Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-15 / 165. szám
1989. július 15. TOLNA \ NÉPÚJSÁG 5 Atlétika Nagydorogi sikerek A Népstadionban rendezték meg a 13-15 éves atléták összetett bajnokságát. A négynapos küzdelemsorozaton megyénkből szekszárdi, bonyhádi, nagydorogi, dunaföldvári és tamási atléták álltak rajthoz. Kiemelkedő nagydorogi siker született a tizenhárom éves korosztályú fiú „C” változatú .ötpróbában, Somogyvári Sándor egyenletes teljesítményt nyújtva fölényesen győzött. A mostoha körülmények között edző nagy- dorog-pálfai csoport tagja mindössze négy hónapja ismerkedett meg a dobószerekkel, s versenyről versenyre magabiztosabb teljesítményt nyújt. Az Arba- nász Ildikó, Kiss Violetta, Balogh Csaba és Somogyvári Sándor alkotta kis csapat igen lelkiismeretesen készült az erőpróbákra, s ennek eredménye volt az első bombameglepetés. Dicséretesen szerepelt még Páli Judit, az AC Szekszárd sportolója a 14 éves korosztályú „B" változatú ötpróbában, A szeptemberi moszkvai ökölvívó világ- bajnokságig alig több, mint két hónap van hátra. Vagyis lassan hajrájához érkezik a felkészülés, az üresjárat immár megengedhetetlen mindazok számára, akik eredményt akarnak elérni a sportág idei csúcseseményén. Márpedig ez a cél vezérli a legjobb magyar bokszolókat is, akik a május végi - június eleji athéni Európa-baj- nokságon igazán kitettek magukért a három ezüst- és egy bronzéremmel. Hogy a vb-n nem várható hasonló remeklés, azt felesleges bizonygatni, hiszen a szovjet fővárosban már ott lesznek a kesztyűs műfaj legszűkebb élvonalába tartozó kubaiak és amerikaiak is. Nem beszélve arról, hogy az európai legjobbak - a szovjetek, az NDK- beliek, a bolgárok - szintén teljes csapattal vonulnak majd fel a kontinentális seregszemlén. Egyszóval sűrű mezőnyben csöppennek bele Papp László szövetségi kapitány kiválasztottjai, akik ezt a hetet is - a szabadságát töltő mester távollétében - kemény munkával töltik. A kapitány első számú segítője, Szánthó Imre irányításával a válogatottak a Jégszínházban edzenek, s csak a jövő hét jelent majd némi könnyítést a vb-felkészülésben. Ekkor klubjaikban folytatják az izmok karbantartását, a boksztechnika finomítását. Július végétől ismét a igen szoros versenyben az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Ezenkívül a szekszárdiak Ipány öt- és hatpróbacsa- patai gyűjtöttek még értékes pontokat. Eredmények. Lányok. 14 évesek. Ötpróba „B”. 4. Páli Judit (AC Szekszárd) 3655 pont. Csapat. 8. AC Szekszárd (Páli, Vass, Gáti, Bach) 12 567 pont. 15 évesek. Hatpróba 8. Geisz Mercedes (AC Szekszárd) 4277 pont. Csapat. 4. AC Szekszárd (Geisz, Baranyai, Tárnái) 11916 pont. Fiúk. 13 évesek. Ötpróba „C” 1. Somogyvári Sándor (Nagydorog) 1841 pont. Edző: dr. Arbanász Zoltán, Kiss Győző. * Az AC Szekszárd is képviseltette magát Budapest Nemzetközi Ifjúsági versenyén. Dorogi Róbert az igen erős mezőnyben férfi távolugrásban 687 cm-es, Janthó Attila 400 méteren 52,06 másodperces egyéni csúcseredményt ért el. főváros a színhely, majd néhányan a vb- aspiránsok közül a hagyományos berlini nemzetközi tornára utaznak. Bizonytalan, hogy ezen részt vesz-e az Eb-második Erős Lajos, mivelhogy a paksiak nemcsak nevében erős embere hosszú ideje vállsérüléssel bajlódik. Moszkvát megelőzően még egy nagy megméretés vár Papp László legényeire: Pakson - nemzetközi részvétellel - rendezik meg az Atom Kupát, amely után már a világbajnoki felkészülés véghajrája, a ráhangolódás napjai következnek. Úgy volt, hogy augusztusban a magyar válogatott egy igazán rangos elővizsgán is átesik: 18-ra tervezték az Egyesült Államok válogatottjának vendégszereplését. A nemzetek közötti barátságos találkozó szervezése közben érkezett az amerikai válasz, hogy nekik a szeptember 9-i dátum lenne jó. Csakhogy az új időpont - egy héttel a moszkvai utazás előtt - a magyar szövetségnek már nem igazán tetszik, s ahogyan Horváth György főtitkár elmondta, egy véletlen sérülés kockázatát nem akarják vállalni közvetlenül a vb-rajt előtt. A legutóbbi telexre még nem reagáltak az amerikaiak. Elképzelhető, hogy mégis marad az eredeti terminus, de lehet, hogy csak a világbajnokság után tartják meg a válogatott összecsapást. XV. Gemenci Nagydíj A külföldiek visszaéltek a vendégjoggal Tizenkét nemzet 132 versenyzőjének részvételével megkezdődött tegnap a XV. Gemenci Nagydíj, melynek az első szakaszát, a 122 kilométeres Szekszárd-Kölesd-Gyönk-Hő- gyész-Kurd-Bonyhád-Szekszárd távot kerekezték le a porfelhőlovagok. Ha áttekintjük az eddigi versenyek nevezési listáját megállapítható, hogy a 132 résztvevő csaknem nevezési csúcs, hiszen a rangos versenyen eddig csak egy alkalommal rajtoltak többen. A mezőny összetételéről már kevésbé mondható el, hogy a legszínvonalasabb volt hiszen több ismerős arcot hiába kerestünk az indulók között. Nem volt itt az NDK-beli Olaf Ludwig, aki tavalyi győzelmével belopta magát a szekszárdi közönség szívébe, hiányzott Dirk Schiffner is, aki a Mecsek Kupa megnyerésével bizonyította kivételes képességeit. Azonban emelte az esemény rangját, hogy az NDK-ból itt voltak a geraiak, köztük Steffen Rein, aki tagja hazája Békeverseny-csapa- tának. S ha figyelembe vesszük azt, hogy a gerai kerékpárosiskolában még a másodhegedűsök között is nemzetközi klasszisok vannak, akik pont az idei bizonyítási lehetőségre vágynak, egyáltalán nem panaszkodhatunk a színvonalra. Ugyanez mondható el a dubnicaiakról, akik az utóbbi időben rendre megnyerték az összetett versenyt. A magyar mezőnyt végigmustrálva megállapítható, hogy a legjobb felnőttek (például a csepeliek) és a legjobb ifjúsági versenyzők nem voltak jelen, így várható volt a külföldi fölény. A sportolók az időjárásra nem panaszkodhattak, a kánikulai klíma megszűnt a verseny kezdetére. Amíg a kerekesek sík vidéken falták a kilométereket, addig többé-kevésbé együtt haladt a mezőny. Gyönk határához érve már több nehézséggel kellett a kerekeseknek szembenézni, hiszen ekkor jöttek a dombok, s ez egy kissé szétszórta a mezőnyt, s ettől kezdve kellemetlen oldalszél is nehezítette a „brin- gások” dolgát A papírforma érvényesült, hiszen az élen gerai és dubnicai párharc volt. A részhajrákban is általában a két favorit klub versenyzői jeleskedtek, időnként a lengyel Start War- sava bringásai is megszorították őket, jelezve, hogy az NDK-beli-csehszlo- vák rivalizálásba esetleg ők is beleszólhatnak. Sőt az egyik részhajrán jugoszláv siker is született A szekszárdiak hiányzó frontembereit helyettesíteni próbáló Horváth Zoltán és Kemény Krisztián mindent megtettek a sikerért, számukra azonban ez még túl nagy feladat volt, ráadásul Horváthot balszerencse is sújtotta, hiszen Hő- gyész előtt bukott. Bonyhád után az addig a többiekhez ragadó Kemény Krisztián is leszakadt A másik három szekszárdi, Kasza Zoltán, Schneider és Jávor azonban továbbra is az élbolyban haladtak, s ébren tartották a hazai reményeket A szálkai tóhoz érve az elöl haladó mezőny az üldözőkkel szemben csaknem egyperces előnyre tett szert, s ez már behozhatatlannak tűnt. A híres Kálvária-hegyi emelkedő meg is tette a hatását, s a szekszárdiak reményét is szertefoszlatta, hiszen Kasza Zoltán is ekkor szakadt le a célba behajtó élbolytól, s végül tizennegyedikként ért a célba. Az első három helyezett közt kerékhossznyi különbség döntött, első lett a dubnicai Novosad a gerai Steffen Rein előtt, míg a harmadik a szintén dubnicai Roman Storzel lett, s így minden esélyük megvan rá, hogy vasárnap a sportcsarnokban sorra kerülő díjkiosztón az összetett győztesnek járó serleget is átvegyék. Az első szakasz végeredménye: 1. Anton Novosad (Dubnica), 2. Steffen Rein (Gera), 3. Roman Storzel (Dubnica). Nyári készülődés az ökölvívó vb-re A terv teljesült, az öröm mégsem teljes Félúton nem szabad megállni Mikor az elmúlt év tavaszán Botos Antal az Atomerőmű SE labdarúgócsapatának edzője lett, a következő feladatot kapta: a csapat az NB lll-ban egy dobogós helyezéssel az első év után készüljön fel az újabb előrelépésre, s a második idényt követően jusson fel az NB ll-be. A fiatal szakember már az első edzést követően láthatta, nem lesz könnyű dolga, ezzel a játékoskerettel szinte lehetetlen vállalását teljesítenie. Botos Antal így vall erről:- Anélkül, hogy az ASE első NB lll-as évét értékelném - amely alatt ötödik lett a csapat azt tudom mondani, szinte a nulláról kellett indulnunk. Ezzel persze nem akarom alábecsülni az előző munkát, hiszen a megyei osztályból nőtték ki magukat, de ehhez a minőségi munkához ez már kevés volt. A helyzet elég siralmasnak látszott, olyannyira, hogy az első edzőmérkőzés után ez került az edzői naplóba: „Ez a csapat semmit nem tud taktikából, mindent elölről kell kezdeni, az alapokról.” Tehát így indult a felkészülés a bajnokságra, közben a tizennyolcas keretből 10 (!) játékost cseréltek ki. Persze mindehhez, s a megfelelő szakmai munka biztosításához az atomerőmű minden támogatást megadott a csapatnak. A pontvadászat úgy kezdődött, mint a mesében, rögtön a második fordulóban győzelem a nagy rivális Paksi SE ellen, s innentől aztán futott a szekér. A sikerek hamar elhomályosították az indulási nehézségeket, a gondokról megfeledkezve szinte mindenki természetesnek vette: ez a csapat a legjobb. Az őszi idényt az első helyen zárták, igaz, szorosan nyomukban a PSE-vel. Jól sikerült a téli felkészülés is, tavasszal ott folytatták, ahol abbahagyták. Az egész csoportban talán az ASE játszotta leginkább a futballt. Szinte minden mérkőzésükön a támadást erőltették, ha nem is mindig kellő eredménnyel. Ezzel együtt a bajnok PSE után a legtöbb gólt rúgták, s a mindenáron való támadás ellenére is legkevesebbet kapták. Szóval sokáig úgy nézett ki, az Atomerőmű SE lesz a Dráva-csoport bajnoka. Mint tudjuk, nem lett az. A marsallbot a Bóly elleni meccsen billent meg az „atomosok” kezében. Döntetlen után vereség a tizenegyes rúgásokat követően, majd hazai pályán a Sellye által elvitt pontok miatt már a helyi rivális a PSE került az élre, s nem is engedte át többé azt. A csapat végül is az induláskor felállított elvárásnak megfelelve második lett, de minden bizonnyal azért maradt némi keserűség játékosok, vezetők szívében az elszalasztott lehetőség miatt. Azért tárgyilagosan elismerték, összeforrottabb, egységesebb csapat előzte meg őket- Én nem úgy fogalmaznám meg, hogy miért nem sikerült feljutnunk, hanem hogyan sikerült egy év alatt a semmiből ilyen jó eredményt elérni - hangoztatja Botos edző. A miért persze csak ott motoszkál a szurkolók, szakemberek körében. A következőképpen látja ezt Botos Antal:- Ennek több összetevője van. Az elsőnek talán arról, szerintem még túl korai lett volna, óriási minőségi ugrást jelent átlépni a két osztály közti küszöböt. Ez a. csapat két éve még a megyében szerepelt abszolút amatőr feltételekkel, szinte az üzemi bajnokságból kinőve magát. E nagy lépés megtételére úgy érzem, szervezetileg, szakosztályi modellben s egyéb kérdésekben még nem vagyunk felkészülve.' Másik sarkalatos pontunk részben az előzőekből is adódik. Ez egy öt éve működő szakosztály tradíciók, kötődések nélkül. Ebből adódóan a csapaton belül nincsenek törzstagok, itt mindenki új. A legrégebben itt levő játékos is mindössze három éve van itt. Ez pedig éreztette hatását mérkőzések közben. Ha élesen fogalmaznék, azt mondanám, nálunk nem volt meg a mindenki egyért, egy mindenkiért felfogás, ami a másik paksi csapatnál megvolt. Mint csapat nem tudtunk egy szoros egységgé válni. Éppen ezért legalább akkora volt a nevelési feladatom, mint a szakmai a bajnokság alatt. Az idő rövidségének is tudom be, hogy nem sikerült még a tizennyolc játékost összekovácsolnom. Talán ennek tudható be, hogy nem tudtak a lehetőséggel élni, szinte a véghajrában csúsztak le a dobogó tetejéről. Amikor a tartalékokat kellett volna mozgósítani, nem akadt senki, aki a pályán az élre álljon, s átsegítse a társaságot a holtponton. És itt adódik egy kényes kérdés, a közönség. Az ASE-t szurkolói még hazai pályán sem tudják tűzbe hozni, a 4-500 fős közönség nem nyújtott pluszt kedvenceiknek. Elmondható, a csapat és közönsége még nem talált igazán egymásra. Részben magyarázható ez a már előzőekben említett hagyományok hiányával, a szakosztály fiatal korával s részben a helyi rivalizálással is. Azonban csalóka dolog lenne mindent ezzel magyarázni. A szakosztályvezetésnek többet kell tennie szurkolói megnyerése érdekében! A játékosoknak sem mindegy, hogy egy zúgó arénában, vagy egy csendes, tárgyilagos közönség előtt futballoznak. Tovább boncolgatva az okokat, szólni kell a szakosztályi vezetésről is. Ahogy a játékosok újak, így a vezetők is. A szervezés, menedzselés igen fontos összetevője a végső sikernek, s nekik is fel kell vállalni a kihívást, amit az esetleges NB II. jelent.- Bicskei Bertalan szövetségi kapitány nemrég nyilatkozott a szakmai munka szerepéről. Ő azt mondta, hogy 30-35 százalékot szán az edző szerepének a sikerből. Én is maximálisan osztom véleményét. A többit a játékosok, a vezetés adja a sikerhez. Úgy látom, ebből is adósak maradtunk az idén. Ennek ellenére nem kudarcnak, sikernek könyveljük el idei helyezésünket. Akkor lenne igazán szép, ha az új bajnokságot már meg is tudnánk nyerni. Ehhez azonban nem szabad letargiába esnünk az elszalasztott lehetőség miatt. Hiszem, hogy ha a tavalyihoz hasonló feltételek biztosítják számunkra, nem marad el a végső siker - mondja az ASE edzője.- Rátérve az egyéni értékelésekre, kezdjük a kapuból. A legtöbb lehetőséget Hornyák kapta. A csapat a legkevesebb gólt kapta a csoportban, ez már önmagáért is beszél. Elégedett voltam szereplésével. Debreceni átlagos teljesítményt nyújtott, hazai pályán viszont többet vártam tőle, de azért látható a fejlődése. A csapatból a legtöbbet fejlődött Nagy Zoltán. Különösen tavasszal szerepelt jól. A télen igazolt Lauerrel maximálisan elégedett lettem volna, ha nem sérül meg olyan gyakran. Kiemelkedőt nyújtott Nagy Lajos, legalábbis szakmailag. Emberi magatartása nem mindig volt hasznára csapatunknak, bár veszekedései mögött mindig a győzni akarás húzódott meg. Sajnálom, hogy elmegy. Az NB l-es Veszprém érdeklődik utána. Nagy veszteség lesz számunkra. Juhász lendületes, gólerős játékot produkált. Sajnos sérülése miatt tavasszal nem számíthattam rá. Változóan szerepelt Porga, Takács és Vörös. Két játékossal nem voltam elégedett, Vetővel és Vargával, ők már el is távoztak tőlünk. Új játékos egyelőre kettő érkezett az ASE-hez. Németh Tibor Nagykanizsáról, aki csatár és Kiss György az Universitas PEAC csapatától. Ő amolyan Jolly Joker. A tervek szerint még legalább két játékost szeretnénk igazolni. A bajnokság megkezdése előtt a vezetőség két évet határozott meg a feljebb jutásra a csapat számára. Ebből most egy eltelt, s majdnem sikerült, közel voltak a látványos sikerhez. Tudjuk, evés közben jön meg az étvágy, így bizonyos fokú csalódás érthető. Viszont most - az éves munka birtokában - nagyon nagy kár lenne eltemetni, hagyni szétesni a csapatot az első elkeseredés hevében. Inkább most lenne igazán szükség a bázisvállalat, egyesület és labdarúgó-szakosztály összefogására - amennyiben valóban a feljutás a cél. Ehhez csapatot kell kialakítani, s nemcsak a fiatal edzőnek. A vezetésben, menedzselésben - akárcsak a játékban - nagyot kell fejlődni az NB ll-ig! MEDGYESY FERENC 132 résztvevő vág neki a 122 kilométeres távnak A hőgyészi kanyarnál csökkenteni kellett a sebességet
