Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
1989. augusztus 8. NÉPÚJSÁG 3 Változó ellenségkép (Folytatás az 1. oldalról.) Az előbb említett hit egy másik felosztásból eredt. Negyven éven keresztül voltak hatalomban levők és ebből az áldásból kiszorultak. Az utóbbi kategóriába tartozhatott valaki azért, mert a birtokon belül lévők kiszorították onnan, vagy mert nem is kért belőle. Bárhogy került is valaki a kerítésen kívülre, ez nem kis erkölcsi tartást plántálhatott belé. Abban a megnyugtató tudatban élhetett, hogy ami ebben az országban nemzet, család, gazdaság, kultúra és még sok más ellen elkövettetik, ahhoz semmi köze, sőt nemritkán szenvedő alanya mindennek. De vége a boldog kiegyensúlyozottságnak. Az eddig csak a szürkeállományban rejtegetett nemzetmentő programokkal színre lehet lépni. Ezzel a (kiharcolt) lehetőséggel élnek is sokan. Itt a varázs meg is tört. Kivételektől eltekintve ugyanazt az agresszivitást, türelmetlenséget, ellenségeskedést tapasztaljuk részükről, mint az előző kurzus reprezentánsaitól, ami egy demokratára nem lehet jellemző. Bibó Istvánnak azt a mondatát (már) sokan ismerik, hogy „demokratának lenni először is annyi, mint nem félni”, de e jelek szerint azt már kevesebben tudják, hogy ennek a mondatnak folytatása is van. A felsorolásban többek között az is szerepel, hogy a demokrata nem fél a más véleményűektől. Sok önjelölt demokrata viszont bizonyára fél, hisz oly sok az ellenség... A hatalom - még jelenbéli tulajdonosai cselekedeteiket a nép nevében és annak érdekében tették. A tévedhetetlenség biztos tudatában. Aki ezt kétségbe merte vonni, azt hamar ki- penderitették a Népből, és könnyen megkapta a nép ellensége titulust. Ekkor még könnyű volt eligazodni: a Nép az, akinek jót akarnak, a hatalmon levők akarják neki ezt a jót, aki mást akar, az népellenség. Mostanra már minden összezavarodott. A hatalomból eddig kiszorítottak, de most nagy seßbel oda igyekvők is a népre hivatkoznak. De ez ám már nem ugyanaz a Nép. Ebbe a népbe már (szerintük) nem tartoznak a kommunisták. Az ellenzéki szervezetek gyűlésein olykor a legveszettebb bolse- vikokat leköröző éberséget tapasztalni. Egy alakuló ifjúsági szervezet fiataljainak az okozott fejtörést: hogyan gátolják meg, hogy az alapszervezeteikben vezető tisztséghez DEMISZ-tagok jussanak. Az alapszabályban találtak rá orvoslatot. Intelligens emberekről lévén szó arra is szültek megoldást, nehogy egykori KISZ-esek árasszák el őket. A belépőket a csúcsszerv lekáderozza. A rossz emlékű igazolóbizottságok mintájára: ha nem nagy KISZ-es, csak kicsi, az is csak megszokásból, akkor jöhet. (Tehát a KISZ-esek is csak szelektálva tartoznak a néphez.) A népre jelenleg két jól elkülöníthető tábor hivatkozik, amiből egyenesen következik, hogy a népellenességnek is két típusa van. A lehetőségek azonban még nincsenek kimerítve. Az ellenzék jelenlegi dacszövetsége a választások elérkezté- vel feltételezhetően fölbomlik, ami tovább bonyolítja a nép- boldogítás és a népellenesség zavaros kavalkádját. Már ma is vannak olyan összejövetelek, ahol hasonló megvetéssel említik a FIDESZ-t, mint a DEMISZ-t, és a sor folytatható. Ahol ma kettő magyar összehajol, ott valami a nép nevében és érdekében történik. Csakhogy az a kettő, három... tizenháromezer... nyolcszázezer magyar az egyedüli helyes megoldás tulajdonosának érzi magát. Aki pedig mást akar, az ellenség - persze a Népé. A Nép pedig minden egyes megszólalóval szűkül, mértebbe a kategóriába már csak az tartozik, akinek mindenki jót akar, de aki senkinek nem akar jót. Olykor elvágyódást érzek a „hallgatag többség” közé. Aki ugyanis ma Magyarországon véleményt nyilvánít, az biztosra veheti, hogy valaki(k)nek az ellenségévé vált. És ki szeret ellenségek közt élni? Csak nehogy valaki kitalálja, hogy a hallgatás is népellenes! Bár, akkor abban mindenki egyetérthet- ne, hogy államformánk nem lehet népköztársaság. PUSKÁS IMRE Magyar-lengyel tárgyalások az István-akna sorsáról Az élelmiszeripar nehézségei Az utóbbi napokban helyenként átmeneti jellegű húshiány adódott. A szakértők szerint ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen nem csupán a húsipar romló helyzetéről van szó, hanem az egész élelmiszeripar általános nehézségeiről. A kulcsfontosságú ágazat helyzetéről vitaanyagot készített a Magyar Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesület (MÉTE) közgazdasági szakosztálya; erről adnak tájékoztatást Csávás Sándornak, az MTI munkatársának. Ahhoz, hogy ez az ágazat megőrizhesse a magyar gazdaságban betöltött kulcsszerepét, egész sor területen változtatni kell az eddigi gyakorlaton - hangsúlyozza az elemzés. Az összegzés az általánosságban ismert tényeken túl - vagyis, hogy az árolló az élelmiszeripar rovására - kritikusan szétnyílt, és a világpiacon is az élelmiszeripart sújtotta leginkább a cserearányromlás, miközben az ágazat valutaszerző szerepe meghatározó a magyar gazdaságban -, figyelemre méltó új megállapításokat tartalmaz. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy az utóbbi 6-8 évben az élelmiszeripar nyereségtömege ugyanazon a szinten - évi 12-15 milliárd forint - körül ingadozik. A merev árrendszer következtében az ágazatban nem képződött úgynevezett inflációs nyereség, ami más népgazdasági ágazathoz viszonyítva hátrányt jelent. Ilyen körülmények között az élelmiszeripar nettó árbevételének eredménytartalma 1980-87 között igen alacsony volt, még az 5 százalékot sem érte el. A jövedelmezőségi mutató az egyes élelmi- szeripari szakágazatok között nagy eltéréseket mutat: rendkívül alacsony például a hús-, a tej-, és a malomiparban, viszonylagosan magas az üdítőital-gyártásban és dohányiparban. Az előrejelzések szerint 1989-ben az ágazat pénzügyi helyzete tovább romlik a fokozódó elvonások miatt. így a nyereség mintegy egy- milliárd forinttal lesz kevesebb az előző évinél. Arra, hogy miképpen húzható ki az ágazat kátyúba jutott szekere, a koncepciót kidolgozó szakértők választ is adtak. Szerintük az agrárreform és az élelmi- szeripari reform elválaszthatatlan egymástól. Ez biztosíthatja ugyanis azt, hogy az élelmiszer-feldolgozás - mind a belföldi, mint az exporttermelés terén - a versenyszférába tartozó tevékenység lehessen. Bár az ágazati reformelképzelések még egyáltalán nem kiforrottak, azonban elkerülhetetlennek látszik, hogy a tömegáru termeléséről át kell térni a piaci igényekhez jól igazodó minőségi termékek előállítására. A MÉTE szakértőinek véleménye szerint az exportösztönzés helyett a jövedelemtermelést,a költségekkel való megfelelő gazdálkodást kell a gazdálkodás középpontjába állítani. Az élelmiszeriparban nem lehet eltekinteni a tulajdoni viszonyok gyors átalakításától, ami a mostani szervezeti formák gyökeres megváltoztatásával járna. A közeljövőben várhatóan nagyobb számban jelennek meg a területen is a részvénytársaságok - a közös vállalatok mellett - a helyi tanácsok és más gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő kis-és középüzemek, valamint a dolgozói részvény- illetve részjegytársulások. Az élelmiszeriparban - mutat rá az elemzés - olyan fejlesztési irányokat kell meghatározni, amelyek a korábbinál jobban segítik az ágazat különben alapvetően nem változó feladatainak teljesítését. Az árrendszerben - néhány kivétellel - a piaci mechanizmust figyelembe vevő szabad áraknak kellene leginkább érvényesülniük, feltéve, hogy ezek a mező- gazdasági és az élelmiszeripari vállalatok közötti valós áralku alapján alakulnak ki. Az adórendszer szempontjából szükséges külön kezelni az agrárkötődésű élelmiszeripari vállalatokat és az egyéb élelmiszeripart; az utóbbi szférában az általános rendszer szerinti adózás indokolt, míg az előbbinél a mezőgazdasági adózás. A tanulmány kiemeli, hogy az ágazat finanszírozásánál figyelembe kell venni: az alacsonyabb jövedelem miatt a tőke- megtérülés lassú, emiatt rugalmas bankpreferencia-rendszerre, és esetenként kamatkedvezményekre van szükség. Fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek kínálati piaca és az ipari termékek hiányon alapuló keresleti piaca között ma még fennáll. A Mecseki Szénbányák Vállalat külföldi partnerrel kezdett tárgyalásokat a válságos helyzetű István-akna megmentéséről. A magyar nagy- vállalat és a lengyel BUDEX cég munkabizottságot alakított a közös vállalkozás feltételeinek vizsgálatára. A partnerek szándéknyilatkozata alapján már szeptemberben megkezdődhet a termelés a nagymúltú bányában. A megépítésekor Európa legkorszerűbb bányaipari üzemeként számon tartott mecseki aknát a kőszénbányászat nehéz helyzete különösen válságos állapotba juttatta. Teljesítménye csaknem a felére csökkent, állandósult a föld alatti termelőlétszám hiánya, s mindez az akna bezárásával fenyegetett. A mecseki szénbányák ekkor keresett, s hamarosan talált is vállalkozótársat. A BUDEX szakemberei a rendelkezésükre bocsátott gazdasági, műszaki információk, valamint a körülmények helyszíni tanulmányozása alapján együttműködési készségüket nyilvánították, s megkezdték a közös vállalat létrehozásának előkészítését is. A tervek szerint a magyar fél a bányával és annak külszíni létesítményeivel, a lengyelek pedig a termelés technológiájával, gépekkel és lengyel munkaerővel társulnának. A vegyes vállalat működéséhez azonban még számos feltétel hiányzik. Beszerzésre vár egyebek között az alapításhoz szükséges hatósági engedély, a termelt szén külföldi értékesítéséhez elengedhetetlen a külkereskedelmi jogosítvány, s tisztázni kell a vállalkozás devizafeltételeit, valamint a vagyonértékelés elvét is. Új típusú képmagnók az ITT-től Luxusigényeket is kielégítő képmagnók gyártását és forgalmazását kezdte meg a Selectronic Híradástechnikai Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft. Az ITT-NOKIA rendszerű berendezésnek elsősorban a kép manipulálására beépített trükk-képző része újdonság az eddig forgalmazott képmagnóhoz képest. A videóval ugyanis úgy lehet a filmről egy-egy jelenetet kinagyítani, hogy a kép nem vibrál, és mód nyílik a részlet akár tizenhatszoros kinagyítására is. (MTI FOTO: Balaton József) Bátaszéki pártszavazás Nagygyűlésen választék meg a kongresszusi küldöttet Az MSZMP Bátaszéki Nagyközségi Bizottsága és az alapszervezeti titkárok többsége állásfoglalása alapján Báta- szék MSZMP-tagságának kongresszusi küldöttét 1989. augusztus 24-én (csütörtökön) a sportcsarnokban 18 órakor kezdődő pártszavazáson választják meg. A pártbizottság minden párttagot vár és elvár a választási nagygyűlésre. A testület héttagú választási bizottságot választott, amely összefogja a jelölés folyamatát, gondoskodik a választás előkészítéséről és lebonyolításáról. (Elnöke: Bodor Imre - tsz, titkára: Szebényi Géza - Pb.) Augusztus 17-éig várják pártszervezeteink, párttagok csoportjainak, párttagoknak a javaslatát, várják azok jelentkezését, akik alkalmasnak és képesnek érzik magukat arra, hogy képviseljék a párttagságot, illetve egy-egy platformot a kongresszuson. A jelöltek 10-15 perces programbeszédre, majd ezt követő vitára készüljenek fel, aminek alapján a párttagság dönthet arról, hogy melyik jelöltet támogatja szavazatával. Javaslatunk: a jelölés nyílt, a szavazás titkos legyen, a helyszínen is lehessen jelöltet állítani, ha az illető vállalja programja ismertetését. A legtöbb szavazatot kapott jelölt legyen a küldött, a következő pedig pártküldöttként vegyen részt a kongresszusi felkészülés folyamatában. A választási bizottság a tudomására jutott jelöltek neveit augusztus 18-án eljuttatja az alapszervezeteknek. MSZMP Bátaszéki Nagyközségi Bizottsága Több műanyag edény Többféle újdonsággal, egyebek között házi fagylaltkészitővel, mélyhűtött gyümölcsök, készételek tárolására alkalmas, különféle űrtartalmú dobozokkal és ruhafogassal bővíti választékát a Ferro- vill-Witzmann Műanyaggyártó Kft. Az üzem hazai alapanyagból készíti a háztartási edényeket, a kisebb-nagyobb gyümölcsmosó, tésztakeverő tálakat, mérőpoharakat, tálcákat tíz-tizenkétféle színben. A gyártmányokhoz tőkés importból csupán a festéket szerzik be, amely az esztétikus megjelenést, az élénk színárnyalatot, a fényes felületet garantálja a terméknek. Az idén várhatóan 40-60 millió forintos, jövőre pedig már 100 millió forintos termelési értéket állít elő az üzem.
