Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

2 Képújság 1989. augusztus 16. Választási esélyek, koalíció, magyar-román viszony Az SZMT tiltakozik a húsáremelés ellen (Folytatás az 1. oldalról.) semleges legyen, mint Ausztria. Az erővi­szonyok megváltoztatása bármelyik ol­dalon destabilizációhoz vezetne - állapí­totta meg. A gorbacsovi politika visszaszorítása esetén nehezebb lenne megvalósítani a magyarországi reformfolyamatot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között - mondta, s emlékeztetett arra, hogy már a Kádár-korszakban is megmutatkozott ez, amikor Magyarországon nem brezs- nyevi gazdaságpolitikát folytattak. A Magyarország és több más szocia­lista ország közötti problémákat firtató kérdésre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Ma­gyarország elszigetelődéséről, hanem arról, hogy az állampolgári jogok biztosí­tását illetően Magyarország továbbfejlő­dött, a többi országhoz képest előresie­tett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk - mutatott rá.- Magyarország és Románia között nagyon komoly politikai problémák fe­szülnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani - nyilatkozta. Mint elmondta, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján lezajlott kétoldalú magyar-román talál­kozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél problematikusnak minősí­tette a nemzetiségek romániai helyzetét. A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcso­latban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ellen sza­vazna. Terület- és településfejlesztés (Folytatás az 1. oldalról.) forrásaikra, igy például a személyi jöve­delemadóból az érintett településen be­folyó összegre, illetve az üdülőhelyi díjra. Lackó László elmondta azt is, hogy a minisztérium településfejlesztési ügyek­ben illetékes vezetői „válságmenedzse­lő” programokat dolgoznak ki az elmara­dott térségek fejlesztése érdekében. A problémákkal küszködő térségek sorá­ban most mindenekelőtt Borsod megye áll a figyelem központjában, de a minisz­térium felkészült arra is, hogy mind több terület iratkozik fel a gazdasági, szociális válság sújtotta térségek gyarapodó listá­jára. A feszültség növekedésével szá­molnak például a Közép-Dunántúlon, Baranyában, illetve a mezőgazdaság várható erőteljes strukturális átalakulása nyomán az Alföld egy részén is. Ami az elképzelések valóra váltásának menetrendjét illeti, Lackó László egyelő­re csak annyit tudott közölni, hogy az új tartalmú területi tervezés körvonalainak kidolgozása az év végére várható, a taná­csi gazdálkodás finanszírozásának re­formja előreláthatólag az ősszel kerül a parlament elé, s néhány elemét már jövő­re bevezethetik. Az új rendszerre való át­térés azonban csak 1991 -ben esedékes. Kenyér lesz és mellévaló is akad még (Folytatás az 1. oldalról.) 2500 hektár termésével lehetett számol­ni, a többi ki sem kelt, vagy kipusztult. Pa­radicsomból várhatóan eleget kap a fel­dolgozóipar és a kereskedelem, míg a nagy értékű fűszerpaprika-ültetvényeket a kánikula eléggé tönkre tette, így a ter­vezettnél kevesebbre számítanak. Dull Ferenc kereskedelmi főosztályve­zető a húsellátás átmeneti zavaraival kapcsolatban kijelentette: az országban húshiány nem volt, és jelenleg sincs. Azt azonban elismerte, hogy a fővárosban, továbbá a nagyobb idegenforgalmú tér­ségekben és jó néhány határszéli telepü­lésen akadtak gondok. A főosztályvezető azt is kijelentette: a húsellátás átmeneti zavarához az állatállomány csökkenésé­nek egyelőre semmi köze. A legnagyobb gond a termelői érdekeltség erőteljes csökkenése. A húsipar vállalatai sincse­nek könnyű helyzetben: veszteségük a sertéshús minden kilogrammján 12 forint volt az első félévben; ezt az export felárral eddig valahogyan kigazdálkodták, ám a jövőben erre képtelenek lesznek. A sajtótájékoztatón jelen lévő Papócsi László miniszterhelyettes kérdésre vála­szolva elmondotta: a MÉM hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a sertés termelői árának emelésére, különben olyan időszakban esik vissza a hizlalási kedv, amikor a külpiacon is nagy az ér­deklődés az áru iránt. (Folytatás az 1. oldalról.) emelésével kapcsolatos - tiltakozásá­hoz. Egyetértünk azokkal az indokokkal, amelyek alapján az áremelés nem fogad­ható el, ennek megfelelően támogatjuk a tervezett áremelés elleni tiltakozást. Amennyiben a kormány részéről nem történik megfelelő intézkedés- a tervezett húsáremelés visszavoná­sára;- a termelői, felvásárlói rend helyreálli­Pártszavazás Tamásiban és környékén Hajdics Józsefet és Molnár Jánost választották küldötté Tamási városban és a városkörnyék községeiben augusztus 14-én pártsza­vazással választottak küldötteket az MSZMP kongresszusára. A városban hárman indultak. Itt Haj­dics József, a Tamási Állami Gazdaság főkönyvelője a leadott szavazatok 53,68 százalékával lett küldött. A szavazásra jogosultak több mint 64 százaléka vett részt a választáson. A városkörnyék településeinek kommu­nistái két jelölt közül választották Molnár Jánost, a nagykónyi Koppány menti Egyesült Téesz elnökét, ő a leadott sza­vazatok 49,8, az érvényes szavazatok 52,41 százalékával lett küldött. A válasz­táson a jogosultak 81 százaléka jelent meg. A Pravda bírálja az új észt választási törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) pontjától teszi függővé az állampolgárok választójogát és választhatóságát. A mértékadó szovjet pártlap hangsúlyozta: az őslakos nemzet boldogulása nem ér­hető el a más nemzetiségűek emberi jo­gainak sárba tiprásával. A baltikumi helyzetet behatóan elemző cikk arra hívta fel a figyelmet, hogy a pe­resztrojka kezdete (1985. áprilisa) után alakult balti népfrontok a kezdeti pozitív célkitűzéseiktől eltávolodva mindinkább teret adnak olyan véleményeknek, ame­lyek a teljes gazdasági függetlenséget, a teljes állami szuverenitást követelik és a peresztrojka egyik legfőbb célját a „né­pek nemzeti felszabadító harcában” jelö­lik meg. Bizonyos erők a köztársaságok­nak a Szovjetunióból való kiválása mel­lett agitálnak, újjáalakulóban van a bur- zsoá társadalmi-politikai struktúra.- A Baltikumban zajló folyamatok ne­gatív reakciót váltanak ki a nem őshonos lakosság részéről, amely lényegében politikai és szociális jogainak korlátozá­sával találja magát szemben - állapítja meg a Pravda. - Mindez pedig aggasztja nemcsak a baltikumi köztársaságok, ha­nem az egész ország közvéleményét. Az SZKP KB újságja ennek kapcsán burkol­tan bár, de megértését fejezte ki az utób­bi napok sztrájkjai iránt és rokonszenwel szólt a nem őshonos lakosság problé­máit felvállaló interfrontokról. A Pravda a továbbiakban hangsúlyoz­za: a megoldás csak politikai párbeszéd lehet. Egyúttal sürgette köztársasági pár­tokat, hogy az egység megőrzésének je­gyében dolgozzanak ki világos akció- programot a felgyülemlett problémák megoldására. A lap egyebek között a helyi pártok szemére vetette, hogy teret engednek olyan nézeteknek is, amelyek szerint az SZKP-nak a tagpártokat összefogó szö­vetséggé kell átalakulnia. Nemzetiségvédelem Kiszczak visszalépett A lengyel Demokrata Párt titkársága szerint Czeslaw Kiszczak bejelentése, hogy kész Roman Malinowski, az Egye­sült Néppárt (parasztpárt) elnöke javára visszalépni a miniszterelnöki posztról, kedvezőbb helyzetet teremtett ahhoz, hogy „nemzeti bizalmi kormány" alakul­hasson Lech Walesa augusztus 7-i ja­vaslatának megfelelően a Szolidaritás, az Egyesült Néppárt (parasztpárt) és a Demokrata Párt részvételével, a Lengyel Egyesült Munkáspárt mellőzésével. Kiszczak tábornok, aki több mint egy hete igyekszik egy nagykoalíciós kor­mányt alakítani a három szövetséges párt és a Szolidaritás bevonásával, hét­főn úgy nyilatkozott: kész a kormányfői posztot Malinowskinak, az Egyesült Nép­párt elnökének átadni, mert ez vélemé­nye szerint megkönnyítené az új kor­mány megalakítását, amelyben azonban változatlanul bent szeretné látni a LEMP képviselőit is. Kiszczak formális visszalépése után az új kormányfőt ismét Wojciech Jaruzelski- nek kell kijelölnie. Malinowskinak már korábban is javasolták a posztot, de ő éppen a Szolidaritás várható negativ ál­láspontjára, nem fogadta el azt. Szovjet rakétakísérlet Amerikai közlés szerint a Szovjetunió múlt héten végrehajtotta előre bejelentett rakétakísérletét Hawaii közelében. Hétfőn Washingtonban közölték, hogy az elmúlt héten szovjet területről egy 12 800 km hatótávolságú, robbanótöltet nélküli interkontinentális rakétát indítot­tak, amely pénteken este a Hawaiihoz tartozó Oahutól délkeletre csapódott a Csendes-óceán vizébe. Ljubljanában nyilvánosságra hoz­ták a szlovén köztársasági alkot­mány módosítási javaslatát. Ebben a jugoszláv tagköztársaságban már eddig is magas szintű nemzetiség­védelmi rendszer volt érvényben, de most modellváltásra kerül sor: a pártállam jellegű megoldásokat a demokratikus jogállam eszköztára váltja fel, s az egész kisebbségvédel­mi mechanizmus jogi megalapozott­ságúvá válik. Mint az újvidéki Magyar Szó kom­mentárjában kiemelte, az új modell­ben összekapcsolódnak az emberi jogok, a politikai szabadságjogok, valamint a nemzetiségi különjogok kategóriái. Az egyéni szabadságjo­gok bővülnek a kollektív nemzetiségi jogok irányába. Olyan jogszabályok kerülnek be az alkotmányba, ame­lyek révén nemcsak a koszerű és hatékony kisebbségvédelem válik lehetővé, hanem a nemzetiségek, ez esetben az olaszok és a magyarok kollektíváinak fejlődése, előbbreme- netele is. A módosítási javaslat kimondja, hogy a nemzetiségvédelmi rendszer a szlovéniai törzsökös nemzetisé­gekre, az olaszokra és a magyarokra vonatkozik. Ezek számára az alkot­mány biztosítja, hogy szabadon használják nyelvüket, kifejezésre jut­tassák és fejlesszék nemzeti kultúrá­jukat. Evégett szervezeteket alapít­hatnak, használhatják népi szimbó­lumaikat és szabadon élhetnek al­kotmányos jogaikkal. Hogy a jogok érvényesülése elől elgördítsen min­den akadályt, a köztársaság mint tár­sadalmi-politikai közösség, mint az állami szuverenitás kifejezője konk­rét kötelezettségeket vállal. Gondos­kodik az olasz és a magyar nemzeti­ség szükségleteiről a nevelés és az oktatás fejlesztésében, valamint a tá­jékoztatás, a kultúra és általában kul­turális tevékenységük előbbrevitelé- ben. A köztársaság továbbá vállalja, hogy segítséget nyújt és gondosko­dik azoknak a szakembereknek a ki­képzéséről, akiknek a tevékenysége jelentős szerepet játszik a nemzeti­ségek jogainak megvalósításában, alkotmányos helyzetének érvényesí­tésében. A köztársaságnak minősé­gileg új. kötelezettsége a nemzetisé­gileg vegyes lakosságú területek fej­lesztése. A módosított alkotmány rögzíteni fogja azt is, hogy a köztársaság tá­mogatja az olasz és a magyar nem­zetiség együttműködését anyanem­zetükkel. Teszi ezt annak tudatában, hogy ez az együttműködés már most is meghaladja a művelődés és az ok­tatás kereteit. Pont a más területe­ken, különösen a gazdaságban je­lentkező együttműködés miatt e két nemzetiség hídszerepe a köztársa­ság szempontjából is számottevő, s ezért tovább kell fejleszteni. Uj minő­séget hoz az az alkotmányban is ki­nyilvánított elhatározás, hogy a nem­zetiségi jogok érvényesítését nem befolyásolhatja a nemzetiségi lako­sok száma, továbbá, hogy e jogok érvényesítése csak bizonyos mérté­kig kötődik azokhoz a területekhez, amelyeken a nemzetiségek élnek. E szélesebb, általánosabb jogokat tör­vény szabályozza. Törvényben hatá­rozzák meg azt is, hogy Szlovénia mely területein élnek a törzsökös nemzetiségek. A vegyes nemzetiségű területeken a nemzetiségek megalakítják öni­gazgatási népi közösségeiket. E jel­legzetes intézmények a nemzetisé­gek kollektív érdekeit lesznek hiva­tottak megfogalmazni, kifejezni és védelmezni. A többi között úgy is, hogy a városi-községi képviselőtes­tületek illetékes tanácsaival egyen­rangúan döntenek a nemzetiségeket érintő kérdésekben. A szlovén alkotmánymódosítás nemzetiségi szempontból is kiemel­kedő jelentőségű esemény. A ju­goszláviai magyar nyelvű lapok egyöntetű értékelése szerint tovább javítja a köztársaságban élő magya­rok és olaszok helyzetét. Képviselő- házi elfogadására és életbe lépteté­sére az ősz folyamán kerül sor. MÁRKUS GYULA MTI-Panoráma tására, a termelői érdekeltség fellendíté­sére; a Szakszervezetek Tolna Megyei Ta­nácsa is követeli az országos méretű fi­gyelmeztető sztrájk megindítását a SZOT részéről.” Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből A Magyar Függetlenségi Párt méltat­lannak tartja, hogy bármely párt, vagy politikai szervezet a mostani augusztus 20-ából. politikai tőkét kovácsoljon ma­gának. Éppen ezért úgy határozott, hogy tagjai lelkiismeretüknek megfelelően ün­nepeljenek. * Több köztársasági elnökjelöltre is ja­vaslatot tesz a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, ha a kelleténél előbbre hozzák a választásokat. A párt IX. kerületi alapszervezete, a Megújulás platform, valamint az MSZDP Szervező Egyesülete vezetői a többi alapszervezethez, platformhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy erősítsék meg vé­leményüket: Magyarországon csak az biztosítja a demokratikus átmenet béké­jét, ha higgadtan, alapos megfontoltság­gal és kellő tájékoztatás mellett lehet a választásokat megejteni. Számolva azzal a veszéllyel, hogy kü- lönbző erők hatására a választásokat mégis kierőszakolják, ebben az esetben a demokrácia tisztessége úgy kívánja, hogy az MSZDP is javaslatokat tegyen - önállóan vagy más ellenzéki erőkkel kö­zösen - a leendő köztársasági elnök sze­mélyére. * A Szociáldemokrata Műhely vezetősé­ge küszöbén álló pártkongresszusra al­ternatív pártprogramot fogalmaz meg. A program formulázásakor a Műhely hang­súlyozza, hogy a hazai szociáldemokra­ták már eddig is sok vihart látott pártjá­nak olyan programmal kell bírnia, amely képessé teszi a mozgalmat arra, hogy si­kerrel küzdjön Magyarország felemelke­déséért, európaivá tételéért, demokrati­zálásáért és szociális modernizálásáért. E fontos alapokmánynak el kell kötelez­nie magát a munkásság, a szegények, valamint az Európa felé tekintő középré­tegek, a vállalkozók és az értelmiség mel­lett. * A józsefvárosi KISZ-szervezet csatla­kozik a Baloldali Ifjúsági Társulás felhívá­sához, miszerint október 23-a legyen az erőszakmentesség napja. Ez a nap ne az egymás elleni acsarkodás és ne az álta­lános félelem napja legyen. Felhívunk mindenkit pártállástól, világnézettől füg­getlenül, nyújtson békejobbot. Javasol­juk, hogy a háromoldalú egyeztető tár­gyaláson tűzzék napirendre ezt a kér­dést. * A Fidesz Országos Választmánya egyetért a ceglédi katonák javaslatával és azonosul a petícióban megfogalma­zott követelésekkel. Tarthatatlannak érezzük, hogy miközben a társadalom­ban demokratikus átalakulás bontako­zott ki, még mindig vannak olyan terüle­tek, amelyeket elszigetelnek ezektől a változásoktól. Fiatalok ezreinek még ma is olyan hadseregben kell szolgálniuk, amely a rendszert védi és nem a hazát, s amelyben az elmúlt négy évtized politikai gyakorlata az irányadó. A diktatúra had­serege helyett demokratikus honvéd­ségre van szükség! Felszólítjuk Kárpáti Ferenc honvédel­mi minisztert, hogy kezdeményezze az elavult szolgálati szabályzat megváltoz­tatását a demokratikus jogállamiság szellemében. * A Honvédelmi Minisztériumban 1989. augusztus 9-én tartott sajtótájékoztatón - amelyről a sajtó részletesen informálta a közvéleményt - ismételten elhangzott, hogy folyamatban van az új Szolgálati Szabályzat kidolgozása. Ez, a katonák életét alapvetően szabályozó előírások gyűjteménye, a demokratikus jogállami­ság minden követelményét szem előtt tartva készül. Az új szabályzat alapját a parlament által elfogadásra kerülő alap- dokumentumok fogják képezni. A hadse­reg belső életének fejlesztése olyan iránybai\képzelhető el, amely megfelel a szabad, demokratikus, szocialista társa­dalom építésén munkálkodó lakosság egésze elvárásainak. Ugyanakkor szük­séges kihangsúlyozni azt is, hogy a had­sereg nem alulról építkezik, amit az igé­nyek megfogalmazásánál minden körül­mények között figyelembe kell venni.

Next

/
Thumbnails
Contents