Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

6 NÉPÚJSÁG 1989. augusztus 19. Száguldás a korlátok közé? Képi megjelenítés ­a tudomány „látásának” tudománya Ha autópályadíjjal nem is, az életükkel mindenképpen fizet­nek a korlátlan száguldásért a nyugatnémet autósok. Sebes­ségkorlátozás nem lévén, jog­gal érezhetik magukat az „utak királyának": a maximumot „hozhatják ki” kedvenc jármű­vükből, maguk pedig a határta­lan szabadság érzetét kapják ajándékba. Csak a környezetvédők és a politikusok tiltakoznak, mind­eddig eredménytelenül: az aszfalt-lobby keménysége nem olvad. A nyugatnémet po­litikai élet személyiségei a libe­rális centrumtól balra, elsősor­ban biztonsági okokból szeret­nék megzabolázni a rohanást. „Az utak arénává változtak” - véli Észak-Rajna Vesztfália bel­ügyi államminisztere. A közvélemény-kutatások adatai azonban azt mutatják, hogy maguk az autósok hatá­rozottan ellenzik a sebesség- korlátozás gondolatát - s a kormányzat is őket támogatja. Az autóklubok, amelyek a kér­désben politikai szerepválla­lásra kényszerülnek, szintén a korlátlan száguldásra voksol­nak. A józan ész érvei ellenére a halálesetek száma a sztrádá­kon nem olyan magas, hogy ezzel hatást lehetne gyakorolni a vezetőkre. A kormányzat is éppen ezt használja ki: Zim­mermann szövetségi közleke­dési miniszter statisztikákat lo­bogtat, amelyek szerint a nyu­gatnémet autópályák ma is a legbiztonságosabbak közé tar­toznak Európában. Tavaly 8213-an haltak meg közleke­dési balesetben az NSZK-ban, ám ebből „csak” 714-en az au­tópályákon. Ezer közúti bal­esetre az NSZK-ban 39 halál­esetjutott, míg Nagy-Britanniá- ban, ahol a sebesség felső ha­tára 112 km/óra, ez a szám 51, Franciaországban pedig, ahol a korlátozás 130 km/óra, 102. A nyolcezer kilométeres sztrá­darendszer valóban meglehe­tősen biztonságos: váza még a hitleri Németország hadiszállít­mányai számára épült, mai mércével mérve is alaposan, így, nem is a biztonság, sokkal inkább a pusztuló környezet és hanyatló egészségük rémével lehet(ne) jobb belátásra bírni az autósokat. De ez sem elég, mert úgy vélik katalizátorokkal minden megoldható: maga Kohl kancellár is inkább ezek beszerelése mint a sebesség- korlátozás bevezetése mellett áll. A bölcs érvek és ellenérvek csatájában azonban a legfőbb tényező a vezetők feltételezett magatartása, hiszen a korláto­zó intézkedéseket nem lenne elég bevezetni, be is kellene tartani. Erre pedig a szabadsághoz szokott nyugatnémet autósok közül a többség nem vállalkoz­na. A Föld körül keringő műholdak nap mint nap több száz oldalnyi adattömeget sugároznak a földi vevőállomásokra, de kutatók becslése szerint ennek az infor­mációnak a 90 százaléka veszen­dőbe megy, mert a tudósoknak nincsenek meg az eszközeik elem­zésükhöz. „Annyi papirt, amire minden adat felférne, nem engedhetünk meg magunknak - és akkor még nem is szóltunk a megértésükről” - mondotta valaki egy közelmúltban tartott tudományos tanácskozá­son. A műholdak szüntelenül digi­tális jelek tömegével árasztják el a Földet, amelyek feldolgozásra vár­nak. De van már egy új, számítógé­pes technológia, amelyet tudomá­nyos vizualizációnak - képi megje­lenítésnek - hívnak, s ez gyökere­sen megváltoztatja a helyzetet: olyan eszközt ad a tudósok kezé­be, amellyel a digitális jelek (szá­mok) millióit egyetlen képbe tömö­rítve jelenítik meg egy számítógép képernyőjén. Eképpen például az a több száz mérési adat, amelyet egy műhold készít a Föld légköréről, olyan digi­tális képpé alakítható, amelyről leolvasható a felhők kialakulásá­nak folyamata. A tudós az egymás utáni adatokat és digitális képeket összevetve nyomon követheti, mi­ként alakul ki a hurrikán vagy mi­lyen mértékben csökken az ózon­réteg. Forradalmi újításról van szó: a tudósok a mérőműszereiktől, mű­holdjaiktól nem nyers adatok töm­kelegét kapják - amely óriási erő­feszítésekkel és hosszú idő alatt elemezhető -, hanem a nyers ada­toknak nyomban a szintézisét. Azt lehetne mondani, hogy míg eddig cammogva lehetett felfedezni vala­mit, most „ötödik sebességben” le­het száguldani új felfedezések felé, hiszen az elemzések babramun­káját a komputer végzi - kompu­tersebességgel. Mivel egy vizuális információ fel­dolgozásakor az emberi agy neu- ronjainak több mint a fele aktivizá­lódik, nagyon sok tudós véli úgy, hogy ezentúl - amikor az emberi szem egy adattömkelegből készült digitális képet lát majd - felgyorsul az emberi gondolkodás is. Egy di­gitális kép ugyanis jóval több infor­mációegységből (mérési adatból stb.) áll össze mint például egy fénykép. Ez az új technológia képes arra, hogy az agyról készült orvosi rönt­genfelvételeket háromdimenziós képpé alakítsa, képes megjelení­teni, modellezni miként működik egy apró tranzisztor, s matematikai képletet olyan képi formákban tud „szoborba önteni”, amely egészen döbbenetes távlatokat nyit a geo­metria előtt. A tudósok nyomban felmérhetik kutatásaik eredmé­nyeit - ahelyett, hogy hónapokig- évekig számítógépes printout-ok oldalkötegeinek kilóit, mázsáit nyálaznák át. Ez a vizualizáció félelmetes dol­gokra képes: általa az ember akár beléphet a maga alkotta képbe, s ott helyben meg is változtathatja azt. A kísérletező „látásának” és „érzékszerveinek” információit - beiktatott kamerák, műszerek ré­vén - digitális jelek özöneként kapja meg a számítógép és megje­lenít egy digitális, színes, háromdi­menziós képet: az ember ebben a mesterséges képben szabadon mozoghat, megváltoztathatja az ott lévő tárgyakat, a helyszint - mint a mesében. A tudományos fantasztikum vilá­gába illő technológia óriási szu­perkomputereket, kisebb de na­gyon gyors „mini-szuperkompute- reket”, nagy teljesítményű képi ki­jelzőket, adattárolókat igényel - s mindenekfelett szoftverprogramok százait. Rendszámháború vagy valami más... Egy darabka festett fémlemez miatt Flundertwasser háborúsko­dik a hatóságokkal Ausztriában. Hundertwasser szerint nemcsak egy fémlemezről van szó. Az osztrák közlekedési minisz- téirum szerint új rendszámtábla kell az autókra, hogy éjszaka vagy sötétben láthatóbbak legyenek. A fekete alapon fehér osztrák rend­számok nem biztonságosak. Friedensreich Hundertwasser osztrák művész úgy véli, hogy pon­tosan az ellenekzőjére van szük­ség: fekete alapon hatalmas fehér jelzésekre, s a tartományokat vál­tozatos színekkel azonosító külön­féle foltokra, címerekre. Hundert­wasser így egy osztrák össznépi vita középpontjába került: milyen legyen az osztrák autók új rend­számtáblája - ez a kérdés. Hundertwassertől nem idegen a hadakozás. Néhány évvel ezelőtt meglepte az építészeket - honfi­társait pedig jobbára elbűvölte - egy kaotikus színekben tobzódó lakótömb fantáziadús tervezésével és megépítésével. Ez a lakótömb ma már idegenforgalmi látványos­ság. Hundertwasser azért küszködik, hogy megőrizze az osztrák identi­tást az utakon is - szerinte egy osztrák kocsinak nem szabad beolvadnia a szürke betonba; az emberek nem akarnak szabvány, mindennapi rendszámot és láttatni akarják: ők osztrákok. Hundertwasser úgy véli, hogy az új rendszám kitűnő alkalmat kínál az osztrák nemzet azonosságának nemzetközi megkülönböztetésére - ellenkező esetben annak de­monstrálására, hogy sikerült újabb lépést tenni a névtelen bürokraták által irányított dehumanizált, arcta­lan társadalom felé. Már eddig is negyedmillióan csatlakoztak az osztrák művész nemzeti kampányához. S még en­nél is többen osztják azt a félelmét, hogy ha Ausztria fehér alapon fe­kete jelzésű rendszámot használ majd, akkor semmi sem fogja az utakon megkülönböztetni az osztrákokat a nyugatnémetektől. Hundertwasser úgy véli, hogy Európa országútjain is ügyelni kell az identitásra. „Ha egy kis ország az autóin nagy rendszámtáblákat, nagy jelzéseket használ, akkor ez jót tesz az önbizalomnak, s ha még világit is éjszaka, jó érzés - mintha egy nagy ország robogna az uta­kon”. Hundertwasser szerint a rend­számtábla jóval több pusztán bü­rokratikus jelzsénél. „Az emberek ösztönösen érzik, hogy a társada­lom számokat akar csinálni belő­lük - pedig nem akarnak számok lenni, ők egyéniségek akarnak maradni - még az utakon is”. Mindenkinek valamiképpen meg kell különböztetnie önmagát a többiektől - különben megszűnik létezni - vélekedik Hundertwasser, aki az említett lakótömbbel de­monstrálta, miként tükrözhetik az emberek saját egyéniségüket a környezetük révén. „Manapság az embereket ketrecekbe rakják mint a csirkéket, vagy mint a rabokat a koncentrációs táborokban - és semmi esélyük, hogy változtassa­nak a környezeten, melyben pedig ők élnek”. Ha már rendszámtáblákról van szó - vagyis rendről, számokról ­különös élességgel fogalmazta meg véleményét a „sorba állított vi­lágról” Hundertwasser, a művész, a festő: „Az egyenes vonal jó esz­köz arra, hogy civilizációnk vele kövessen el öngyilkosságot”. A nevezetes, kék, sárga, rózsa­színű lakótömb vonalaiban az ívek, a hajlított vonalak dominálnak és ez jellemző Hundertwasser fest­ményeire is. Vannak képei, ahol a mai város egyenes vonalak által uralt „tájképe” bekebelezi a csupa görbéből összeálló individuumot. Az egyenes vonal merevsége miatt ő gyakorta él a spirális ívek­kel. Hundertwasser gyakran jár Új- Zélandra, amelyet második hazá­jának tekint. Előszed egy zászlót - Új-Zéland új lobogójának tervét: a szögletes fehér alapon egy pálma­zöld spirál bontakozik ki. „A szögletes zászlón pörgő spi­rál a technológia és a természet egységét jelképezi” - mondja. „Béke a természettel - emberi fej­lődés, összhangban a természet­tel”. Hundertwasser az egyedekért, egyéniségekért, harmóniáért raj­zol, fest és - paradox módon - ter­vez rendszámtáblát. Nem szereti az egyenes sorokba rendezett, arctalan világot. Európa országút­jain pedig osztrák rendszámtáblá­kat szeretne látni az osztrák autó­kon, nem pedig hivatalokban kita­lált, Ausztriát is csupán beszámo­zó fémlemezeket. Hivei petíciókat Írnak alá, kocsi­juk szélvédőjére, hátsó ablakára pedig az általa tervezett rendszá­mok miniatűrjeit ragasztják. MTI-Panoráma Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna FELVESZ:- gépésztechnikust- férfi dolgozókat betanított munkakörbe. Jelentkezni lehet személyesen a személyzeti irodában vagy a 40-133-as telefonszámon. (118) „Egyesült Erővel” Mgtsz Zomba, FELVESZ autó­villamossági műszerészt. Jelentkezés a műszaki ágazatvezetőnél. Telefon: 33-147. (109) Már most gondoljon a karácsonyra, jöjjön velünk Bécsbe vagy Isztambulba. BEVÁSÁRLÓUTAK autóbusszal a MÁVTOURS IRODÁVAL! Bécs: augusztus 25., szeptember 22., október 20. Isztambul: november 6-11. 3300,- Ft+ 82 márka. Jelentkezési határidő: október 10. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: MÁVTOURS Szekszárd, Kiskorzó 1. Telefon: 16-096. ooo) Mágn eskártya, mint buszbérlet A nyilvános telefonok egyre több fejlett országban hitelkártya méretű mágneskártyákkal működnek. Londonban most ilyenekkel akarják he­lyettesíteni a városi tömegközlekedés hagyományos bérletjegyeit. Első­ként London két körzetében az autóbuszokat látták el a hozzá szüksé­ges érvényesítő készülékkel. Londonban ugyanis a felszállást nagyon lassítja az, hogy a gépkocsivezető jegyeket is árusít, de közben a bérle­teket is ellenőrzi. A mágneskártya-bérlettel meg akarják gyorsítani az ellenőrzést, és vele a forgalmat. A busz felszállóajtajának két oldalán egy-egy érvényesítő készüléket helyeznek el. Ezek az első használatkor ráírják a dátumot a beléjük helyezett bérlet mágnessávjára. Minden további használatkor ennek alapján ellenőrzik, hogy a jegy érvényes-e még. A készülék a gépkocsi- vezető előtt levő berregővei jelzi, hogy elfogadta-e a jegyet, s egy lámpá­nak a felvillanásával azt, hogy az utasnak teljes árú, avagy kedvezmé­nyesjegye van-e. A bérlet nélkül utazóknak ezután is a buszon kell meg­váltaniuk a jegyüket. A Szekszárd Városi Úttörőház (Bajcsy-Zs. u. 8.) végzett pedagógust és takarítónőt keres szerződéses állásra. Jelentkezés: személyesen. Varrni tudó bedolgozókat keresek Tolna megye területén. A leveleket „Varroda 37-38” jeligére a Lapkiadóba kérem. (288/0) NAGYÜZEMEK! KISTERMELŐK! FIGYELEM! A Szekszárdi Húsipari Vállalat értesíti a tisztelt hízott sertést előállító jelenlegi és későbbi partnereit, hogy 1989. augusztus 21-től az alábbi hízott sertés-felvásárlási árat fizeti partnereinek: Nagyüzemi hasított minősítésű sertésekért 95-110 kg hasított súly között I. osztály 73,70 Ft/kg II. osztály 70,70 Ft/kg III. osztály 67,70 Ft/kg IV. osztály 64,70 Ft/kg SF 52,90 Ft/kg - 110 kg hasított súly felettiért SA 1 56,80 Ft/kg - 65-75 kg hasított súly között SA 2 49,60 Ft/kg - 65 kg alatti hasított árat fizet. Háztáji gazdaságokban előállított élő minősítésű sertésekért 95-120 kg-os bruttó súlyban 52,- Ft/kg-os alapárat és 2,- Ft/kg időszaki felárat fizet. Háztáji gazdaságokban előállított hasított minősítésű sertésekért 95-120 kg-os bruttó súlyban minőségi felár 8.50 Ft/kg 6,00 Ft/kg 3.50 Ft/kg árat fizet Osztály alapár I. 52,50 Ft/kg II. 52,50 Ft/kg III. 52,50 Ft/kg IV. 52,50 Ft/kg A 150 kg feletti nagy súlyú és 170 kg feletti TF-sertésekért 50,50 Ft/kg-ot fizet. 121-150 kg közötti súlyú sertésekért 46,60 Ft/kg-ot fizet. Mentességi felár hasított testtömegre vetítve 2,40 Ft/kg Mentességi felár élő testtömegre vetítve 2,00 Ft/kg. Meghirdetett áraink a felárakat is tartalmazzák! A vállalattal már szerződéses viszonyban álló tisztelt partnereinket felvásárlási szakembereink a szerződések pontosítása érdekében rövid határidőn belül felkeresik Új partnereinket a vállalat kirendeltségein, valamint a vállalat központjában tisztelettel várjuk. Szekszárdi Húsipari Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents