Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. július 1.

6 "rslÉPÜJSÁG

JAVASLAT

a Magyar Szocialista Munkáspárt

szervezeti szabályzatára

(Folytatás a 4. oldalról.) és a Minisztertanács munkáját, és meghatározza a törvényhozásban, illetve a végrehajtó hatalomban dolgozó párttagok tevékenységének politikai fő irányát.

3. Képviseli a pártot nemzetközi és hazai politikai kapcsolataiban; apárt nemzetközi és szövetségi politikája alapján kapcsolatot tart, együttműködik más pártokkal, szervezetekkel.

4. Összehívja és előkészíti a párt kongresszusait.

5. Dönt az országos pártszavazások elrendeléséről.

6. Szervezi a párt belső életét.

7. Elfogadja a párt költségvetését

8. Határoz saját ügyrendjéről.

28. SZAKASZ

A Központi Bizottság tagjai:

1. A párt főtitkára;

A változat: akit országos pártszavazáson választanak meg,

B változat: akit a kongresszus választ

2. A párt ügyvezető titkára, akit a koncf resszus választ.

3. A párt országos titkárai, akiket a kongresszus választ (8-10 fő).

4. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, akit a képviselőcsoport választ.

5. A kongresszuson választott további tagok: hivatásos politikusok, illetve a tudományos és a kulturális élet kiemelkedő képviselői (10-15 fő).

29. SZAKASZ

A párt országos tisztségviselői:

1. A párt elnöke képviseli a-pártot hazai és nemzetközi kapcsolataiban, elnököl az Országos PártválasztnTány ülésein.

2. A párt főtitkára képviseli a pártot hazai és nemzetközi kapcsolataiban. Az országos titkároknak és a Központi Bizottság tagjainak bevonásával összehangolja a különböző területeken folyó politikai munkát, vezeti a Központi Bizottság testületi munkáját.

3. A párt ügyvezető titkára felelős a párt belső életének szervezéséért, a központi és a helyi pártszervek közti kapcsolatokért. Egyszemélyi felelős vezetője a központi apparátusnak.

4. A párt országos titkára és a Központi Bizottság tagjai ugyancsak részt vesznek a párt képviseletében. A politikai munka meghatározott területein, mint a párt szakértői, országos szóvivői szerepelnek.

Az országos titkárok és a Központi Bizottság tagjai nem felügyelnek és nem vezetnek apparátusi egységeket.

30. SZAKASZ

A Központi Bizottság tagjainak megválasztási módja (a főtitkár és az országgyűlési csoport vezetője kivételével):

A változat; többségi szavazással a kongresszuson;

B változat: a kongresszuson, meghatározott létszámú zárt listák alapján:

a) önálló listát bocsáthatnak szavazásra; a jelölőbizottság és a kongresszusi küldöttcsoportok;

b) a listák a rájuk leadott szavazatok arányában részesülnek a betöltendő helyekből;

c) az a lista, amely az egy fő megválasztásához szükséges szavazatokat sem kapja meg (pl. 20 fős listák esetén 5 százalékot), elveszíti szavazatait.

A zárt listás szavazás azt jelenti, hogy az adott testület taglétszámának megfelelően teljes testületre szóló javaslatok közül - „csapatok” közül - választunk. A listákon szereplők a listára adott szavazatok arányában (pl. 40 százalék - 35 százalék - 25 százalék) lesznek testületi tagok. Ha csak egy fö jut be egy listáról, akkor az a listán az első helyen szereplő személy; ha három fő, akkor a lista első három helyén szereplő személyek, stb.

A listás választás előnye, hogy a kisebbségi listát javasolok is testületi képviselethez jutnak, nem szorítható ki egyetlen jelentős támogatást élvező, de kisebbségi csoport sem a vezető testületből. A töredék szavazatok és az elveszett szavazatok kezelésére, valamint a személyi egybeesések esetén követendő eljárásra - e változat elfogadása esetén - részletes szabályokat kell kidolgozni.

Két kongresszus között az Országos Pártválasztmány felmentheti, illetve megválaszthatja a Központi Bizottság kongresz- szuson választott tisztségviselőit, tagjait.

2. VÁLTOZAT

A) A kongresszus

(Központi Bizottság és Politikai Bizottság működése esetén.)

16. SZAKASZ

A kongresszus a párt legfőbb fóruma. Meghatározza a párt politikájának vezérlő elveit, dönt a párt stratégiájáról, politikai irányvonaláról, programjáról és a szervezeti szabályzatról. Megválasztja a párt elnökét és főtitkárát (ha nem pártszavazással választják őket), a párt főtitkárhelyettesét, a Politikai Bizottságot, a Központi Bizottság

titkárait (ha ez a funkció választott tisztség marad), az Országos Egyeztető Bizottság elnökét, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot és a Központi Bizottság azon tagjait, amelyeket a szervezeti szabályzat hatáskörébe utal; megvitatja és minősíti e testületek munkáját.

17. SZAKASZ

A kongresszust a Központi Bizottság hívja össze.

A változat: évente.

Ez esetben a küldöttek mandátuma három évre szólna, természetesen a visszahívhatóság fenntartásával. Az éves kongresszusok időszeni kérdéseket, illetve a politika egy-egy részkérdését vitatnák meg. A politikai változások átfogó elemzésére, programalkotásra, a testületek és tisztségviselők teljes körű újjáválasztásá- ra háromévente kerülne sor.

B változat: kétévente.

Ez esetben minden kongresszuson lenne átfogó helyzetelemzés, programalkotás és tisztújítás. A küldötteket is kétévente teljeskörűen újra kellene választani.

A kongresszust a Központi Bizottság három hónapon belül köteles összehívni, ha a párttagság több mint fele országos pártszavazás keretében a kongresszus összehívása mellett foglal állást.

18. SZAKASZ

A kongresszusi küldöttek létszámát és választási rendjét a Központi Bizottság határozza meg, a 6. szakaszban foglalt elvek alapján.

19. SZAKASZ

A kongresszus előkészítésének módját a Központi Bizottság határozza meg az alábbi elvek és általános eljárási szabályok tiszteletben tartásával:

1. A Központi Bizottság legalább négy hónappal a kongresszus előtt köteles dönteni időpontjáról és helyszínéről. Egyidejűleg köteles közzétenni javaslatait a kongresszus napirendjére.

2. A küldöttek megválasztását és a küldöttcsoportok megalakítását a kongresz- szus megnyitását megelőző 60. napig be kell fejezni. Küldöttcsoportok alakíthatók.

A változat: megyénként, illetve megyei jogú pártszervezetenként;

B változat: megyénként, illetve megyei jogú pártszervezetenként és a pártban nyilvánosan működő áramlatok szerint.

A küldöttcsoportok szóvivőik útján bekapcsolódnak azoknak a bizottságoknak a munkájába, amelyeket a Központi Bizottság a kongresszus előkészítésére hoz létre.

3. A kongresszus megnyitását megelőző 60. napig a helyi pártszervezetek javaslatokat tehetnek a Központi Bizottságnak a kongresszus napirendjére, az elfogadandó dokumentumok jellegére és tartalmára, valamint a kongresszus hatáskörébe tartozó tisztségek betöltésére. Joguk, hogy javaslataikat más pártszervezetekkel és a kongresszusi küldöttekkel megismertessék, egyeztessék.

4. A Központi Bizottság köteles a végleges napirendi és ügyrendi javaslatát, valamint az előzetes pártviták alapján a kongresszus elé terjesztendő dokumentumtervezeteket a kongresszus megnyitását megelőző 14. napig minden kongresszusi küldöttnek kiküldeni.

20. SZAKASZ

A pártszavazás eredményeként - vagy sürgős esetben - összehívott kongresszus előkészítése során nem kötelező alkalmazni a 18. szakaszban foglaltakat. Az ilyen kongresszusok csak azokat a napirendi pontokat tárgyalhatják, amelyeket a pártszavazás kezdeményezői megjelöltek; döntéseket, határozatokat csak az összehívás okát képező tárgykörökről hozhatnak.

B) A Központi Bizottság

21. SZAKASZ

Két kongresszus között a Központi Bizottság az MSZMP legfelsőbb szerve.

22. SZAKASZ

A Központi Bizottság feladat- és hatásköre:

1. meghatározza a kongresszus határozatainak végrehajtására szolgáló politikai fő feladatokat;

2. ellenőrzi a Politikai Bizottság tevékenységét;

3. figyelemmel kíséri a törvényhozás és a kormány munkáját, kapcsolatot tart az Országgyűlésben és a kormányban dolgozó MSZMP-tagokkal, meghatározza tevékenységük fő politikai irányait;

4. meghatározza a párt szövetségi politikáját;

5. összehívja és előkészíti a párt kongresszusait;

6. dönt az országos pártszavazások elrendeléséről;

7. elfogadja a párt költségvetését;

8. jóváhagyja a párt támogatásával indítandó országgyűlési képviselőjelöltek listáját;

9. választással betölti a Politikai Bizottságban és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban megüresedő helyeket. Ha a Politikai Bizottságban a cserék túlhaladnák

a kongresszuson választott tagok felét, vagy a párt elnökét illetve főtitkárát érintenék, kongresszust kell összehívni, illetőleg pártszavazást kell elrendelni;

10. határoz saját ügyrendjéről.

23. SZAKASZ

A Központi Bizottság tagjai:

1. a párt elnöke,

2. a párt főtitkára,

3. a párt főtitkárhelyettese,

4. a párttagság területi elv szerint delegált képviselői: megyénként és megyei jogú pártszervezetenként a párttagok minden megkezdett 10 ezer fős csoportja után egy fő (kb. 90 fő),

5. az MSZMP országgyűlési csoportjának vezetősége,

Ez a pont az országgyűlési képviselők választása után lép életbe.

6. a szakszervezetekben és a szövetkezeti, valamint az ifjúsági mozgalomban működő MSZMP-csoportok delegált képviselői (10-10 fő),

7. a Politikai Bizottság tagjai (és a Központi Bizottság titkárai),

Felmerült olyan javaslat, hogy a Köz-', ponti Bizottság titkárait a jövőben ne válasszák és ne legyenek a vezető testületek tagjai. A Központi Bizottság nevezné ki őket az apparátusi munka egy-egy részterületének irányítására.

8. A kongresszus által választott tagok (20-25 fő).

24. SZAKASZ

A párt országos tisztségviselői:

1. A párt elnöke képviseli a pártot hazai és nemzetközi kapcsolataiban.

2. A párt főtitkára képviseli a pártot, vezeti a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkáját.

3. A párt főtitkárhelyettese felelős a párt belső életéért, a pártmunka szervezéséért, egyszemélyi felelős vezetője a központi apparátusnak.

4. A Központi Bizottság titkárai (ha ez a funkció választott tisztség marad) és a Politikai Bizottság tagjai a párton belül és a közéletben a párt országos szóvivői a politikai munka meghatározott területein.

Mivel a központi apparátus vezetője a főtitkárhelyettes, a Központi Bizottság titkárai ebben az esetben sem felügyelnek és irányítanak apparátusi egységeket. Ha a Központi Bizottság titkárait kinevezik, a főtitkárhelyettes általuk irányítja a központi apparátust

25. SZAKASZ

A Központi Bizottság szükség szerint, de legalább háromhavonta tart ülést.

C) A Politikai Bizottság

26. SZAKASZ

A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülései között irányítja a pártszervezetek tevékenységét, szervezi a párt belső életét. Előkészíti a Központi Bizottság döntéseit, és szervezi végrehajtásukat. Tevékenységét a Központi Bizottság ellenőrzi. Hatáskörét a Központi Bizottság határozatai jelölik ki.

27. SZAKASZ

A Politikai Bizottság tagjai: a párt főtitkára, főtitkárhelyettese, az Országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője és a kongresszuson választott további tagok, akik döntő többségükben hivatásos politikusok.

Ha a Központi Bizottság titkárainak funkciója továbbra is választott tisztség marad, akkor megválasztásukkal váljanak egyben a Politikai Bizottság tagjaivá is.

28. SZAKASZ

A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság megválasztása:

1. A párt elnökét és főtitkárát:

A változat: országos pártszavazás útján,

B változat: a kongresszuson kell megválasztani.

2. A párt főtitkárhelyettesét, a Politikai Bizottság többi tagját (beleértve a Központi Bizottság titkárait is, ha ez a funkció választott tisztség marad) a kongresszus többségi szavazással választja. Megválasztásukkal a Központi Bizottság tagjaivá is válnak.

2. A Központi Bizottság azon tagjait, akiknek megválasztását a szervezeti szabályzat a kongresszus hatáskörébe utalja

A változat: többségi szavazással választják

B változat: a kongresszus által meghatározott létszámú zárt listák alapján választják.

A listás választás magyarázata a választmányi rendszerrel felépített országos szervek leírásánál található.

29. SZAKASZ

A Központi Bizottságba területi elv szerint delegált tagok megválasztásának módját a helyi pártbizottságok - a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával - maguk alakítják ki.

30. SZAKASZ

A szakszervezeti, az ifjúsági és a szövetkezeti mozgalmakban működő MSZMP- csoportok a Központi Bizottságba való delegálás rendjét maguk alakítják ki. (A D ponttól kezdődő szövegrészek mindkét eddig részletezett - változatban azonosak.)

D) Az Országos Egyeztető Bizottság

31. SZAKASZ

Az Országos Egyeztető Bizottság feladata és hatásköre:

1. Biztosítja a párttagok és közösségeik jogainak tiszteletben tartását. Értelmezi a szervezeti szabályzatot; állást foglal egyes szervezeti lépések és a szervezeti szabályzat összhangjáról.

2. Elősegíti a párt tagjainak, a párttagok és a pártszervek, illetve a különböző párt- szervek egymás közti viszonyában keletkező konfliktusok megoldását.

3. Állást foglal a hozzá benyújtott panaszokról.

4. Fellebbezési fórum fegyelmi ügyekben.

Az egyeztetőbizottságok a nemzetközi gyakorlatban önállóan nem kezdeményezhetnek fegyelmi eljjárást, csak fellebbezések elbírálásában illetékesek.

5. Meghatározza saját ügyrendjét.

32. SZAKASZ

Az Országos Egyeztető Bizottság állás- foglalásai irányadóak a választott testületek és a pártszervezetek számára.

33. SZAKASZ

Az Országos Egyeztető Bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a kongresszusnak. Rendszeresen -tájékoztatja a Központi Bizottságot és'a párttagságot tevékenységéről és tapasztalatairól.

34. SZAKASZ

Az Országos Egyeztető Bizottság elnökét a kongresszus - kongresszusok között az Országos Pártválasztmány - választja. Tagjait a megyei pártértekezletek delegálják. A bizottság tagjai nem lehetnek:

1. az Országgyűlés MSZMP-csoportjának tagjai,

2. bármely pártszerv pénzügyi ellenőrző bizottságának tagjai.

E) A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

A közéleti és a párton belüli viták egyik tanúlsága, valamint a kialakuló többpártrendszer velejárója, hogy fokozott figyelem kíséri a pártszervek gazdálkodását Ezért és a szabályszerű, korrekt elszámolás biztosítására indokolt, hogy a pártszervek gazdálkodását választott, a vezető testületektől és apparátusaiktól független, szakértő bizottságok ellenőrizzék.

35. SZAKASZ

A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a központi pártszervek gazdálkodását, a számlavezetést, a párt vagyonának kezelését.

36. SZAKASZ

A párt javaival és pénzügyi eszközeivel való gazdálkodás célszerűségének megítélése a kongresszus és a Központi Bizottság joga. A gazdálkodásról e fórumokra előterjesztésre kerülő tájékoztatókhoz és számszerű kimutatásokhoz csatolni kell a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményét is.

37. SZAKASZ

A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a kongresszus által választott testület és kizárólag a kongresszusnak felelős.

A Központi Bizottságot az éves költség- vetés tárgyalása során évente egyszer köteles tájékoztatni munkájáról.

38 SZAKASZ

A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság önállóan határozza meg ügyrendjét és ellenőrzéseinek tárgyát, módját, ütemezését.

VI. Az MSZMP országgyűlési, illetve tanácsi csoportjai

39. SZAKASZ

1. Az MSZMP országgyűlési képviselőnek (tanácstagnak) megválasztott tagjaiból országgyűlési (tanácsi) csoportot kell alakítani. Az országgyűlési (tanácsi) csoport a törvényben előirt szabályok szerint működik.

2. A csoport saját tagjaiból vezetőt és vezetőséget választ.

3. Az országgyűlési (tanácsi) csoport- a választók érdekeit figyelembe véve részt vesz az MSZMP vezető testületéi állásfoglalásainak kimunkálásában;- közvetíti, képviseli az MSZMP politikáját, kezdeményezéseit a törvényhozásban (tanácsokban).

40. SZAKASZ

Az országgyűlési (tanácsi) csoport tagjainak joga, hogy

a) bármely kérdésben tájékoztatást kérjen és kapjon a párt bármely szervétől, testületétől, tisztségviselőitől;

b) véleményt alkosson, állást foglaljon, illetve kezdeményezze a képviselő- (tanácstag-) csoport kollektiv állásfoglalását minden olyan kérdésben, amely országgyűlési (tanácsi) szavazások útján dől el.

Az országgyűlési csoport és a tanácstagi csoportok működésének részletes szabályait a választások után - a csoportok tagjaival együtt - kell kialakítani.

VII. Az MSZMP tagozatai

41. SZAKASZ

1. A pártszervezetekben az életkori és rétegsajátosságok vagy más rendező elvek szerint tagozatok alakíthatók. A különböző pártszervezetekben működő, azonos jellegű tagozatok együttműködhetnek.

2. A tagozatok megválaszthatják saját vezetőjüket, és állást foglalhatnak az adott szervezet, testület előtt szereplő kérdésekben; képviselőjüket be kell vonni e kérdések megvitatásába, eldöntésébe.

Ha a tagozatban tömörülök létszáma lehetővé teszi, a későbbiekben vizsgálható, hogy létszámarányosan delegálhassanak-e a választott testületekbe, illetve küldöttértekezletekre.

Vili. Az MSZMP

központi lapja

42. SZAKASZ

1. Az MSZMP központi lapja a Népszabadság.

2. A Népszabadság főszerkesztőjét az Országos Pártválasztmány (Központi Bizottság) nevezi ki.

IX. Az MSZMP

gazdálkodása

43 SZAKASZ

Az MSZMP-tagdíjakból, a törvények által megengedett saját bevételeiből és adományokból, valamint állami hozzájárulásból fedezi működésének költségeit.

44. SZAKASZ

Az MSZMP helyi szervezetei önállóan gazdálkodó jogi személyek. Kiadásaikat a befolyt tagdíjak meghatározott hányadából, saját egyéb bevételeikből és a párt központi költségvetéséből fedezik.

45. SZAKASZ

Az alapszervezet működésének anyagi feltételeit részben a befolyt tagdíjaknak az .alapszervezetnél maradó hányada, részben a helyi pártbizottság fedezi.

46. SZAKASZ

A megyei pártszervek önállóan gazdálkodó jogi személyek. Tevékenységüket a területükön működő helyi pártszervezetek hozzájárulásai, a párt központi költségvetési hozzájárulása, saját egyéb bevételeik fedezik.

47. SZAKASZ

A párt központi költségvetését a Központi Bizottság* hagyja jóvá. Ebben kell meghatározni a központi pártszervek, az országos pártintézmények és a megyei pártszervek gazdálkodásának főbb tételeit, valamint a céltámogatások tárgyát és összegeit.

48. SZAKASZ

Valamennyi önállóan gazdálkodó párt- testület - így a Központi Bizottság is - köteles tájékoztatni a párttagságot költségvetéséről és éves elszámolásáról.

A 44., 45., 46. szakasz 1990. január 1 -jé- töl lép életbe.

X. A párt alkalmazottai, a pártintézmények

49. SZAKASZ

1. A választott testületek munkáját függetlenített szakértői apparátus segítheti. Ennek létszámáról, szervezetéről, feladatköréről és vezetőjéről a választó fórum dönt, munkatársait az apparátus vezetője nevezi ki.

2. A testületek apparátusai egymástól függetlenek, kizárólag az őket létrehozó választott testületnek felelősek.

3. A pártszervek önálló intézményeket hozhatnak létre az erre vonatkozó törvényes lehetőségek keretei közt.

4. A párttestületek és a pártintézmények alkalmazottainak munkavállalói jogállását kollektív szerződésben kell rögzíteni.

XI. Záró rendelkezések

50. SZAKASZ

A szervezeti szabályzat minden párttagra, pártszervezetre és -testületre kötelező érvényű.

Egyszersmind keretjellegű: a benne foglalt elvek és szabályok alapján a helyi és megyei pártszervek - sajátosságaiknak, hagyományaiknak megfelelően - dönthetnek, illetve további szabályozást alkalmazhatnak.

51. SZAKASZ

A szervezeti szabályzatot csak kongresszus vagy országos pártszavazás módosíthatja.

i