Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
1989. augusztus 15. NÉPÚJSÁG 5 Hozzászólás a Petőfi-rejtélyhez (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Mostanában a rádió, a televízió és a sajtó hangos a Petőfi Sándorral kapcsolatos témáktól. Tudósok vitatkoznak azon, hogy vajon tényleg Petőfi csontjait találták-e meg Szibériában, vagy hazugság az egész. Komoly tudósok foglalnak állást pro és kontra. Mi pedig, a nép, kíváncsian várjuk a végeredményt. Nagyon csodálkozom azonban azon, hogy csak az antropológusoktól várják a megoldást és fel sem vetődik más szempont. Pl. vajon mi várt volna Petőfi Sándorra, a legnagyobb forradalmárra, a „bujtogatóra”, ha kézre kerítik? Egészen bizonyosai a bitófa, hiszen nyíltan irt ilyeneket, hogy „akasszátok fel a királyokat”, s verseivel az élethalálharcra buzdította a vörös sipkás honvédeket. Ezek után nem csodálkoznék, hogy igaz lenne, hogy sebesült hadifogolyként menedéket kért az orosz cártól. Nem véletlen az sem, hogy a nép között sokáig élt a hiedelem, hogy Petőfi nem halt meg, hanem Szibériában (éppen ott!?) raboskodik. Erről a mendemondáról olvashatunk éppen a Szekszárdon 1989-ben megjelent Tolnai emberek c. kiadványban, mely az Országos Honismereti Akadémia számára készült, benne írja Simon Károly: Goldschmidt Izrael Petőfi költészetének egyik német fordítója c. tanulmányában, hogy „a nyolcvanas évek elején a szabadságharc, a nemzeti elnyomatás és a kiegyezés utáni magyarságnak a lelkében még élénken él a romantikus hit: a legnagyobb költőnk és forradalmárunk Szibériában raboskodik.” Persze, e tény (ha tényleg tény volt) rengeteg kérdést vet fel, olyanokat, hogy miért nem adott életjelt magáról, miért nősült meg újra, amikor boldog házasságban élt, stb., stb. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása igazában és teljesen soha nem lesz lehetséges, erre csak maga a költő tudna válaszolni. Sok mindenre gondolhatunk: először is arra, hogy mindenáron életben akart maradni; aztán arra, hogy később majd ha sorsa jobbra fordul, újra szolgálhatja szeretett hazáját, talán hallott a büntetésekről és félt, s hol volt akkor még a kiegyezés! Ha az antropológusok bebizonyítják, hogy valóban Petőfi hamvai nyugodtak a szibériai sírban, akkor valóban sok nimbusz hull le és elméletek dőlnek össze, neves professzorok tekintélye csorbul és meg kell próbálnunk más szemszögből megítélni Petőfi személyét. S akkor e kérdések bizonyosan előtérbe kerülnek és tisztázásra várnak. Én egyébként sokat gondolkodtam a rejtélyen és - az antropológusoktól függetlenül - elképzelhetőnek tartom, hogy valóban nem halt meg, hanem Szibériába került. Van egy jó magyar közmondás: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. És ez már sokszor igaz volt. Talán egyszer a bar- guzini rejtélyről is lefújja a szél a harasztot? HEGEDŰS GYULA Jogszabályokról - röviden Az éjszakai autóvezetés nagy kockázattal jár, noha éjjel a járműforgalom töredéke a nappalinak. Statisztikailag bizonyítható, hogy éjszaka több halálos kimenetelű baleset történik, mint nappal. Ennek legfőbb oka az abszolút és a relatív gyorshajtás, amit - többek között - a kisebb forgalomsűrűség, a sebesség érzékelésének megváltozása, a rendőri ellenőrzéstől való félelem csökkenése motivál, és figyelmen kívül marad a látási viszonyok rosszabbodása. A gépjárművezetők csak kb. 150 m látótávolság alatt csökkentik jelentősebben a sebességüket. Bizonyított tény, hogy úgy nappal, mint éjszaka a legtöbb halálos baleset 80 km/ óra ütközési értékek mellett történik. Ugyanakkor az éjszakai balesetek sebességi átlagértékei 70-90 km/óra, a nappaliaké 60-80 km/óra között ingaSTOP doznak. Az éjszakai vezetés biztonságát lényegesen befolyásolhatja az életkor is, amelynek előrehaladtával csökken a szürkületi látásélesség és növekszik a vakításérzékenység. Előfordulhat, hogy az idősebb személy a szürkületi-éjszakai időszakra vezetésképtelenné válik. Kutatás során kiderült, hogy - szembe vakitás esetén - a huszonévesekhez viszonyítva az ötvenévesek körében 4,6-szor, a hetvenévesek között 13,5-ször annyian voltak azok, akik adott fénysűrűség-különbséget már nem észleltek. A KRESZ előírása szerint lakott területen kívül is tilos a távolsági fényszóró használata - egyebek mellett - másik járművel, vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövőt zavarhatja. Ehhez jó tudni, hogy nem vét az említett rendelkezés ellen az a vezető, aki már akkor bekapcsolja ismét a távolsági fényszórót, amikor a szemben közeledő járművet mintegy 10 méterre megközelítette. Ilyen közelségből ugyanis a vakitás már kizárt, de - különösen alacsony sebesség esetén - jelentős időnyereség. Pl. 36 km/óra mellett egy másodperccel előbb vagyunk képesek bevilágítani az előttünk lévő útszakaszt. Éjszaka csak látszólag könnyebb a járművezetés. A sötétség leple alatt rejtőzködő veszélyeket ismerve és azokra mindenkor számítva lehet csupán balesetmentesen közlekedni. PIÁCSEK GYÖRGY A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szól az 1989. évi XIII. törvény, amelynek célja, hogy „szabályokat adjon - az általános jogutódlás kimondásával - a hatálya alá vont gazdálkodó szervezeteknek gazdasági társaságokká alakulására, továbbá gazdasági társaságoknak egymás közötti átalakulására, ideértve ez utóbbiak egyesülését és szétválását is.” A törvény kimondja, hogy az átalakuló szervezet köteles átalakulási tervet vagy egyesülési szerződést, továbbá vagyonmérleget készíteni, mely utóbbit minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, megjelöli azt is, hogy az átalakulási tervnek mit kell tartalmaznia, előírja, hogy az átalakulásra vonatkozó döntést az annak meghozatalára jogosult szerv, szövetkezet esetében a vezetőség köteles hivatalos lapban - kétszer egymásután, legalább tizenöt napos időközzel - közzétenni, az ismert hitelezőknek pedig közvetlenül is megküldeni. Kiemelendő, hogy az átalakulás az átalakuló szervezettel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Külön-külön fejezetben szabályozza a törvény az állami vállalatok gazdasági alakulását, a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulását, a korlátolt felelősségű társasággá, a részvénytársasággá, a közkereseti és betéti társasággá történő átalakulást, a gazdasági társaságok egyesülését és szétválását, záró rendelkezéseiben feltünteti a cégbírósági eljárás szabályait is. Az 1989. évi XV. törvény pedig a szövetkezetekről szóló törvényt módosítja. Az előbbiből idézendőnek tartjuk, hogy: „A vállalat dolgozói e törvény és a külön jogszabályok, valamint a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között részt vesznek a vállalat vezetésében, illetőleg a vezetés ellenőrzésében”, utalunk arra is, hogy a módosító szabály szerint a vállalatok felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. A szövetkezetekről szóló, a korábbit módosító törvény előírásaiból itt csupán arra utalunk, hogy a szövetkezet az ösz- szes tag kétharmados szótöbbségével és titkos szavazással hozott közgyűlési határozattal gazdasági társasággá is átalakulhat, a tagoknak az átalakulásról hozott határozatának meghozatalánál kisebbségben maradt része új szövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe való beolvadás céljából a szövetkezetből kiválhat, az ilyen kiváláshoz a közgyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a közgyűlésnek határoznia kell a vagyon megosztásáról. Jó tudni azt is, hogy a szövetkezeti üzletrész után a tulajdonost osztalék illeti meg, a szövetkezeti üzletrész pedig a szövetkezet tagjára átruházható, névre szóló, örökölhető értékpapír. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 38. számában jelentek meg és - az utóbbi két törvényben megjelölt néhány rendelkezés kivételével - 1989. évi július hó 1. napján léptek hatályba. A kivételként említett néhány rendelkezés hatálybalépésének időpontja 1990. január 1. DR. DEÁK KONRÁD Ma már az iskolák sokkal nyitottabbak... Postabontás Videofilm-vetítés, bemutató óra szülőknek Kocsolán az általános iskola videofilm-vetítésre és beszélgetésre invitálta a jövendő első osztályos gyerekek szüleit, az iskolaotthonos és képességfejlesztő tanulással kapcsolatosan. Ezt megelőzően már bemutató óra keretében láthatták az érdekelt szülők, hogy az első osztályos tanulók olvasási és számolási készségének fejlesztéséhez milyen lehetőséget biztosit a matematikai logikára épülő anyanyelvi nevelési módszertan. A két rendezvény után kérdeztem meg Kelemen Jenő igazgatót:- Miért tartotta lényegesnek a kocsolai iskola a szülők tájékoztatását, felkészítését az első osztályba lépő gyerekek érdekében?- Ma már az iskolák sokkal nyitottabbak, nem zárhatjuk ki a szűrőket fontosabb döntéseinkből. Tájékoztatjuk őket, megbeszéljük velük tanítási lehetőségeinket, elképzeléseinket.- Miért jó az iskolaotthonos tanítási lehetőség?- Bevezetését iskolánkban a helyi adottságaink tették indokolttá. Többek között a hátrányos helyzetű gyerekeink tanulási lehetőségeit igyekeztük ezáltal is megkönnyíteni.- A matematikai logikán alapuló anyanyelvi nevelési módszert azért tartom fontosnak, mivel osztályaink tanulóinak összetétele eléggé heterogén. Az egyéni képességek, szükségletek megfelelő tanításának lehetőségét nyújtja ez a differenciált nevelési tematika. A múlt évben két tanítónőt küldtünk Miskolcra, Vasza- riné Séféi Esztert és dr. Kántorné Müller Mónikát, hogy továbbképzés keretében elsajátítsák ezt az új tanítási metodikát. Amit aztán sikeresen is alkalmaztak az első osztályban. Az ő tapasztalataik alapján tudtuk tájkoztatni a jövendő első osztályos gyermekek szülőit az új tanulási módszer alternatív bevezetésének előnyeiről. Természetesen ebben az évben is két tanítónőt küldünk Miskolcra továbbképzésre. Ezután kíváncsi voltam a kocsolai szülők véleményére is. A tsz gépműhelyének irodájában beszélgettem Varga János- néval, akinek a kisfia szeptemberben lesz első osztályos.- Önnek hogy tetszett az első osztályos tanulók bemutató órája és a videofilm-vetítés?- Mint jövendő iskolás szülőjének nagyon tanulságos volt mindkét látogatásunk az iskolában. Színvonalas, kidolgozott volt az első osztályosok bemutató órája. Valóban láthattuk, hogy szemléltetőeszközök, és játékos formák alapján könnyebben tanulják meg a gyerekek az olvasás, a helyesírás alapjait.- Jónak tartom, hogy az iskola vezetősége megkérdezte véleményünket a látottakról, s többek között felmérte, hogy tudjuk-e vállalni az étkeztetés díját.- Őszintén meg kell mondanom, egy kicsit szorongással gondoltam kisfiam szeptemberi első osztályba való lépésére. De az új tanulási módszer bemutatásának lehetősége megnyugtatott. A két beszélgetőpartnerem után már érdekelt egy olyan szülő véleménye is, akinek a gyereke most fejezte be az első osztályt. A gépműhelyben Karsai Józseftől érdeklődtem: - Mi a tapasztalata a fia iskolaotthonos tanulásával kapcsolatosan?- Szerintem jól választott az iskola, hogy átállt az ilyen típusú tanításra. Igaz, fiam a tankönyveket csak hétvégeken hozta haza, de mi ettől függetlenül is rendszeresen foglalkoztunk Józsival.- A gyerekeket a tanítónők az év folyamán elég jól megtanították írni, olvasni és számolni. Az én véleményem az, hogy ez a mai világban nem egy elhanyagolható szempont.- Csak attól félünk, hogy a második osztályban már nem lesznek ezek a tankönyvek a gyerekeinknek, s a régi módszerrel tanulnak tovább. Nem biztos, hogy ez az ötvözés jót tesz nekik. Bár az iskola igazgatójától ígéretet kaptunk arra, hogy beszerzi az ilyen típusú második osztályos tankönyveket, de mi is tudjuk, hogy ez nemcsak rajta múlik. VARGÁNÉ FARAGÓ MÁRIA Orvosok példamutatása A dohányzó svédek száma 1970 óta egyre fogy: arányuk ma már csak 30 százalék. A leszokásban jó példával jártak elöl az orvosok: 1969-ben 46 százalékuk dohányzott, 1985-ben már csupán a 20 százalékuk gyújtott rá. A lakosság férfitagjai közül több szokott le e szenvedélyéről (50 százalék), mint ahány nő (40 százalék). Különösen a felsőbb társadalmi rétegek tagjai és a képzettebbek, a különböző mértékben dohányzók közül pedig a mértéktelen cigarettázók hagytak fel a cigarettázással, de az erős dohányosoknak is a 75 százaléka szeretné azt abbahagyni. Sajnos kevésbé készek lemondani a füstölésről a pipázók. Pedig a Karolinska Kórházban végzett vizsgálatok nem támasztják alá azoknak az Egyesült Államokban és Nagy-Brittaniában végzett kutatásoknak az eredményeit, amelyek szerint a pipázás kevésbé káros a szervezetre, mint a cigaretta. A stockholmi kórház kutatói szerint az hasonlóan riasztó gyakorisággal okozhat tüdőrákot, mint a cigarettázás vagy a szivarozás. Testvérek Mennyire szabadáras a szabadáras cigaretta? Dohányosunk a minap vásárolni ugrott be a szekszárdi Várköz presz- szóba, mivel a Skálában nem kapott - neki megfelelő - cigarettát. Amikor odaérkezett, a pult mögött álló fiatal, szőke felszolgálónő egy férfit szolgált ki. A felszolgálóhölgy a 2 doboz Symphoniáért, az 1 doboz Sopianaeért és 3 doboz gyufáért 62,50 Ft-ot kért. A férfi közölte, elnézést kér, de nála csupán csak 62 forint van, mire a felszolgáló azt válaszolta, semmi probléma, hiszen a 3 doboz gyufa nélkül vásárolt cigaretták ára kereken 62 forint. A férfi fizetett és elment. Dohányosunk meglepődött a számoláson, de azért kért 5 doboz Sopianaet. Magának beismerte, nem tartozott soha a jó matematikusok közé, de hármast mindig kiharcolt magának. Ezt azért fontos megjegyezni, mivel a felszolgáló és ő két különböző összeget számoltak ki. Nem hagyta nyugodni a dolog, megkérdezte, tulajdonképpen mikor emelték föl a cigaretták árát. A felelet megnyugtató is lehetett volna, de nem volt az: júliusi -jén, és a cigaretta szabadáras termék... Nem nyugodott meg: elgondolkodott, mennyire szabadáras a szabadáras cigaretta, ha az ott-tartózkodása alatt - mely nem volt több mint 5 perc - 3 forinttal emelkedett. Ha ilyen tempóban megy fel a Sopianae ára, mennyit fizet az a vendég, aki záróra előtt szeretne cigarettát vásárolni... Dohányosunk nem a pénzét sajnálja - hiszen 5 forintról van szó -, hanem azt, hogy a felszolgáló talán nem tudja, hogy a kedvesség, udvariasság mellett neki számolni is tudni kell és nem a vendég van ő érte, hanem fordítva.
