan tudhatják majd, hol vásárolhatnak kifejezetten olcsó, hol középminőségű, hol pedig luxusigé­nyeknek megfelelő, ám drágább ruházati termékeket. Három deci „ivóvíz” A magányos fúrókocsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents