Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
1989. július 29. 6 rtEPÜJSÄG Devizaszámla - buktatókkal Alighanem a közvélemény nyomásának is engedett a kormány, amikor úgy döntött, hogy szeptembertől tovább liberalizálja a lakossági valutaforgalmat. Éles bírálatokat kellett ugyanis elszenvednie amiatt, hogy dollár százmilliókat - ha nem milliárdokat - engedett ki az országból pusztán azért, mert nem vette tudomásul a realitást: a lakosság a szigorú szabályok ellenére is képes jelentős valutasummákra szert tenni. (Hogy mekkorák lehetnek ezek? Csupán idén az első hat hónapban, és csupán gépkocsiból 19500 érkezett az országba, magánimport révén.) Választás két rossz közül A kormánynak két választása volt. Vagy még szigorúbb szabályokat hoz, vagy liberalizál. A még szigorúbb szabályok - vámok emelése, valuta tartásának, elköltésének tilalma, a turistaellátmány felhasználásának korlátozása - révén esetleg csökkenthető a külföldre áramló összeg, esetleg mérsékelhetők a központi devizagazdálkodás kiadásai, de mindenképpen számolni kell a lakosság érintett rétegének heves felháborodásával. A liberalizálás viszont - a devizaszámlák összevonása, a lakossági valutatartalékok bankba terelése, a pénzek eredetének homályban hagyása, a számláról felvett valuta szabad felhasználásának lehetősége - feltétlenül népszerűségre számíthat, és növeli a központi devizagazdálkodás által használható összeget. Ugyanakkor számos veszéllyel is jár. Mindenekelőtt azzal, hogy felélénkül a valuták feketepiaca. Ha bármilyen eredetű pénz tisztára mosható, számlán tartható, szabadon felhasználható, akkor - különös tekintettel a forint gyengülésére - minden korábbinál érdemesebb azt a pénzt megszerezni. A hivatalosnál magasabb árfolyamon is. A magasabb fekete árfolyam pedig tovább gyengíti a forintot. Ez a gyengülés oda vezethet, hogy kialakul a tömegpszichózis: menekülni kell a nemzeti valutától. Ami egyfelől az infláció felgyorsulásával jár, másfelől azzal, hogy létrejön az úgynevezett kettős valuta- rendszer, a kettős piac. Hogy egy felgyorsuló infláció miként dezor- ganizálhatja a gazdaság egészét, arról vannak tapasztalatok. A kettős piac természetéről kevésbé. Valutás és forintos üzletek A, kettősség csjrája már ma is fellelhető. Van az országban vagy háromszáz „valutás”, azaz konvertibilis valutáért árusító üzlet, amelyben sok olyan áru kapható, amit forintért nem lehet megvenni. Kereskedelmi vállalatok és más vállalkozók ma is arra törekszenek, hogy ilyen üzleteket nyithassanak, mivel ezek valutában hoznak hasznot. Minél több kóbor valuta van a lakosságnál, annál nagyobb ezeknek az üzleteknek a forgalma és - a szívóhatása. A valutás boltok elszívhatják a forintos boltokból a kurrens árukat, még a hazai gyárt- mányúakat is akkor, ha nincs belőlük elegendő. S mennyi, de mennyi hazai termék akadhat, amelyikből átmenetileg vagy tartósan hiány támadhat; s ha a szűkös kínálat átvándorol a valutás bolthálózatba akkor olyan helyzet áll elő, amelyben a lakosság két részre oszlik Egyik részének van konvertibilis valutája, s így hozzájut a keresett termékhez, a másiknak nincs, ezért nem juthat hozzá. A valuta és az árupiac kettőssége kitermelheti a munkaerőpiac kettéhasadását is. Hiszen ha akadnak munkaadók, akik külföldi valutával képesek fizetni, akkor lesznek munkavállalók is, akik csak azért hajlandók dolgozni. így azután a társadalom egésze két részre szakadhat - de ezt már jobb végig se gondolni. Inkább azon szükséges töprengeni, miként előzhető meg ennek a pokolnak az elszabadulása. Magától értetődően úgy, hogy radikálisan megjavul a magyar gazdaság teljesítőképessége, s vele az exportképessége, miáltal megerősödik és konvertibilissé válik a forint Ez azonban inkább csak óhaj, jobb esetben reménység. De a legjobb esetben is csupán hosszabb távú cél, amihez a kormánynak programja van. Importálni és forintért kínálni Mit lehet tenni addig? A kettősség legbiztonságosabban akkor kerülhető el, ha a lakosság forintért is hozzájut a keresett áruhoz. Tehát azokat gyártani vagy importálni kellene. Csakhogy mind gyártásuk, mind az importálásuk - legalábbis ha ez a szükséges mértékben történik - ugyanazt kívánja meg: olyan erős gazdaságot, amilyet lehetetlen máról holnapra megteremteni. Amilyent legfeljebb egy komplex gazdaságfejlesztés, gazdaságátalakító program kínos-keserves végrehajtásának eredményeként remélhetünk. Addig is importáljon a kereskedelem minél többet a keresett termékekből, és kínálja azt forintért - mondják most a pénzügyi kormányzat szakemberei, akik többségükben a lakossági valutaforgalom liberalizálása ellen foglaltak állást. Szemben a kereskedelmi tárca szakembereivel. Vagyis nem lehetetlen, hogy ha a kereskedelem erre nem lesz képes, akkor rajta verik majd el a port. De ha az importra képes is lesz, a forintárak aligha lehetnek versenyképesek a külföldi árakkal, amint ma sem azok. Mégis úgy tűnik, egyedül az erőteljes behozatal, a forintért történő árusítás az, ami mérsékelheti a kettős piac kialakulásának veszélyét. Mérsékelheti - igaz, csupán átmenetileg - akkor is, ha a tömeges importnak nincs exportfedezete, és emiatt csak az ország külföldi fizetési mérlegének további romlásával érhető el. Egyes szakértők szerint azonban a fizetési mérleg már nem is rontható, a külföldi hitellehetőségek kimerülőben vannak. Mások viszont - és érdekes módon közöttük inkább a külföldi, semmint a hazai szakértők vannak többségben - úgy vélekednek, hogy a magyar gazdaság talpraállítható és meggyógyítható. Több a balatoni szállóvendég A balatoni- vendégforgalomról tájékoztatták az MTI munkatársát az Országos Idegenforgalmi Hivatalban a reális kép kialakítása ér~- dekében. Elmondták, hogy jelenleg - de ez jellemző az egész szezonra - a vendégek egyötöde vesz igénybe szállodát, a többiek kempingekben, fizetővendéglátó szobákban üdülnek. A balatoni szállodákban az idei szezon a szokásosnál később indult. Pillanatnyilag azonban a szállodák foglaltsága - néhány kivételtől eltekintve - kisebb-nagyobb mértékben meghaladta a tavalyit, több az elkövetkező időszakra szóló rendelés és szobafoglalás is. Ma szinte valamennyi nagy balatoni szállodára kitehetnék a megtelt táblát. A korábban értékesítési gondokkal küzdő Club Tihany kihasználtsága is jelentősen javult. A piaci verseny erősödését jelzi, hogy a legjobban dolgozó szállodák a telítettséget már a szezon kezdetén elérték. Hasonló a helyzet az éttermekkel és a vendéglőkkel. A balatoni kempingekben szintén már a szezon kezdetétől alig lehet sátrat verni. Néhány hét óta jelentősen élénkül az érdeklődés a fizetővendéglátás iránt is, s az is kedvező, hogy a Balaton mellett ma nincs vadkempingezés. Figyelmet érdemel, hogy érzékelhetően módosult a vendégkör összetétele. Jelentősen csökkent a Csehszlovákiából és az NDK-ból érkező turisták száma. Ez azonban nem mérsékelte a szálláshelyek kihasználtságát, mert megnőtt a Nyugat-Európából érkező turisták száma. A hagyományos osztrák és nyugatnémet vendégkör mellett Hollandiából. Olaszországból és a skandináv országokból másfél- kétszer annyian üdülnek a Balaton mellett, mint az elmúlt évben. Bika a (forró) tetőn Finsterwald, Svájc: Egy helybéli parasztgazda két tehenésze készíti elő a helikopterutazásra a gazdaság bikáját, miután a 330 kilogrammos állat rejtélyes módon a tehénistálló tetején kötött ki, talán egy túl viharosra sikerült szerelmi kaland után. A forróvérű marhafit pár nappal korábban vásárolta a gazda, hogy tehenei pártában ne maradjanak. Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztőség Uj munkahelyeket teremtenek a kisvállalkozások Egyre több új munkahelyet teremtenek a kisvállalkozások; tavaly több mint 80 ezerrel nőtt a főfoglalkozású tagok, alkalmazottak létszáma, s hasonló emelkedés várható az idén is. Az ÁBMH Munkaügyi Kutatóintézetében készült felmérés szerint 1982 januárja óta- a jogszabályok akkor tették lehetővé a hagyományos kisipar, kiskereskedelem mellett újabb vállalkozási formák, mint például a gmk-k, kisszövetkezetek indítását- 220 ezer új munkahely létesült a kisvállalkozásokban. Ez nagyobbrészt a kisszövetkezetek növekvő munkaerőigényéből adódott; az újonnan felvett tagoknak, alkalmazottaknak csaknem a fele itt talált munkát. További 16 százalékuk a kisiparban, 13 százalékuk a magánkereskedelemben, 10 százalékuk a gazdasági munkaközösségekben, 9 százalékuk pedig a szakcsoportokban helyezkedett el. így jelenleg a statisztikai nyilvántartások szerint már több mint 300 ezren dolgoznak a különféle kisvállalkozásokban, ezek biztosítják az aktiv dolgozók csaknem 7 százalékának megélhetését. Tényleges létszámuk azonban ennél jóval nagyobb, mert a statisztikai felmérésekből kimaradtak a mezőgazdasági kistermelők, akiknek száma ugyancsak nő. . Kánikula Üj-Delhi: A Jumuna folyó vizében hűsölnek (elefánt és gazdája) a nyári negyvenfokos kánikulában. Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztőség Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy a hagyományos tanszervásárunkat július 31. és augusztus 11. között tartjuk meg. Megkönnyítjük a vásárlást, mert a tanárokkal iskolánként egyeztetett ajárilott csomagokkal állunk rendelkezésükre. Minden ajánlott csomag és iskolatáska vásárlása esetén sorsjegyet adunk. Főnyeremény: Dacia személygépkocsi Kisorsolásra kerül még 15 BMX-kerékpár és egyéb nyeremények. A PIÉRT-nél mindig érdemes vásárolni, ez évben is szeretettel várjuk, szerencsés vásárlást kívánunk! 303. sz. PIÉRT szaküzlet Szekszárd, Béla tér 5. (170) KAPÓS-SKÁLA Részvénytársaság átszervezés miatt PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére: Kereskedelmi főosztályvezető Feltétel: szakirányú főiskolai, egyetemi végzettség vagy középiskolai végzettség, felsőfokú szakmai képesítéssel, 5 éves vezetői gyakorlat. Havi bruttó bér: 14 000-20 000 Ft Számviteli osztályvezető Feltétel: pénzügyi-számviteli főiskolai, közgazdasági egyetemi végzettség vagy középiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat. Havi bruttó bér: 10000-18000 Ft Élelmiszer- és vegyesiparcikk előadók Feltétel: középiskolai végzettség és felsőfokú szakmai képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat vagy boltvezetői képesítés és 10 éves szakmai gyakorlat. Havi bruttó bér: 10000-18000 Ft Vegyesipari raktárvezető Feltétel: középiskolai végzettség és boltvezetői képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat vagy szakirányú előadói képesítés és 10 éves szakmai gyakorlat. Havi bruttó bér: 10000-15 000 Ft Élelmiszer- és vegyesiparcikk raktárvezetőhelyettesek Feltétel: középiskolai végzettség és boltvezetői képesítés, 5 éves szakmai gyakorlat vagy szakirányú előadói képesítés és 10 éves szakmai gyakorlat. Havi bruttó bér: 9000-13 000 Ft Valamennyi felsorolt munkakör premizált, prémium lehetséges felső határa a ledolgozott éves alapbér: 50%-a. A részvénytársaság tevékenységével, a meghirdetett munkakörök betöltésével kapcsolatos részletes szakmai feltételek megbeszélhetők: a szakmai igazgatóhelyettesekkel, telefon: 74-66-154, 74-66-657. A pályázatokat 1989. augusztus 15-ig kell benyújtani a Kapós-Skála Rt igazgatójához. (Kapós-Skála Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, 7361 Kaposszekcső) íux,
