Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-15 / 165. szám

1989. július 15. NÉPÚJSÁG 3 Kádár Jánostól búcsúzott a magyar nép (Folytatás a 2. oldalról.) vezetők kellenek, akik nem felejtik el honnan jöttek, kikért dolgoznak, hová és kikkel akarnak elérni, olyanok, mint ön Kádár elvtárs. Most mi jöttünk el önhöz, mint ahogy, rengeteg gondja, munkája, kötelezettsége ellenére ön is rendszere­sen eljött közénk. Ezek az alkalmak szá­munkra ünneppé váltak, feltöltött minket és jelenlétével erőt adott az egész moz­galomnak. Kádár elvtárstól tudjuk, nem­csak nekünk volt szükségünk ezekre a találkozásokra. A köztünk töltött idő, a beszélgetések, szabad programok őt is pihentették, magabiztosabbá tették. Nem egyszer utólag jöttünk rá, hogy mikor vé­leményünket kérte, készülő sorsdöntő kérdésekben osztotta meg gondolatait. Hagyatéka nem összegyűjtött anyagi javakból áll. Önt az életből a munka, a fel­adatok, az ország, az emberek jobb élete, boldogulása mozgatta, vezérelte. Fizet­ségnek az eredményeket, az emberek megelégedését tartotta. Mi, akik öröksé­gében osztozni akarunk, kemény munkát kapunk, ezt megtisztelő bizalomnak, fel­adatnak érezzük. Búcsúzom öntől egy munkáskerület, Angyalföld, a Magyar Szocialista Munkáspárt hajógyári tagjai, a pártonkívüliek és az önt szerető, be­csülő és tisztelő emberek nevében. Utolsó találkozásunkról azzal az ígé­rettel térünk haza, hogy emlékét, legjobb tudásunk szerint végzett munkánkkal, ügyünk iránti szilárd elkötelezettséggel, az önéhez hasonló szerénységgel, tisz­tességgel, a valóságos helyzetből kiin­dulva, megújulva végezzük. Ezen gondolatok jegyében tisztelettel, lehajtott fővel egy nagy közösség nevé­ben búcsúzom öntől, tisztelt Kádár János elvtárs. Emlékét kegyelettel megőrizzük! A Kádár János emléke előtt tisztelgő, pályafutását felidéző, munkásságát mél­tató beszédek elhangzását követően az elhunyt politikus koporsóját ugyancsak vállon, katonai díszkisérettel és tisztelet- adás mellett vitték át végső nyughelyére. A sírhely előtti gyepet elborították a ke­gyelet koszorúi és virágai. A koporsót Kádár János özvegye és hozzátartozói, a Politikai Intéző Bizottság tagjai, a külföldi delegációk vezetői, valamint számos közéleti személyiség kísérte. A temetés megrendítő és visszavonhatatlan aktusa előtt Kádár Jánosné koszorút dobott fér­je koporsójára, majd fenyőgallyakkal bo­rították azt. Kádár János koporsója fölé a Szózat hangjai mellett emeltek sírhantot. A gyászszertartás végén felhangzott az Internacionálé, majd a diszzászlóalj díszmenetben vonult el a nyughely előtt. Magas, fiatal néger férfi - Edouard Gaye, Szenegálból - a tömeg szélén lábujjhegyre ágaskodva próbál látni valamit a szertartásból.- Beszél magyarul?- Egy kicsit.- Tanul itt Magyarországon vagy dolgozik?- Dolgozom, már hét éve. Zenész vagyok.- Mit tud Kádár Jánosról? Ó, én nagyon szerettem őt. Jól is­merem a történetét, sokat beszéltünk róla itteni barátaimmal. Őt mindenki szerette. Nagyon nagy politikus volt.- Milyennek látja ma országunkat, kilátásainkat?- Biztató a helyzet. Gyönyörű ország, szép jövővel. Fiatal diáklány - Vörös Judit buda­pesti lakos - a Központi Bizottság székháza előtt. Már volt bent Kádár János ravatalánál kegyeletét leróni.- Miért jött el?- Úgy éreztem, hogy kötelessé­gem a tiszteletemet kifejezni a ko­porsója előtt.- Gondolom, ez a róla alkotott vé­leményét is tükrözi.- Az én korosztályom talán még túl* fiatal ahhoz, hogy megfelelően érté­kelni tudja őt, és egyébként is nagyon laikus vagyok a politikához, de azt hi­szem, hogy nagy ember volt, aki megérdemel minden tiszteletet. Vé­gül is több mint 30 évig vezette az or­szágot és nem is rosszul. Éppen ezért felháborítónak tartom, amiket mostanában mondanak róla. Szerin­tem ő mindent megtett, amit az adott körülmények között egyáltalán meg lehetett tenni. Más vezetővel még itt sem tartanánk. Részvétnyilvánítás Találkozó külföldi delegációkkal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára a gyász- szertartás közben találkozott a Kádár Já­nos temetésére érkezett külföldi küldött­ségekkel. A találkozón jelen volt Németh Miklós, Pozsgay Imre, az MSZMP Elnök­ségének tagjai, Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke, Barabás János, a Központi Bizottság titkára, a temetést szervező bizottság tagjai. Nyers Rezső köszönetét mondott a testvérpártok vezetőinek azért, hogy részt vettek Kádár János búcsúztatásán. Hangsúlyozta: együttérzésük erőt ad a további munkához. „Nagy forradalmárt, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakját, népünk hű fiát temetjük. Eszméit megőrizzük a jövőnek. Politikájából annyit változtatunk, ameny- nyit az idő megkövetel és amennyit ő is változtatna, ha teljes erejével közöttünk lehetne” - mondotta. A találkozón Jegor Ligacsov, az SZKP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője tolmácsolta a szovjet párt- és állami vezetés, a Szovjet­unió népe részvétét. Kijelentette: a ki­emelkedő személyiségek jelentőségét a történelem mutatja meg, azonban a ma élőknek is ismerniük kell Kádár János életét, munkásságát. Emlékeztetett arra, hogy ő vezette ki Magyarországot az 1956-os nemzeti tragédiából, s indította el a korszerű szocialista fejlődés felé. A szovjet emberek nagy tisztelettel emlé­keznek Kádár Jánosra, akinek interna­cionalizmusa a Szovjetunió és más né­pek iránti megbecsülése ma is példaér­tékű a munkásmozgalomban. A szovjet kommunisták nem felejtik Kádár János szavait: „nincs, nem volt és nem is lehet szovjetellenes kommunizmus”. Felszólalt Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Garanciális Bizottsá­gának elnöke, aki a baráttól, a kommu­nista- és munkásmozgalom nagy alakjá­tól búcsúzott. Tolmácsolta az olasz kom­munisták, személyesen Achille Occhetto főtitkár, s minden olasz dolgozó részvé­tét. Elmondta, hogy az elmúlt másfél na­pon a ravatalhoz járuló gyászolók tízezrei mély benyomást tettek rá. Az MSZMP iránti új bizalom jeleként, a jövő hírnöke­ként és garanciájaként értékelte. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénte­ken fogadta Jegor Ligacsovot, az SZKP Alacsony, ősz hajú, idős munkásőr a díszsorfalból. Keleti Ernő budapesti nyugdíjas. .- Ön nyilván átélte Magyarország egész felszabadulás utáni korszakát. Hogyan értékeli ezen belül a kádári 32 évet?- Hát igen. Átéltem és végigcsinál­tam az egészet. Közel 60 éve tevé­kenykedem aktívan a munkásmoz­galomban, a munkásőrségnek alapí­tó tagja vagyok. Ennek a 32 évnek vannak nagyon-nagyon pozitív voná­sai és vannak olyanok, amelyek... amelyek negatívak. 1956-ban - amely véleményem szerint ellenfor­radalom volt, a szemem láttára gyil­kolták meg kommunista elvtársaimat és magam is nagyon súlyosan meg­sebesültem - Kádár János óriási ér­deme volt, hogy merte vállalni a ha­talmat, hihetetlenül gyorsan rendet teremtett az országban és konszoli­dálódott a helyzet. Szerintem nélküle óriási nemzeti katasztrófába torkoll­hatott volna a dolog. Később viszont legnagyobb hibája az volt, hogy a 70- es években nem ismerte fel, hogy nem lehet csak gazdasági változáso­kat erőltetni, hanem a politikai rend­szerben is szükség van módosítá­sokra. A mérleg azonban összessé­gében nagyon is pozitív. Csak körül kell nézni a többi szocialista ország­ban Kádár János nagyon jó alapot épített a mai változásokhoz. Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az SZKP képvisele­tében Kádár János temetésére érkezett hazánkba. Jegor Ligacsov tolmácsolta a szovjet párt- és állami vezetés részvétét a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségének el­hunyta alkalmából. A megbeszélésen a felek hangsúlyozták: továbbra is kölcsö­nösen fontosnak tartják az MSZMP és az SZKP szoros elvtársi viszonyának fej­lesztését. A megbeszélésen jelen volt Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökének tanácsadója, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. A helyszínen készített riportokat ÁRKY ATTILA írta, a fényképeket GOTTVALD KÁROLY készítette. Emelkedik a nyugdíj, a családi pótlék, a gyed Az Országos Társadalombiztosítási A kormány és a SZOT előzetes megállapo­dása alapján a Magyar Közlöny 39. számá­ban megjelent a Minisztertanács rendelete, amely tartalmazza az egyes társadalombiz­tosítási ellátásokat érintő kedvező változá­sokat. A nyugdíjak (mezőgazdasági szövetke­zeti járadékok, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások), baleseti nyugdíjak, to­vábbá a házastársi pótlék 1989. július 1 -jé- től a következők szerint emelkednek, illető­leg egészülnek ki. Amennyiben az ellátás június havi ösz- szege az 5000 forintot nem érte el, az eme­lés havi 300 forint Ugyancsak havi 300 forinttal emelked­nek a nyugdijak legkisebb összegei is; az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1989. július 1-jétől havi 3640 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege pedig havi 3440 forint. Összeghatárra tekintet nélkül havi 300 forinttal emelkedik a súlyosan rokkantak, a vakok és hadigondozottak pénzellátása, továbbá a központi szociális segély. A havi 5000 forintot elérő és meghaladó nyugdíjak havi 100 forinttal emelkednek. A házastársi pótlék 1989. július 1-jétől további havi 200 forinttal egészül ki. Havi 200 forinttal, havi 590 forintra emelkedik a házastárs utáni jövedelempótlék összege is, ha azt 5000 forintot meg nem haladó nyugdíj mellett folyósítják. Az emelt összegű nyugdíjat az érintettek a posta által elörejelzett júliusi nyugdíjfize­tési napon külön kérelem benyújtása nél­kül megkapják. 1989. augusztus 1 -jétől gyermekenként havi 150 forinttal emelkedik a családi pót­lék. Ugyanilyen összeggel havi 1300 forint­ra emelkedik a gyermek utáni jövedelem- pótlék összege is. Az emelt összegű csalá­di pótlékot szeptemberben fizetik ki, az a nyugdíjas azonban, aki családi pótlékban részesült, augusztus havi nyugdíjával már az emelt összegű családi pótlékot kapja kézhez. 1989. július 1 -jétől a gyermekgondozási segéllyel folyósított jövedelempótlékot - a gyermekek számától függetlenül - havi 200 forinttal 1490 forintra emelik. A kiegé­szített összeget az érintettek az augusztus hónapban esedékes kifizetésnél fogják megkapni. A gyermekgondozási díj (gyed) legki­sebb napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad része. Ezért a nyugdíjminimum emelésére tekin­tettel a gyed legkisebb összege is 1989. jú­lius 1-jétől napi 121 forintra emelkedik. Az emelést hivatalból hajtják végre. Akinek azonban a gyed alapjául szolgáló napi keresete nem éri el a 121 forintot, annak változatlanul legfeljebb a napi átlagkereset teljes összegét folyó­sítják. Több mint kétszáz kiállító a Pécsi Ipari Vásáron 1 * Jugoszláv konyhai berendezések (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Tegnap délelőtt tíz órakor ünnepélyes kül­sőségek között nyitotta meg kapuit a XII. Pé­csi Ipari Vásár. Pál László ipari miniszterhe­lyettes megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Baranya, illetve Pécs városa nehéz helyzeté­ben is vállalta e rangos ipari, kereskedelmi fórum megrendezését Köztudott, hogy a tér­ség ipara struktúrális váltáselőtt áll saz átme­net zökkenőmentessé tételén munkálkod­nak a megye, a város vezetői. Jó néhány nagyvállalat (köztük a világhírű Zsolnay gyár) távolmaradt az idei vásártól. Ök valószínűleg a világpiaci helyüket keresik, s a dél-dunán­túli régió fóruma erre nem alkalmas. Ajó üzle­tek reményében bocsátotta útjára a XII. Pécsi Ipari Vásár eseményeit Pál László miniszter- helyettes. Az idei vásárra több mint 200 hazai vállalat szövetkezet kisiparos hozta el termékeit A testvérvárosi kapcsolatokból adódó külföldi részvételt 80 cég reprezentálja. A kiállítók több mint 400 négyzetméternyi fedett és 12 ezer négyzetméter szabad területet foglalnak el. Idén az Agroker Áruház előtti parkolót is igénybe vehetik, itt mezőgazdasági bemuta­tót rendeznek. A vásár ideje alatt kedvezményes vásárlást is kínálnak többek között a Peta, a Konzum Áruház, s a Novotrade Rt A Pécsi Cipőipari Vállalat standján minden századik vásárló ingyen kap szandált, cipőt Előleg nélküli vásárlásra is mód nyílik, ha papíron is bizonyíthatóan hitelképes a vásár­ló. Délután négy órakor a Palatínus szálloda különtermében került sor a díjak átadására. Vásárdíjban részesült többek közt a Pannó­nia Sörgyár, a Pécsi Dohánygyár, a Dél-du­nántúli Tüzép Vállalat a Mechanikai Labora­tórium, a Sopianae Gépgyár, a Pécsi Bőr­gyár. Az egyetlen fődijat a Baranya Megyei Húsipari Vállalat kapta. CSEFKÓ JUDIT Megyénk képviseletében a dombóváriak Fotó: Ötös Réka Megyei első titkárok a ravatalnál, elöl dr. Jánosi György

Next

/
Thumbnails
Contents