Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
1989. augusztus 1. ^PÜJSÄG 5 A játékos ember A kocka el van vetve! A lottó története I rész A Sportfogadási és Lottóigazgatóság bejelentette: megreformálja a magyarországi lottójátékot. Ezentúl minden hónapban húznak hatos lottót, és más újításokat is tervbe vettek. Háromrészes sorozatunkban a lottójáték eredetét, magyarországi múltját és jelenét mutatjuk A szerencse megkísérlésének története egyidős az emberiséggel. Már a bibliai időkben is dívott a sorsvetés, azaz nehéz kérdések eldöntését olykor a véletlenre bízták, amint az Máté evangéliumában, vagy a Zsoltárok könyvében nem egy helyen olvasható. Az Iliász hősei is a király, Agamemnon sisakjából húzták ki annak a nevét, aki a rettegett trójai harcossal, Hektorral szállhatott szembe. Talán csak véletlen, hogy a lottójáték éppúgy Itália földjén lelt először talajra, akár a régebbi időkben a kockavetés, amelynek népszerűségéről Julius Caesar híres mondása: A kocka el van vetve! (Alea iacta est!) adhat érzékletes képet. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a mai angolokat jellemző elementáris fogadási szenvedély a középkorban, s az újkor elején az olasz városállamokban, köztársaságokban volt a legerősebb az akkori Európában. Szinte mindenre lehetett fogadást kötni: esik-e az eső a trónörökös világrajöttének napján, mekkora lesz a termés egy-egy életet adó növényből, visszatérnek-e, és melyik napon a messzi útra indult hajók drága rakományukkal, milyen eredményt hoznak majd a közjogi és egyházi tisztségviselők választásai... A lottó is ilyen fogadási szokásban gyökerezik. A XVI-XVII. században a gé- nuai (ma: Genova) nagytanács működésében az volt a törvény, hogy tagjai közül évente 5-öt ki kell cserélni. Egy ideig 120, majd később 90 jelölt volt az öt helyre és a polgárság rendes szokása szerint fogadásokat kötött arra, hogy ki lesz az öt új, kormányzási joghoz jutó személy. Aki legalább két személyre helyesen tippelt, az tétjének kétszeresét, aki ennél többet talált el, az befizetésének sokszorosát nyerhette. Az alkalmi fogadásokat később már hivatalosan, irodák felállításával tették szervezetté és 1620-tól már maga az állam rendezte a szerencsejátékot. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a 90 jelölt nevét számokkal helyettesítsék, a tétek elhelyezésének célját és módját pontosan szabályozzák és a várható nyereményösszeg felosztását, kifizetését is törvényesítsék. Lehetett egy számra tippelni (ennek a neve: határozott tét volt), de ezzel csak akkor nyert a fogadó, ha azt is helyesen jelölte meg, hogy hányadiknak húzzák ki a számot. A két szám tippje volt az ambo, háromé a terno, négyé a quaterno, öté, azaz a telitalálaté pedig a quinterno. (Ezek később a magyar földön meghonosodott lottériában is hasonló tippeket, illetve találatokat jelentettek.) A 90 számos, öt találatra menő génuai lottó gyorsan elterjedt Európában, először többnyire magánkezdeményezésre, hogy aztán az állam vegye kezébe a kedvelt játék szervezését. Nem érdek nélkül tette, hiszen részben a fogadásokból befolyt összegből hasított le magának százalékot, részben pedig úgy nyert a bolton, hogy az egyes találati osztályokra nem a matematikai valószínűségnek megfelelő, hanem annál jóval kisebb nyereményösszeget rögzítettek a szabályokban. így például annak a valószínűsége, hogy két számot találjon el valaki a 90-ből, egyetlen szelvényen: 400,5 az 1 - hez. A kifizetendő nyeremény azonban csak a tét 250-szöröse volt, a nagyobb találatoknál pedig még rosszabb az arány a fogadóra nézve. (Megjegyzendő, hogy ezt a mai nyerési arányokkal nem lehet összehasonlítani, mert most öt számot tippelünk egyetlen téttel a 90-es számtáblán, akkor pedig a két találatot két szám tippjével, a hármat hárommal - s így tovább - kellett elérni. Öt tippből nem volt ambó, terno és quaterno. Tehát meg kellett jelölni, hogy milyen találatra játszik a fogadó.) (Folytatjuk) SCHÖFFER JENŐ Ülésezett az MKBT elnöksége Bonyhád körzetében sem csökkent az ittas vezetők száma Ezt állapította meg többek között a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége elé beterjesztett Bonyhád városi KBT-beszámoló. Sajnos ez akkor is igaz, ha az utóbbi években valamelyest csökkenő tendenciát mutat az ittasan előidézett balesetek száma. Ugyanis az ittas járművezetés szándékos bűncselekmény, következésképpen az attól való tartózkodás nem eminens .szintű szabályismeret, sem vezetéstechnikai, vagy rutinkérdés, hanem egymás megbecsülésének, közlekedési kultúráltságunk legbiztosabb fokmérője. (Az értékelt időszakban a balesetek 16,6 százalékában játszott közre az alkohol.) Ittasságtól függetlenül személygépkocsi-vezető 85, motorkerékpáros 20, segédmotoros 33, míg kerékpáros 21 esetben okozott személyi sérüléses balesetet. A járműállomány növekedése, a motorizáció jelenlegi szintje és további fejlődése új követelményeket támasztott a közlekedésbiztonsági nevelő, megelőző tevékenységében, valamint a közlekedők magatartásának formálásával szemben. A városiasodással, együtt járó építkezések, az ehhez kapcsolódó szállítások a korábbi időszakhoz képest lényegesen megemelték a közúthálózat leterheltségét, amit tovább fokoz a nyári időszakban területükre érkező külföldi gépjárművek száma. Ezen könnyített a Bacsó B. utcai folytatásaként átadott közel 1 kilométer hosszú útszakasz. A Bonyhádi VKBT főbb célkitűzései a következők: - a gyermekbalesetek megelőzése, elsősorban az új tanévkezdésre figyelemmel az iskolai szülői munkaközösségeken keresztül a szülők és felnőtt gépjárművezetők irányába erősödő közlekedési propagandával.- Az ittas vezetés elkerülése érdekében a gépjárművezetők társasági környezetének - munkatársak, hozzátartozók, barátok, rokonok - befolyásolása, felelősségérzetük növelése (családi, baráti ösz- szejöveteleken óvjuk meg egymást az ittas vezetéstől: ne kínáljunk szeszes itallal olyan körünkben levőt, aki járművet vezet, illetve ha már ivott, ne engedjük vezetni),- előadásokkal, videovetítéssel, a szabályismeretek bővítése és a baleseti elsősegélynyújtás oktatása. GEISZHAUER JÁNOS Az árvízvédelmet segíti a számítógép A védelmi gyorsinformációs rendszer programbemutatójára került sor a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon Kolossváry Gábor vezetésével, ahol a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium számító- gépes munkabizottságának szakemberei megismerkedhettek a fejlesztési eredményekkel, elképzelésekkel. A számítógépes rendszer kifejlesztésének alapvető célja a vízügyi szolgálat védelmi tevékenységének fokozása. Tartalmát tekintve négy fő programcsomagot dolgoztak ki a szakemberek, a riasztással kapcsolatos, a nyomonköve- tő, a döntéselőkészítő és nyilvántartási információs szolgáltatást. A rendszer működtetéséhez a technikai oldal részéről számítógépes háttérre és nagyon megbízható üzemi telefonhálózatra van szükség. A telefonhálózat felöleli mind a 240 kilométerre települt 7 árvízvédelmi szakaszt, melyből 4 a Duna Ercsi-Báta közötti szakaszán' 3 pedig a Sió-Nádor folyókon található. A kiépített rendszer nemcsak a védekezés szükséghelyzetében, hanem a védekezésen kívüli időszakban is hatékonyan segíti az igazgatóság munkáját. IVAN ITS ISTVÁN Jogszabályokról - röviden A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szól az igazságügy-miniszternek ifesSÉi a Magyar Közlöny idei 36. számában megjelent 6/1989. (VI. 8.) IM számú rendelete, amely szerint a társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság nyilvántartásba veszi, a bíróság által a társadalmi szervezetekről vezetett nyilvántartást pedig bárki megtekintheti. A rendelet kihirdetése napján - június 8-án - hatályba lépett. A kisiparról szóló törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában korábban megjelent jogszabályt módosítja az ipari miniszter 5/1989. (VI. 10.) IpM számú rendelete s e módosító rendelkezés szerint: „(1) A kisiparos egyidejűleg foglalkoztathat: a) ötszáz alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot.” Ez a rendeleti évi június 15. napján lépett hatályba. Az egyes költségtérítések, költség- átalányok megállapításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 8/1989. (VI. 10.) KÖHÉM számú rendelete, amely táblázatban tünteti fel a postaszolgálati kerékpárok használata esetén fizetendő díjakat útkategóriák szerint. A lakásszövetkezetek könyvvezetési kötelezettségéről szól a pénzügyminiszter 27/1989. (VI. 10.) PM számú rendelete meghatározva azt, hogy mely szövetkezet köteles kettős könyvvitelt, melyik egyszerűsített kettős könyvvitelt vezetni és melyik vezethet egyszeres könyvvitelt. Részletesen szabályozza a rendelet az átmeneti intézkedéseket és kimondja, hogy rendelkezéseit az 1989. évi zárszámadás elkészítésénél kell figyelembe venni, a hatálybalépés időpontja pedig 1989. június 10. A Minisztertanács 1070/1989. (VI. 10.) MT számú határozata a gabonavertikum érdekeltségi és szervezeti rendszere korszerűsítéséről szól, s határozat szerint a Miniszter- tanács hozzájárul a Gabona Tröszt 1989. december 31-i hatályú megszüntetéséhez, a tröszt megszűnése után önállóvá váló gabonaipari vállalatokat - átalakulásukig - államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokká jelöli ki, a vállalatok megkezdik az előkészítést társasággá történő átalakulásukra, kimondja a határozat - többek között - azt is, miszerint a Minisztertanács hozzájárul, hogy a szervezeti korszerűsítéshez kapcsolódóan, a személyi kérdések rendezésénél - a meglévő jogszabályi lehetőségeken kívül - egyedi elbírálás alapján, indokolt esetben korkedvezményes nyugdíjazásokra is sor kerüljön. Ez utóbbi jogszabályok a Magyar Közlöny idei 37. számában jelentek meg. A Művelődési Közlöny idei 10. számában tájékoztató olvasható a szak-, munkásképző iskolákban oktatott szakmákban az alapképzés és az üzemi képzés idejéről, a tájékoztató szerint ugyanis a szakirány szerint illetékes miniszterek ez ideig nem határolták el egyértelműen az alapképzés és az üzemi képzés idejét, ugyanitt közlemény jelent meg az 1989/90. tanév rendjéről, amelyből az érintettek már most megtudhatják, hogy mikor kezdődik ez a tanév és melyik lesz az utolsó tanítási nap az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben és zeneiskolákban, melyik a téli és a tavaszi szünet javasolt időpontja, de megismerhető a tanulmányokat záró vizsgák rendje iS. DR. DEÁK KONRÁD A “ríÉPÜJSÁG postája A „legváratlanabb reakció” A címben említett hatás Ambrusné Ribling Júlia szekszárdi olvasónkat érte, amikor a Liberó pelenkára vonatkozó reklamáló levélre a posta nemcsak válaszlevelet, hanem csomagot is szállított a címére. A tartalma egy csomag Libero pelenka volt. A nagykátai Sancella-Hungary Kft. termékmenedzserének, Kisbenedek Péternek az aláírásával ellátott válaszlevélben olvasónkkal tudatták, hogy a Libero pelenka nagysebességű automata gépsoron készül, emberi kéz érintése nélkül. Hibát másodperces áramingadozás okozhat, mely csak nagyon ritkán fordul elő. Majd a továbbiakban ezt olvashatjuk a levélből: „Elnézést kérek az önnek okozott kellemetlenségért. Kárpótlásul kérem fogadjon el társaságunktól 1 csomag Libero Super pelenkát. Bízom benne, hogy továbbra is- megelégedéssel használja majd a Libero pelenkát.” A hatás nem maradt el: „Ez idáig azt hittem - írta Ambrusné szerkesztőségünknek -, ilyen szemlélet, ilyen üzletpolitika csak a mesében vagy a tankönyvekben létezik... Esetleg a „leg”-ek közé is benevezhetnék vele, mint a „legváratlanabb reakció”, amit egy reklamáció manapság kiválthat.” Vetélkedő a takarékosságról (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A „sok kicsi sokra megy" elve jegyében érdekes és tanulságos vetélkedőt szerveztek Sóstón, a tamási úttörőtáborban az OTP megyei munkatársai. A résztvevő iregszemcseij regölyi, szakályi és a nagykónyi pajtásoknak a játékos feladatokon kívül pl. az országok-pénzek, valamint a takarékosság intézményei, s ezek történetének ismeretéről is számot kellett adniuk. A könnyűnek nem mondható, több fordulós verseny győztesei értékes ajándékoknak örülhettek. Bodó Zoltán villámkérdései jóvoltából szinte egyetlen pajtás sem távozott üres kézzel. „Várúr” a huszadik században Sümegen Valamikora veszprémi püspökséghez tartozó, majd Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében lévő sümegi vár állaga az utóbbi 40 évben igen sokat romlott. A helyi tanács az idén májusban a korábbi gazdától étvette a várat, s egy magánvállalkozónak - Pap Imrének - haszonbérletbe adta azzal a feltétellel, hogy azt két évig elengedi, cserében viszont a vállalkozó Pap család a bevétel legkevesebb kétharmadát a vár rendbehozatalára fordítja. A vállalkozó terve, hogy Sümegből egyedülálló, nagy vonzerejű idegenforgalmi helyet csinál középkori borozóval, korabeli látványosságokkal, vendéglővel, majd panzióval. (MTI-fotó) GYÖNGYÖSSY JÓZSEF
