Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

1989. július 25. A növényegészségügy néhány időszerű kérdéséről • TOLN* \ ___________________________________KÉPÚJSÁG 5 J ogszabályokról - röviden Almástermésü gyümölcsösökben je­lenleg is fokozott a varasodás és a liszt­harmat fertőzésveszély, amely továbbra is indokolja a rendelkezésre álló nagy hatékonyságú kémiai eszközök alkalma­zását. Javasolt készítmények, amelyek mind­két kórokozóval szemben hatékonyak: Topaz MZ 62,5 WP, Systhane MZ és a fel­tételes forgalmú Rubigan Plus. Később, ha az időjárás tartósan szárazra fordul, át lehet majd térni a költségkímélőbb ké­szítmények alkalmazására, így pl. vara­sodás ellen a réztartalmú szerekre, liszt­harmat ellen pedig a Karathane, vagy a kéntartalmú készítményekre. Az almamoly 2. nemzedékű hernyói el­len indokolt rovarölő szer (Zolone 35 EC, Karate 5 EC, Fendona 2 EC, Chinmix 5 EC, Sinoratox 40 EC, Unifosz 50 EC) kombinálása is a permetléhez. A takácsatkák felszaporodása még nem számottevő, így az atkaölő szer kombinálása nem feltétlenül szükséges. A csonthéjas termésű gyümölcsfák állati kártevői közül a gyümölcsmolyok her­nyói (kajszi- és őszibarack), a lombrágó hernyók és a kéregmoly megjelenése te­heti szükségessé rovarölő szer kombi­nálását is a gombaölő szeres permetlé­hez. Szőlőültetvényekben helyenként gon­dot jelent a lisztharmat fertőzés, melynek tünetei a bogyókon is megjelentek. A fer­tőzés blokkolására, és a kórokozó to­vábbterjedésének megakadályozására a következő készítmények valamelyike jö­het számításba: Karathane LC, Karatha­ne FN-57, az Afugan és a Microthiol Spe­cial kombinációja, valamint a Tilt 250 EC. Tapadást fokozó készítmény feltétlen szükséges a permetléhez. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Divat vagy őrület? Már ami városunkban, Szekszárdon a közlekedést illeti. Ugyanis ez sehol ha­zánkban nem tapasztalható, csak itt és a közvetlen környéken. Miért kell ezt tűrni, elviselni? Miről is akarok írni? Erről a sok felhan­golt hörgő - bömbölő - dübörgő - üvöltő jármühangról. Szinte már vetélkedésnek tűnik, hogy ki tudja hangosabbá tenni, alakítani. Fékezni, kanyarodni, indulni csak visító kerekekkel. Ez a menő? Sze­rintem tilos! Megnéztem egy bömbölő Trabantot. Két tinédzserkorú, fülig érő boldog mo­sollyal ült benne. A kocsi alatt csak cső - dob nélkül. Vagy a kismotorok: teljesen kiürített, kibővített hangtompító (?) do­bokkal. Pedig ez is tilos, sőt káros a mo­tornak is. Egyik gyülekezőhelyük a Tol- di-Flunyadi utca sarok, a gyógyszertár mögött. Megbeszélik, hangolják. Na egy kör! Flunyadi-Mászáros L.-Toldi utca. Újra a sarok! Némelyik már 50-60 méter visítással is meg tud állni! Biztos lesz, aki ezen is túltesz! Még ha este tízig próbál­ják, akkor is! Vagy a gázszolgáltató IFA jármüvei: visító-sivítóra hangolva. Látom, hogy a magánrendszámú ta­xiknak engedélyük van a 60 km/óra sebesség jelentős túllépésére, de miért kell ezt esetenként még a hangorkánnal is hirdetni? Vagy a kürtjelzés! Kürtőinek egymásnak, gyalogosnak, ez csak üd­vözlés! Kürttel felcsengetnék a 2., 3., emeletre, éjjel, de ha a hölgy mélyen al­szik, jaj a szomszédoknak! Nem, a pél­dául ezer forint birság, az nem büntetés, á, dicsekvési lehetőség! De a rendszám- tábla például a kijavításig, az igen, az ta­lán hatásosabb lenne. De mit is akarok én elérni? Semmit. Hi­szen ezek napi dolgok. Más is látja, hallja, tűri! De hát szól érte valaki? FALUSSY LÁSZLÓ A mezőgazdasági tevé­kenység egyes adózási és támQgatási kérdéseiről jL. ’’ szóló korábbi jogszabályt fr*vj módosító 42/1989. (V. 7.) MT számú rendeletből itt csupán asra utalunk, hogy a jogsza­bályban meghatározott új induló be­ruházásokhoz csak 1989. évre en­gedélyezhető beruházási támoga­tás, s hogy a malom-, cukor-, tartósí­tó-, növényolaj- és boripari szakága­zatba tartozó gazdálkodó szervezet rövid lejáratú hiteleiből átalakított kö­zéplejáratú tőkepótló hitelei után évi 3% kamattérítést vehet igénybe. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a vadgazdálko­dásról és a vadászatról szóló korábbi jogszabályt módosító 6/1989. (V. 7.) MÉM számú rendeletéből kiemelen­dőnek tartjuk, hogy a vadászterület legkisebb terjedelme - a rendelet­ben megjelöltek kivételével - 4000 ha, a vadászatra jogosult bérkilövés­re szerződést köthet bérkilövésre alakult vadásztársaságokkal és ma­gánszemélyekkel, a bérkilövési szerződés azonban - természetesen - nem jelenti a vadászati jog átruhá­zását. Jó tudni azt is, hogy a trófea bí­rálatáért a bemutatásra kötelezett a trófeabíráló bizottság által megálla­pított díjat fizet. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyel­met a szociális és egészségügyi mi­niszternek a magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló korábbi jogszabályt módosító 15/ 1989. (V. 7.) SZEM számú rendeleté­nek arra az előírására, amely szerint: „Az, aki az állampolgár betegsé­géért, munkaképesség-csökkené­séért felelősséggel tartozik, köteles az állami egészségügyi ellátás kere­tében nyújtott szolgáltatások értékét megtéríteni.” Szabályozza a rendelet természetesen azt is, hogy ki miként intézkedik a megtérítés, illetőleg a visszatérítés iránt. Valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 28. számában jelent meg, az előbbi kettő 1989. má­jus 7-én, az utóbbi május 15-én lé­pett hatályba. A Minisztertanács 48/1989. (VI. 5.) MT számú rendelete szerint a lakos­ság részére nyújtott ivóvíz- és csator­naszolgáltatás ütán a szolgáltatást végző közüzemi vállalatok támoga­tást vehetnek igénybe, a támogatás a termelői díj és a fogyasztói díj külön- bözete. Megjelöli a jogszabály azt is, hogy 1989. évben mekkora támoga­tás igényelhető, kimondja, hogy a tá­mogatásra előleg is igénybe vehető és szabályozza a támogatás igénylé­sével kapcsolatos eljárást is. A levegő tisztaságának védelméről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 49/1989. (VI. 5.) MT számú rendelete s a korábbiaktól némileg eltérően jelöli meg a levegő­tisztaság-védelmi államigazgatási ügyekben eljáró szervek hatáskörét, kimondja azt is, hogy a területrende­zési terveket jóváhagyásuk előtt egyeztetni kell a területileg illetékes levegőtisztaság-védelmi hatósági jogkört gyakorló szervvel. Az említett két minisztertanácsi rendelet a Magyar Közlöny f. évi 35. számában jelent meg és kihirdetése napján - 1989. évi június hó 5-én - hatályba lépett. DR. DEÁK KONRÁD Ügyeletesünktől kérdezték Csillag Vendelné szekszárdi olvasónk azon nyugdíjasok közé tartozik, aki az Arany János utcai önkiszolgáló étteremből viszi haza ebédjét. Az idős emberek közül jó néhányan vannak olyanok, akiknek remeg a kezük és bi­zony az éthordó elemeibe rakott levest vagy főzeléket nehezen tudják úgy megfogni, hogy az ne rázódjon ki. Az érintettek és olvasónk tudják, hogy az étterem személyzetének csúcsidőben na­gyon sok a dolga, mégis azt kérik, nem rakhatnák-e össze ennek a néhány embernek az éthordóját az ott dolgozók. Megkérdeztük a vendéglátóipari vállalat igazgatóját, Kovács Ferencet és Besenyő Sándor vállalkozási osztályvezetőt, akik elmondták, hogy a kérés teljesítésének semmi akadálya nincs. ígéretet tettek arra, hogy azonnal beszélnek az önkiszolgáló étterem új vezetőjével és ezentúl az éthordókat összerakva adják ki azoknak, akik azt úgy kérik. Nyelvhősködünk (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Vezető beosztásban dolgozó szájából hallottam vitás dolog eldöntése közepette a következőket: - Az ügy mártengeri kígyóvá nőtte ki magát és akkor még itt van ez a „gordikó csomó”. Nyilvánvalóan a gordiu­szi csomót szerette volna mondani. Csak... Pluralizmus, lukrativ, profanái, argumen­tál. Számtalanszor beiktatjuk beszélgeté­seinkbe ezeket és a hasonló szavakat. Mondjuk, mert halljuk a rádióban, televízió­ban. Ám legtöbbször azt sem tudjuk mit je­lentenek! Mikor helyes az alkalmazásuk! Igaz, sokaknak nincs Idegen szavak szótá­ra, illetve, ha van is, nem veszik a fáradsá­got, hogy megnézzék a szó jelentését, ér­telmét. Nagyot akarnak mondani? „Na­gyok” óhajtanak lenni? Gyakran eszembe jut egykori középis­kolai történelemtanárom, Mészáros József. (Népszerűbb nevén „Bundy” bácsi.) ő Dombóváron, az Apáczaiban megkövetelte tőlünk az úgynevezett „mindentudó" füzet használatát. Ebbe felírtuk a jelentős évszá­mokat, eseményeket, történéseket, külön­böző idegen hangzású meghatározásokat. Minden hét előre kijelölt napján reggel hét­től háromnegyed nyolcig kötelező korre­petálást tartott az egész osztálynak érdem­jegyektől függetlenül. Tudni kellett az addig leírtakat akár az egyszeregyet. Ellenkező esetben ott találtuk az ellenőrzőkönyvünk­ben, ahogy „Bundy” bácsi nevezte: A „sze- kundériumot dupla kapcsolással!” Most felnőttként tűnődöm a diákként el­sajátított dolgokon. Az antagonisztikus el­lentétet, urbanizációt, materializmust érez­tem már a saját bőrömön néhányszor. Az évszámok berögződését agyamba rejtvé­nyek, találós kérdések megfejtésének ki­vételével ritkán hasznosítottam. Vagy még­is? Igen, mert amíg élek, tudni fogom: - Hét vezér (névvel). Honfoglalás. Mi történt ezekben? Kik a kutyafejű tatárok? Ki ült tü­zes vastrónra? Honnét ered a mondás, több is veszett Mohácsnál? Mit üzent Kos­suth Lajos? Mi az a dicsőséges 133 nap stb. Bizony erőt vett rajtam néhai diákko­rom emléke. Azonban vallom, ma sem árta­na a „mindentudó” kisfüzet, meg egy szigo­rú (nyelvtanár. Talán ritkábban állnánk té­tován, súgásra kárhoztatva az „Élet” szín­padán! HUNYADI ISTVÁN Divat éjjel, nappal Posta­bontás Takler József Szekszárd, dr. Berze Nagy J. u. 3. szám alatti lakos kereste meg szerkesztőségünket, kezében egy 1987. március 2-án kelt a Szekszárdi Vá­rosi Tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályán készült jegyzőkönyv, és egy 1987. június 25-én kelt határozat máso­latával. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy Takler József és még hat utcabeli háztu­lajdonos (nevük és címük a jegyzőkönyv­ben) panaszbejelentést tettek Wenhardt Pál, dr. Berze Nagy János u. 5. szám alatti lakos ellen, mivel ö nem megfelelő körül­mények között tart sertéseket. Emiatt az utcában és környékén - főleg nyáron - szinte elviselhetetlen bűz van. Ezt fo­kozza az is, hogy a gazdálkodó a híg trá­gyalevet a konyhakertjébe engedi.. A jegyzőkönyvet követő határozat kö­telezi Wenhardt Pált a sertések értékesí­tésére és az állattartás megszüntetésére. A határozat indoklási részében hivatko­zik az osztály a 3/1986. (X. 30.) sz. ta­nácsrendeletre, amely ebben az utcában megtiltja az állattartást. Takler József olvasónk elmondta, hogy a körülmények a két évvel korábban ho­zott határozatban rögzítettek ellenére semmit sem változtak. Wenhardt Pál vál­tozatlanul állattartással foglalkozik a szomszédságában élők pedig élvezik a penetráns illatokat. Ennyit ér egy tanácsi határozat? - kérdezi. A villamosenergia­rendszer fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Ipari Minisztérium és az MTESZ Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesülete a „Vil- lamosenergia-rendszer fejlesztése” cí­mű T-5 jelű tárcaprogram keretében pá­lyázatot hirdet A villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonságának tokozása, a beruházás gazdaságosságának és a felhasználás hatékonyságá­nak növelése címmel. Pályázni lehet olyan tanulmánnyal, műszaki leírással, amely egyrészt a villa­mosenergia-szolgáltatás üzembiztonsá­gának szinten tartását szolgálja, különös tekintettel a karbantartási, felújítási, be­ruházási költség megtakarítási fejleszté­sekre, másrészt elősegíti a villamosener- gia-gazdálkodás műszaki-gazdasági eszközeinek és irányítási módszereinek fejlesztését az iparban, a mezőgazda­ságban és a kommunális-háztartási szférában. A pályaművek beküldési határideje: 1989. november 20. A pályamunkák leadási helye: Magyar Elektrotechnikai Egyesület titkársága, Budapest V., Kossuth Lajos tér 6-8. A részletes pályázati felhívást az egye­sület titkárságán lehet kérni. ■ w * ■ ■ ■ ■ ■» Múlik az idő Fotó: HUNGER SÁNDOR Visszhang! „Meglett” - a forrás! Szebényi Erika július 12-i cikkére válaszolva - sajnálattal nyugtázhatom, hogy igaza volt, ugyanakkor örömmel is kö­zölhetem, hogy újból előkerült a Haramia-forrás!... Az történt ugyanis, hogy a közelgő „Szekszárdtól írottkőig - Rocken- bauer-emléktúra kapcsán több helyen megváltoztattuk a ko­rábbi turistaútvonalakat. így pl. a Haramia-forrás most „főút­vonalra” került (kék sáv jelzésre), ezért a korábbi táblák is több helyen érvényüket vesztették (melyeket le is szereltünk) - sajnos pótlásuk még folyamatban van. Minden téren a változások korát éljük... bizony ebben az át­meneti időszakban nem könnyű eligazodni és az annyira óhajtott „tiszta forráshoz” eljutni. ' BODOR ÁRPÁD a Tolna Megyei Természetbárát-bizottság elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents