Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. július 1.

Képújság 3

JAVASLAT

a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatára

(VITAANYAG)

Kedves Elvtársak!

A Központi Bizottság ez év őszére ösz- szehívta az MSZMP kongresszusát. Már ma is érezhető és bizton megállapítható: különleges jelentőségű esemény elé nézünk, amelynek alapos, figyelmes és türelmes előkészítése alapvető érdekünk. Ehhez kíván hozzájárulni a Központi Bizottság pártpolitikai bizottsága egy vitaanyagnak - az új szervezeti szabályzat tervezetének - közreadásával.

A bizottság tudatában van annak, hogy rendkívül összetett kérdésről van szó. Ezért természetesnek tartja, hogy a vitára bocsátott dokumentum csak úgy érhet célt, ha szerzői és a róla vitatkozók egyaránt örömmel és érdeklődéssel fogadják a sajátjuktól eltérő elgondolásokat. Az MSZMP előtt olyan feladatok állnak, amelyek fényében súlyos tévedés lenne bárkinek is rögeszmésen ragaszkodnia saját elképzeléseihez.

A pártpolitikai bizottság tisztában van azzal is, hogy a kongresszus előkészítésének szolgálatára, nem pedig vezetésére kapott felhatalmazást. Az a szándék vezérli, hogy a több hónapos vita alapján a szen/ezeti szabályzatnak a kongresszus elé kerülő tervezete tükrözze a párttagság akaratát. Ezért készséggel fogad minden közvetlenül hozzá címzett észrevételt. Gyűjti a javaslatokat a pártalapszerveze- tektől, a választott testületektől. Megválasztásuk után kapcsolatot teremt a küldöttekkel; folyamatosan együtt kíván dolgozni a küldöttcsoportok és a pártban nyilvánosan működő áramlatok képviselőivel.

Azon lesz, hogy segítségükkel a lehető legtöbb kérdésben már a kongresz- szus előtt életképes - ha kell, józan kompromisszumokon alapuló - megegyezés jöjjön létre.

A most közreadott vitaanyag alapjában különbözik a párt eddigi szen/ezeti szabályzataitól. Más módon határozza meg a működési elveket, a párttagok jogait és kötelezettségeit, új megoldásokat ajánl a párt felépítését és a vezető testületek létrehozását illetően. Ezek egy része nem más, mint a párttagság által már hosz- szabb ideje kifejezett törekvések érvényesítése. Másik részük a legutóbbi egy

év során a községekben, városokban és kerületekben kialakított megoldások „tör- vényesítése”. Harmadik részük pedig a magyar és az európai baloldali mozgalmak egyes szervezeti elveinek, gyakorlati megoldásainak felelevenítése, alkalmazása; elsősorban olyan megoldásoké, amelyek többpárti politikai viszonyok közt hasznosnak és sikeresnek bizonyultak.

A pártpolitikai bizottság különösen fontosnak tartotta annak az alapigazságnak az érvényesítését, hogy a párt a párttagságé; nem öncél, hanem társadalmi küzdelmek eszköze. Ebből következnek azok a javaslatok, amelyek a tagság párton belüli jogainak és cselekvési szabadságának kiterjesztését célozzák. Ugyancsak ez a kiindulópontja annak a felfogásnak is, hogy a vezető szervek minden szinten a tagság által létrehozott, a választók által jogokkal és kötelezettségekkel felruházott testületek; szolgálni kötelesek, és a választók ellenőrzése alatt kell állniuk. Ennek érvényesítése is új szervezeti megoldásokat igényel. Egyszersmind indokolja, hogy a párt országos szerveinek jogállását, szerepét, kötelezettségeit teljes részletességgel szabályozzuk; hogy ezek a testületek ne maguk értelmezzék önmaguk szerepét és jogait.

A közreadott vitaanyag terjedelme többszöröse a jelenleg hatályos szervezeti szabályzaténak, de nem terjedelmesebb egyetlen demokratikusan működő európai párt alapszabályánál sem. A nemzetközi tapasztalatok arra intették a bizottságot - s ezeket megerősíteni látszanak a párt tagsága által megfogalmazott előzetes javaslatok is -, hogy egy demokratikus pártban nem elég csak - ha mégoly üdvözítőek is - elveket deklarálni. Az elveket pontos, részletes és ellenőrizhető biztosítékokkal, eljárási szabályokkal kell alátámasztani. A munka, amellyel a tisztességes és áttekinthető játékszabályok felkutatása jár, kamatostul megtérül.

Kedves Elvtársak!

Véleményüket, javaslataikat a legőszintébb érdeklődéssel várjuk, és előre is megköszönjük.

Elvtársi üdvözlettel:

a Központi Bizottság pártpolitikai bizottsága

I. Általános rendelkezések

1. SZAKASZ

A párt neve: Magyar Szocialista Munkáspárt.

Több fórumon felvetődött a névváltozás lehetősége (pl. Magyar Szocialista Párt, Magyar Szocialista Néppárt, Szocialista Demokrata Néppárt stb.). Ez a kérdés önmagában nem ítélhető meg; érdemben a párt politikai elveiről, programjáról és működéséről folytatott együttes vita keretében mérlegelhető.

2. SZAKASZ

Az MSZMP célja az egyének szabadságán alapuló, esélyegyenlőségre törekvő, erős önkormányzatra épülő, demokratikus, szocialista társadalom megteremtése. Az MSZMP a munkásmozgalom egyesült pártja. Megőrzi a szociáldemokrata és a kommunista mozgalom marxista szellemiségét, továbbviszi a munkás- mozgalom szocialista, közösségi értékeit. Épít a humanista és baloldali áramlatok elméleti eredményeire és politikai tapasztalataira. Nyitottan fogad minden eszmét és kezdeményezést, amely a haladást szolgálja és előmozdíthatja a békét az emberek között, a harmóniát az ember és a természet között.

Az MSZMP nemzeti párt, amely épít a magyarság történelmi hagyományaira, merít szellemi teljesítményeiből, kulturális értékeiből. Tevékenységével osztályszempontokat meghaladva, a dolgozó, alkotó emberek érdekeit, az egész nemzetet kívánja szolgálni.

Az MSZMP fellép a nemzetek együttműködéséért, az elzárkózással, a nemzeti türelmetlenséggel szemben; azért tevékenykedik, hogy Magyarország integrálódjék a világ és elsősorban Európa szellemi, gazdasági és politikai életébe. Szolidáris mindazokkal, akik a világban szabadságukért, jogaikért, a haladásért küzdenek.

AZ MSZMP demokratikus párt. Az alkotmányosságnak megfelelően, a törvényeket tiszteletben tartva, tagságának

akaratát érvényesítve működik. Együttműködést és szövetséget ajánl minden olyan politikai erőnek, amely kész összefogni a nemzet felemelkedéséért.

3. SZAKASZ

A párt működését vezérlő alapelvek:

1. Az önkéntesség, amely magában foglalja a belépés és a kilépés szabad elhatározását, a párton belüli szerveződés, közösségalkotás és a közösségben végzett politikai tevékenység szabadságát.

Ez a felfogás nagymértékben kiterjeszti a párttag párton belüli cselekvési szabadságát. A szerveződés, a közösségalkotás, a közösséghez való csatlakozás önkéntessége a horizontális mozgás és kapcsolatok lehetőségét is tartalmazza. A tevékenység önkéntessége azt jelenti, hogy a politikai cselekvés elsősorban a vállalt feladatok ellátásából, nem kizárólag mások által megszabott kötelezettségek teljesítéséből áll.

2. A párton belüli véleménynyilvánítás és a közös véleményt vallók együttes politikai fellépésének szabadsága. A közös véleményre épülő áramlatok nem válhatnak a párton belül elkülönült szervezetté.

Ez az elv magában foglalja a párton belüli kritikának és vitának, a különvélemény fenntartásának és hangoztatásának, valamint a kisebbségnek azt a jogát, hogy politikai küzdelmet folytasson a többség megnyeréséért.

3. A demokrácia, azaz a tagság részvétele és a többség akaratának érvényesülése a párt politikájának formálásában; ezen alapuló közös felelőssége a párt sorsáért.

A demokrácia érvényesülése a szervezet egészének felépítésétől, az egyes pártszervek működésétől és nem utolsó-sorban a politikai kultúrától függ. Ezért olyan szervezeti rendszert javasolunk, amely alulról építkezik, és lehetővé teszi a tagság akaratának kifejezését.

4. A szolidaritás, á közös elvek és politikai célok jegyében fogant közös cselekvés.

5. A vezető testületeket az önálló párt- szervezetekbe tömörült párttagok - közös akaratuk kifejezésére - hozzák létre, meghatározva és tiszteletben tartva döntési. irányítási jogaikat.

A közös cselekvés alapja a közös akarat. Ha a választott testületeket olyan módon és formában hozzuk létre, hogy a közös akaratot kifejezzék, akkor döntéseiket magunkra nézve elfogadjuk. Akik elvtársaink közül egy-egy döntéssel nem tudnak azonosulni, küzdhetnek a döntés felülvizsgálatáért, de amíg meg nem változtatják, el kell fogadniuk érvényességét, és nem akadályozhatják a közös cselekvést.

6. A párttagok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartása.

A párt tagjai a közösen kialakított és elfogadott politikai célok megvalósítására szövetkeznek. Nézeteik, törekvéseik a legfontosabb kérdésekben megegyeznek. A közös politikai cselekvésnek, az egymás iránti szolidaritásnak nem akadálya a világnézeti felfogásbeli különbség, pl. vallásosság sem.

7. A párt tevékenységének nyilvánossága.

A párt a társadalom egésze előtt nyíltan működik. Céljait, felfogását, módszereit vállalja. Természetesen vannak belső ügyei, amelyeket először tagságával tisztáz. Tagjai előtt azonban nem lehetnek titkai. A párttagság elidegeníthetetlen joga saját pártja, az általa létrehozott választott testület tevékenységének ismerete. A nyilvánosság nemcsak a testületek és választóik, hanem a párttagok vagy csoportjaik egymás közti viszonyában is követelmény. Érvényesülnie kell ezért pl. a párton belüli áramlatok tevékenységében is.

működő alapszervezetnél, ahol nyilvántartásba veszik őket.

5. A párttag kérésére a tagsági viszony szüneteltethető, illetve a taggyűlés vagy a választott testület döntése alapján felfüggeszthető.

A tagsági viszony szüneteltetésének oka tartós távoliét, betegség stb. lehet; a felfüggesztés fegyelmi eljárás során lenne alkalmazható.

6. A párttagság kilépés, kizárás és halálozás következtében szűnik meg.

A párttag kiléphet a pártból, ha ellene fegyelmi eljárás nem folyik. A kilépést az alapszervezetnek kell bejelenteni.

A párttagot csak fegyelmi eljárás alapján lehet kizárni.

Ezzel megszűnne a törlés intézménye.

7. A pártból korábban kizárt személy csak egy év elteltével és ugyanannál az alapszervezetnél kezdeményezheti ismét a belépését.

Mivel a pártból való kizárás körülményeiről a volt párttag alapszervezete tájékozott, ezért az ismételt belépéskor ezeket csak ott mérlegelhetik. Ez a megoldás igényli egyben a legkevesebb adminisztrációt.

9. SZAKASZ

1. Minden párttag megkülönböztetés és előjogok nélkül egyenlő. Joga, hogy

a) tájékozódjon, politikai és szervezeti feladatai ellátásához pontos tájékoztatást kapjon a pártnak és testületéinek, szerveinek munkájáról;

b) részt vegyen a párt által szervezett akciókban, politikai tevékenységben;

c) a párton belül véleményét mind szóban, mind írásban szabadon kifejtse, bírálja bármely elvtársát vagy a párt bármely szervének tevékenységét, részt vegyen a vitákban;

d) a párton belül politikai kezdeményezést indítson, abban részt vegyen, másokéhoz csatlakozzon;

e) szabadon politikai kapcsolatot teremtsen a párt bármely tagjával, a párttagok bármely közösségével, bármely pártszervezettel;

f) szabadon válassza meg, hogy melyik alapszervezethez kíván tartozni, és milyen más párttagközösségben kíván politikai munkát végezni;

g) megkülönböztetés és akadályoztatás nélkül jelölt legyen bármely pártfunkcióra;

h) választókerületében részt vegyen a párt által támogatandó képviselő- és tanácstagjelöltek kiválasztásában;

i) részt vegyen az általa közvetlenül vagy közvetve választottak politikai ellenőrzésében;

j) a párt védelmét kérje minden olyan esetben, amikor politikai tevékenysége miatt megalapozatlan vádak vagy hátrányok érik;

k) éljen a párt által biztosított képzési lehetőségekkel;

l) kötelezettségei teljesítéséhez és jogai gyakorlásához - a párt érintett végrehajtó szerveivel egyetértésben - igénybe vegye a párt anyagi erőforrásait és technikai eszközeit.

2. A párttag kötelessége:

a) a felelősségteljes, becsületes magatartás a munkában, a közéletben, az emberi kapcsolatokban;

b) a párt programjának, érdekeinek, szervezeti szabályzatának védelme; az illetékes választott testületek rá vonatkozó többségi határozatainak végrehajtása:

c) szolidaritás elvtársaival; véleményük, álláspontjuk, személyük és jogaik tiszteletben tartása; készség az együttműködésre az eltérő véleményt képviselő elvtársaival;

d) a párt anyagi támogatása rendszeres tagdíjfizetés útján;

e) a kapott és vállalt megbízatások teljesítése; (részvétel a párt politikai akcióiban; gyakorlati, politikai, társadalmi és emberbaráti feladatok vállalása; a párt- sajtó népszerűsítése, a párt kiadványainak terjesztése; részvétel a szakszervezeti, illetve az ifjúsági munkában stb.).

3. A választott és kinevezett pártszervek kötelessége, hogy biztosítsák a párttagság jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének feltételeit.

10. SZAKASZ

A párt tagjai nem támogathatnak olyan politikai akciókat, más szervezetektől olyan kezdeményezéseket, amelyek az (Folytatás a 4. oldalon.)

II. A párton belüli kezdeményezések és a döntéshozatal elvei

4. SZAKASZ

A párttagok közösségei - az alapszervezetek, helyi pártszervezetek stb. - a tagság akaratát közvetlenül (taggyűlésen, összevont taggyűlésen, pártszavazással) vagy az általuk létrehozott választott testületek útján fejezik ki és érvényesítik. A cselekvés alapjául az érintett párttagság többségének közös akarata szolgál.

5. SZAKASZ

A politikai kezdeményezés:

1. A párttagok és közösségeik joga, hogy politikai kezdeményezéssel forduljanak elvtársaikhoz, a pártszervezetekhez és a választott testületekhez. Joguk álláspontjuk megismertetése és egyeztetése. Közös álláspont kialakulása esetén platformjuk elfogadtatásáért közösen léphetnek fel. A kezdeményezés joga kiterjed a személyi kérdésekre is.

2. Ha a kezdeményezést az adott területen, közösségben nyilvántartott párttagok 10 százaléka, vagy az ott működő testületek 25 százaléka támogatja, azt az illetékes testületnek napirendre kell tűznie, és az ügyben állást kell foglalnia.

A tagság 10 százalékának támogatása megszerezhető pártfórumon való állásfoglalással vagy aláírásgyűjtéssel.

6. SZAKASZ

A párton belüli választás és visszahívás alapelvei:

1. Minden párttag bármely párttisztségre megválasztható. Egyes tisztségek összeférhetetlenségéről a szervezeti szabályzat külön rendelkezik.

2. Minden párttag joga, hogy - közvetlenül vagy küldötte(i) útján - részt vegyen saját közössége vezetőinek, a választott testületek tagjainak és tisztségviselőinek jelölésében és megválasztásában. Joga, hogy a jelöltek nézeteinek ismeretében választhasson.

3. A párton belül nyilvánosan működő áramlatok a küldöttválasztás során, továbbá a vezető testületekben és az ellenőrző szervekben támogatottságuk arányában jogosultak képviseletre.

4. A vezető testületek a tagság vagy küldöttei által közvetlenül választott, illetIII. A párt tagjai

8. SZAKASZ

1. Az MSZMP tagja lehet minden 18. életévébe lépett magyar állampolgár, aki elfogadja a párt programját, szervezeti szabályzatát, és anyagilag támogatja a pártot.

2. Az MSZMP tagja nem lehet más pártnak is tagja.

3. A belépési eljárás:

a) A párthoz csatlakozni szándékozók belépési nyilatkozatot bármely alapszervezethez benyújthatnak. Az alapszervezet vezetősége tájékoztatja az alapszervezet tagságát a belépési szándékról.

Vitatott kérdés, hogy fenntartsuk-e két ajánló támogatásának szükségességét

b) Ha a belépni szándékozóval szemben a tagság tájékoztatásától számított 15 napon belül nem érkezik kifogás, a tagsági viszony a belépési nyilatkozat keltétől létrejön.

ve delegált párttagokból állnak. A választottak választóik által bármikor visszahívhatók.

5. A választott testületi tagság és valamennyi tisztség érvényességi idejét a választói fórum határozza meg. Ezen időszak alatt csak időközi választás kiírásával, lemondással, visszahívással, felmentéssel vagy a párttag halálával szűnhet meg.

Ez a küldötti megbízatások folyamatos érvényességét is jelenti, tehát a küldöttgyűlések, küldöttértekezletek és a kongresszus szükség szerint bármikor összehívhatok.

6. A jelölések nyíltak, a választások titkosak.

7. Megválasztottnak azok tekinthetők:

a) változat: akik a választásra jogosultak több mint a felének a szavazatát megkapták;

b) változat: akik a választásra jogosultak legalább kétharmadának részvételével megtartott szavazások több mint felét megkapták.

8. A választások tisztaságának ellenőrzése a párttagság joga. A választásokkal kapcsolatos panaszokat az érintettektől független bizottságok vizsgálják ki.

9. A választásra jogosultak önállóan határozzák meg a fenti elvek alkalmazásának konkrét módozatait.

7. SZAKASZ

A pártszavazás

1. A pártszavazás a párttagság közvetlen akaratnyilvánításának formája. Párt- szavazás tartható minden olyan helyi vagy országos kérdésben, amelyben lehetséges az egyértelmű elfogadás vagy elutasítás.

2. A Központi Bizottság, illetve az illetékes helyi választott testület pártszavazást köteles elrendelni, ha az erre irányuló kezdeményezést az érintett területen nyilvántartott párttagság 10 százaléka, illetve kezdeményezési jogú testületek 25 százaléka támogatja.

3. A pártszavazások kezdeményezésének, elrendelésének és lebonyolításának módját a Központi Bizottság külön határozatban szabályozza.

c) Ha az alapszervezet bármely tagja írásban vagy szóban kifogást emel, a vezetőség - az érintettek meghallgatása után - a következő taggyűlés elé terjeszti az ügyet. A taggyűlés határozata ellen 30 napon belül az irányító párttestülethez lehet fellebbezni, amely végleges döntést hoz.

A javaslat eltér az eddigi gyakorlattól. Lényege az, hogy az MSZMP-ben tagfelvétel helyett a párthoz való csatlakozás, belépés legyen. A párt csak azok belépésétől zárkózzék el, akikkel szemben megalapozott kifogást emelnek. Ezért megszűnne a taggyűlésen való felvétel.

4. A párt tagjainak munkahely- és/ vagy lakóhely-változtatásakor - új tagoknak a belépés után - 30 napon belül jelentkezniük kell a lakóhelyükön működő helyi pártszervezetnél, illetve munkaviszonyban állóknak a munkahelyeken