Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
1989. augusztus 16. TOLNA \ KÉPÚJSÁG 5 Rendszámdemokrácia Avagy tűnődés sajátos érdekviszonyainkról - egészíthetném ki a címet arra gondolva, hogy bejelentették: 1990. január elsejétől új rendszámmal látják el Magyarországon a személygépkocsikat, teherautókat és autóbuszokat. Az indok: „elfogyott a korábbi renszámszisztéma tartaléka, nincs már több variációs lehetősége a két betűnek, négy számnak” - írja az Autó Extra I. évf. 3. számában S. Boda András. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a 24X24X10X10X10X10=5 760 000 variációs lehetőségnek eddig alig több mint a felét használtuk ki. A megoldás keresésekor bátrabban kellene hozzányúlni az olyan telítetlen betűvariánsokhoz, mint pl: A, B, R, X, Y stb. Amikorra pedig ezek is elfogynának, nyugodtan lehetne elölről kezdeni a C, I stb. betűkkel.) Dr. Cseh Lajos, a Közlekedési, Városgazdálkodási és Építésügyi Minisztérium gépjármű-közlekedési főosztályvezetője a vele készült interjú során elmondja, hogy „a korábbihoz képest hallatlanul demokratikus lesz az új rendszám.” Hogy miért? „A gépjárművek úgy kapják a rendszámot, ahogy sorra kerülnek a kiadásnál, függetlenül attól, hogy állami vagy magánautóról, miniszteri kocsiról vagy Trabantról van szó.” A Tisztelt Olvasó engedjen meg még egy kapcsolódó idézetet (feltételezve, hogy a lapért többen sokallták a 89 forintos vételárat): „Január elsejétől minden új forgalomba helyezéskor adunk új rendszámot, a régieket pedig folyamatosan cseréljük... Az előzetes becslések szerint ez kb. 600 forintos többletkiadást jelent.” A cikket olvasva eltűnődtem. Egyrész azon, hogy ezek után ki meri kétségbe vonni a fővárosi hivatal demokratikus törekvéseit? Másrészt azon, hogy kinek áll érdekében 1990-ben lecserélni másfél-kétmillió gépjármű rendszámát (pl. az 1989. év végén kiadottakat is)? Az autóknak nem, azoknak mindegy. A tulajdonosoknak sem, mert 600 forintjukba kerül (sőt, az irányár többnyire felfelé mozog). A közlekedésrendészetnek sem, mert a jelenlegi is jól olvasható, nyilvántartható. A hivataloknak sem, mert adminisztrációjukat növelné (hacsak nem az a céljuk, hogy bizonyítsák létjogosultságukat). A rendszámtáblák gyártójának? Elgondolkodtató... Elképzelhető-e azonban, hogy a járműtulajdonosokkal jogszabályilag kidobatnának 3-4 millió db rendszámtáblát (járműX2) csak azért, hogy a saját terméküket el tudják adni, s bekasszírozni az érte járó kb. 1 milliárd forintot? Nagy üzlet lenne! Mi, autósok pedig dobjuk össze az 1 milliárd forintot, mert valaki kitalálta Budapesten, hogy legyen az „európai szabványnak megfelelő” (lásd: T. M. Népújság július 28-i száma) rendszámtáblánk. Európához való felzárkózásunk bűvöletében vajon észrevesz- szük-e, hogy európai szabvány, egységes rendszámszisztéma nincs, gondoljunk csak az angol, a jugoszláv, az osztrák, a svájci stb. rendszámok különbözőségeire. Félreértés ne essék! Nem vagyok az új, esztétikus, a pályázat útján megválasztott (vagy kiválasztott?) rendszám bevezetése ellen. Azt is elfogadom, hogy a rendszám az autó tartozéka legyen, s ne állami tulajdon. Ellene vagyok viszont annak, hogy a meglévő rendszámokat leszereltessék és beolvasszák, a meglévő forgalmi engedélyeket kicseréljék, netán valaki kitalálja, hogy az új rendszámhoz új műszaki vizsga is illik (plusz 300 forint - kinek az érdeke?). Törvénytisztelő vagyok, de állampolgári végzésként kijelentem, hogy a Dl 35-81 frsz-ú személygépkocsimról a rendszámot le nem veszem, arra új rendszámot nem vásárolok. Azt pedig a hivatal arroganciájának tekinteném, ha 1990. január 1 -jén arról értesítenének, hogy személygépkocsimra kívánják felszerelni az AAA-000 rendszámot. Ha véleményemmel egyedül maradok, még megérhetem. SZABÓ FERENC Csőm ók Fotó: TILINGER SÁNDOR Törvény a sztrájkról Manapság a sajtóban dolgozó jogásznak nem nehéz megfogadnia azt az intelmet - a jogi szakcikkeket gondozó rovatvezetőktől -, hogy csak a legújabb jogszabályokról írjunk. A gondot inkább a megjelenő szabályok száma, és tartalmuk stabilitása okozza. Még a legalapvetőbb jogforrás, a törvény sem hosszú időt álló, sziklaszilárd szabályozási forma. Szinkronban áll ez a társadalmi mozgások elementáris erejével, és a demokrácia iránti óhaj jogszabályai formába öntésével. Még néhány éve is csak félig hunyt pillákkal mertük volna nézni a most közlendő jogszabályt, ha az éppen nem valamelyik tőlünk nyugatra lévő állam jogi szabályozására vonatkozik. Nézzük tehát a mi sztrájktörvényünket! A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Minisztertanács öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók - kérelemre - kötelesek képviselőjüket kijelölni. Jogellenes a sztrájk, ha az előbb felsorolt követelményeket nem tartották be; alkotmányba ütköző cél érdekében indult; olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben rendezik, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik; kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. Az államigazgatási szerveknél a Minisztertanács és az érintett szak- szervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Nincs helye sztrájknak, ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná. A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a viz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél - csak úgy gyakorolható sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség, vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók, azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni. DR. KERTÉSZ ÉVA Egészségvédelem - betegségmegelőzés A lábápolásról A lábápoláson a láb egészségének, szépségének, munkaképességének megőrzését, illetve visszaszerzését értjük, ez tehát több, mint az alapvető naponkénti lábmosás és tiszta zokni váltás. A test egész súlya a lábakra nehezedik, a testsúlygyarapodás, átlő”munka még fokozza a terhelést. Ezek következtében elsősorban a láb vérkeringése változik meg. A kis, felületi vénás tágulatokat seprűvénáknak nevezzük, ezek elsősorban terhesség alatt alakulnak ki. A mélyebb vénás tágulatok a visszerek. Az értágula- tok megelőzése, illetve a panaszok enyhítése a lábak felpolcolásával, tornázta- tásával, váltott hideg-meleg fürdővel és masszírozással történhet. A láb izzadása előfordulhat betegség mellett, a lábápolás hiánya miatt, és műszálas zokni, nem megfelelő cipő viselése mellett. Egyes foglalkozásoknál a gumicsizma, sportolóknál a sportcipő viselése elkerülhetetlen, de a nyári hőségben divatból, sokszor mezítlábra hordott sportcipők, zárt cipők helyett szellős, évszaknak megfelelő lábbeli viselése lenne ajánlatos. Az ilyen lábak gyakran cipőn keresztül is kellemetlen szaga kimondottan esztétikai kérdés. A lábgombásodás gyakori megbetegedés, elsősorban fürdőkben, közös zuhanyzókban terjed. Sokszor csak viszketés, hámlás tapasztalható, de jelentkezhet nedvezés, fájdalmas berepedezés is az ujjak között és a talpon. A gombásodás a körmökön is előfordulhat, ilyenkor szürkés-sárgás elszíneződés, megvas- tagodás látható. A lábgombásodás szövődményeként kialakulhat a gombás ekcéma és az orbánc. Fontos a megelőzés a láb tisztán tartásával, pamutzokni, szellős cipő viselésével, izzadás, gombásodás elleni hintőpor rendszeres használatával. A kialakult betegséggel orvoshoz kell fordulni. A vírus okozta szemölcsök általában a talpon, sarkon és az ujjak talpi felszínén fordulnak elő. A talpi szemölcsök nem emelkednek ki, csaknem a bőr szintjében és a bőr mélyebb rétegeiben helyezkednek el. Orvosi kezelésük a szemölcsök elroncsolásából áll, amit vegyi anyagokkal, fagyasztással végeznek. Kiújulásra, szaporodásra hajlamosak, ezért már az első szemölcs megjelenéskor célszerű orvoshoz fordulni. A bőrke- ményedés, az úgynevezett tyúkszem rendszerint szűk cipő viselése, vagy statikai hibák (lúdtalp, bütyök, kalapácsujj, stb.) következtében alakul ki, azokon a területeken, amelyekre az egyenetlen súlyeloszlás miatt állandóan fokozott nyomás nehezedik. Kezelése csak a kiváltó ok megszüntetése után eredményes a gyógyszertárakban és illatszerboltokban kapható tyúkszemirtó készítményekkel, vagy pedikűrös segítségével. Ha ez nem használ, orvoshoz kell fordulni. Főleg nőknél fordul elő a sarok bőrének megvastagodása, berepedezése különösen nyáron, szandál és papucs viselésekor. Megelőzhető kényelmes lábbeli viselésével, lábáztatással, sarokreszelő és bőrpuhító zsíros krémek rendszeres használatával. Az úgynevezett „benőtt köröm” általában a lábak nagyujján keletkezik, az oldalt benövő körömszélek gyulladást, vadhúsképződést okoznak. Kezelése orvosi feladat, de sokszor megelőzhető a helyes körömápolással, a körömsarkokat nem szabad a kézkörömhöz hasonlóan lekerekíteni, hanem egyenesre kell vágni. Különösen nyáron sok nőnek gondot okoz a lábszár fokozott szőrösségének eltüntetése. Ez legegyszerűbben szőkítéssel és gyantázással tildható meg. A gyantázást időnként követő szőrtüsző- gyulladást nyugtató, gyulladáscsökkentő krémekkel lehet megelőzni. Az ápolt láb hozzátartozik kulturált megjelenésünkhöz, jó közérzetünkhöz. DR. HARDICSAY KLÁRA bőrgyógyász szakorvos Erik a szőlő Dunaföldváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Zsendül már, tehát érik Dunaföldváron a korai „asztali”, a csemege szőlő, a Csabagyöngye, a Cardinál, a Favorit, a Pannónia Kincse és a Boglárka. A Duna-parti löszdombokon, s a „homokkerti”: alsó- középső-felső Homokerdőnek nevezett dűlők szőlőskertjeiben most, a szőlősorokban még mindig hagyományos gyümölcsfák - az országban minden fellelhető fajta itt megtalálható. Az őszibarack, a kajszi, a ringlószilva, és nyárialma mosolyog, színesen kandikál ki az ágfüzérek levelei közül. A nyár az idén bőkezűen ontja-osztja gyümőlcsörömeit, ott, ahol a jég nem verte tönkre terméssel együtt a növényeket is. Sajnos, az ún. Diós és Szivács dűlők fölött elvonult zivatarfelhőből néhány hete jégeső pusztított... Dunaföldváron, az idei nyár - más területeken - gyümölcsbőséggel „terhes”. A termelő félve örül a nagy termésnek, mert a „jó évek” során - betakarításkor - az édes gyümölcs leve értékesítéskor többször „megkeseredett”! Sajnos, az idén is előfordult, hogy akadozott vagy vontatottan haladt az átvétel. A legnagyobb helyi felvásárló és forgalmazó az áfész.- Mi az oka a felvásárlási zavaroknak? - kérdezem Babits József felvásárlási osztályvezető-helyettestől.- Visszatérő problémánk a göngyöleggel van. A forgalmazáshoz, tehát a felvásárláshoz és szállításhoz saját tulajdonunkban van a szükséges mennyiség. A probléma abból adódik, hogy az elszállított helyett, sokszor kevesebb üreset küldenek vissza! De, más gond is van: a fogadó partner feldolgozókapacitása is véges, vagyis nem mindig tud annyi árut feldolgozni-fogadni, amennyit mi felvásárolunk. Csak példának egyetlen adatot mondanék: június 26-30. között, egyetlen hét alatt 23 vagon meggyet vettünk meg...- Ismerve az áfész felvásárlási osztályának tevékenységét, évente 1-2 millió forintot eredményez a szövetkezet számára az ún. kistermelésből származó foglalkozás. Ez - akár közvetve - visszakerül a mezőgazdasági ágazatba? Ezt azért kérdezem, mert mindenki láthatja az áfész üzlethálózatának fejlesztését. A városi színvonalú boltok sorába nem illik bele az áfész háztartási boltjában megtűrt mezőgazdasági részleg. Lakossági fórumokon állandóan „téma” a mezőgazdasági mintabolt. Ezt Földvár kiterjedt, hatalmas kistermelői vonzáskörzete is igényli.- Mi is tudjuk és jól látjuk, hogy hol „szorít” a cipő! Itt már nagyon szorít. Egyébként a felvásárlási tevékenység eredményeiből kedvezményes eszközakciókat bonyolítunk, a helyi kertbarát- klubot is támogatjuk. Azt is meg kell mondani, hogy az áfész szervezeti szabályzata nem írja elő, hogy a mi nyereségünk, a mi ágazatunkba kerüljön vissza. A dunaföldvári kistermelők jelentős menyiségű áruja, elsősorban a primőrök, Budapesten, a Bosnyák téri piacon talál vevőre. A legendás dunai „kofahajó” helyett, ma személygépkocsikkal vontatott utánfutón utazik a dunaföldvári áru a fővárosba. A legújabb hír: a budapesti piacon már megjelent a földvári csemegeszőlő! A helyi igényeket három zöldségbolt elégíti ki. Új színfolt: a háztartási bolt és az ún. volt „nájlonbolt”, előtt, s más helyeken őstermelők, mint helyi alkalmi árusok kínálják, mérik friss gyümölcseiket, zöldségnövényeiket a járókelőknek. Érdekes megfigyelni e jelenségről a különböző véleményeket:- Rontják a városképet!- Jó, mert üzleti bevásárlások során friss áruhoz lehet jutni.- Hasznos, mert ez újabb értékesítési csatorna. Tehát, ha Dunaföldvárra újságíró érkezik és arról érdeklődik, hogy milyen a város zöldség- és gyümölcsellátása, megmosolyogják: itt mindig, legalábbis legtöbbször mezőgazdasági terményekből kínálati piac van! Aki nem hiszi, jöjjön el ide egy szombaton reggel, nagy élményt jelent a „heti piac” kavalkádja, ami már kinőtte helyét. Közlekedési dugók akadályozzák a Du- naföldvár-Bölcske út, de még a hídfő útja forgalmát is. SZELECZKY JÓZSEF
