Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

1989. július 24. NÉPÚJSÁG 5 Az MSZMP kongresszusára készülünk Pártszavazás, küldöttértekezlet így választják a kongresszusi küldötteket Az elmúlt héten a megyei tanács, Simon- tornya és Szekszárd pártbizottsága is dön­tött, milyen módon választják meg azokat a küldötteket, akikazMSZMPXIV. kongresszu­sán képivselik a párttagságot. Megyei tanács Együtt választhattak volna egy kongresz- szusi küldöttet a szervezetileg a megyei ta­nács és a megyei rendőr-főkapitányság párt- bizottságaihoz tartozó kommunisták. Utób­biak erről a jogukról lemondtak, így a döntés felelőssége mosta megyei tanácsnál dolgo­zó MSZMP-tagoké. A pártbizottság tagjai és az alapszervezeti titkárok részvételével meg­tartott értkezeleten úgy döntöttek, hogy au­gusztus 18-án összeülnek azok a küldöttek, akik a legutóbbi megyei pártértekezleten a megyei tanács kommunistáit képviselték. A jelenleg is érvényes megbízatással rendel­kező jelölőbizottság javaslata alapján válasz­tanak - s ha ezzel a küldöttértekezlet egyetért - az lesza kongresszusi küldött, aki a legtöbb szavazatot kapja. Simontornya A nagyközség MSZMP-tagsága egy kong­resszusi küldöttet választhat A nagyközségi pártbizottság terve szerint az alapszerveze­tek július 25-éig javasolhatnak küldöttjelölte­ket, majd a küldött megválasztására a terület valamennyi párttagjának lehetőséget biztosí­tanak, azaz pártszavazással választják képvi­selőjüket. A pártszavazás augusztus máso­dik felében az MSZMP-tagok nagyközségi értekezletén lesz, ahol a jelölteknek lehető­séget biztosítanak politikai álláspontjuk, programjuk megismertetésére is. A legtöbb titkos szavazatot elnyerő jelölt képviseli Si- montomya MSZMP-tagságát a kongresszu­son. A küldöttválasztás lebonyolítására az alapszervezetek delegáltjaiból választási bi­zottságot alakítanak. Szekszárd A város és környékének MSZMP-tagsá­gát 7 küldött képviseli a kongresszuson, de emellett két pótküldöttet is választanak. A választás módja itt is a pártszavazás, még­pedig ajelöltek közül a legtöbb, de legalább 600 szavazatot elnyerők képviselik a Szek­szárd városi pártbizottsághoz tartozó párt­tagokat az MSZMP kongresszusán. A jelölés és a választás lebonyolítását a városi pártbi­zottság által megbízott választási bizottság végzi. Hírek az MSZMP életéből Szekszárdon július 24. és 28. között har­madszor találkoznak a lakóterületi körze­tek MSZMP tagjai. Ezeken a beszélgetése­ken a helyi választási programról vitatkoz­nak a korábbi találkozókon is megjelent párttagok, akikre a választási előkészüle­tekben aktivistaként is számít a városi párt- bizottság. *- Az MSZMP Bonyhád Városi Bizottsága kongresszusi küldöttjelöltjeinek második találkozására kerül sor július 25-én (ked­den) délután 16.30-kor a Hazafias Népfront városi bizottságának székházában, melyen az érdeklődő párttagok megismerhetik a jelöltek programját, elképzeléseit. * A Simontornyai Bőrgyár pártbizottságá­nak valamennyi tagja július 10-én megtar­tott ülésükön lemondott testületi tagságáról és egyúttal megszüntette a pártbizottságot is. A simontornyai nagyközségi pártbizott­ság július 19-én foglalkozott döntésükkel. Tudomásul vették a lemondást, de hatá­lyon kívül helyezték a pártbizottság meg­szüntetéséről szóló döntést, mivel ez nem a gyári pb „jogosítványa”. A nagyközségi pártbizottság úgy határozott, hogy július 31-ig a bőrgyár párttagsága összevont taggyűlésen döntsön arról, szükséges-e az üzemi pártbizottság, vagy sem. *- A Pannónia téesz irodájában találkoz­hatnak a párttagok a leendő kongresszusi küldöttekkel Bonyhádon július 26-án (szerdán) délután 18.30-kor, amikor a négy jelölt programjáról tájékozódhatnak. * Az MSZMP Simontornya Nagyközségi Bizottsága július 25-én (kedden) délután 14.30-kor fórumot tart a terület MSZMP- tagjainak részvételével. A fórum vendégei a megyei pártbizottság vezetői lesznek. Viták, vélemények Szerveződjenek meg a párton belüli platformok! Az MSZMP megyei értekezletén több hozzászóló kifejtette, a reform során úgy kell a régi sturktúrát lebontani, hogy megma­radjanak a meglévő értékek. Ismerve múltunkat és jelenünket tudjuk, valljuk, hogy nem szabad pazarolnunk. A nemzet fel- emelkedésének, megújulásunk sikerének záloga, hogy jól hasznosítsuk nemzeti értékeinket. Nem mindegy tehát, hogy mit, mire használunk. Nem mindegy, hogy a hasznosítás sorsáról kik döntenek, és milyen szempontok alapján. Elhangzott az is, hogy fel kell számolni a régi módszereket. Véget kell vetni a hatalmaskodásnak, a hatalom kisajátításának, divatosan kifejezve a sztálinista diktatórikus elemek alkalmazá­sának. Egyetértett a pártértekezlet abban, hogy ez a demokra­tizmus fokozásával, a tudás, a szakértelem felhasználásával és a működő értékek megóvásával lehetséges. Az értekezlet végén elhangzott egy summázó megjegyzés: a megyei pártértekezleten győzött a reformgondolat. A sajtó fel­kapta ezt a gondolatot és bejárta az országot a hír: Tolna reformmegye lett. Ez megtisztelő számunkra, hisz ma reformer­nek lenni azt is jelenti, hogy a fejlődés élvonalában haladni. A megtiszteltetés azonban kötelezettségekkel is jár. Acím kö­telez, bizonyítanunk kell, hogy a bizalomra rászolgáltunk. Tud­nunk kell, hogy figyelnek bennünket Nem mindegy tehát, hogy mi történik megyénkben, hogyan oldjuk meg feladatainkat és gondjainkat, és nem mindegy hogyan reagálunk az ország más vidékein történt eseményekre. A reformerek közül a ma leghangosabbak a mértékadók és a józan ész, a megfontoltság háttérben marad, hisz hamar fennáll a „konzervatív” címke elnyerésének veszélye. Ez pedig veszélyes. Két okból is: először azért, mert így a jó­zanság, a megfontoltság, a tudatosság háttérben marad, nem érvényesül a türelmetlenséggel, a kapkodással szemben, ez pedig nem bölcs dolog. A kapkodó, hangoskodó reformer nem lehet jó marxista. Másodszor azért, mert így reformereink észre sem veszik, hogy olyan eszközöket és módszereket alkalmaznak, amelye­ket ők ítélnek el a leghangosabban. Ez pedig olyan hiba, amely Óriási károkat okoz magának a reformnak. Szinte hetente történik meg, hogy országos vagy megyei vezető nyilatkozata felkavarja a megye párttagságának kedélyeit. Otthon, munkahelyen egymásközt beszélünk róla, örülünk neki vagy bosz- szankodunk. Megítéljük az eseményt vagy a nyilatkozót, de közben hiányérzetünk van. Szeretnénk, ha véleményünknek súlya lenne. Szeretnénk tudni, hogy a kisebbség vagy többség közé tartozunk- e, de erre kevés a lehetőségünk, mert nincs ilyen fórum. Nem látjuk, nem érzékeljük az új vezetés ilyen irányú igyekezetét. Jó lenne, ha a párton belüli nézetek ütköztetésére rendszeresen sor kerülne. Jó lenne, ha a nem reformkörösök is megszólalnának. Jó lenne, ha az ún. centrista vagy fundamentalista nézetnek is he­lye lenne, hisz nem biztos, hogy a leghangosabbaknál van a böl­csek köve. Nagyon jó dolog, hogy létrejött a párbeszéd az MSZMP Tolna megyei szervezetei és az Ellenzéki Kerekasztal között. Nem jó do- . log viszont, hogy nincs igazi párbeszéd az MSZMP-n belüli irány­zatok között. Pedig igazi párbeszédet csak az utóbbi megvalósulá­sa esetén lehet folytatni az ellenzékkel. Bizonyos platformisták ta­pasztalhatóak. Pl. a Tolna Megyei Népújságban vagy az új mozgal­mi központokban. Ez azonban kevés. Markáns képviselete az egyes platformoknak alig van. Vannak megyén belül működő re­formkörök és működnek a Münnich Ferenc társaság szervezetei. Sürgős feladat lenne a további platformok új típusú szerveződé­se. Biztosan vannak hívei az MSZMP marxista egységplatformjá­nak, vagy az „Összefogás az MSZMP megújulásáért” platformnak. A platformokon belüli és a platformok közötti vitának most külö­nösen nagy aktualitást ad az MSZMP XIV. kongresszusára való fel­készülés. Meg kell vitatni az MSZMP új szervezeti szabályzatát és új prog­ramnyilatkozatát. A vita során rendkívül fontos kérdésekre kell vá­laszt adni. Ezek közül a legfontosabbak:- Kinek a pártja legyen az MSZMP? - A fejlődés milyen útjáért fog küzdeni a jövőben és milyen eszközökkel? - Bolsevik vagy szo­ciáldemokrata típusú párt lesz-e? - Kik legyenek a hazai és nem­zetközi szövetségesek? - Mi legyen a párt álláspontja a proletár- diktatúra és a proletár internacionalizmus kérdésében? - Milyen legyen a párt szerveződése? Hol szerveződjön a párt? Milyen veze- tőtestületei legyenek? Kik vezessék? Rendkívül fontos, hogy a kongresszuson az egyes platformok képviselői súlyuknak megfelelő arányban vegyenek részt. Ez pe­dig a küldöttek kiválasztásánál és megválasztásánál dől el. Ahhoz, hogy minden platform képivselője mandátumot kapjon, arra van szükség, hogy a platformok és az alapszervezetek felélén­küljenek. A passzivitás, a hallgatás, a kivárás ideje lejárt. Aki fontos­nak tartja a pártot, a szocializmus ügyét, az érezze át magatartásá­nak súlyát. Javasoljon, vitatkozzon, érveljen, küzdjön, és nyerje meg a kör­nyezetében lévő dolgozókat. Ma nem engedhetjük meg, hogy más kaparja ki a gesztenyét számunkra, mert előfordulhat, hogy később rájövünk, hogy mi szebbet, édesebbet szerettünk volna. A tét nagy. Igen nagy, hisz pártkongresszusunk eredményétől függ, hogy milyen erős párt indul versenyre az újonnan szervező­dött friss, vonzó, másságukkal újat ígérő pártokkal szemben. Ha a párt tagjai továbbra is hallgatnak, elbújnak, meghátrálnak, akkor felülkerekednek az ellenzéki pártok, mert a nép szimpátiája mindig a határozott, bátor kiállású, küzdeni, cselekedni képes pártokat tá­mogatja. Ha politikailag aktív, cselekvőképes, jól szervezett szövetsége­sekkel rendelkező, vonzó, reális és megvalósítható programmal rendelkező párttá válunk, akkor győztesei leszünk a választások­nak és mi határozzuk meg, hogy milyen lesz Magyarország jövője. BENKÖ ZOLTÁN Ön... jelölt! Választás új formában Bonyhádon A pártkongresszusra készülnek Kik lesznek Szekszárd küldöttei a kongresszuson? A bizottság várja a javaslatokat Mindenki jelölhet, mindenki jelölhető - választ a párttagság Az őszi, - az MSZMP és az ország szempontjából is történelmi jelentőségű­nek ígérkező - pártkongresszust meg­előzően Bonyhádon is arra készülnek a párttagok, hogy megválasszák azokat, akik képviselni fogják őket. Bonyhádon új formában történik mindez. A két kong- * resszusi küldött helyére négyen pályáz­nak: Krizsán István 39 éves bonyhádi vá­rosi első titkár, Mecseki János 47 éves teveli ágazatvezető, Sparas Gábor 39 éves bonyhádi műszaki vezető és Szen­tes Antal 43 éves bonyhádi tmk-lakatos. A jelöltek egy-egy előzetes program el­készítésével valamint a személyes talál­kozásokkal igyekeznek maguk mellé állí­tani a választásra jogosultakat. Ezek a ta­lálkozások egyben a közös vélemény megformálásának, a majdan képviselen­dő gondolatoknak az összegyűjtésére is szolgálnak. A városban és városkörnyé­ken több ilyen találkozásra kerül sor mi­előtt választanának a párttagok a jelöltek közül. Természetesen kész programot senki sem mondhat magáénak, ám a legfonto­sabb gondolatait mindenki igyekezett a legutóbbi, múlt szerdai találkozáskor is fölvázolni. Krizsán István szerint a refor­mok megvalósítása nem tekinthető egy szűk elit feladatának, hiszen országos kérdésről, a társadalom ügyéről van szó. A részigazságok elismerése mellett több átfogó koncepció révén juthatunk ki a válságból. A párt belső életének radi­kális megújítását szorgalmazza a moz­galmi-politikai jelleg erősítésének tulaj­donít szerepet, valamint a párt új önmeg­határozásának és gyakorlati politikájá­nak. A választási verseny esélyesévé kell tenni a pártot, integrálva a társadalmi ré­tegérdekeket. Az újonnan létrejövő pár­tok és szervezetek között is meg kell ta­lálni stratégiai szövetségeseinket. Mecseki János azt tartja, az MSZMP il­letve utódja m'arxista alapokon álló, dia­lektikus politikájú, alulról építkező nép- képviseleti párt kell legyen. Alapegység az alapszervezet, és minden felsőbb fó­rum tagságának legalább 80 százalékát visszahívható küldöttek alkossák. A gaz­daság ma a legfontosabb politikai szín­tér, az MSZMP célkitűzései jók, ám a je­lenlegi pártvezetés és kormány lobbysta befolyás alá került, ezért nem képes a szerkezetváltáshoz szükséges teendők megvalósítására. Olyan vezetést kell vá­lasztani amely garanciát is tud vállalni a célok megvalósításáért. Azonnal meg kell szüntetni a bürokrácia beavatkozá­sát a termelésbe, és hatékony, alapve­tően biztosítási alapokon nyugvó egész­ségügyi és szociálpolitikát, jól működő hálózatot kell kiépíteni. Sparas Gábor a párton belüli reform híve, szerinte is meg kell újulnia a pártnak mind nevében, mind felépítésében és tartalmában. Gazdaságpolitikánkban erősíteni kell a magánszektort, azokat akik piacorientáltak, azaz eladható ter­mékeket gyártanak keleti illetve nyugati piaci jelző nélkül. Az állami vállalatokat át kell alakítani részvénytársaságokká: a korábbi államosítás helyett valódi társa- dalmasított tulajdonú részvénytársasá­gok legyenek. A párt szociálpolitikája te­rén szembe kell nézni a növekvő munka­nélküliséggel. Elkerülni nem, elfogadha­tó szinten tartani lehet és kell is ezt. Meg­felelő szociális védőhálót hozzon létre a hatalmon lévő kormány. Szentes Antal sok, nála jobb képessé­gű, ám háttérben maradó embernek kí­ván példát mutatni azzal, hogy jelöltként indul. A „bábmunkás formát" melyben formálisan ott volt ugyan a munkás a ha­talom közelében, de tevőlegesen nem volt részese a dolgoknak, elveti. A mun­kást képviselni kell, legyen bármilyen pártállású i$, ez alaptörvény. Sok jó mun­kásember elhagyta a pártot, ami baj. Ke­vésbé érzi bajnak Szentes Antal azt, hogy olyanok is elmentek, akik a pártot előny­nek és „takarónak” igyekeztek minded­dig használni. Szerinte az MSZMP a válsztások során ott lesz az elsők között, de a koalíció is biztosnak tűnik. Ez a szo­cializmus nem szolgálta a munkások ké­nyelmét, ezért a megújuló pártnak önma­gának kell elvégezni az öntisztítást, ne­hogy helyette tegyék meg ezt más szer­vezetek. Demokratikus, jóléti társadal­mat, változást akarnak az emberek. Bé­kés forradalom folyik az országban, ahol sem a hatalmon lévő párt, sem az újjá­szerveződő, sem az új nem akar bajt. —szs— Mint az már ismeretes, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága is úgy döntött, hogy pártszava­zás útján bízza meg küldötteit akik a várost és kör­nyékét képviselik az MSZMP XIV. kongresszusán. Ennek előkészítésére és lebonyolítására vá­lasztási bizottságot hozott létre a testület. Veze­tője Erős András, a városi pártbizottság tagja, Felsőnánáról. Tagjai: Szabó József MMG-AM, Scherdán János vendéglátóipari vállalat, Dúl András tejüzem, Tóthi János BHG, Sáfár Ferenc- né Gemenc Volán, Barkóczi Nándorné pedagó­gus pb, Izsó Mihály TÁÉV, Tóth János lakóterületi pb, Reinhardt Ádám városi pártbizottság. Erős Andrással arról beszélgettünk, hogy mik a bizottság feladatai.- Feladataink sokrétűek, elkezdődnek már a jelöltállítás szakaszában és csak a pártszavazás eredményeinek nyilvánosságra hozásával érnek véget. A mi dolgunk őrködni azon, hogy a párt­szavazás elérje célját, vagyis azok képviseljék a város és környéke MSZMP-tagságát, akiket ők maguk javasolnak és megválasztanak. Múlt péntek reggeltől augusztus elsejéig min­den párttag, alapszervezet és testület tehet ja­vaslatot küldöttekre azon párttagok közül, akik a területünkön működő alapszervezetek valame­lyikéhez tartoznak. A bizottság dolga, hogy meg­tudja, a javasolt párttag vállalja-e a jelölést, a nyil­vános megméretést, és véleményt kér az alap- szervezetétöl abban az esetben, ha a javaslat máshonnan érkezett.- A párttagság hogyan ismeri meg a jelölte­ket?- A bizottságnak az is feladata, hogy az alap­vető adatokat beszerezze a jelöltről. Ennél ter­mészetesen sokkal fontosabb, hogy az illető gondolja át, és röviden írja is le, hogy mit vár ettől a kongresszustól és ott mit képvisel. Ezek alap­ján tudja a bizottság eldönteni, hogy a remélhe­tően rengeteg javasolt párttag közül kiket vegyen fel a jelölőlistára. A listát nyilvánosságra hozzuk, majd a jelölőgyűlések következnek augusztus három és tizenöt között. A párttagság ezeken is­merheti meg a jelöltek elképzeléseit. Lesz ezen­kívül úgynevezett fogadónap is, ahol kötetlen be­szélgetésre nyílik mód. A városi televízió is be­mutatja jelöltjeinket.- Nyilvánvaló, hogy ötvenen nem kerülhetnek fel a szavazólapra, hisz akkor eredménytelenné válhat a szavazás, a párttagok csoportjai viszont ragaszkodnak saját jelöltjükhöz.- Erre is gondoltunk, ezért döntött úgy a városi pártbizottság, hogy automatikusan szavazólapra kerül az, akit a párttagság legalább öt százaléka, vagyis kétszáznál több párttag, aláírásával is tá­mogat. Az általunk nem javasolt jelöltek, de ter­mészetesen bárki más is - vagy az őt támogató szervezetek - gyűjthetnek aláírásokat. Mivel a választásra igen kevés az idő, a jelölőlista végle­ges lezárásának időpontja augusztus 16-a, tehát addig lehetséges a kétszáz aláírással támogatott jelölés benyújtása. , - Hogyan szavazunk?- A szavazólapok elkészítése és kijuttatása is a mi feladatunk, a titkos szavazás az alapszerve­zetekben történik, az általuk választott időpont­ban és módon. A lényeg, hogy a szavazólapokat és az összesítést tartalmazó jegyzőkönyvet a bi­zottság augusztus 26-ig megkapja. Feladatunk akkor ér véget, ha az összesítés után nyilvános­ságra hoztuk a pártszavazás végeredményeként a hét küldött, és a két „pótképviselő” nevét. Az alapszervezetek zárt boritékban küldik be a szavazólapokat és az összesítést tartalmazó jegy­zőkönyvet Ezeket egyszerre bontjuk fel, a legtelje­sebb nyilvánosság biztosítása mellett. - i -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents