Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

1989. augusztus 31. 'népújság 5 Őszintén a gombáról Hat év kevés volt a szavatossági munkák elvégzésére? A gomba legértékesebb táplálékaink közé tartozik, nagy fehérjetartalma és ki­váló íze miatt igen népszerű. Az erdők­ben és mezőkön körülbelül 100-200 ehető gombafajta található, fogyasztásuk azonban nagy óvatosságot kíván. Sta­tisztika bizonyítja, hogy egy jó gombater­mő évben 700-800 gombamérgezett szorul kórházi kezelésre, s persze több százra tehető azoknak a száma, akiknek a mérgezése csak enyhe lefolyású, ezért nem fordulnak orvoshoz. Az öngyógyítás azonban igen veszélyes, mert a toxikus anyagok aránya és kémiai összetétele ugyanabban a gombafajban más és más lehet. Emiatt a mérgezés különbözőkép­pen zajlik le, ebből fakadóan a lappangá- si idő is változó. Ha többféle; enyhe és súlyosabb mérgezést okozó gombából készült ételt fogyasztunk, akkor először az enyhébb tünetek jelentkeznek, s már ekkor orvoshoz kell fordulni! Később már az életveszélyes mérgezés tünetei követ­kezhetnek. Hazai viszonylatban legismertebb a csiperke vagy sampinyon, a sárga színű róka-, a piros és barna hátú vargánya, a kucsma- és a szegfügomba. A szín azonban semmi esetre se legyen megkü­lönböztető jel, ugyanígy a szag sem. Van néhány családról családra öröklődő hie­delem, miszerint a rágott, kukacos gom­ba nem mérgező, illetve a mérges gomba leforrázva ehetővé válik, vagy a mérges gomba főzőlevébe mártott ezüstkanál megfeketedik. Ezekre támaszkodni élet- veszélyes! Különös elővigyázatosság szükséges a gyilkos galócával szemben. Májustól késő őszig terem, kedveli a nedves és meleg időjárást. Lombos erdőkben, töl­gyesekben fordul elő. Szomszédos or­szágaink egyikében sem olyan gyakori, mint nálunk. E veszedelmes galócafaj kalapjának alja, valamint a lemezek min­dig fehérek, a kalap lehet fehér, vagy zöldesbarna, és selymesen fénylik. Bocskora van, tönkje galléros és fehér, il­letve zöldes árnyalatú, szaga pedig állot­tán a burgonyáéra emlékeztet. Ha eltör­jük, húsa fehér, és színét nem változtatja. Könnyen összetéveszthető a csiperké­vel. A gyilkos galóca méreganyaga sú­lyos sejtméreg, az idegrendszerre hat A Minisztertanács új rendelete a lakás­célú támogatásokról a Magyar Közlöny 1988. évi 67. számában jelent meg. En­nek második bekezdése szól a szociál­politikai kedvezményről. Ez az intézmény tulajdonképpen elég régi, de az új, illetve a legújabb változásokat részletesen is­mertető jogszabály segít az eligazodás­ban, mert a változatlan, de az alaprendel­kezés számba menő szövegrészeket is közli. A felsorolás abban teljes, hogy mi­kor nyújtható kedvezmény. Nézzük az eseteket. Ezek a következők; magánlakásépí­tés; az értékesítés céljára épített és épít­tetett lakás megvásárlása (ez esetben, amikor a takarékpénztár, tanács épít vagy építtet); abban az esetben amikor valaki újraértékesített lakást vásárol meg; a vidéki, üresen álló családi háznak a tanács kijelölése alapján a tanácsi in­gatlanközvetítőtől történő megvásárlása; kiürített romos vagy majdnem romos, de helyreállítással fenntartható, állami tulaj­donban lévő lakást valaki helyre hoz és megvásárol; az állami tulajdonban álló épületen emeletráépítéssel, tetőtér-be- építessel létesülő önálló lakás építése, amihez korábban csak a tanács adott szociálpolitikai kedvezményt, most az OTP-től is felvehető. Itt meg kell állnunk egy gondolatra. Na­gyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy „kinövik a lakásukat”, és elhatároz­zák, beépítik a tetőteret is. Nos, sajnos erre az esetre nem vonatkozik az említett kedvezmény. Csak az önálló lakás kikép­zése - tetőtéri beépítés által - sorolható ide. Ismételjük el, mi tehát az új a felsorol­tak közül: a bérlakás helyrehozatala, a vi­déki, üresen álló családi házak és kiürí­tett, romos lakások újjáépítése vagy érté­kesítése. károsan. Fogyasztása után a tünetek 8- 48 órás lappangási idő után jelentkez­nek. Nagyfokú izzadás lép fel, melyet erős gyomorgörcsök, hasmenés, há­nyás, fejfájás, elesettség kísér. Ilyenkor a legsürgősebben kórházba kell számtani azokat, akik a gombaételből ettek. A gyors intézkedés életmentő lehet. Előfor­dul még a parlagi tölcsérgomba, a kerti susulyka, párduc- és légyölő galóca, valamint a redős papsapka okozta mér­gezés is. Hatásmechanizmus szempontjából a gombamérgek részben az idegrendszer­re, részben a gyomor-bélrendszerre ha­tó anyagok, de egy gombában mind a kétféle méreg előfordulhat. A légyölő ga­lócától például a bőr kipirul, a pupilla tág, a torok száraz lesz, majd bódulat támad az evés után 1 -2 órával. A mérgezett vi­selkedése zavart lesz, a részegséghez hasonlóan cselekszik. A felsorolt tünetek észlelésekor a bete­get nem szabad hánytatni, itatni, és ke­rülni kell mindennemű gyógyszer beadá­sát. Az enyhébb mérgezésektől hányinger, hasmenés jelentkezhet, mely röviddel az étel elfogyasztása után észlelhető. Ilyen esetben is haladéktalanul menjünk or­voshoz, hiszen a mérgezés súlyosságát csak a szakember döntheti el. Ahhoz, hogy a gombás ételeket nyu­godtan fogyaszthassuk, a következőket kell betartani; házaló árustól, szomszéd­tól vagy ismeretlentől soha nem vásárol­junk. Az a legbiztosabb, ha hatóságilag ellenőrzött helyről vásárolunk vagy a sa­ját szedésü gombát vizsgázott gomba­szakértővel ellenőriztetjük. Kukacos, pe­nészes gombát leghelyesebb kidobni, de azt is tudni kell, hogy a gomba gyor­san magába szívja a vizet, és így könnyen romlik. Csak frissen szedett gombát használ­junk, tárolni hűtőszekrényben is legfel­jebb 1 -2 napig lehet, a gombából főzött ételt viszont még hűtőszekrénybe sem érdemes eltenni, lehetőleg a főzés nap­ján fogyasszuk el. A gombamérgezések tehát megelőz­hetők és elkerülhetők, ha az óvatosság­ról nem feledkezünk meg. DR. SOPRONI LÁSZLÓ Az igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmény összege is emelkedett: ko­rábban az építési költség legfeljebb negyvenöt százaléka lehetett a kedvez­mény, most ez ötvenöt százalékra emel­kedett. A kedvezmény összege gyerme­kenként ötvenezer forint. Az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön­szerződés megkötésének időpontjában meglévő második gyerek után százöt­venezer forint, és az ugyancsak együtt­költöző harmadik gyerek után négyszáz- ezer forint. Minden további meglévő gye­rek után gyerekenként százezer forint. Tehát ha valakinek négy gyereke van a kölcsönszerződés megkötésének idő­pontjában, akkor hétszázezer forintot ve­het fel, illetve írathat jóvá. A szerződéskö­tést követően született vagy örökbefoga­dott gyermek után ötvenezer forintot szá­mítanak. A kedvezmény összege más el­tartott családtagok után személyenként harmincezer forint. Az építtetőt, vásárlót a kedvezmény akkor is megilleti, ha az épí­téshez, vásárláshoz kölcsönt nem vesz igénybe. Az építtetőt (vásárlót) a fennálló kölcsöntartozás esetén a kedvezmény, a kölcsön az adásvételi szerződés megkö­tését követően született vagy örökbefo­gadott gyermek után - a megelőlegezés kivételével - a szerződéskötés időpont­jában hatályban volt feltételekkel utóla­gosan is megilleti. Ilyen esetben a ked­vezmény összegével a fennálló kölcsön­tartozást kell csökkenteni. A szociálpoli­tikai kedvezmény megelőlegezésének feltételei megegyeznek a korábbiakkal. Két gyermekig önálló kölcsönként kell megelőlegezni, s ha a gyermekek az előírt határidőn belül (három év, hat év) nem születnek meg, akkor a kölcsöntar­tozást és kamatait a kedvezményt nyújtó és az azt élvező megállapodása szerint kell kiegyenlíteni DR. KERTES7 ^'A Friss vízfoltok a mennyezeten, le­ázott tapétacsikok, ezek az augusz­tus 27-28-i csapadék nyomai. Ilyen állapotban találtuk László Gizella Szekszárd, Széchenyi u. 62-64. III. emelet 1. alatti lakos garzonlakását, amely a TÁÉV kivitelezésében ké­szült és ahova 1983 szeptembe­rében költözött lakója. Már a beköltö­zéskor ázási foltok jelentkeztek a szobában és az előszobában. Mind­járt az új lakásban jegyzőkönyv, majd javítgatás. A helyzet azóta vál­tozatlan: nagyobb esőzés után hol itt, hol ott ázik be. Korábban László Gi­zella hitt a mai modern - rohanó világ gyorsabban kapcsolatot terem­tő technikai csodájában, a telefon­ban. Hamarosan rájött, hogy csak a már évezredekkel ezelőtt is használt módszerrel, az írással juthat valami­re, mivel telefonbejelentéseire ér­demben soha senki nem reagált. Igazolván, tartja magát a régi magyar közmondás, miszerint a szó elszáll az írás megmarad. Előttem egy dosz- szié, benne a panasz - és az arra ka­pott válaszlevelek a TÁÉV-től és a Városgazdálkodási Vállalattól. Az első levél 1987. április 16-án Visszhang Nem mindenhatóként a nép feje felett A Népújság 1989. augusztus 9-i szá­mában megjelent Hogyan másszunk ki a gödörből? című cikkben foglaltak közül én is Kopátsy Sándorral értek egyet, hogy Európa leggazdagabb országai - Svájc, Norvégia, Svédország, Dánia - közül egyiket sem szervezte nagy ember, jelentős párt vagy egységes népi akarat olyanná, amilyen. Egyszerűen csak min­denki tette a dolgát. Véleményem szerint a magyar nép semmivel sem tehetségtelenebb és nem is rosszabb a fenti országok népeinél. Csakhogy a felszabadulás előtti időkben az ország főurai tartották sajátjuknak az országot, aszerint ahogy fiatalabb korá­ban gróf Apponyi Albert mondta: „Nem fontos, hogy a paraszt és a munkás töb­bet tudjon, mint, hogy ha esik az eső tudja, hogy az eresz alá kell állni..." 1945 után az MDP, 1956 után pedig az MSZMP mint állammonopolista párt sa­játította ki a nép nevében az országot. Sem az MDP-nek sem az MSZMP-nek nem az volt a szándéka, hogy a tanulás­tól, a művelődéstől elzárják a magyar né­pet, sőt ellenkezőleg, megnyitottak min­den lehetőséget a tanulás és művelődés előtt. Hiszen a párt propagandistái lép- ten-nyomon hangoztattak Széchenyi hí­res mondását: „Elvész az én népem, el­vész mivel, hogy tudomány nélkül való”. Tehát akarta nagyon is akarta, az MDP is meg az MSZMP is, hogy kiművelt, tudós magyar társadalom fejlődjön ki. Dicsére­tes szándék volt ez mindkét párt részéről! Csak az volt az égbekiáltó baj, hogy erő- nek-erejével tagadták a társadalom indi­vidualitását és triádikus természetét, me­lyet soha míg ember él ezen a sártekén, senki sem fog tudni megváltoztatni. A földi embernek már olyan a termé­szete, hogy semmit sem fogad el, sőt kitartóan lázad ellene, amit felülről az „okosok” elzárni, vagy rákényszeríteni akarnak. Ezt az elmúlt idők nagyon éke­sen bizonyítják. Egy mindenki által hely- lyel-közzel elfogadható társadalom csak úgy jöhet létre, ha zöld utat kap saját ki­bontakozásához, amelynek napjainkban ezem-és fültanúi is vagyunk és ha ennek a folyamatnak a jövőben sem állja útját semmilyen párt vagy szervezet, mely kí­vánalmakból ölt testet és későbbi tény­kedése folytán elégedetlenséget ébreszt maga iránt, mivel képtelen minden elvá­rás betöltésére! Minden alternatív szer­vezet, mely párttá alakul át, eleve teljes erejével mondjon le minden olyan szán­dékról, mely szerint a nép feje fölött min­denhatóvá kíván válni. CSIZMÓK JÓZSEF Tevel íródott a TÁÉV igazgatójának. Gyors vezetői intézkedés nyomán április 24-én az ún. feltételezett hibát kijaví­tották. De csak a feltételezettet, mert a lakás továbbra is beázott. Az újabb levél 1988. július 5-én kelt. Ebben László Gizella ismételten Villányi Józsefhez fordul segítségért. A válaszlevél gyors (1988. július 14.), de az eredmény kevés. Idézet a le­vélből: „A helyszíni szemle során a lakás feletti tetőszigetelést, valamint bádogozást felülvizsgáltuk, a hiba okát egyértelműen megállapítani nem tudtuk. A beázást okozható (két helyen levő) tömítetlenséget vállala­tunk a mai nap megszüntette.” Ez az esővíz azonban még mindig megta­lálja a maga útját. Hiába, a kivitelező­vel nem jöttek össze a dolgok. Na, majd a Városgazdálkodási Vállalat­tal. Ök a TÁÉV megbízottjával hely­színi szemlét tartottak. Idézet: ...az a lábbiakat közöljük: Az előszoba és a lakószoba közötti falszakasz be­ázásának feltételezhető oka az 1986 júniusában végzett tetőjavítás szak­szerűtlensége.” Azóta még két ered­ménytelen levélváltás a Városgaz­Erdélyi József Szekszárd, béketelepi ojvasónk elmondta, hogy a Dédász a kö­zelmúltban új magasfeszültségű vezeték kiépítését kezdte meg a béketelepi há­zak közelében. Szomszédai nevében is kérdezi, hogy az oszlopok elhelyezésé­vel a kertjeikben okozott zöldkárt megté­rítik-e? Nem lehetett volna-e a házaktól távo­labb elhelyezni a vezetékeket, mivel tu­domása szerint a mágneses erőtér ká­ros az emberi szervezetre. Kérdésére Kadlecsik Géza, a Dédász hálózati osz­tályvezetője válaszolt: A helyszínről készült hiteles térképmá­solatok bizonyítják, hogy a távvezeték oszlopait közterületen helyezték el. Az más kérdés, hogy a háztulajdonosok an­nak egy részét megművelik, valamilyen módon hasznosítják. Minderre tekintettel dálkodási Vállalattal. Az utolsó ez év augusztus 24-én kelt, ugyancsak a VGV igazgatójához címezve. Ebben László Gizella leírja azt is, hogy a la­kást 1988 nyarán felújíttatta, tapétáz- tatta mintegy 14 000 forintért, de a megszépített lakást tönkretette újból - és újból veszélyezteti - a beázás. Igaz, e levél megírása előtt 3 héttel történt valami - megbontották a tetőt, de a munkát felelőtlenül nem fejezték be -, ami csupán a mostani beázást segítette még jobban elő. Érdekesség, hogy a napokkal ez­előtt történt beázás helyszínelésénél jelen levő TÁÉV-képviselő a tető idő­közben történt megbontásáról nem is tudott. Augusztus végén vagyunk. Köze­leg az ősz, és közeledik a XXI. szá­zad; ennek ellenére egyes kivitele­zők és fenntartók még itt tartanak. Szinte hihetetlen, hogy 6 év alatt szakemberek ne találják meg egy beázás okát, ne tudjanak elvégezni egy tetőtérszigetelési munkát. Ha mégis így van, lehet, hogy pályát té­vesztettek? Vagy csak nemtörődöm­ségről van szó? Mindkettő nagy baj! GEISZHAUER JÁNOS a munkák végleges befejezése után - hozzánk benyújtott igény alapján - az okozott kárt az érintetteknek megtérítjük. Sajnos a vezetékrendszert a már koráb­ban kiépítettek miatt másként elhelyezni nem tudtuk, de biztosíthatjuk az ottlakó- kat arról, hogy a majd feszültség alá he­lyezett hálózat az egészségre nem lesz káros. (Megjegyzés: szerkesztőségünkben bárki megtekintheti azt a tudományos anyagot - a Budapesti Műszaki Egyetem készítette Schäfer NSZK-professzor ku­tatási eredményeinek felhasználásával - amely cáfolja a mágneses erőtér kifeje­zetten káros hatását az emberi szerve­zetre. Egyébként későbbi lapszámunkban ennek rövidített változatát tervezzük köz­readni olvasóinknak.) Egytojásos rántotta Hihetetlen!? E tojások mindegyikét tyúk tojta. Az átlagos nagyságú, kb. 60 gr súlyú tojásból rántottához minimum 3 kell. Nem így a mellette lévő 165 gr-osból, amelyet Tolnán, a Szedres utcában lakó Molnár család tyúkja tojt. Belőle egy is elég. Jogi tanácsok A szociálpolitikái kedvezményről Ügyeletesünktől kérdezték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents