Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

1989. július 13. KÉPÚJSÁG 3 Az igazi erőt a helyi politika jelenti MSZMP-tagok politikai szóváltása Dombóváron Mindenki egyetértett abban, hogy van miről beszélni azon a találkozón, amit az MSZMP Dombóvári Városi Bizottsága ta­nácstermében tartottak meg, július 11 - én délután. Ezt a találkozót az MSZMP kezdemé­nyezte a Dombóvár és környéke üzemei­nek, szövetkezeteinek, kommunista ve­zetőivel, azzal a nem titkolt céllal, hogy megnyerjék őket annak a politikának, amit a megyében meg kíván a pártveze­tés valósítani. Azt, hogy mennyire komoly ez a szán­dék, hogy mennyire égetően szükség- szerű a találkozó, jól mutatta, hogy jelen volt az MSZMP megyei első titkára dr. Já­nosi György és két titkára dr. Gazdag László és Herczig Ferenc is. Bevezetőjében, tájékoztatójában Cse­rép Imre az MSZMP Dombóvár Városi Bi­zottsága első titkára beszélt a párt jelen­legi helyzetéről, mély válságáról, társa­dalmi politikai folyamatokról. Elmondta, sokat vár ettől a találkozótól és főleg ké­sőbbi hatásaitól. Csökkenő taglétszám Az MSZMP-t egyfajta szervezeti zilált­ság jellemzi, vezetése ismert módon megoszlott. Ez a fajta ziláltság magától értetődően csökkenést idéz elő a taglét­számban. Közel 600-an léptek ki az el­múlt években Dombóváron és környé­kén, de félő, hogy ez a szám tovább nő. A tapasztalat az, hogy az egyéni kikerülé­seket felváltotta a szervezeti felbomlás. Jó példa erre a Csavaripari Vállalat dom­bóvári gyára, ahol az alapszervezet meg­szüntette működését és a párttagok kö­zül sokan nem jelentkeztek át a lakóhelyi alapszervezetekbe. Sok a tagdíjat nem fi­zetők száma is, és az ugyancsak gyakor­lat, hogy közülük többnek automatikusan e miatt szűnik meg a tagsága. Meg kellene állítani ezt a folyamatot, de hogyan? Képesek-e, akarják-e igazán, vállalják-e a gazdasági vezetők a propa­gandát, partnerek lesznek-e a közös cselekvés irányának kialakításában, végrehajtásában. Markáns és cselekvőképes vezetésre van szükség. Nyilvánvaló, hogy az MSZMP elmozdulási törekvéseit nem fo­gadta mindenki osztatlan lelkesedéssel, sok a megválaszolandó, fejekben mo­toszkáló kérdés. Ezek közül sok az olyan, ami választ is kap az ilyen szinten szerve­zett találkozókon. A helyi politika alapve­tően fontos értékét, erejét a helyi problé­mákra történő reakciókészsége jelenti. Ehhez azonban a politikai korrektség, őszinteség és nem utolsósorban olyan program szükséges, amiben ígérni csak a felelősségvállalás teljes tudatában le­het. Problématérképet készíteni nem lehet íróasztal mellől, és azt, hogy kinek mi a gondja-baja, csak a konkrét együttmű­ködések, a társadalmi élet valamennyi területén jelentkezhető, információszer­zésen lehet mérni. Ez pedig nem megy a régi gyakorlat szerint, nyilvánvalóan el­avult az információjelentés rendszere, személyes kapcsolatteremtésre kontak­tusra van szükség és ebben rendkívül sokat segíthetnek a gazdasági vezetők. Nem szabad elfelejteni a szemlélet és a forma egységét, a politikai hitelképesség teljes elvesztése végzetes lehet a válasz­tásokon, s ez a helyi viszonyok kö­zött fokozottan igaz. „Kitüntetett jogok” megszüntetése Ne legyen tagja az üzemi akárhány szögnek a párttitkár, ne igényeljen, kér­jen, követeljen részt a vezetésből. Meg­szűnt a direkt pártirányítás. Egyértelmű cél, hogy a párt vonuljon ki a munkahe­lyekről a lakóterületekre, de ez nem je­lentheti a politika kivonulását. Ettől még lehet csoportokban szerveződve, vagy máshogy politizálni, sőt erre egyre na­gyobb az igény. Az még kérdés hogy ez a fajta „kivonulás” miképpen fog menni Dombóváron, ami tudvalevő vasutasvá­ros, hogy miképpen lesz megoldható a fordában dolgozóknak a lakóhelyi alap­szervezetekhez történő kapcsolása. Dr. Kustra József a Dombóvári Rend­őrkapitányság vezetője véleménye sze­rint a bizalmat, a jogokat a jelenlévő veze­tők - saját magát is beleértve - ettől a rendszertől kapták, s ők voltak a haszon- élvezői is. Ez pedig nyilvánvalóan kötele­zettségekkel és felelősségvállalással is jár. Zavaró és etikátlan, hogy most min­denki helyezkedni próbál, „állóhelyzet­ben” védekezik, nincs véleménye, vagy van, de nem meri vállalni. Még mindig az MSZMP a legerősebb politikai hatalom, s ha elveszti a választást, meg is érdemli. Nem célszerű jelen helyzetünkben, fő­ként akkor, amikor a helyi politika szük­ségességéről, problémaérzékenységé­ről beszélünk, egy-két városi vezetőnek közpénzen külföldi utazásokat szervezni. A városi tanács legutolsó vb-ülése dön­tött úgy, hogy hat városi vezető Olaszor­szágba utazzon kapcsolatteremtés cél­jából. Senki sem vitatja, hogy az ilyen faj­ta testvérvárosi kapcsolatteremtésnek lehetnek értékei is, azt azonban sokan nem értik, hogy miért küldték el a meghí­vottakat azon a bizonyos vb-ülésen a szavazás előtt. Választások előtt A választás küzdőterén még nem mér­tek meg bennünket, nem is vagyunk felkészülve és ezt tudják a politikai ellen­feleink is. Úgy tűnik, hogy nem fektettünk rá elég hangsúlyt. Vajon miért nem „dob­ják” be magukat első számú pártveze­tőink, mint ahogy azt tette Walesa Len­gyelországban, aki a Szolidaritás min­den képviselőjével megjelent és lefotóz- tatta magát? Az MSZMP-nek komolyak a reformtö­rekvései, történelminek mondható egy ilyen szintű gazdasági válság esetén, hogy nem a diktatúra, hanem a demokrá­cia eszközeihez nyúl. Nem szabad vere­ségtudatként értékelni, hogy amit le kell bontani, ami a működést akadályozza, azt le is bontjuk. Tegyük le végre eddig cipelt politikai és erkölcsi adósságaink­kal teli batyunkat. MOLNÁR ISTVÁN Ülést tartott a megyei tanács vb A megye is ad némi pénzt a pedagógusok béremeléséhez Polgári védelem, munkaügy Tudósításunk elején vissza kell térnünk a megyei tanács legutóbbi ülésére. Ezen, mint arról beszámol­tunk, a megyei szakigazgatási szer­vezet átalakítása körül élénk vita bontakozott ki, 34 igenlő szavazat el­lenére - a minősített többség hiányá­ban - úgy döntött a testület, hogy ebben a ciklusban már nem foglal­koznak ezzel a kérdéssel. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén Tamás Ádám megyei tanácselnök javasolta, kezdemé­nyezze a vb, hogy a tanács korrigálja a szavazás eredményének minősíté­sét. Ugyanis az ominózus téma ügy­rendi volt, és mint az utólag átnézett jogszabályok előírják, ilyen esetben nincs szükség minősített, hanem csak egyszerű többségre. Ha a tanács elfogadja a vb javasla­tát, folytatódhat az ezzel kapcsolatos munka. Ezt követően Pintér László alezre­des, megyei törzsparancsnok szá­molt be a megyei polgári védelem felkészültségének helyzetéről, vá­zolta a további feladatokat. A végre­hajtó bizottság magas színvonalú­nak ítélte a megyében folyó polgá­ri védelmi tevékenységet. A következő napirend előadója dr. Brebán Valéria, a munkaügyi osztály vezetője volt, aki a munkaügyi szol­gáltató iroda és a területi munkaerő­közvetítő irodák működésének ta­pasztalatait ismertette. (A témára a közeljövőben visszatérünk.) A bejelentések közül itt csak egyet emelünk ki, azt, amelyik a pedagó­gusok bérének rendezésével függ össze. Tamás Ádám elmondta, hogy a Művelődési Minisztérium 1989. szeptember 1-jétől központi intézke­déssel - melynek mértéke 16,22 százalék, 1032 forint/fő átlagosan - emeli az oktatásügy dolgozóinak bé­rét. Ez az érintettek hátrányos hely­zetén csak javít, azt meg nem oldja, hiszen lemaradásuk az anyagi ága­zatban dolgozó értelmiségiekhez vi­szonyítva megközelíti a 40 százalé­kot. Elsősorban a feszültségek csök­kentése érdekében indokolt a köz­ponti kereten felül saját előirányzat terhére a további bérfejlesztés. A végrehajtó bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy szeptember 1-jétől erre a célra adjanak 1 750000 forin­tot, melynek éves szintű kihatása a megyében 7 000000 forint. Ezenkí­vül javasolják a helyi tanácsoknak, hogy anyagi forrásaik függvényében további támogatással segítsék elő a pedagógusok bérfeszültségének csökkentését. Minta vitában elhang­zott, nyilvánvaló, hogy ez az összeg egy főre vetítve meglehetősen cse­kély, az intézkedés azonban jelzi a megyei tanácsi vezetés álláspontját, szándékát - és sajnos az anyagi le­hetőségek korlátáit is. Gyermekintézmény lesz a simontornyai pártházból (Folytatás az 1. oldalról.)- Körülbelül egy hónapja a Hazafias Népfront községi bizottságának ülésén vetődött fel annak a gondolata, hogy ad­juk át az óvodásoknak a pártház egyes helyiségeit - mondja Andráskó Pál az MSZMP Simontornyai Nagyközségi Bi­zottságának titkára. - A felvetéssel mi messzemenően egyetértettünk, hiszen előttünk is, mint a falu többi lakója előtt, -köztudott, hogy milyen problémát jelent az utóbbi időben az óvodáskorú gyere­kek elhelyezése. Különösen így van ez, mióta a Mészá­ros Lázár utcai óvoda udvari nagytermé­nek fala megrepedt, és életveszélyessé vált az épület. Ezért döntött úgy a községi pb, hogy bizonyos helyiségeit átengedi az óvodásoknak.- Dicséretes a jó szándék, de vajon hasznosítható-e az iroda céljára épült ház óvodai célokra, nem kerül-e többe a leves, mint a hús, azaz túl sokba az átala­kítás?- Az előzetes műszaki felmérések alapján viszonylag olcsón átalakítható az épület. Míg a Mészáros Lázár utcai óvoda helyrehozatala 2-2,5 millió forintba ke­rülne, addig itt kisebb átalakítások után három csoport elhelyezhető lesz. Két ta­nácstermet, a község ifjúsági alapszer­vezet irodáját, a kézirattárt és a vizes­blokkot adjuk át a gyerekeknek. Nekünk mindössze három helyiség, a titkári, a volt munkatársi és az adminisztrátor iro­dája fog megmarádni.- Az épülethez tartozó udvar elég kicsi, a gyerekeknek meg köztudottan nagy térre van szükségük, hogy lehet ezt a kérdést megoldani?- A pártház és az ABC között az áfész tulajdonában lévő autóparkírozó van, a fogyasztási szövetkezettel történt egyez­tetés után ebből egy részt fognak majd a gyerekek udvarként használni.- Ingyen vagy bérleti díj ellenében en­gedik át az óvodának a helyiségeket?- Részletes együttmű­ködési megállapodás ke­retében, melyet a tanács és a községi pártbizott­ság köt, 720 forint, plusz áfa négyzetméterenkénti bérleti díjért adjuk át a te­repet.- Nem fogják az óvo­dások a pártmunkásokat zavarni?- Nem tartom való­színűnek, egyébként is most elsősorban a gye­rekek érdekeit kell néz­nünk. Egy hét az NDK-ban III. SLegfrid Lorenz elvtárs, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja is hangsúlyozta, amikor beszélgettünk, hogy náluk nem vé­geztek ki egyetlen embert sem politikai okokból. Az NDK-ban egyébként már régóta egyáltalán nincs halálbüntetés. Amikortöbb politikai fórumrendezvényen is elmondtam, hogy Rákosi négyszer annyi kommunistát irtott ki, öt év alatt, mint a Horthy-rendszer 25 év alatt, láttam az arcokon a megdöbbe­nést. Az NDK politikai pártjai a következők: párt taglétszám alapítás éve Német Szocialista Egységpáll 2000000 1946 Német Demokratikus Parasztpárt 115000 1948 Német Kereszténydemokrata Unió 140000 1945 Német Liberális Demokrata Párt ' 100000 1945 Német Nemzeti Demokrata Párt 110000 1948 Minden párt elismeri a Német Szocialista Egységpárt vezető szerepét, amely 1946-ban a kommunista párt és a szociálde­mokrata párt egyesüléséből jött létre. Magyar szemmel nézve (pontosabban mai magyar szemmel!) ez természetesen nem valódi többpártrendszer, azonban gondoljuk meg: ha a Kádár­rendszer legalább valami ilyesmit megengedett volna 1956 után, akkor ma nem kellene mindent ennyire a nulláról kezde­ni... Feltett kérdések és válaszok Az előadások és az azt követő fórumszerű beszélgetések igen nyíltak voltak, kényes kérdés nem létézett, akár a Fritz He- ckert Szerszámgépgyár kommunistái, akár a megyei pártiskola tanárai és hallgatói voltak a résztvevők. Kaptam kérdést a román-magyar viszonyról. Elmondtam, hogy mi nem román-magyar kérdésként kezeljük, a magyar népnek semmi baja nincs a román néppel. Szerintünk ami Ro­mániában történik, annak semmi köze sincs a szocializmushoz. Az NDK-ban - legalábbis úgy tapasztaltam - inkább kétolda­lú magyar-román problémaként kezelik az egészet, és „nem kí­vánnak beavatkozni”. A kinai kérdés, és annak eltérő magyar, illetve NDK-beli meg­ítélése mindenütt szóba került. Ott a hivatalos álláspont meg­egyezik a pekingi interpretálással, miszerint ellenforradalmi megmozdulás leveréséről volt szó. Elmondtam, hogy Magyaror­szágon másként értékeljük a pekingi vérfürdőt, sztálinista „megoldásnak” tartjuk. Nagy Imre szerepének és 1956-nak az újraértékelése szintén napirenden szerepelt. Itt is érzékelhető volt, hogy a magyaror­szági demokratizálódásnak mennyit ártanak a demagógok, a felelőtlen hordószónokok. Nehéz volt megmagyarázni, és talán nem is sikerült, hogy 1989. június 16-ából nem a szélsőségeket kell kiragadni, hanem azt, hogy ez az ország lezárta történelmé­nek egy tragikus fejezetét; méltóságról és nagyfokú politikai érettségről téve tanúbizonyságot. Elmondtam, hogy Nagy Imrét az MSZMP tagságának egy jelentős része sohasem tagadta meg, eszméi búvópatakként jelen voltak a pártban, és elérkezett az idő, hogy az egész párt visszavegye az ő szellemi örökségét. A mai magyarországi helyzetet aggodalommal szemlélik az NDK-ban, ezért kihangsúlyoztam, hogy hazánkban nincs ellen- forradalmi veszély. Az MSZMP kockázatokat vállal, azonban úgy gondoljuk, hogy teret kell engednünk a nekünk nem tetsző eszmei áramlatoknak is, vállalni kell a megmérettetést a demok­ratikus választásokon, át kell venni a nyugati demokráciák vív­mányait, éppen egy vonzóbb szocializmuskép kialakítása érde­kében. A konkrét problémák közül a munkanélküliség veszélyére is rákérdeztek. Állítólag magyar források alapján az NDK sajtója már most 130 ezer fős munkanélküliségről cikkezik. Elmond­tam, hogy nem szabad megengedni a nagyarányú, tartós, struk­turális munkanélküliséget, hanem Skandinávia, Svájc, Japán, stb. mintájára a munkaerő tervszerű átirányításával, átképzésé­vel kell levezérelni a szerkezetváltást. Ehhez a veszteséges te­vékenységek leépítésével lehet előteremteni a forrásokat. Az NDK-ban szinte büszkén emlegetik, hogy náluk a gazdaság a munkaerőhiánytól szenved. A reformok lejáratására minden­esetre egy nagyarányú magyarországi munkanélküliség szol­gáltatná a legjobb érvet... Bős-Nagymaros kapcsán megkérdezték, hogyha nem épül meg a vizierömű és ráadásul bezárják a gazdaságtalan szénbá­nyákat, akkor miből elégítjük ki a növekvő energiaigényeket? Náluk a barnaszénerőmüvek jelentenek súlyos környezetvé­delmi problémát. Az NDK a világ legnagyobb barnaszénterme­lője, erre alapozódott a villamosenergia-termelés. Ezek az erő­művek rengeteg kén-dioxidot, nitrogénoxidot, port és pernyét juttatnak a levegőbe, a külszíni fejtésü bányák hatalmas terüle­teket tesznek tönkre. A fölvetett kérdésre azt a választ adtam, hogy egyrészt egy kevésbé energiaigényes gazdaságszerkezetet kell kialakítani, illetve atomerőművekre és alternatív energiaforrásokra kell tá­maszkodni. Éppen Tolna megyében működik az ország egyet­len atomerőműve, amely a leggazdaságosabb az összes erőmű közül. Tervbe van véve nagyarányú bővítése. Tartottam előadást és fórumot pártaktíváknak, pártiskolai ok­tatóknak, gyári alapszervezet párttagjainak, stb., egyetlen ilyen programom maradt el: egy ifjúsági táborba a fiatalok nem ér­keztek meg szervezési probléma miatt, nem küldtek értük idő­ben autóbuszt, vagy valami ilyesmi történt. Nagyon nehéz probléma volt megmagyarázni, hogy az MSZMP lemond az alkotmányban biztosított vezető szerepéről. Kaptam is egy konkrét kérdést arra vonatkozóan, hogy az MSZMP hogyan viszonyul a proletárdiktatúrához. Azt válaszol­tam, hogy a magyar párt lemond a proletárdiktatúráról, márcsak azért is, mert idáig ennek nem a marxi, hanem a sztálini értelme­zését használtuk. A proletárdiktatúra a hatalom megragadásá­nak és megszilárdításának eszköze, amely egyben a demokrá­cia példátlan kiszélesítését is kell hogy jelentse a dolgozó osz­tályok számára. DR. GAZDAG LÁSZLÓ • A leendő óvoda- fké - gk ­(Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents