Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
1989. augusztus 14. Képújság 3 4 kérdés ❖ 4 kérdés ❖ 4 kérdés Az OTP mágneskártyájáról Híre ment, hogy az OTP ügyfelei részére mágneskártyát - hivatalos nevén ügyfélkártyát - bocsát ki, amelyik mintegy pénzügyi „személyigazolványként’’ egyszerűbbé, olcsóbbá teszi a pénzforgalmat. Metz Istvánnak, az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatósága igazgatóhelyettesének tettünk föl néhány kérdést a - nálunk újdonságnak számító - kártyával kapcsolatban.- Kik juthatnak ügyfélkártyához? r- Akiknek az OTP-nél átutalási betétszámlájuk van, azok takarékcsekk-szerzö- dést is köthetnek velünk, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek, azaz egy minimálisan szükséges összeget a betétszámlán elhelyeznek, illetve tartanak. A takarékcsekkel az ország közel 5 ezer pénzintézetében lehet pénzt fölvenni, de több helyen fizethetünk is vele, készpénz helyett. Eddig az ilyen fizetéskor a tulajdonosnak személyi igazolványát is be kellett mutatnia és ezt ügyfeleink közül sokan nehezményezték. Augusztus elsejétől azon takarékcsekk-tulajdonosok, akik ezt kívánják - pontosabban egyelőre csak a budapestiek - a takarékcsekk mellé ügyfélkártyát kapnak, s ez működik személyi igazolványként. A kártya az átutalási betétszámlát vezető OTP-fióknál igényelhető.- A készpénzkímélésen kívül mik az előnyei a mágneskártyának? A kártya a számlavezető fióknál és a bankjegykiadó automatáknál készpénzfelvételre jogosít, s a tulajdonosoknak lehetőségük van folyószámlahitel-igénybevételére is, amennyiben külön folyószámlahitel-szerződést kötnek az OTP-vel. Ez a hitel úgynevezett rulirozó hitel, azaz egy keretösszeg, mely egy éven belül több részletben, vagy - ha közben kiegyenlítésre kerül - többször is igénybe vehető.- Nem ad-e lehetőséget a mágneskártya a visszaélésekre?- Mint említettem, a kártyát a takarékcsekkel együtt személyazonosításra használhatják a számlatulajdonosok. A csekket elfogadók kérhetik a személyi igazolványt is abban az esetben, ha a mágneskártyán és a csekken lévő aláírás feltűnően eltér egymástól. A bankjegykiadó automatákból történő készpénzfelvételnél pedig egy titkos kód szolgálja a fokozott biztonságot, melyet csak a számla- tulajdonos ismer, és enélkül az automata nem teljesiti a készpénzfelvételi igényt, sőt a kártyát „elkobozza”.- A kártya használata előnyös lehet mind az ügyfél, mind az OTP szempontjából. Volt-e mégis más motiváció is, amit a takarékpénztár a bevezetésénél figyelembe vett?- A betétek alakulása mutatja, hogy a korábbiaknál korlátozottabb a lakosság megtakarítási lehetősége, nő ugyanakkor a felhasználás, azaz a betétek kiáramlása. Ez ellen az elmúlt évek sorozatos kamatláb-és prémiumemelései sem voltak hatékonyak. Mindinkább érződik a pénzintézetek közötti verseny. Ebben az OTP is aktívan részt vesz országos kampányokkal és helyi akciókkal, de mindez nem elég. Az ügyfelek megtartásának egyik jó lehetőségét kínálja az átutalási betét népszerűsítése. Az előnyös konsrtukció betételhelyezésre, szolgáltatások igénybevételére, nyerésre egyaránt lehetőséget ad. Vonzerejét növelheti a mágneskártya használata és az ahhoz kötődő szolgáltatások igénybevételi lehetősége.- ri „Spórkocsi letét”- eredményes tárgyalások A Magyar Hitei Bank Rt. közleménye A Magyar Hitel Bank Rt. tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a „Spórkocsi letértei kapcsolatos tárgyalások a Pénzügyminisztérium és a Bank között eredményre vezettek. Tisztázódott az alapvető célok azonossága, és megegyezés született a gyakorlati lépések ütemezéséről. A Hitel Bank Rt. támogatja a Pénzügyminisztériumnak a jelenlegi gépkocsipiaci helyzet - beleértve a gépkocsi-behozatalt, -értékesítést, az előjegyzési rendszert stb. - átfogó felülvizsgálatára irányuló célkitűzését, ami bizonyára lényeges előrelépést eredményez az eddigiekhez képest. Az MHB bízik abban, hogy a PM - a korábban a parlamentben tett bejelentésnek megfelelően - az év végéig megnyugtatóan rendezni fogja ezt a kérdést és azzal összhangban lesz a Magyar Hitel Bank Rt. és a MERKUR Vállalat együttműködésből született „Spórkocsi - letét” konstrukció, ami az elhelyezett összegek értékállóságának garantálása mellett, önkéntes alapra helyezi az arra irányuló takarékosságot. A megegyezésnek megfelelően a Magyar Hitel Bank 1989. szeptember 1 -jétől megkezdi a személygépkocsi-igénylési letétek fogadását. Megértve a költségvetés nehéz helyzetét és a jogszabályi rendezés időigényét, az MHB vállalja, hogy a gépkocsiletét-befizetések 15 százalékát kamatmentesen a Jegybanknál helyezi el, a fennmaradó összeg 50 százalékáért a PM-től „Kincstárjegy”-et vásárol. A Magyar Hitel Banknál személygépkocsi-igénylési letét a gépkocsi igényléskori árának erejéig bármilyen összegben, de legalább a rendelet szerinti mértékben - jelenleg 40 százalék - elhelyezhető. A Bank választási lehetőséget is kínál üzletfeleinek a letételhelyezés feltételeivel kapcsolatban. Az első változat keretében a Bank szerződésben vállalja, hogy a nála elhelyezett letét után p jogszabály szerint járó kamaton felül a gépkocsi-igénylési letét befizetésének napjától a gépkocsi átvételének napjáig terjedő időtartam alatt a megrendelt gépkocsi árában bekövetkező inflációs áremelkedés letétre eső részének fedezetére árkülönbözeti térítést nyújt. Az áremelkedés utáni térítés minden esetben a kamaton felül jár, de a kamat és az árkülönbözeti térítés együttes mértéke legfeljebb 18 százalékig terjedhet évente. Minthogy ennek az árkülönbözeti térítésnek az alkalmazása átmenetileg akadályba ütközik, a szerződésnek erre vonatkozó része e korlátok megszüntetése után lép életbe, mégpedig a letételhelyezés időpontjára visszamenőleges hatály- lyal. A második változat keretében a bank üzletfeleit a letét után járó törvényes kamaton felül ajándéksorsolásban részesíti. A főnyeremény minden 200 befizetés után évente egy-egy letétes részére az általa megrendelt személygépkocsi vételárának 60 százaléka, illetve ezen ösz- szegnek megfelelő „MHB letéti jegy”. Továbbá minden 100 befizetés után egy- egy letétes részére a bank „MHB letéti jegy” kisorsolásával visszatéríti a kötelező előleg felét. A sorsolás költségeit a Magyar Hitel Bank Rt. reklám- és propagandaköltségei terhére számolja fel. A Magyar Hitel Bank a nyeremény ösz- szege után az állami költségvetés részére befizeti a nyereményilletéket. A „Spórkocsi letét” ajándéksorsolásokra minden évben kétszer márciusban, illetve októberben kerül sor. Az MHB kéri jövendő üzletfelei türelmét az akció megkezdéséig, és várja jelentkezésüket. Személygépkocsi igénylési letétet Budapesten - az V. kerület Akadémia utca 7. szám alatti bankfiókban 8-19 óra között, az - MHB központi főpénztárában 16-19 óra között (Budapest V., Október 6. u. 23.), az - Ingatlan Bank Rt-nél 16-19 óra között (Budapest, IX., Üllői út 117.), továbbá - vidéken az MHB igazgatóságainál és bankfiókjaiban lehet elhelyezni. A sorsolás részletes szabályairól készített tájékoztató 1989. szeptember 1 -jétől tekinthető meg, illetve vehető át. Dombóvártól Sárbogárdig Száguldás a Giganttal (Folytatás az 1. oldalról.) Míg a dombóvári vasútállomás peronján várunk vendéglátóinkkal, a MÁV vontatási főnökség dolgozóival, Tóth Árpád műhelyfőnökkel, Beles Lajos főművezetővel és kollégáimmal, addig a főművezető nemrég mondott információja jut eszembe. Magolós diákként idézem fel magamban a leckét: „A Pécs-Budapest között közlekedő menetrendszerű gyorsvonat villanymozdonyával utazunk Sárbogárdig, ötezer lóerős a gép, a MÁV egyik legkorszerűbb vontatójárműve. Alkalmas teher- és személyvonati forgalomra, de a pécsi igazgatóság területén elsősorban tehervonatok vonttásával „foglalkozik”. A mozdony - szólóban - húsz-huszonnégy másodperc alatt gyorsul fel 120 km/óra sebességre, egyébként ez az a maximális sebesség is, amivel közlekedni tud. Az általános fékúttá- volság ezer méter. A gép a Ganz-Mávag és a Ganz Villamossági Művek közös gyártmánya, s ezekből a típusokból ma már ötven rója a vaspályákat az országban. Az ötvenből tizenegy a pécsi igazgatóság területén „szolgál”. Csendes gondolkodásomat, szemlélődésemet vasutas vendéglátóink hangja szakította meg:- Már jön. Bejár a másodikra - mondják. Néhány másodperc múlva a hangosbemondó iá'közli:- Figyelem! Pécsről Budapestre közlekedő gyorsvonat érkezik a második vágányra, a vágány mellett tessék vigyázni! Miközben hangosan többször is elhangzik a figyelmeztetés, a Gigant - erejéről nevezik így a V63-as tirisztoros mozdonyt - bekúszik a pályaudvarra. Először a mozdony címerére, majd a feliratra, aztán egymásra nézünk. Tekintetünkben ott a kérdés: a Celldömölkkel megyünk?- Az lett volna az igazi, ha a Dombóvárral utazunk - így Beles Lajos -, de a városunk nevét viselő gép most az Alföldön szolgál. A hangosbeszélőből felhangzó „trilla” és az udvarias figyelmeztetés után mi is felszállunk - a mozdonyra. * Megvallom, ha masinisztára gondolok, akkor egy fekete svájcisapkás, fekete tri- kós, fekete nadrágos, kicsit olajos, kicsit kormos, alacsony ember képe jelenik meg előttem. Kezében ott van az elmaradhatatlan, megfeketedett gyapot, amit én mindig rongynak gondoltam. Az első meglepetést így aztán nem is a technika, hanem a szürke nadrágot, vasalt, kék inget, fekete nyakkendőt viselő - már nem masiniszta, nem gépész - Teleki László, a kétvizsgás „vezér” okozza. A jelző azt takarja, hogy dízel- és villanymozdonyra van jogosítványa. Azt már csak később tudom meg, hogy ’77-ben került a vasúthoz, elvégezte a különböző tanfolyamokat, kiállta a próbákat és így szállhatott a Gigantra. A vezér kicsit bosz- szús, s miközben a menetigazolással foglalkozik, ennyit mond:- Godisánál hét percet vártam a szombathelyire.- Majd ledörgöljük - nyugtatgatják vasutas kísérőink, s később meggyőződhetek róla, hogy így is történik. Elhangzik a beszállást sürgető figyelmeztetés, jeleznek a kalauzok, magasba emelkedik a „palacsintasütő”. Teleki László potméterrel beállítja a Gigant megindításához és a vontatáshoz szükséges sebességet, aztán megindulunk. Simán siklunk át a váltókon.- Figyeljétek - szól Beles Lajos -, amikor vontat, akkor ilyen kéjes duruzsolás hallatszik! Valóban, akinek nem tüzérfüle van, az érzékeli ezt a hangot, s nem biztos, hogy csak a szakember tartja szépnek. A pályamunkások Gyorsan elérjük a Kapos-hidat, s a megengedett sebességet is. A három vasutas egymást kiegészítve magyaráz, így tudom meg, hogy a villanymozdony vezérlésének 90 százalékát elektromos áramkörök végzik. Be lehet állítani a kívánt utazási sebességet. A mozdony minden beavatkozás nélkül - automatikusan - figyelmezteti a vezetőt, ha a beállított sebességet túllépte, és szükség szerint - szintén automatikusan - megkezdi a fékezést. Ellátták rádióval, igy állandó összeköttetésben áll a menetirányítókkal. A kiszolgálást - így mondják vasutasnyelven - egy személy végzi, mivel automatikus vonatmegállító berendezés segíti. Miközben a Kapos mentén suhanunk, Teleki Lászlót figyelem. Egyik lábát egy pedálon, az éberségjelzön tartja. Ha nem nyomja, akkor 200 méterenként „adja a felhívást”, s ha a „vezér” ezekre nem reagálna, akkor „befékezné” a szerelvényt. A számomra fura, fekete kis műszeren is megakad a szemem és kíváncsiskodá- somra megtudom, hogy a Gigantnak is van fekete doboza, ami regisztrálja az éberségjelzőt, a „vonatbefolyásoló jelzéseket", a tényleges sebességet és hozzá az időadatot. * Valahol azt olvastam, a múlt században, amikor megépült az első vasút, azt vizsgálták, hogy a 40 kilométeres sebesség ártalmas-e az egészségre. Nos, akkor tudós emberek bebizonyították, hogy nem. (Megjegyzem, ma más a helyzet. Az elavult szárnyvonalakon a 20 kilométeres lassúság egészségkárosító: tönkreteszi az idegrendszert. Legalább is azét, aki gyorsan akar célba jutni.) Az előzőek mellett el kell mondanom, a Gigant tisztességesen dolgozik. A hatalmas testben utazva nem lehet érzékelni a sebességet úgy, mint a személygépkocsiban. Pedig a megengedett határok között „teker" ám a gép. Más, fontosabb pozitívuma is van azonban.- A villanymozdony nagy előnye a vontatásban - tájékoztat Beles Lajos -, hogy kb. 10 százalék energiaköltséggel továbbítja a szállítmányt, mint a dízel. Ugyanis a rendelkezésre álló teljesítmény és a gyorsulásképesség következtében rövid idő alatt eléri a vonatra engedélyezett sebességet. Robogunk. A „vezér” figyeli a pályát, a felsővezetéket, a jelzőket, a váltók állását, dudál a fénysorompóknál, a védett átjáróknál, üdvözli a vonalbejárót, aki, ha síntörés van, durrantyúkat tesz a pályára és így jelzi a veszélyt, hangjelzéssel figyelmezteti a sárga köpenyes pályamunkásokat, magyarán: fegyelmezetten dolgozik. De vajon csak jelzőt, baktert, pályamunkást, sínpárt, műszereket lát a mozA fekete doboz donyvezető, vagy csak azt veszi észre - miközben mint a tenyerét úgy ismerei a pályát hogy itt most kivágtak egy fát? Nem. Látja ő is az épülő új házakat, a vasúttal párhuzamosan futó úton a járműforgalmat, a Kapos menti réteket, a folyót kísérő zöld hátú dombokat, a messziről hívogató regölyi tornyot, a hidegkúti sárga napraforgótengert, a Belecska határában legelő gulyát, a táplálékot kereső hosszú lábú gólyát, a dús füvű réteket, a tolnanémedi kukoricaföldeket és minden ember és természet teremtette változást. De a fő hangsúly az előzőeken van, hiszen emberért és gépért egyaránt felelősséggel tartozik a „vezér”. Maga a Gigant 55 milliót ér, s ha tehervonatot visznek, akkor 2000 tonnákat vontatnak - könnyedén. Tételes számolás nélkül sem nehéz belátni, az ember, a technika és az áru követeli meg a fegyelmezett magatartást. * A meghívás Sárbogárdig szól. A 120 tonnás villanymozdony nyomában a nyolc kocsival - 368 tonnával - a település előtt alaposan nekiveselkedik, 120 kilométert mutat a sebességmérő. Aztán az állomáshoz közeledve villamosfékkel megszelídítik 40 kilométerre, majd mire a hangosbemondó bejelenti érkezésünket, meg is áll. Az órámra nézek, s megállapítom: nyolcvan kilométer egy óra alatt... Miután - jó utat kívánva - elköszönünk a „vezértől” és lekászálódunk a vonatról, elhatározom: ha mára korom miatt mozdonyvezető nem lehetek, azért néhány fiatalt rábeszélek majd, hogy legyen Teleki László váltótársa. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kispál Mária A Kapós-mente a mozdonyról