Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

1989. augusztus 1. ^PÜJSÄG 5 A játékos ember A kocka el van vetve! A lottó története I rész A Sportfogadási és Lottóigazgatóság bejelentette: megreformálja a magyaror­szági lottójátékot. Ezentúl minden hó­napban húznak hatos lottót, és más újítá­sokat is tervbe vettek. Háromrészes so­rozatunkban a lottójáték eredetét, ma­gyarországi múltját és jelenét mutatjuk A szerencse megkísérlésének törté­nete egyidős az emberiséggel. Már a bib­liai időkben is dívott a sorsvetés, azaz ne­héz kérdések eldöntését olykor a vélet­lenre bízták, amint az Máté evangéliumá­ban, vagy a Zsoltárok könyvében nem egy helyen olvasható. Az Iliász hősei is a király, Agamemnon sisakjából húzták ki annak a nevét, aki a rettegett trójai har­cossal, Hektorral szállhatott szembe. Talán csak véletlen, hogy a lottójáték éppúgy Itália földjén lelt először talajra, akár a régebbi időkben a kockavetés, amelynek népszerűségéről Julius Cae­sar híres mondása: A kocka el van vetve! (Alea iacta est!) adhat érzékletes képet. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a mai angolokat jellemző elementáris foga­dási szenvedély a középkorban, s az új­kor elején az olasz városállamokban, köztársaságokban volt a legerősebb az akkori Európában. Szinte mindenre le­hetett fogadást kötni: esik-e az eső a trónörökös világrajöttének napján, mek­kora lesz a termés egy-egy életet adó nö­vényből, visszatérnek-e, és melyik napon a messzi útra indult hajók drága rakomá­nyukkal, milyen eredményt hoznak majd a közjogi és egyházi tisztségviselők vá­lasztásai... A lottó is ilyen fogadási szokásban gyökerezik. A XVI-XVII. században a gé- nuai (ma: Genova) nagytanács működé­sében az volt a törvény, hogy tagjai közül évente 5-öt ki kell cserélni. Egy ideig 120, majd később 90 jelölt volt az öt helyre és a polgárság rendes szokása szerint fo­gadásokat kötött arra, hogy ki lesz az öt új, kormányzási joghoz jutó személy. Aki legalább két személyre helyesen tippelt, az tétjének kétszeresét, aki ennél többet talált el, az befizetésének sokszorosát nyerhette. Az alkalmi fogadásokat később már hi­vatalosan, irodák felállításával tették szervezetté és 1620-tól már maga az ál­lam rendezte a szerencsejátékot. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a 90 je­lölt nevét számokkal helyettesítsék, a té­tek elhelyezésének célját és módját pon­tosan szabályozzák és a várható nyere­ményösszeg felosztását, kifizetését is törvényesítsék. Lehetett egy számra tip­pelni (ennek a neve: határozott tét volt), de ezzel csak akkor nyert a fogadó, ha azt is helyesen jelölte meg, hogy hánya­diknak húzzák ki a számot. A két szám tippje volt az ambo, háromé a terno, né­gyé a quaterno, öté, azaz a telitalálaté pedig a quinterno. (Ezek később a ma­gyar földön meghonosodott lottériában is hasonló tippeket, illetve találatokat je­lentettek.) A 90 számos, öt találatra menő génuai lottó gyorsan elterjedt Európában, elő­ször többnyire magánkezdeményezésre, hogy aztán az állam vegye kezébe a ked­velt játék szervezését. Nem érdek nélkül tette, hiszen részben a fogadásokból be­folyt összegből hasított le magának szá­zalékot, részben pedig úgy nyert a bol­ton, hogy az egyes találati osztályokra nem a matematikai valószínűségnek megfelelő, hanem annál jóval kisebb nyereményösszeget rögzítettek a szabá­lyokban. így például annak a valószínű­sége, hogy két számot találjon el valaki a 90-ből, egyetlen szelvényen: 400,5 az 1 - hez. A kifizetendő nyeremény azonban csak a tét 250-szöröse volt, a nagyobb találatoknál pedig még rosszabb az arány a fogadóra nézve. (Megjegyzendő, hogy ezt a mai nyerési arányokkal nem lehet összehasonlítani, mert most öt szá­mot tippelünk egyetlen téttel a 90-es számtáblán, akkor pedig a két találatot két szám tippjével, a hármat hárommal - s így tovább - kellett elérni. Öt tippből nem volt ambó, terno és quaterno. Tehát meg kellett jelölni, hogy milyen találatra játszik a fogadó.) (Folytatjuk) SCHÖFFER JENŐ Ülésezett az MKBT elnöksége Bonyhád körzetében sem csökkent az ittas vezetők száma Ezt állapította meg többek között a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége elé beterjesztett Bonyhád vá­rosi KBT-beszámoló. Sajnos ez akkor is igaz, ha az utóbbi években valamelyest csökkenő tendenciát mutat az ittasan előidézett balesetek száma. Ugyanis az ittas járművezetés szándékos bűncse­lekmény, következésképpen az attól való tartózkodás nem eminens .szintű sza­bályismeret, sem vezetéstechnikai, vagy rutinkérdés, hanem egymás megbecsü­lésének, közlekedési kultúráltságunk legbiztosabb fokmérője. (Az értékelt idő­szakban a balesetek 16,6 százalékában játszott közre az alkohol.) Ittasságtól függetlenül személygépko­csi-vezető 85, motorkerékpáros 20, se­gédmotoros 33, míg kerékpáros 21 eset­ben okozott személyi sérüléses balese­tet. A járműállomány növekedése, a moto­rizáció jelenlegi szintje és további fejlő­dése új követelményeket támasztott a közlekedésbiztonsági nevelő, megelőző tevékenységében, valamint a közleke­dők magatartásának formálásával szem­ben. A városiasodással, együtt járó épít­kezések, az ehhez kapcsolódó szállítá­sok a korábbi időszakhoz képest lénye­gesen megemelték a közúthálózat leter­heltségét, amit tovább fokoz a nyári idő­szakban területükre érkező külföldi gép­járművek száma. Ezen könnyített a Ba­csó B. utcai folytatásaként átadott közel 1 kilométer hosszú útszakasz. A Bonyhádi VKBT főbb célkitűzései a következők: - a gyermekbalesetek meg­előzése, elsősorban az új tanévkezdésre figyelemmel az iskolai szülői munkakö­zösségeken keresztül a szülők és felnőtt gépjárművezetők irányába erősödő köz­lekedési propagandával.- Az ittas vezetés elkerülése érdeké­ben a gépjárművezetők társasági kör­nyezetének - munkatársak, hozzátartozók, barátok, rokonok - befolyásolása, felelős­ségérzetük növelése (családi, baráti ösz- szejöveteleken óvjuk meg egymást az ittas vezetéstől: ne kínáljunk szeszes itallal olyan körünkben levőt, aki járművet vezet, illetve ha már ivott, ne engedjük vezetni),- előadásokkal, videovetítéssel, a sza­bályismeretek bővítése és a baleseti el­sősegélynyújtás oktatása. GEISZHAUER JÁNOS Az árvízvédelmet segíti a számítógép A védelmi gyorsinformációs rendszer programbemutatójára került sor a Kö­zép-dunántúli Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóságon Kolossváry Gábor vezetésével, ahol a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium számító- gépes munkabizottságának szakembe­rei megismerkedhettek a fejlesztési eredményekkel, elképzelésekkel. A számítógépes rendszer kifejleszté­sének alapvető célja a vízügyi szolgálat védelmi tevékenységének fokozása. Tartalmát tekintve négy fő programcso­magot dolgoztak ki a szakemberek, a riasztással kapcsolatos, a nyomonköve- tő, a döntéselőkészítő és nyilvántartási információs szolgáltatást. A rendszer működtetéséhez a technikai oldal részé­ről számítógépes háttérre és nagyon megbízható üzemi telefonhálózatra van szükség. A telefonhálózat felöleli mind a 240 kilométerre települt 7 árvízvédelmi szakaszt, melyből 4 a Duna Ercsi-Báta közötti szakaszán' 3 pedig a Sió-Nádor folyókon található. A kiépített rendszer nemcsak a védekezés szükséghelyzeté­ben, hanem a védekezésen kívüli idő­szakban is hatékonyan segíti az igazga­tóság munkáját. IVAN ITS ISTVÁN Jogszabályokról - röviden A társadalmi szerveze­tek nyilvántartásának ügy­viteli szabályairól szól az igazságügy-miniszternek ifesSÉi a Magyar Közlöny idei 36. számában megjelent 6/1989. (VI. 8.) IM számú rendelete, amely szerint a társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság nyil­vántartásba veszi, a bíróság által a társadalmi szervezetekről vezetett nyilvántartást pedig bárki megtekint­heti. A rendelet kihirdetése napján - június 8-án - hatályba lépett. A kisiparról szóló törvényerejű ren­delet végrehajtása tárgyában koráb­ban megjelent jogszabályt módosítja az ipari miniszter 5/1989. (VI. 10.) IpM számú rendelete s e módosító rendelkezés szerint: „(1) A kisiparos egyidejűleg foglalkoztathat: a) ötszáz alkalmazottat, bedolgozót vagy segí­tő családtagot.” Ez a rendeleti évi jú­nius 15. napján lépett hatályba. Az egyes költségtérítések, költség- átalányok megállapításáról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a közle­kedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter 8/1989. (VI. 10.) KÖHÉM szá­mú rendelete, amely táblázatban tünteti fel a postaszolgálati kerékpá­rok használata esetén fizetendő díja­kat útkategóriák szerint. A lakásszövetkezetek könyvveze­tési kötelezettségéről szól a pénz­ügyminiszter 27/1989. (VI. 10.) PM számú rendelete meghatározva azt, hogy mely szövetkezet köteles ket­tős könyvvitelt, melyik egyszerűsített kettős könyvvitelt vezetni és melyik vezethet egyszeres könyvvitelt. Részletesen szabályozza a rendelet az átmeneti intézkedéseket és ki­mondja, hogy rendelkezéseit az 1989. évi zárszámadás elkészítésé­nél kell figyelembe venni, a hatályba­lépés időpontja pedig 1989. június 10. A Minisztertanács 1070/1989. (VI. 10.) MT számú határozata a ga­bonavertikum érdekeltségi és szer­vezeti rendszere korszerűsítéséről szól, s határozat szerint a Miniszter- tanács hozzájárul a Gabona Tröszt 1989. december 31-i hatályú meg­szüntetéséhez, a tröszt megszűnése után önállóvá váló gabonaipari válla­latokat - átalakulásukig - államigaz­gatási felügyelet alatt álló vállala­tokká jelöli ki, a vállalatok megkezdik az előkészítést társasággá történő átalakulásukra, kimondja a határozat - többek között - azt is, miszerint a Minisztertanács hozzájárul, hogy a szervezeti korszerűsítéshez kapcso­lódóan, a személyi kérdések rende­zésénél - a meglévő jogszabályi le­hetőségeken kívül - egyedi elbírálás alapján, indokolt esetben korked­vezményes nyugdíjazásokra is sor kerüljön. Ez utóbbi jogszabályok a Magyar Közlöny idei 37. számában jelentek meg. A Művelődési Közlöny idei 10. szá­mában tájékoztató olvasható a szak-, munkásképző iskolákban oktatott szakmákban az alapképzés és az üzemi képzés idejéről, a tájékoztató szerint ugyanis a szakirány szerint il­letékes miniszterek ez ideig nem ha­tárolták el egyértelműen az alapkép­zés és az üzemi képzés idejét, ugyanitt közlemény jelent meg az 1989/90. tanév rendjéről, amelyből az érintettek már most megtudhatják, hogy mikor kezdődik ez a tanév és melyik lesz az utolsó tanítási nap az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben és zeneiskolákban, melyik a téli és a tavaszi szünet java­solt időpontja, de megismerhető a tanulmányokat záró vizsgák rend­je iS. DR. DEÁK KONRÁD A “ríÉPÜJSÁG postája A „legváratlanabb reakció” A címben említett hatás Ambrusné Ribling Júlia szekszárdi olvasónkat érte, amikor a Liberó pelenkára vonatkozó reklamáló levélre a posta nemcsak vá­laszlevelet, hanem csomagot is szállított a címére. A tartalma egy csomag Libero pelenka volt. A nagykátai Sancella-Hungary Kft. termékmenedzserének, Kisbenedek Pé­ternek az aláírásával ellátott válaszlevél­ben olvasónkkal tudatták, hogy a Libero pelenka nagysebességű automata gép­soron készül, emberi kéz érintése nélkül. Hibát másodperces áramingadozás okozhat, mely csak nagyon ritkán fordul elő. Majd a továbbiakban ezt olvashatjuk a levélből: „Elnézést kérek az önnek oko­zott kellemetlenségért. Kárpótlásul ké­rem fogadjon el társaságunktól 1 cso­mag Libero Super pelenkát. Bízom ben­ne, hogy továbbra is- megelégedéssel használja majd a Libero pelenkát.” A hatás nem maradt el: „Ez idáig azt hittem - írta Ambrusné szerkesz­tőségünknek -, ilyen szemlélet, ilyen üz­letpolitika csak a mesében vagy a tan­könyvekben létezik... Esetleg a „leg”-ek közé is benevezhetnék vele, mint a „leg­váratlanabb reakció”, amit egy reklamá­ció manapság kiválthat.” Vetélkedő a takaré­kosságról (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A „sok kicsi sokra megy" elve je­gyében érdekes és tanulságos vetél­kedőt szerveztek Sóstón, a tamási úttörőtáborban az OTP megyei mun­katársai. A résztvevő iregszemcseij regölyi, szakályi és a nagykónyi paj­tásoknak a játékos feladatokon kívül pl. az országok-pénzek, valamint a takarékosság intézményei, s ezek történetének ismeretéről is számot kellett adniuk. A könnyűnek nem mondható, több fordulós verseny győztesei értékes ajándékoknak örülhettek. Bodó Zoltán villámkérdé­sei jóvoltából szinte egyetlen pajtás sem távozott üres kézzel. „Várúr” a huszadik században ­Sümegen Valamikora veszprémi püspökséghez tartozó, majd Veszprém Megyei Idegenfor­galmi Hivatal kezelésében lévő sümegi vár állaga az utóbbi 40 évben igen sokat romlott. A helyi tanács az idén májusban a korábbi gazdától étvette a várat, s egy magánvállalkozónak - Pap Imrének - haszonbérletbe adta azzal a feltétellel, hogy azt két évig elengedi, cserében viszont a vállalkozó Pap család a bevétel legkeve­sebb kétharmadát a vár rendbehozatalára fordítja. A vállalkozó terve, hogy Sümeg­ből egyedülálló, nagy vonzerejű idegenforgalmi helyet csinál középkori borozóval, korabeli látványosságokkal, vendéglővel, majd panzióval. (MTI-fotó) GYÖNGYÖSSY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents