Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

1989. július 17. ^PÜJSÄG 5 Mit akar az MSZDP Tolnában?- Minden gazdasági egységnél meg kell szüntetni a leányválla­lati vagy gyáregységi formát, mert ez a központok elvonása, az aránytalanul elosztott fejlesztési lehetőségek miatt egy elmaradott termelési-technikai színvonalat konzervál. A munkaerőpiacon a vi­déki munkavállalókat évtizedek óta durva - politikailag is szentesí­tett - diszkrimináció sújtja. A mesterségesen alacsonyan tartott bé­rek ugyancsak a gazdaságtalanság konzerválói, ráadásul a vidéki lakosság egyre fokozódó önkizsákmányolásához (másodgazda­ság) vezettek. Előre látható folyamat hogy a keményebb feltételek közé kényszerült anyavállalatok, a régiók érdekeit figyelmen kivül hagyva, ezen vállalataik tudatos elsorvasztásával, majd megszün­tetésével próbálnak enyhíteni gondjaikon. Tolna megyének mi­előbb fel kell szabadulnia „az ipari gyarmatosítás” mindennemű nyomása és hátrányos következménye alól.- A valóban racionálisan működő gazdaság nem nélkülözheti a tudományosan megalapozott vezetőkiválasztást, a menedzser- képzést és az ugyancsak alapos felkészítésen „átszűrt” holdingok működtetését (Holding=tulajdonosok ellenőrzésre létrehozott szakértői testületé.) Szükségesnek látjuk olyan rendszer bevezeté­sét, amely egységes alkalmassági tesztek alapján a jelenlegi gaz­dasági vezetőket és szóba jöhető utódaikat minősíti. Ehhez a vá­lasztások után az országgyűlésnek kell jogi alapokat teremteni. A gazdaság működőképességének érdekében, a teszteket nem tel­jesítő gazdasági vezetőket azonnal le kell váltani, és helyükre alkal­mas embereket kell állítani. Gondolva viszont arra, hogy gazdasági érdek fűződik a „zökkenőmentességhez”, már most meg kell kez­deni az utánpótlás „szűrését”, az alkalmasak menedzser- illetve holdingképzését Mindezt természetesen világszínvonalon. A me­gyét övező gazdasági régióban ez különös jelentőséggel bíra „po­litikai leuraltság” miatt. Szükségesnek tartjuk a nemzeti vagyon többségét alkotó ipari vállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, idegenforgalmi vállalatok stb. vagyoni helyzetét fel­mérni oly módon, hogy az a „nyugati” normáknak is megfeleljen. Erre is elkerülhetetlen a megfelelő szakemberek kiképzése ill. ilye­nek bevonása. Csak ezen adatok birtokában lehet külföldi befekte­tésekről, vagy végleges társasági formák kialakításáról dönteni. Nem lehet megengedni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet és a fi­zetőképesség megőrzése miatt, a tőkés beruházók áron alul jussa­nak tulajdonrészükhöz, illetve az ország számára előnytelen szer­ződéseket kössenek egyéni érdekek alapján.- A különböző társulási formákat egyértelműbben kell szabá­lyozni. Mielőbb tisztázni kéll, melyek azok a stratégiai ágazatok, amelyekben fennmarad a tisztán állami tulajdon, melyek azok, ahol fenntarthatja tulajdontöbbségét és melyek azok a nem stratégiai ágazatok, amelyek esetében a társasággá alakulással egy időben részvénykibocsátóként vesz részt. A tulajdonreform keretében el­képzelhetetlennek tartjuk az adott gazdasági egység dolgozóinak (dolgozó kollektívájának) kihagyását a részvényérdekeltségből. Vegyes tulajdonú társulás esetén 30 százalék, tisztán hazai társu­lás esetén 50 százalék tulajdonjegy elővásárlási jog fenntartását tartjuk indokoltnak a dolgozói kollektíva részére. Ilyen esetekben sza­bályozni kell, hogy e fenntartott keretből az adott termelőegység dol­gozói milyen mennyiségű és értékű részvényt vásárolhatnak szemé­lyenként Ezzel az a távlati célunk hogy a dolgozók saját jövedelmük alakítása révén jussanak el a tulajdonosi szemlélet kialakulásához- Ragaszkodunk a tulajdonreform folyamatainak társadalmi el­lenőrzéséhez és teljes körű nyilvánosságához Elengedhetetlen­nek tartjuk hogy az újonnan alakított társasági formák tulajdonosi jogokat gyakorló testületéiben, a dolgozói kollektíva képviselői leg­alább 50 százalékos képviseletet kapjanak. Tolna megyében tá­mogatjuk és szorgalmazzuk a társulások és vállalkozások minden formáját, de kiváltképp azokat amelyek a szerkezetátalakítás és a munkahelyteremtés irányába hatnak. A vegyes tulajdonú társasá­gok esetében kívánatosnak tartjuk már a szerződésekben rögzíte­ni, hogy a megtermelt profit milyen hányadát köteles a társuló part­ner az ország - ha lehet a régió - területén belül beruházni.- A jelenlegi pénzpiaci formák és a bankrendszer alig-alig alkal­mas a vállalkozások és a „farmergazdaságok” ösztönzésére. Tolna megye speciális adottságaira tekintettel támogatjuk és kívánatos­nak tartjuk egy Farmer-vállalkozói Bank Fft. mielőbbi létrehozását és működtetését Feladata lenne olyan hitelkonstrukciókkal és ka­matfeltételekkel a kisgazdálkodók, kisvállalkozók és azok szövet­kezetei, szakszövetkezetei és társulásai rendelkezésére állni, akik és amelyek később a bank rt részvényesévé akarnak válni, illetve e hitelformák segítségével képesek is lesznek azzá válni. * Oldalösszeállításunk az MSZDP Tolna Megyei Szer­vezetének közreműködésével és dokumentumai alapján készült. A szocdem klubról Egy humanitárius hangverseny margójára A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tolna Megyei Szervezete a Holló együttes és Gazsó István közreműködésével 1989. július 19-én 19 órakor huma­nitárius koncertet rendez Szekszárdon a szocdem-klubban, melynek bevételét a rendezők és közreműködők a római katolikus egyház szellemi fogyatékos gye­rekek részére fenntartott alapítványa javára ajánlották föl. Amikor az utazóval elindul a vonat, és el­kezd gyorsulni, különös átalakulásoknak lesz részese. Az ablaknál ülve azt kell ta­pasztalnia, hogy a tőle néhány méterre lévő dolgok kezdenek egyre kapkodóbb ütem­ben eltünedezni a szeme elől, majd egy bi­zonyos sebesség után végképp eltűnnek, és csak a távlatok maradnak tisztán látha­tóak. Ugyanakkor belül a kupéban semmi sem változik, hiszen ott minden vele együtt utazik. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a társadalmi mozgásokkal utazókkal, külö­nösen ha azok a mozgások is gyorsulóban vannak. Hajlamossá válunk, vagy csak a nagy távlatokat célokat perspektívákat lát­ni, vagy mindezt kizárva belső emigrációnk látszatváltozatlanságába kapaszkodni. Van egy dolog, amire viszont időnként fi­gyelmeztetnünk kell egymást és önnön lel­kiismeretünket Ez pedig a lemaradók, le- maradozók sorsa, akik akár „kifelé”, akár „befelé” bámulunk, kiesnek látószögünk­ből. Ök talán nem is akarnak utazni, csak néhány segített lépéssel átjutni az utca túl­só oldalára. Vagy még annyit se, csak be­szélgetni néhány szót csillogó szemmel hallgatva a szerencsés, az erős és bátor „utazókar. De ha már semmi másra nem futja - vagy futhatja vágyaiból, a simogatás melegét a bőrön még mindig kellemes bor­zongással nyugtázzák. Nem lehet igazán emberi az a társadalom, amely az óhatatla­nul hátrahagyandókról megfeledkezik. Előbb-utóbb, valamely oknál fogva min­denki leszállni kényszerül, s akkor már hiá­ba a „megbánás”, vagy a „büszke lelki nyu­galom”, ha a tovarobogó világ az utolsót is kiragadja a kézből. Igen, a szeretet mele­gét ami nélkül a magára maradott már csak puszta anyag, vegetáció, s élete nem más, mint megelőlegezett halál. Arcpirító a múltja, hideg verem a jelene, és pusztán „anyagi” megelőlegezett halál a jövője an­nak az emberi közösségnek is, amelyben nincs helye a szolidaritásnak. Erre gondol­juk „nagy távlatú” vágtáink közepette, s ha néha felismerjük lemaradozásainkat, mö­götte keressük okként szolidaritásaink hiá­nyát is. A közösség és felelősségvállalás jogi, politikai, vagy bármely más kényszer útján nem kikényszeríthető, ezt nem érünk rá majd a zászlainkra hímzett modellváltá­sok megvalósulása után kiideologizálni magunkból. Ha valamikor igazi erőpróba alá vettetike nemzeti képesség, az mindig a nagy irányváltozások, átalakulások, gyor­sítások ideje, hiszen ilyenkor jóval a „ter­mészetes” szint fölé emelkedik a lemara- dozások veszélyétől fenyegetett utastársak száma is. Karcolódásaink egy részére gyógyír lehet egy szebb jövő ígérete, egy- egy részét ma kell kezelni, hogy ne mérge­sedjen a jövő fekélyévé, s amire kell az időt­len figyelem, hogy minél kevesebb legyen a karcolódás. Aki velünk ebben egyetért, az az igazi szövetségesünk. Sokat gondol­kodtunk, hogy a „jótékonysági” jelzőt mire cseréljük akciónkon, hiszen mi valameny- nyien szegények vagyunk, s aki csatlakoz­ni fog, valószínűleg szintén az. Mi nem valami fölöslegből engedünkáta rászorultaknak, s tudjuk, amit így adni tu­dunk, nem több, mint egy gondolat szerény szimbóluma. Mi magát e gondolatot szeret­nénk visszaadni és visszavenni egy ben­nünket övező közösség alapértékéül, ez pedig nem más, mint maga a „szolidaritás”. Mi ezt a gondolatot következetesen kép­viselni és nem kisajátítani akarjuk. Szá­munkra nem létezik olyan munkásszolida­ritás, amely a proletárdiktatúra erkölcsi háttere lehetne, és az egyházak által képvi­selt gondolatokat sem tartjuk illegalitásba szorítandó osztályharceszköznek. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a szolidaritás a társadalom integráns alapértékévé neme­süljön, hiszen nélküle nem jöhet létre nagy álmunk, a szociális demokrácia. MSZDP Tolna Megyei és Szekszárd Városi Szervezete Amikor az ellenzéki pártok - így az MSZDP - működésének objektív nehézségeiről be­szélünk, minduntalan felmerül a „párthelyi­ségek” kérdése. A köztudatban időnként ez úgy jelenik meg, hogy a többpártrendszer „pártházak és pártintézmények” sokaságát fogja majd jelenteni, hiszen az MSZMP elmúlt évtizedei egy ilyen pártképet alakítottak ki. Nézzük meg ezt a problémát objektiven. Min­den normálisan működő többpárti parla­menti demokráciára jellemző, hogy a felnőtt lakosságnak mindössze 4-5%-a politizál ak­tívan (különböző pártokba tömörülve), 60- 65%-a ugyanezen népességnek csak azon a szinten politizál, hogy a pártokról - azok programjairól - szerzett ismeretei alapján el­megy szavazni. A többiek élve állampolgári szabadságjogaikkal, egyáltalán nem kíván­nak politizálni. Mindezek alapján egy ilyen kis országban mint Magyarország, arra kell be­rendezkedni, hogy egy-egy pártban inkább csak tízezrek, mintsem százezrek fognak po­litizálni. Eténynekazinfrastruktúrában is tük­röződnie kell. Nem kell tehát a „kacsalábon forgó”, a nemzeti jövedelemből aránytalanul nagy összegeket kiszakító pártházak rémétől rettegni. A jövőben a „párthelyiségek” valóban né­hány irodát és nem székházakat jelentenek majd. Sajnos, jelenleg még ilyenek sincse­nek. Más kérdés lesz az, hogy ezek az új poli­tikai pártok és szervezetek, hol, milyen körül­mények között tarthatják majd meg azokat a rendezvényeiket (és mennyiért?), amelyeken a lakossággal való rendszeres kapcsolattar­tást kívánják megoldani. Ez jórészt attól függ, hogy az elmúlt évtize­dekben megépült, és kétségkívül sajátos funkciókkal működő közintézmények, ho­gyan viszonyulnak (és viszonyulhatnak) ezekhez a rendezvényekhez, mennyire ké­pesek ezeket saját tevékenységük integráns részeként kezelni? A szocdem klub egyik megoldási formának Ígérkezik. Az MSZDP Tolna Megyei Szervezete és az SZMT Köz­ponti Könyvtára között létrejött megállapo­dás, miszerint közösen működtetnek egy ilyen „közélet-közművelődési” formát, arra mutat, hogy igenis megtalálhatók a közös ér­dekek, mindenféle politkai kompromisszu­mok kölcsönös kikényszerítése nélkül. Arról ugyanis, hogy milyenek lesznek a szakszer­vezetek, vagy milyen politikát folytat az MSZDP, nem egy szűk érdekcsoport, hanem a tömegek fognak dönteni. A valódi - külön­böző változatok közötti - döntéshez viszont, a változatok teljes körű ismeretére, elemi tájé­kozottságra van szükség az állampolgárok részéről is. A szocdem klubot nyitott közéle­ti-közművelődési formaként kívánjuk mű­ködtetni, minden érdeklődő - akár velünk vi­tában álló - barátunkra számítva. „Pártiro­dánk” még mindig nincs, tehát sokak kérésé­re ezúton jelezzük, hogy levélcimünk: Szek­szárd 2. Pf: 528, személyes megkeresésünk legalkalmasabb módja a szocdem klub (Szekszárd, Beloiannisz u. 7.), ahova kedden esténként 18 órától minden érdeklődőt sze­retettel várunk! A cél: alulról építkező, korszerű MSZDP Beszélgetés Kis Pál Istvánnal • Gondolom, olvasóink kíváncsiak rá, ki is az a Kis Pál István, az MSZDP Tolna megyei ügyvezető titkára?- Csepelen születtem 1951-ben. Harmincéves koromig ott is éltem a hiedelmekkel ellentétben korábban nem annyira kommunista, mint inkább szociáldemokrata cent­rumban. Ez utóbbi hagyományai, túlélve a fúziót és az egyéb ráhatásokat, gyermekko­romban is elevenek voltak. • A családban is?- A meglehetősen népes munkáscsaládban. Apám hat testvére, tizenegy unoka- testvére - döntő többségükben férfiak -, életük, példájuk egyértelműen a szociálde­mokrata nézetek felé irányították az én érdeklődésemet is. Az eredeti szakmám elekt­roműszerész. Az ELTÉ-n levelező tagozaton végeztem el a magyar-népművelés sza­kot, ez utóbbi adta a munkát, hivatást is. Tizennyolc esztendeje vagyok népművelő, 34 évesen nyílt pályázaton nyertem el a szekszárdi művelődési központ igazgatói állását. Most is itt dolgozom megyei szaktanácsadóként. Korábban - néhány hónapos KISZ- ezéstől eltekintve - szervezeti értelemben nem politizáltam. Ez nem volt feltétele a szakmai előrehaladásomnak sem. • Manapság gyakran hallani ellenkező véleményeket.- Van abban is igazság, bár szerintem tisztán szakmai hozzáállással olykor előbbre lehetett jutni. Egyébkéntengem is többször inspiráltak az aktív politizálásra. Csak mel­lékesen jegyzem meg, hogy csepeli népművelő koromban Ribánszky Róbert volt az el­ső titkár, akivel politikai nézetkülönbségeink-ellenére emberileg egyáltalán nem vol­tunk rossz viszonyban. Azóta jó néhány esztendő telt el, és az utóbbi évek belpolitikai mozgásai lehetővé tették, hogy olyan szférában politizáljak, amelyben megalkuvástól mentesen képviselhetek egy általam üdvözítőnek tartott politikai eszmerendszert. • Nemcsak egyszerűen képviseli, hanem a szervező munkát is magára vállalta.- Mindössze hat éve élek Szekszárdon, többek között ezért is mindenek előtt egy ré­gi, a helyi viszonyokat, hagyományokat jól ismerő szociáldemokratát kerestem. Azt hi­szem, Klem György, a SZIM, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom egykori megyei tit­kára és jómagam jól egymásra találtunk. Nincs köztünk semmiféle generációs ellentét. • Ez utóbbi kijelentéséről eszembe jut Baranyai Tibornak a megyei zászlóbontó gyű­lésen elhangzott néhány mondata. Azt fejtegette, hogy a fiatalok csak dolgozzanak, bizonyítsanak a mozgalomban, és ha ez megtörtént, akkor majd bevonják őket is a vezetésbe.- A tagságban nincsenek generációs kérdések. Országos szinten sem generációs, ha­nem legitimációs problémák körül van a vita. Az idősebb korosztály magukat vezetőnek te­kintő tagjai nem egy párt szervezéséről, hanem egy korábbi történelmi párt tevékenységé­nek felújításáról beszélnek. Ez a szűkebb csoport - benne Baranyai Tibor, Takács Imre és Bácskai Sándor - kettős konfliktusba keveredett. Eltávolodott dr. Révész Andrástól, aki kö­vetkezetesen igyekszik a fiataloknak átadni a vezetést, és eltávolodott a tagságtól is, amely nem valamiféle halottélesztgetéstakar, hanem alulról építkező, korszerű pártot Egyébként ma már ez az elv érvényesül a legtöbb nyugat-európai testvérpártban is. • A közelmúltban elhangzottak olyan vélemények is, melyek szerint dr. Révész András úgymond dinasztiaalapítási szándékkal a fiának, Révész T. Mihálynak játssza át a veze­tést- Ha az Eötvös Loránd Tudományegyetem fiatal docense igazi vezetővé tud válni, miért ne lehetne az?! A lényeg, hogy ne a családi vonatkozás, hanem az alkalmasság legyen a döntő. Sajnos a régi gárdából sokan magukkal hoztak bizonyos értelmiségi- ellenességet is. Pedig sem nálunk, sem Nyugat-Európában nem létezik korszerű párt értelmiség nélkül. Egyébként ma Magyarországon nincs klasszikus értelemben vett osztályrétegződés: akár szellemi, akár fizikai dolgozó valaki - bérmunkás. Az érdekta­gozódásnak is más a modellje: árnyaltabb, sokrétűbb, a helyi érdekekhez kötődőbb. Ez a helyi szerveződések jelentőségét növeli, ezen az alapon kell a pártokat létrehozni. A július 1 -jén, 2-án megtartott országos értekezlet is ilyen korszerű típusú pártszerve­ződés mellett döntött, erre alapozta az országos programot. Hogy elejét vegyük a sze­mélyi torzsalkodásnak, kollektív vezetési rendszert hoztunk létre. Meggyőződésem, hogy a tagság nem személyek, hanem az ügy mellett kötelezte el magát. A jelenlegi vi­ták egy szerveződő párt gyermekbetegségei, amit ki fog nőni. • Véleménye szerint a politikai életben most mekkora az MSZDP súlya?- Az előbb említett viták nem használtak a párt tekintélyének, országos szinten ez látszik. A megyében más a helyzet. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mon­dom, hogy itt az eredmények elsősorban az átgondolt tömegkapcsolat-építési sziszté­mának köszönhetők. E folyamatot várhatóan ugyancsak pozitívan befolyásolja a most elkészült megyei programunk is. A Szociáldemokrata Füzetek - az MSZDP Tolna me­gyei szervezeteinek kiadványa - 2. számában tesszük közzé, azzal a szándékkal, hogy ne csak a tagság, hanem a szélesebb közvélemény is megvitathassa. Az országos programból azokat a részeket emeltük, dolgoztuk ki, amelyeknek itt, szűkebb pát­riánkban különösen nagy a jelentőségük. • Az elmondottak alapján úgy tűnik, a megyében nincs is semmilyen gondjuk.- Dehogy nincs! Szükségünk lenne például egy párthelyiségre. • Korábban megírtuk, hogy a szekszárdi tanács e célra felajánlott egy, az ellenzéki pártok által közösen használható helyiséget.- Előbb-utóbb biztosan lesz is belőle valami, és ez a választásokig megoldaná leg­égetőbb gondjaink egyikét. • És utána? Manapság sok szó esik az egykori pártingatlanok visszaadásáról.- A Szociáldemokrata Pártnak a mai Otthon Áruház emeletén voltak a helyiségei. Ezt visszakövetelni ésszerűtlen lenne. A megoldás egyébként sem az épületek ide-oda adogatása, hanem a megfelelő infrastruktúra fokozatos kiépítése. • Ha már a kiépítésnél tartunk, vonatkoztassuk ezt a különböző pártok közötti kap­csolatokra! Véleménye szerint lehetséges-e például, hogy az MSZDP potenciális koalíciós partnere legyen az MSZMP-nek?- A párton belül országosan egyetértés alakult ki arról, hogy most semmiféle koalí­ciós tárgyalást nem folytatunk az MSZMP-vel, sőt, ennek hosszabb távon is feltételei vannak. Így például az, hogy mondjuk ki határozott véleményünket az MSZMP jelenlegi tagságának összetételéről és - hogy finoman fogalmazzak - bizonyos ideológiai zava- • rókát tükröző programjáról, programcsirájáról. • Nem sértődik meg, ha én egy közbevetés erejéig ugyanezt állítom az MSZDP prog­ramjáról?- Egyáltalán nem, sőt cáfolni sincs szándékomban. • Tehát az esetleges koalíció:..- A választások utáni esetleges koalíciós tárgyalások szempontjából döntő lesz, hogy a mostani átmeneti időszakban az MSZMP politikai elitje mennyire tudja átmenteni az általa vezérelt gazdasági elitet az úgynevezett vegyes tulajdonú gazdaságba. Mert ha ez túl jól si­kerül, akkor nem tekinthetjük majd igazán baloldali pártnak. Ilyen helyzetben a gazdasági szférában a foglalkoztatottak érdekében folytatott harc egyben politikai harccá is válika két párt között. Remélem, ezek és az ehhez hasonló kérdések is eldőlnek majd az MSZMP ok­tóberi kongresszusán, megoldódik a vezetésben tapasztalható jelenlegi patthelyzet. • Köszönöm a beszélgetést! GYURICZA MIHÁLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents