Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
6 NÉPÚJSÁG 1989. augusztus 5. A tűzijáték tudománya Augusztus 20-a legnépszerűbb látnivalója Budapesten a tűzijáték. A szinpompás szórakozás - amelyet Kínában a puskapor felfedezése nyomán már i. e. 2000 évvel ismertek - Európába a XIV., Magyar- országra a XVII—XVIII. században jutott el. Uralkodók, nagyurak kerti mulatságait koronázták meg vele. A reformkorszak elején már a vagyonosabb polgárok is megengedhették maguknak, hogy családi összejöveteleik, szüreti mulatságaik fényét emeljék vele. A pompás látványosság ugyanis nem volt olcsó szórakozás. Amikor Ferenc József Pestre érkezését 1857-ben tűzijátékkal ünnepelték, tízezer akkori forintot fizettek érte. Ezt a tűzijátékot az osztrák Sturver tűzszerész állította össze, csakúgy mint azt, amelyet 1867-ben rendeztek Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázásakor. A tűzijátékok megfelelő tartályokba (hüvelyekbe) préselt liszt finomságú vegyi anyagok egyenletes keverékei. Tartalmaznak égő, a könnyű égést biztosító oxidáló- és lángfestő anyagokat. Egy részük még hajtóanyagként fekete füstös lőport, ezenkívül a préseléshez szükséges kötő-, és az égést lassító anyagokat is foglal magába. A tűzijátékszerek fény- és mechanikai hatásuk alapján világitó-, szikratűz- és hajtókeverékek néven csoportosíthatók. A világító keverékek mindegyikében van oxidálószer (káliumklo- rát, -nitrát), égő anyag (kén, foszfor, gyanta stb.) és lángszinező (stroncium-, bárium-, nátriumnitrát). Ez utóbbi fémsók a lángot a rájuk jellemző színűre festik, például a stroncium vegyületek kár- minpirosra, a bárium sói zöldre, a káliumé téglavörösre stb. A világító tűzijáték-keverékek egyike a ben- gáli- vagy görögtűz. Lassú, nyugodt, színes világitó lánggal ég, és emiatt például épületcsoportok, színházi díszletek megvilágítására alkalmazzák. A második fajta tűzijátékszernek a szikratűzzel égi tűzijátéknak vagy „kínai tűz’’-nek szikráit elégő fém- részecskék (vas, alumínium, magnézium) okozzák. A szikratűz keverékei tehát mindig tartalmaznak fémporokat, ezenkívül oxidálóanyagként salétromot, káliumklo- rátot, égő anyagként szenet, gyantát stb., és világító keverékből álló szemcséket is. A keveréket egyik végén szűkített nyílású, vastag falú papírhüvelybe préselik, szűkített részébe helyezik a gyújtózsinórt. Ennek meggyújtása után nagy hevességgel égő, szökőkútszerű sugárnyaláb keletkezik. Az ilyen hüvelyeket függőleges állványra szerelik, s azon égnek el. A tűzijátékok harmadik csoportját alkotják a szenet, ként, salétromot és lőporlisztet is tartalmazó hajtókeverékek. A lőporliszt itt nem mint „dobó töltet” szerepel, mint az előbbi esetben, hanem az alapanyag egyik fontos alkatrésze, s az a feladata, hogy a belőle fejlődő gáz az égő anyagokat változatos, aktív mozgásra késztesse. A világ sok városában ünnepelnek valamilyen történelmi eseményt tűzijátékkal, így Moszkvában a május elsejét, Párizsban a forradalom évfordulóját, július 14- ét, Budapesten Szent István napját. Földünk éghajlata - negyven év múlva Az üvegházhatás Egyre több szakértő állítja, hogy alig több, mint négy évtized múlva, 2030-ig az átlagos hőmérséklet 1,5-4,5 C-fokkal fog emelkedni. Mi az alapja ennek a becslésnek? A troposzférában (a légkör alsó kb. 12 km vastag rétege) az emberi tevékenység következtében egyre több olyan gáz halmozódik fel, amelyek a Nap rövidhullámú sugarait (a látható fényt) átengedik a Föld felé, ám a fölmelegedett földfelületről visszaverődő hosszú hullámú (láthatatlan, infravörös) sugárzás hatására molekuláik rezgésbe jönnek, s a meleg egy részét ismét visszaverik a Föld felé. Emiatt a légkör fölmelegszik. A jelenséget üvegházhatásnak nevezték el, mivel hasonló folyamat révén melegszik fel a kerti üvegházak légköre (ott az üveg tartja vissza a talajról visszaverődő infravörös sugarakat). Megfelelő hőmérsékleti adataink 1850 óta vannak: azóta bolygónk átlagos hőmérséklete 0,7 fokkal emelkedett. Ez még nem nagyon sok, ám az üvegházhatásért felelős gázok sűrűsödése a troposzférában a legutóbbi években megsokszorozódott. 2030-ig - ha a fölmelegedés eléri a szakemberek által jósolt felső értéket - Földünkre olyan meleg időjárás köszönthet, mint amilyen százezer vagy talán millió évvel ezelőtt uralkodott bolygónkon. Néhány következmény: a fölmelegedett tengerek vize kitágul, szintjük körülbelül egy méterrel emelkedik. A termékeny folyami deltákat (Banglades, Egyiptom, Kína stb.), bizonyos szigeteket (Maldiv-szigetek) és a tengerpartokat elönti majd a víz. A gleccserek olvadni kezdenek, sőt, Grönland örök jege is fölenged. A föl melegedés jobban érinti majd az északi félgömböt, mint a délit, s inkább a sarki övezeteket, mint a trópusokat. A szél- és a tengeráramlások is változni fognak, több lesz a hurrikán. A nagyobb meleg és a csapadék megnövekedése bizonyos helyeken előnyös változásokat ígér, máshol ellenben a tartós szárazság katasztrófát okoz. Skandinávia, Szibéria, Észak-Ka- nada jól jár: a tartós fagy határa több száz kilométerrel északra húzódik, s a tundra is teremni fog. Most az üvegházhatásért felelős anyagok közül vegyük egy kissé szemügyre a széndioxidot. E tekintetben a tudósok figyelme már régebben ráterelődött. A Mauna Loa-görbe A Földünk fölmelegedéséröl folyó vitát - véli Klaus Hasselmann, a Max Planck Intézet hamburgi időjárás-kutató központjának igazgatója - a Mauna Loa-görbe indította el. A hawaii Mauna Loa tűzhányón 1958 óta rendkívül érzékeny műszerek mérik állandóan légkörünk széndioxid tartalmát, amely a vegetációs időszak szerint ritmikusan változnak. Tavasszal a növények fokozódó fotoszintézise fogyasztja a széndioxidot, ősszel azonban csökken a fotoszintézis, a felbomló avarból széndioxid szabadul fel. Ám a műszerek leírta görbe legmélyebb pontja minden évben az előző évihez képest magasabb széndioxid érték felett húzódik: az érzékeny műszerek kimutatják, hogy a természetes úton körben forgó széndioxid mennyiségéhez milyen - egyre növekvő - mértékben járul hozzá az ipari eredetű széndioxid. Ennek következtében a hőmérsékletben 0,7 fokos, és a tengerszintben 82 milliméteres emelkedés volt megfigyelhető. Légkörünkben ma 740 milliárd tonna széndioxid van jelen. E mennyiséghez az elmúlt száz évben 185 milliárd tonna szénnek és mintegy száz milliárd tonna fának (nagyrészt égetéses erdőirtással való) elégetéséből származó széndioxid járult, s mindez növelte az üvegháztartást. Olyan rakomány tüzelőanyag ez, amelyet ha el akarnánk szállítani, a szükséges vasúti szerelvénynek a hossza a Föld és a Hold közötti távolságot százhatvanszor érné át oda- vissza. A ma élő ötmilliárd ember személyenként évente több mint egy tonna széndioxidot juttat a levegőbe (az eloszlás egyenetlen: az USA-ban egy személyre 6, Afrikában csak fél tonna jut). De ez a mennyiség a fejlődő országokban is egyre növekszik. A széndioxidnak az üvegházhatást keltő szerepe, amely most, ipari korszakunkban ismét előtérbe került, nem újkeletű. A Föld őskorában éppen a felszabaduló széndioxid és a vízgőz tette lehetővé, hogy a természet ősi „üvegházában” plusz 15 fokos átlaghőmérséklet alakuljon ki, nélküle a földfelület évi átlagban mintegy mínusz 23 fokra hűlt volna le. A kialakuló növényi életnek is a széndioxidra volt szüksége a fotoszintézishez, s ez azután az oxigén felszabadításával a magasabbrendű élőlények létezéséhez teremtette meg az alapot. A légkör széndioxid tartalma a földtörténeti korszakok során mindig ingadozott, ennek megfelelően voltak hidegebb és melegebb időszakok is. Jelenleg - úgymond - két hidegebb időszak között vagyunk egy viszonylag melegebb szakaszban, amely „emberi beavatkozás" nélkül mintegy ezer év múlva érne véget. Nagymérvű fölmelegedés A fosszilis tüzelőanyagok mostani elégetésének ütemét alapul véve légkörünk széndioxid tartalma 250-300 év múlva duplázódna meg. Egy ismert geoökológus, Helmut Lieth szerint ha nem történik ellen- intézkedés, vagy ha nem érvényesülnek más, még nem ismert hatások* ötven év múlva a széndioxid sűrűsödése következtében a fölmelegedés az egymillió éwel ezelőtti szintre fokozódhat. 2220-ig igen meleg éghajlat jöhet létre a Földön. Az üvegházhatás nemcsak a széndioxid sűrűsödésének a következménye, hanem ezt a hatást ma már egy sereg más, a légkörben felhalmozódó gáz is hathatósan fokozza (például a metán, az ózon, a nitrogéndioxid). Ralph Cicerone az USA légkörkutató központjában azt hangsúlyozza, hogy bár az üvegházhatást okozó egyéb gázok ma még csupán elenyésző arányban fordulnak elő a troposzférában, mégis fölöttébb veszélyesek, mert abban a viszonlyag szűk hullámhossz-tartományban nyelődnek el, amelyben a földfelület meleg-visszasugárzása megvalósulhat. így - miként Hans-Jürgen Bolle berlini főmeteorológus kifejezte - „a világegyetem felé nyíló szellőzőablakunk becsukódik”. Ma még azonban sok körülmény nincs tisztázva a légkör felmelegedésével kapcsolatban. Például: hogyan hatnak egymásra az üvegházhatást okozó gázok? Mennyire csökkentik ezt a hatást az aeroszolok (lebegő részecskék) a napsugárzás visszaverésével? A fölmelegedés hatására nagyobb mértékben képződő felhőzetnek mekkora lesz a fölmelegedést csökkentő hatása? A Max Planck Intézet hamburgi időjárás-kutató központjában egy új, nagy teljesítményű számítógép végez egyre bonyolultabb modellszámításokat éghajlatunk alakulására vonatkozólag. Talán nemsokára ott is, és a világon másutt is, a mostaninál jobb előrejelzések születnek. A számitógépek jóslata az éghajlat változásait illetően pillanatnyilag nem kedvező, de a gépek azt az egyet nem veszik figyelembe, hogy az ember előbb-utóbb a saját kárán tanul. H. J. Sztrájkolnak a selyemhernyók Olaszországban köztudottan sok a sztrájk: sztrájkolnak a vasutasok, autóbusz- és légitársaságok, sok gondot, bosszúságot okozva a lakosságnak, kereskedelemnek. Úgy látszik a szó legszorosabb értelmében „megfertőződnek” a selyemhernyók is - ők is sztrájkba kezdtek. Mitévő legyen ilyenkor a szegény ember? Veneto megye történetében először jelentkezik ilyen egyedülállóan furcsa jelenség. Kutatók, tudósok értetlenül állnak a probléma előtt, keresik az okát a katasztrófának, de mindeddig nem lelik. Megmakacsolták magukat a hernyók, szinte megbolondultak, térdre kényszerítve a termelőket, csak falják az eperfa levelét, s anélkül, hogy begubóznának addig folytatják az evést, míg „kövérségükben” kimúlnak. A tragikus járvány teljes Veneto megyére kiterjed, s mivel innen származik az olasz selyemtermelés 80 százaléka, a kár becslések szerint másfél milliárd líra (65-70 millió forint). A Japánból és Kínából érkező lárvák múlt évben 80 000 kiló selyem- gubót termeltek, melynek kilójáért 13 000 lírát (600 forint) adtak. Az aggodalom egyre csak nő, mert a pusztulás okát továbbra sem tudják megfejteni a szakértők. A gyanú kiterjed a légszennyeződésre, a levelek fertőzöttségére, egy esetleges titokzatos vírusra, az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletre, vagy a nem megfelelő permetezőszer használatára. A járvány továbbterjedésének megfékezésére a hernyók százmillióit voltak kénytelenek elégetni, de ez sem segített. Hasonló a helyzet Abruzzo és Toscana tartományban is, de itt sem tudtak fényt deríteni a titokzatos jelenség okára. A kutatók és orvosok véleménye szerint is általában sok szer van a hernyók elpusztítására, de rovargyógyító szer, ami ezeket megóvná a betegségtől, alig akad. Nem marad más, ha ez évben nem dolgoznak tisztességesen a selyemhernyók, kénytelenek lesznek az olasz nők „gyapjúba gubózni” és úgy megjelenni a rekkenő nyári hőségben. Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás maradványérdekeltségű költségvetési intézmény pályázatot hirdet számvitelipénzügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele szakirányú felsőfokú végzettség. A pályázat tartalmazza: a pályázó önéletrajzát, jelenlegi és korábbi munkahelyének, beosztásának ismertetését, iskolai végzettségét és szakképesítését. A pályázatot az állomás gazdasági igazgatóhelyettesének, Szekszárd, Tormay Béla u. 18. címre 1989. augusztus 25-ig kell megküldeni. (50/40) A Tolna Megyei Tejipari Vállalat FELVESZ- munkaügyi csoportvezetőt (szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal),- műszaki előadót (feladata gépjárművek karbantartásának szervezése). Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Szekszárd, Keselyűsi u. 9. (34 Gyakorlattal rendelkező raktári anyagkiadót felveszünk. Bútoripari Vállalat Szekszárd, Epreskert u. 5; ____________ (4) M egnyílt a Bajolika Kft Autószalonja Baja, Vörösmarty u. 14. Különböző típusú külföldi autók és alkatrészek kereskedése. Fizetés valutában és forintban. A megrendelt autókat és alkatrészeket rövid határidőn belül szállítjuk. Sérült autók behozatalát és javítását is vállaljuk. Jelenlegi kínálatunk: Golfok, Passa- tok, Mazdák, Nissanok, Fiatok, Mitsubishik, Mercedesek, Peugeotok, Renaultok, Fordok, Citroenek. R-5, R-12 Renault motorok váltóval és Fiat-váltók. Iroda: 6500 Baja, Marx tér 8. Tel.: 79-11-703. (341/40) Az EXPRESS Utazási Iroda Tolna Megyei Kirendeltsége (Szekszárd, Kölcsey Itp.) pénzügyi vezető munkakörbe mérlegképes könyvelői végzettséggel, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal munkatársat keres. Fizetés megegyezés szerint (33) A Kapos-Koppányvölgyi Vízitársulat, Tamási, Rákóczi u. 17-19. sz. telephelyén 1 db IFA W 50 tehergépkocsi 60 000 Ft 1 db UAZ 452 tip. csukott tehergépkocsi 40 000 Ft 1 db Polski Fiat személygépkocsi 60 000 Ft 1 db BH 030 kotró 80000 Ft 1 db E 304 lánctalpas kotró 100 000 Ft kikiáltási árral - ÁRVERÉSRE KERÜL. Az árverés ideje: 1989. augusztus 15-én 10 órakor kezdődik. (49/40) Tolna Megyei Tüzelés- technikai Szolgáltató Vállalat FELVESZ csőszerelésben gyakorlott gázszerelőket Jelentkezés: Szekszárd, Páskum u. 5. Dunaföldvári Vár Étterembe szakképzett felszolgálót felveszünk. Érdeklődni lehet az üzletvezetőnél. (1/13) DDGÄZ Tolna Megyei Üzemigazgatósága FELVÉTELRE KERES gázszerelőket és kubikosokat Jelentkezés: Szekszárd, Széchenyi u. 41. (21) Növénytermesztési főágazatve- zetö-hefyettesi munkakör betöltésére pályázatot hirdetünk. Követelmény: növényvédő üzemmérnöki vagy szakmérnöki végzettség. Fizetés megállapodás szerint Felvétel esetén szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés írásban vagy személyesen a szövetkezet elnökénél. Cím: Dózsa Mgtsz Nak, Fő u. 183. Tolna megye. (328/40) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Várdombi Általános Iskola pályázatot hirdet pedagógusállásainak betöltésére 1989. szeptember 1-i munkakezdéssel. Tanító: 3 fő Tanár: magyar-orosz 1 fő történelem N1 fő biológia-technika 1 fő valamint iskolatitkár 1 fő Bérezés a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH rend. alapján. Kísérleti pótlék lehetséges. A pályázatokat 1989. augusztus 15-ig lehet benyújtani az iskola igazgatójánál. Madridban a csillagászati nyár beköszöntését ünnepük tűzijátékkal
