Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

1989. augusztus 29. KÉPÚJSÁG 3 Békéscsaba is bekapÉMt a nemzetközi tanténetMomlia A MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó békéscsabai vasúti teherpályaudvar bőví­tése 120 millió forintba került. A beruházás során hét vasúti vágány, 20 ezer négyzet- méter burkolt rakterűiét építésére, különböző technikai eszközök - köztük egy 40 tonnás bakdaru - vásárlására került sor. A Ganz által gyártott daruval lehetővé vált a vasúti csomópont nemzetközi áruszállításba történő bekapcsolása, ugyanis a be­rendezés alkalmas a nemzetközi szabványnak megfelelő méretű konténerek le- és felrakodására. (MTI-fotó) Melyiket a huszonhatból? Címert választanak a paksiak Egyre több helyen követelik vissza a régi város-, falu-, utcanevet! Ha lehet szép szóval, ha' nem, akár erőszakkal is, mint ahogy Pesten, a Münnich Ferenc ut­cai példa mutatta. Mosta paksi polgárok is címert akarnak változtatni. Csakhogy nekik a fentiekkel ellentétben nem a régi, hanem új címer kell.- A jelenlegi cimerünk sem régi még, alig tízéves, mikor várossá nyilvánították Paksot, akkor készült - mondja Bereg- nyei Miklós, Paks város polgárvédelmi parancsnoka, aki „civilben” a Jámbor Pál kulturális társaság vezetője. A társaság a városi tanácstól kapott megbízást a cí­mer körüli eltérő vélemények koordinálá­sára. Paksnak régebben ugyanis nem volt címere, csak az itt élő földbirtokos­nemesi családoknak. A jelenlegi városi címerben látható hársfalevél például már a XII. században megtalálható volt Paksi Olivér családi címerében.- Mi szükség az alig tízéves városi cí­mer megváltoztatására és ki kezdemé­nyezte ezt? Állampolgári kezdeményezésre kezdte a paksi városi tanács fontolgatni új címer készítését. A mostaniban többen a vörös csillagot kifogásolják, de akad­nak akik az elektronpályát is elhagynák belőle. Nagy viták vannak ez ügyben. Szerintem helytelen lenne az erőmű jel­képének elhagyása, hiszen ha nem ide telepítik az atomerőművet, akkor Paksot már rég belepte volna a feledés pora.- Milyen jelképek lesznek akkor az új címerben?- A Duna hulláma mindenképpen, csak a mostaninál kecsesebb rajzolat­ban. A hársfalevél is marad, az atompá­lyáról pedig még viták folynak. Ami a cí­mer színeit illeti, azt rábízzuk a heraldi­Az egyik javaslat az új városjelképre a huszonhatból kusokra, szakmai dolgokba nem szólunk bele. Huszonhat új címerterv van jelenleg. Ezekből húszat Vince Bálintné grafikus készített a tanács felkérésére, a többit dr. Németh Imre, az 1976-ban megjelent helytörténeti monográfia szer­zője.- Önök a város lakosságára kívánják bízni a választást, az állampolgárok fog­ják eldönteni, hogy milyen legyen Paks város új címere. Ennyi variáció, huszon­hat ajánlat közül lehet-e egyáltalán vá­lasztani?- Huszonhatból semmiképpen, éppen ezért próbáljuk a változatok számát ket­tőre leszorítani. Ez ügyben meghívtuk Balogh Györgyöt, az Országos Széche­nyi Könyvtár munkatársát, aki előadást tartott címertani kérdésekről az érdeklő­dőknek. Létrehoztunk egy bizottságot is, amelyben tizenháromféle szervezet képviselteti magát. A bizottság majd el­dönti, hogy a huszonhat változat közül melyik kettő marad meg. Ezekről aztán színes plakátokat készíttetünk, amelye­ket városszerte kiragasztunk, hogy a la­kosság időben tanulmányozhassa és dönteni tudjon. Ezek után a címerek fe­kete-fehér változatát fogjuk minden pol­gárhoz eljuttatni, hogy az elkövetkező képviselőválasztásokon a város címeré­ről is döntsenek úgy, hogy az egyik vagy a másik változatot dobják az urnába.- Mibe kerül mindez a városnak?- Nagyon sokba. Márcsak azért is, mert a város nemrégiben rendelte meg az új protokoll zászlót, amelyek még a ré­gi címerrel készülnek. Természetesen ezeket éppúgy ki kell majd ismét cserél­ni, mint az üdvözlőtáblákat, címeres cég­papírokat, és igy tovább. Az igazság az, hogy az állampolgárok tájékozatla­nok, nem tudják, hogy egy-egy ilyen ut­canév vagy címer megváltoztatására irá­nyuló javaslatuk mennyivel csökkenti a város amúgy is apadó költségvetését. F. K. É. Új tűzöde - több tatai cipő Nemzetközi talajbiológiai szimpózium Új tűzödével bővült a tatai cipőgyár. A beruházás mellett azért döntöttek, mert a tatai gyártmányú férfilábbelik iránt mind idehaza, mind külföldön megnőtt a kereslet. Az új üzemrész berendezései 10 millió forintba kerültek, az összeg két­harmadát a vállalat fedezte, a fennmara­dó hányadot pedig az Állami Fejlesztési Intézettől kapta, a munkahelyteremtő alapból, ugyanis a fejlesztés révén hat­van embert juttathattak munkalehető­séghez. Az új gépeken elsősorban a gyár régi, megbízható partnerének, az NSZK-beli Hansgerst cégnek gyártanak cipőfelső­részeket. A második tűzöde üzembe helyezé­sével a korábbi 150-200-zal szemben 400-500 pár exportcipő, illetve felsőrész előállítására nyílik meg. A hazai piacra az idén 240 ezer pár férficipőt készít a tatai gyár; tizenhét boltba már jó ideje köz­vetlenül - azaz a nagykereskedelmi hálózat kiiktatásával - szállítja termékeit. Nemzetközi talajbiológiai szimpózium kezdődött hétfőn Keszthelyen. A Magyar Talajtani Társaság talajbiológiai szakosztá­lya által rendezett négynapos tudományos tanácskozáson 20 ország mintegy 200 szakembere vesz részt. Az 1960 óta rend­szeresen megtartott eszmecserén a talaj­biológia és a bioszféra védelmének idő­szerű problémáit, lehetőségeit tárgyalják, vitatják meg. Ezúttal két fő téma szerepel a napirenden. Nevezetesen a növényvédő szereknek és a műtrágyáknak a talajok mikrobiológiai rendszerére gyakorolt hatá­sát, illetve a termőföld szervesanyag-gaz- dálkodásának biológiai kérdéseit elemzik. Az utóbbiak között kiemelten foglalkoznak a talajok hazánk nagy részében tapasztal­ható elsavanyodásának okaival, s e káros folyamat megállításának feltételeivel. A ple­náris ülés után két szekcióban folytatódott a tanácskozás. Szerda délig összesen 280 kiselődás hangzik el és a gazdag poszter­kollekció is módot ad a kutatási eredmé­nyek ismertetésére. Az ezúttal egyébként jubileumi, 10. nemzetközi talajbiológiai szimpózium csütörtökön szakmai kirándu­lással zárul. Hanglemezek árusításának megtiltása A Kereskedelmi Minőségellenőrző In­tézet megállapította, hogy a Nívó Hangle­mezgyártó és Forgalmazó Kft. (Budapest, Vörösvári út 15., 1035) által gyártott kék színű, hajlékony, áttetsző anyagból ké­szült hanglemezek (Markos-Nádas, Boj­torján, Vikidál, stb. nagylemezek) sem anyagukban és méretükben, sem akusz­tikai jellemzőikben nem felelnek meg a követelményeknek. Ezért a KERMI a 2/ 1981. (I. 23.) BKM számú rendelet 6. pa­ragrafus (3) bekezdésében foglaltak alapján a kék színű, hajlékony, áttetsző anyagból készült valamennyi nagylemez további árusítását megtiltja. A vásárlók reklamációját vizsgáltatás nélkül el kell fogadni, és a vételárat vissza kell fizetni. Kiskemence Salgótarjánból Bolti kiskemencét kezd gyártani még az idén a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. A Sütőipari Egyesüléssel kötött szerződés értelmében egy olyan beren­dezést fejlesztettek ki a konstruktőrök, amelyben a sütőipari szaküzletekben, valamint áruházakban, vendéglőkben, cukrászdákban, üzemi étkezdékben a vásárló, a vendég szeme láttára készül­het a briós, a pizza, a kuglóf, s többféle sütemény. A kiskemence kelesztőjében 12 polcon 24 tálcának van helye; a sütés folyamatos. gán, hogy az átlag - család számára megfizethetetlen. Sertéshúst egyáltalán nem kapni, csirkét is csak valami megha­tározhatatlan színűre főzve, némi petre­zselyemzölddel feldíszítve láttam egy bü­fészerűségben. Az utcákon feltűnő mind több maszekbódéban ugyan kínálnak hússal töltött süteményt, itt-ott saslikot is sütnek, de a minőséget senki sem garan­tálja. Vendéglátóink három kiskorú gyerme­kükkel nagycsaládosnak számítanak. S mint ilyenek, egy meghatározott kerület egy bizonyos boltjában (és csak ott) kü­lön, úgynevezett „megrendelő” részleg­ben vásárolhatnak. Itt sem alacsonyab­bak az árak, de olyan termékhez is hoz­zájuthatnak esetleg, ami az egy-kétgyer- mekeseknek elérhetetlen. Elkísértem Elenát, a gyerekek harminchárom éves édesanyját az Arbat szomszédságában lévő pinceboltba. Igazán gazdag zsákmánnyal térhet­tünk haza: egy zacskó fügét, egy stanicli kompótnak való szárított gyümölcsöt tett elénk az eladó, s mivel régi kuncsaftja már az asszonyka, a raktár mélyéről egy kiló citromot és ugyanennyi őszibarackot is előhozott neki. Jó néhány hétre be kell osztaniuk. (Folytatjuk) CSER ILDIKÓ Egy jellemző pillanat a Puskin téren Nyugat lettünk! Bevallom, régóta vártám azt a pillanatot. Már akkor is pislákolt bennem a gon­dolat, midőn még össznépi átkot illett szórni a kapitalizmusra. Az utóbbi időben pedig - amikor nem hogy titkolni nem kellett, de egyenesen divat lett hangoztatni - növekedésnek indult bennem a remény. Csatlakozni Európához! Mármint an­nak nyugati feléhez. Igazán szép idea, kár, hogy minél inkább megengedtük az el­vi lehetőséget, annál távolabb kerültünk a gyakorlati megvalósulástól. Olyannyira távolodtunk tőle, hogy már-már föladtam a reményt... Nem csoda hát, hogy hitet­lenkedve hallottam a rádió híradását, mely - a Die Welt című lap értesülése nyomán - közölte: Magyarország Nyugat. Mivel semmi sem lehet tökéletes, a dolognak ezúttal is van némi szépséghibája. A megállapítást ugyanis egyelőre csak az NDK hatóságai érzik igaznak, ezért ki­csit szubjektív. Az sem kimondottan hízelgő ránk nézve, hogy ők is hangsúlyoz­zák: csupán egy vonatkozásban sorolnak bennünket a világ fejlettebb országai közé. Nevezetesen: a jövőben Magyarországra is csak elvétve engedik állampol­gáraikat. Ráadásul a lapértesülést alig néhány órával a megjelenése után már cá­folták is. Mondom, pontosan érzem én, hogy ez a nyugatiság azért még nem az a nyugatiság... Mégis - máris - fölvettem egy csöppnyi nyugati allűrt. Azt tudniillik, amit mi hosszú éveken keresztül nagyjából úgy értékeltünk, hogy a kapitalisták bele akarnak szólni a mi dolgainkba, tanácsokat osztogatnak nekünk, amit jobb, ha kikérünk magunknak, de legalábbis elegánsan elhárítunk. Szóval, ha nem is bízom benne, hogy javaslatomra valaki akár ügyet is vetne, de újsütetű nyugati­ként nem állhatom meg, hogy ne mondjam. Az energiatakarékosságról van szó, elvtársak! Mi sem hittük ’73-ban, hogy a válság előbb-utóbb begyűrűzik... Rákényszerül minden gazdaság, hogy a fajla­gos energiafölhasználást mérsékelje, ott takarékoskodjon, ahol csak tud. Meglá­tásom szerint az NDK-ban - legalábbis egy területen - nagy a pazarlás. Óriási energiát fordítanak a határoknak saját állampolgáraiktól való megvédésére, a ki­települések megakadályozására. Az energia szerencsére konvertálható, más fo­lyamatban is fölhasználható. Arra például, hogy az okokat kutassa: miért tartózko­dik jelenleg 200 ezer keletnémet állampolgár Magyarországon, egy részük Auszt­ria felé vágyakozva? S ha megvan az ok, az energiából talán a megszűntetésre is maradna még valamennyi. Pusztán az energiaválság elkerülése érdekében. (rostás) A régi címer is még csak 10 éves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents