Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
XXXIX. évfolyam, 177. szám ÁRA: 5,30 Ft 1989. július 29., SZOMBAT A szélsőségek majd letisztulnak Egy új sorozat első írásával találkozhatnak olvasóink mai lapunk 3. oldalán. Lehetne a címe: „mi lett velük?” is, hiszen olyan személyiségeket szólaltatunk meg, akik nemrég még politikai életünk első vonalában szerepeltek. Az első megszólaltatott dr. Péter Szigfrid, az MSZMPTolna Megyei Bizottságának volt első titkára - tőle származik a címben írt gondolat -, aki magáról és az MSZMP-ről beszél. írásunk a 3. oldalon olvasható. Október 6-ára összehívták az MSZMP kongresszusát Ülést tartott tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson - amelyen Nyers Rezső elnökölt - a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi pártsajtó vezetői. A testület kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének és méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd a Kovács Jenő KB- titkár előterjesztését követő vitában kialakított álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkakongresszusát 1989. október 6-ára hívja össze a Kongresszusi Központba. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a pártnak az egyházhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról, s egyben javaslatot tett a lelkiismereti és vallásszabadság elveire. A napirendhez Berecz János fűzött szóbeli kiegészítőt. A témával kapcsolatos állásfoglalását a Központi Bizottság teljes egészében nyilvánosságra hozza. A testület Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében áttekintette az 1989. július 22-ei időközi ország- gyűlési képviselőválasztás első fordulójának tapasztalatait, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben döntött. A Központi Bizottság üléséről közleményt adnak ki. Szihanuk pozitív eredményeket vár , Pozitív eredményeket várok a Kam- bodzsa-konferenciától - jelentette ki a Monte Carlo-i rádiónak adott interjújában Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenzék vezetője. Szihanuk szerint a rendezésben Franciaországnak főszerepet kell játszania, mivel semmilyen stratégiai vagy más érdeke nem fűződik egy elfogult megoldáshoz. Annak a véleményének adott hangot, hogy nem kell tartani egy új Vörös Khmer-uralomtól, mert azok elfogadták, hogy alávetik magukat a nemzetközi ellenőrzésnek. Szihanuk ugyanakkor gyanakvásának adott hangot a vietnami, szándékokkal kapcsolatban. Úgy vélekedett, hogy még a szeptemberi vietnami csapatkivonás után is marad 30 000 katona, 100000 milicista, valamint egymillió vietnami telepes, akik kambodzsaiaknak álcázzák magukat. Szihanuk azt követelte, hogy az ENSZ menekültügyi főbizottsága, valamint a Nemzetközi Vörös- kereszt irányításával telepítsék haza a vietnami telepeseket. A herceg azzal fenyegetőzött, hogy folytatják a felszabadító háborút mindaddig, amíg Kambodzsa nem szabadul ki „a vietnami kolonializmus karmai közül”. A lakóterületi pártmunka szerveződésének kérdései írásunk a 4. oldalon olvasható. Tovább folytatódik az importliberalizálás Dunai Imre kereskedelmi minisztériumi államtitkár a jövő évi importliberalizációról tájékoztatta az újságírókat pénteken a Kereskedelmi Minisztériumban. Mint elmondotta, jövőre tovább folytatódik az importliberalizálás, s újabb termékcsoportokat vonnak be ebbe a körbe. Az elképzelések szerint 1990-ben már a konvertibilis importnak több mint 60 százaléka bonyolítható le liberalizált formában. Jövőre ily módon az import mintegy 1-1,1 milliárd dollárral bővül. Jelenleg elsősorban a gépipari termékek beszerzésére terjed ki az importliberalizálás. Ennek hatására az év első felében 25 százalékkal bővült a beruházásokhoz kapcsolódó gépbehozatal, mig az alkatrészek terén 20 százalékos növekedést tapasztaltak. Ugrásszerűen, mintegy háromszorosára emelkedett a gépipari jellegű fogyasztási cikkek külföldről való beszerzése. Az importliberalizáció hatására a szórakoztató elektronikai cikkek (videók, rádiómagnók) és a hűtőgépek fokozottabb importja versenyhelyzetet teremtett a bevásárló turizmussal szemben. A liberalizálás struktúraformáló, szerkezetátalakítással járó hatásai is jelentkeztek, különösen a műszeriparban. Az alkatrészellátásban pedig az importkötöttségek csökkentése némileg oldotta a belső monopolhelyzetet, és az árszintre is mérséklőleg hatott. Ez utóbbi különösen megfigyelhető volt a számítógéppiacon. A liberalizáció ugyanakkor kedvezőtlen hatásokkal is járt. A szocialista gépipari termékek importja körülbelül 70 millió rubellel csökkent az év első felében. Ennek döntő hányadát ugyanis - mintegy 50 millió rubel értékű árut - a vállalatok nyugatról szereztek be konvertibilis valutáért. A konvertibilis elszámolású export-értéke az év végére várhatóan 6 milliárd dollár lesz, és - a tervek szerint - mintegy 500 millió dolláros aktívummal zárul a kereskedelmi forgalom egyenlege. Az év első felében a dolláhelszámolású külkereskedelemben keletkezett aktívum 145 millió dollár volt, amely mintegy 100 millió dollárral több a tavalyi első félévinél, an- (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarország nem adományt kér... Magyarország nem újabb adományt kér, hanem olyan, az adott viszonyokat és az ország problémáit figyelembe vevő támogatást, amely hosszú távra elősegíti a gazdaság gyorsabb fejlődését - mondotta az MTI tudósítójának Matkó István, a huszonnégy ország képviselőinek tanácskozására benyújtandó magyar javaslatot kidolgozó szakértői csoport szóvivője. Matkó István hangsúlyozta, hogy a párizsi csúcs döntéseit a magyar kormány és a közvélemény egyaránt üdvözölte. Ezek a döntések a második világháború óta folytatott korábbi politika lezárását, a nyugati országok új felfogását jelzik. A kezdeményezés bizonyítja a nyugati kormányok felelős magatartását, azt, hogy a reformok útjára lépett kelet-európai államokhoz új szellemben közelednek. Mindezek figyelembevételével Magyarország elsősorban azt igényli, hogy a fejlett országok segítsék elő - a vám és a COCOM-lista korlátozó, illetve tiltó rendelkezéseinek leépítésével - a külkereskedelemben meglévő versenyhátrány megszüntetését. Az is lényeges, hogy a fejlett országok már ne alkalmazzák hazánkkal szemben az állami kereskedel- mű országok minősítést, mivel ez ma már nem felel meg a valóságos helyzetnek. A működőtöké bevonása szempontjából igen kedvező lenne, ha a támogatást felajánló fejlett országok, illetve a 24-ek bátorítanák saját tőkés csoportjaikat a magyarországi befektetésekre, s ezt esetleg összehangolt kormánygaranciákkal is elősegítenék. A megkezdett privatizáció, a külföldi működőtőke-bevonás gyorsításához egyaránt szükség lenne különféle támogató pénzügyi alapok létrehozására, amelyek részben átvállalhatnák a befektető kockázatát. Magyarország számára nagy segítséget jelentene egy olyan szabad hitelkeret, amit szükség esetén felhasználhatna. Ennek érdekében a kormány hajlandó kötelezettséget vállalni az egyensúly további, folyamatos javítására. A fejlett országok támogatásától a magyar kormány azt reméli, hogy a szerkezetátalakítással, az egyensúly megőrzésével kapcsolatos elkerülhetetlen terheket sikerül elviselhetőbbé tenni a lakosság számára. Ez könnyítheti a reformok végrehajtását, s így a külföldi támogatás alátámaszthatja az ország reformtörekvéseit Aljas manőver vagy törvénytelen elnök? Ilyen sem volt még: „forró” szeretettel üdvözölték a sajtó képviselőjét, akit bár hivatalosan nem hívtak, mégis jelen volt a döbröközi Zöld Mező Téesz tegnapi vezetőségi ülésén. Történt ez azért, mert csütörtökön késő este telefonáltak szerkesztőségünkbe azt sejtetve, hogy bomba robban a gyűlésen. A bomba robbant, s a detonációt mélységes csend követte. (Folytatás a 2. oldalon.) Megyénk - a „túlsó félről” nézve Közismert, hogy vannak országhatárok. Megyehatárok is akadnak, melyek furcsa módon gyakran emlékeztetnek az előbbiekre. Részben zártságuk miatt, részben pedig mert az előbbiekhez hasonlóan nem mindig stabilak. Ezenkívül vannak természetes határok is. Mint például a Duna, ami azonban csak napjainkban tűnik változtathatatlannak. A vízügyi igazgatóságok, vagy akár a felejthetetlen megyénkben vízmérnök, Beszédes Imre ténykedésének jóvoltából. A manapság már közismerten megyénkben Bogyiszló például történelmileg még csak nem is túlságosan régen a Duna másik partján feküdt. Vagyis a „túlsó félen”. Egy hosszabb riportút során módunk és alkalmunk kínálkozott pillantást vetni megyénk egyik-másik részletére a „túlsó félről”. Képeink mutatják, hogy mit láttunk. O. I. Fotó: R. Z. Dunaföldvár - amonnan, melynek elérésére (a gyengébbek kedvéért) - a „Duna folyam” tábla is figyelmeztet Paks ilyennek látszik - Úszódról nézve
