Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám
Bmí AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA XXXIX. évfolyam, 168. szám Olcsó búzából drága kenyér? Különös demonstrációt tartottak most Péter-Pálkor a mezőgazdasági üzemek, sztrájkoltak úgy, hogy közben nem állt meg az élet: kiálltak a kombájnokkal az út szélére, ám ettől függetlenül zavartalanul ment a forgalom az országutakon. Sajátságos kis magyar sztrájk volt ez, olyan követelésekkel, amelyekről az üzemek maguk is tudták, hogy egyik napról a másikra nem oldható meg. A jelszavak közül a leghangzatosabbnak az ötödik kérdés tűnt: hogyan lesz a négy forintos búzából 14 forintos kenyér, és 25 forintos péksütemény? (Folytatás a 3. oldalon.) Tizenöt forint kilónként Szedd és vidd a bétái barackosban Pilista István, Székely Zoltán és Magényi László éppen szedi és viszi A bátai November 7. Téesz ötödik éve örvendezteti meg az olcsó áron beszerezhető gyümölcsre vágyókat a hagyományos „szedd és vidd” akciójával. A meggyszezon lezárultával - július elejétől augusztus végéig - a hetvenhét hektáros barackos várja e kellemes ízű termés kedvelőit, a sárga- és őszibarack különböző fajtáival. Az érdeklődők kilogrammonként tizenöt forint lefizetése ellenében reggel 7-től délután 15 óráig böngészhetnek, egyelőre öt hektáron, ám ez a terület - az érési folyamat előre haladtával - folyamatosan bővül. Mint Gelencsér Sándor kertészeti ágazatvezetőtől megtudtuk, barack bőségesen áll rendelkezésre, ám némileg meglepő módon mindeddig a vártnál kevesebb szüretelő kereste fel a termelőszövetkezetet. A szedés maga nem okoz különösebb nehézséget, mivel jórészt alacsony fákból áll a telepítés. Az el nem adott gyümölcs egyébként nem vész kárba, elszállítás után rostos üdítőitalt készítenek belőle.- szá - kpm A mosolygó barack Györkönyi Károly emlékezete Az újságíró lehetőleg ne jósoljon, mert ráfizet. A közelmúltban azt irtuk, hogy nem akarjuk lapunk hasábjait egyik legkisebb községünk, Györköny, újdonságaival megtölteni. Az újság azonban neve szerint is újdonság, így ha ilyesmi előfordul, nem szabad kihagyni a közlést. A megyei könyvtár gondozásában megjelent a „Györkönyi füzetek” második száma. (Folytatás a 4. oldalon.) Magyarország nem akar tanácsokat osztogatni másoknak... Pezsgay Imre interjúja a Stuttgarter Nachrichtennek Romániával a magyar kisebbség ottani kezelése miatt hosszabb ideig rosszak lesznek Magyarország kapcsolatai, a nehézségek Csehszlovákiával epizódjelle- gűek. Magyarország nem akar tanácsokat osztogatni másoknak, de elvárja, hogy mások is tanúsítsanak türelmet velünk szemben - jelentette ki a Stuttgarter Nachrichtenben kedden megjelent interjúban Pozsgay Imre államminiszter Kari Geibelnek, a lap munkatársának kérdéseire válaszolva. A szekszárdi keltezésű interjúban Pozsgay leszögezte, hogy Magyarország és egyes szomszédjai között eltérő fajsúlyú nehézségek adódnak. A magyar kisebbséggel szembeni bánásmód miatt tartósak lesznek a problémák Romániával. Románia nem csak Magyarországtól fordult el, hanem egész Európától, mivel nem biztosítja az emberi jogok érvényesülését. A nehézségek Csehszlovákiával epizódjeilegüek. Ami az NDK-t illeti: nem kívánunk belebeszélni más országok társadalmi történéseibe. Éppen ezért mi is türelmes magatartást várunk el másoktól, azt, hogy ne avatkozzanak be törekvéseinkbe, a magyarországi történésekbe. Az államminiszter megerősítette, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagja fog maradni. Emellett azonban az ország szeretne nyitni a Nyugat és a nyugat-európai intézmények irányában. Várakozása szerint a magyar-amerikai kapcsolatok zavarmentesek lesznek és gazdasági támogatást is várhatunk az Egyesült Államoktól. Pozsgay Imre tagadta, hogy a magyar vezetésen belül oly sűrűek lennének a változások, hiszen Kádár János például 32 évig állt az ország élén. Véleménye szerint a társadalmi stabilitást végül is nem az biztosítja, hogy a csúcson vannak-e változások. „Egy demokrácia stabilitása azáltal lesz elérhető, hogy a nép a demokráciát kívánja és ezzel együtt változást” - mondotta. A magyar politikus történelmi folyamatnak nevezte a pluralizmus és a demokrácia melletti elkötelezettséget, amelyben még sok a zavar. A problémák egy olyan államban keletkeznek, amelyben eddig egyetlen párt kormányzott, és amelyben eddig minden egységesen volt szabályozva. „Országunk történetében már volt pluralizmus. Mégis, most mindent elölről kell kezdenünk, mindent újból meg kell tanulnunk. Visszaút nincs” - jelentette ki a Stuttgarter Nachrichtennek Pozsgay Imre. Jaruzelski vállalta Wojciech Jaruzelski, a megszűnő államtanács elnöke, a LEMP KBelső titkára hosszú huzavona után kedden vállalta, hogy a pártja őt jelölje a szerdán összeülő nemzetgyűlésben a köztársasági elnök tisztére. Ezzel minden jel szerint megoldódott az a politikai válság, amely június végén támadt, amikor Wojciech Jaruzelski elhárította jelöltetését, mivel úgy látszott, hogy még pártja szövetségeseitől sem kapja meg a megválasztásához minimálisan szükséges támogatást, nem is beszélve az ellenzékről. az elnökjelöltséget Június 30-i visszakozása azért volt drámai fejlemény, mert a hatalom és az ellenzék áprilisi kiegyezésében - amely az ellenzék parlamenti megjelenéséről és a LEMP hatalmi monopóliumának megszüntetéséről szól - hallgatólagosan az is szerepelt, hogy az ország szövetsé- gesi hűségét személyesen is garantáló köztársasági elnök tisztét Wojciech Jaruzelski fogja betölteni. A LEMP viszont egymagában semmilyen jelölt megválasztását nem tudja ke- (Folytatás a 2. oldalon.) Igazságosabb településfejlesztést! Szűkül az alagút! A Hazafias Népfront Mezőtúri Bizottsága igazságosabb településfejlesztésért emeli fel a szavát. A közelmúltban egyre többször hangzik el a közvéleményben a tiltakozás a jelenlegi gyakorlat ellen, mely szerint a vidéki kisvárosi és falusi lakosságnak a közműfejlesztés összes terheit vállalnia kell, ugyanakkor a nagyvárosok és Budapest lakóit erre nem kötelezik. Visszatetsző és társadalmilag megengedhetetlen, hogy míg a fővárosban a járdától a melegvíz-szolgáltatásig minden közművet beépítenek a lakásépítések elkezdése előtt, és ezért külön hozzájárulást a lakosságnak, a bérlőknek nem kell fizetniük, addig a vidéki lakástulajdonosoknak a házuk előtt elvezető járdát, villanyhálózatot (bővítést), vízvezetéket, szennyvízcsatornát teljes összegben be kell fizetniük a tanácsi vagy vállalati számlákra. Egy jelentősebb beruházás, ami ma már az egészséges életet és környezet tisztaságát is szolgálja - például a szennyvízcsatorna megépítése - 60-80 ezer forintba kerül lakásonként. Ez az összeg olyan teher, amit nehezen bír el az átlagosnál nagyobb fizetésű állampolgár is, a nyugdíjasok részére pedig elviselhetetlen terhet jelent. A vidéken élő és lakásra önerőből óriási összegeket áldozó állampolgárnak az a véleménye, hogy a kulturált lakáskörülményekhez elengedhetetlen közművek - víz, járda, csatorna - terheit egységesen viselje Magyarországon minden állampolgár, s ne legyen mentesítő indok az, hogy valaki a fővárosba vagy vidékre született, és a közműfejlesztés költsége jelenjen meg reális mértékkel a lakbérekben is. (BUDAPESTI MUNKATÁRSUNKTÓL) Milyen lehetőség lesz koalíciós kormányzásra egy gazdasági szükségállapotban? E témát kutatja a közeljövőben a Pénzügykutató Részvénytársaság - jelentette be a cég főmunkatársa Lengyel László tegnap a Budapesten megtartott sajtótájékoztatón. A pénzügykutatók szerint hazánk nehezen tudja elkerülni, hogy még az idén bejelentse a fizetésképtelenséget. Ez esetben a már kilátásba helyezett koalíciós országvezetés szükségkormányzásként fog működni - vetítik előre a részvénytársaság munkatársai. Fontos kérdés tehát, hogy ilyen körülmények között, melyek a koalícióformálás politikai, gazdasági és államigazgatási feltételei. A tájékoztató másik fő témájaként a Reformkönyvek sorozat új kiadványairól számoltak be az újságíróknak. Most jelent meg Gombár Csaba műve, a Borítékolt politika, mely több olyan írást tartalmaz, amelyeket a szerző évekkel ezelőtt írt, ám a kiadók ez idáig nem merték őket nyilvánosságra hozni. Az ismert politológus munkáit azonban olvasták a hivatalos politikusok és számos gondolatot, kifejezést vettek át belőlük az elmúlt években. Ugyancsak most jelent meg a Jelentések az alagútból című sorozat harmadik kötete, mely a tavalyi magyar gazdasági teljesítményt elemzi. Petschnig Mária Zita a részvénytársaság főmunkatársa szóbeli ismertetést tartott a dolgozatról. Szerintük a múlt esztendő néhány gazdasági látszateredménye nagyon sokba került: ma jóval távolabb állunk a szerkezetváltás lehetőségétől, mint egy másfél évvel korábban. (A kiadványt külön kell megrendelni a József Nádor tér 2-4. alatt székelő Rt.-től.) Szó esett a tájékoztatón további könyvekről is: még az idén kiadják Kopátsy Sándor írásait a jeles szerző reformelképzeléseiről, jövőre pedig Bihari Mihály új politológiai műveit dobják piacra. MOLNÁR PÁL Magyarország bekapcsolódik a Közös Piac közlekedési szervezetébe Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter meghívására kedden Budapesten tartózkodott Eduardo Pena Abizanda, a Közös Piac brüsz- szeli igazgatóságának közlekedési főigazgatója. A partnerek véleményt cseréltek arról, hogy Magyarország hogyan kapcsolódjék az EGK 1992 után megvalósuló egységes közlekedési piacához. Derzsi András tájékoztatást adott hazánk érdekeltségéről a Közös Piaccal kötendő tranzit-megállapodást illetően. A megbeszélésen egyetértés mutatkozott abban, hogy az egységes közlekedési piacnak a nem közös piaci tagországok számára is tág lehetőségeket kell biztosítania az összeurópai közlekedési együttműködésben. A tárgyaló partnerek egyetértettek abban, hogy az idén, szeptember 26- ára tervezett budapesti európai közlekedési miniszteri találkozó megfelelő alkalmat fog kínálni a különböző gazdasági csoportosulásokhoz tartozó országok közös cselekvésének megalapozására, kimunkálására.
