Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-14 / 164. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA XXXIX. évfolyam, 164. szám 1989. július 14, PÉNTEK TOLNA MEGYEI Végső tiszteletadás Tolna megyeiek a részvétlátogatók közt Kádár János ravatalánál már a gyász- szertartás első napján több tízezren rót­ták le kegyeletüket Az MSZMP Központi Bizottsága székházának kapuját csü­törtökön délután 15 órakor nyitották meg a részvétlátogatók előtt, akik személye­sen kívántak végsó búcsút venni Kádár Jánostól. A fekete drapériával borított aula köze­pén helyezték el az aranyszállal díszített, fekete bársonnyal és vörös lepellel leta­kart ravatalon az MSZMP 32 éven át volt vezetőjének földi maradványait tartalma­zó koporsót A tölgyfakoporsót - amely mellett félóránkénti váltásban négy dísz­egyenruhába öltözött, fegyver nélküli kormányőr állt őrséget - egyetlen, vörös szegfűkből összeállított koszorú díszítet­te, szalagján az özvegy utolsó üzeneté­vel: „El nem múló szeretettel, Mária.” A hat kandeláberrel körülvett ravatal mö­gött a bal oldalon Kádár János kinagyított fényképe látható, előtte a kiemelkedő ál­lamférfi három kitüntetését - a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Szo­cialista Munka Hőse kitüntetést és a Nemzetközi Lenin Békedijat - helyezték el vörösbársony párnákon. A háttérben több sorban örökzöld tuják zöldéinek. Ide helyezték el koszorúikat az elhunyt pártvezetőtől búcsúzók, akik hosszú órá­kig várakoztak a tűző napon, hogy a Kos­suth Lajos tér és a Széchenyi rakparti székház közötti úton felsorakozott dísz­sorfal előtt elhaladva fejet hajtsanak Ká­dár János emléke előtt. Pontban három órakor léptek a ravatal elé az MSZMP Budapesti Bizottságának titkárai, hogy a főváros kommunistáinak nevében kifejezzék részvétüket. Ezután Angyalföld kommunistái, dolgozói követ­keztek, végső búcsút véve évtizedeken át volt országgyűlési képviselőjüktől, a XIII. kerületi pártbizottság egykori első titká­rától. Hosszú órákon át hömpölygött az ünneplőbe öltözött tisztelgők sokasága. Idős kommunisták, Kádár János egykori harcostársai jöttek el a ravatalhoz, hogy a halk gyászzene hangjai mellett elhe­lyezhessék a búcsú virágait. A rendezők gondoskodtak arról, hogy a már nehezen mozgók, a rokkantak és az apró gyerme­kekkel érkezők sorállás nélkül juthassa­nak az aulába. Közülük nem egy a főhaj­tás után rövid ideig megpihent a ravatal melletti székeken. Arcukon tükröződött a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, egykori harcostársuk el­vesztése miatti mély megrendülés. A részvétlátogatók között feltűnt több új politikai, társadalmi szervezet képvise­lője is, méltó módon véve búcsút a ma­gyar történelem utóbbi évtizedeinek nemzetközileg elismert nagy politikusá­tól. (Folytatás a 2. oldalon.) Mindenhol éreztem a magyar és az amerikai nép barátságának az elmélyülését Elutazott Budapestről George Bush Hivatalos magyarországi látogatását befejezve csütörtökön reggel elutazott Budapestről George Bush amerikai el­nök. Az elnök reggel 8 órakor az amerikai nagyköveti rezidencián elbúcsúzott az amerikai kolónia tagjaitól, s ezt követően indult el a gépkocsisora Ferihegyi repü­lőtérre. A repülőtérre hajtatva Bush elnök és felesége megállt Raoul Wallenberg szobránál, és az elnöki házaspár főhaj­tással tisztelgett a magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata emléke előtt. Barbara Bush a szobor talapzatánál koszorút helyezett el. A repülőtér épülete fölött amerikai és magyar zászlók lobogtak, alattuk pedig angolul és magyarul a következő felirat volt olvasható: „Viszontlátásra, tisztelt amerikai vendégeink!”, A repülőtérre 8.35 órakor érkezett meg az amerikai küldöttség, élén az elnököt és feleségét szállító autóval. A gépkocsi­ból először George Bush, majd felesége, Barbara szállt ki. Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke üdvözölte őket. Ezt követően George Bush és Straub F. Brú­nó fogadta a géphez vezető piros sző­nyeg mentén felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd el­hangzott a magyar és az amerikai Him­nusz. Ezután mindketten elvonultak a díszszázad előtt. Az elnöki különgéppel szemben felállított sajtóemelvény előtt két kislány és egy fiú adott át virágcsok­rot Bush elnöknek és Barbara Bushnak. Az egyik kislány angolul néhány szót vál­tott az elnökkel, és átnyújtott neki egy já­tékbabát. Bush elnök és felesége ezután elköszönt az amerikai nagykövetség ve­zető munkatársaitól, majd mosolyogva, búcsúszavakat váltva fogott kezet a bú­csúztatására megjelent magyar vezetők­kel, Nyers Rezsővel, az MSZMP elnöké­vel, Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárá­val, Németh Miklóssal, a Minisztertanács elnökével és Horn Gyula külügyminisz­terrel. Ugyancsak elbúcsúzott a magyar vezetőktől James Bakeramerikai külügy­miniszter és felesége. Ezt követően először Straub F. Brúnó mondott búcsúbeszédet. Tisztelt Elnök Úr és Bush Asszony! Kedves Amerikai Vendégeink!- Sajnos, gyorsan véget ért rövidre szabott, ám eseményekben annál gaz­dagabb magyarországi látogatásuk. Őszintén remélem, hogy valamennyien jól érezték magukat, kellemes élmények­kel, jó benyomásokkal hagyják el a ma­gyar földet. Szeretném hangsúlyozni, hogy Elnök Úr személyében magyar tárgyalópartne­rei népünk barátját, nemzetünk sorsa iránt érdeklődő vezetőt ismertek meg. Bízom abban, hogy Elnök Úr is meg­győződött arról, milyen nagyra becsülik nálunk az amerikai nép alkotókészségét, országunk ennek köszönhető eredmé­nyeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg Robert Hawke ausztrál miniszterelnök magyarországi tárgyalásairól. A kormány megvitatta az 1990-92 közötti időszak gazdaságpoliti­kai elképzeléseit, az inflációellenes lépé­seket. A Minisztertanács gazdasági de­regulációs kormányprogramot fogadott el. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a haditechnikai termékek értékesí­tésének csökkentéséből adódó ipari fe­szültségekről, s azok feloldásának lehe­tőségeiről. A kormány javasolta az Elnöki Tanács­nak az 1981. évi polgári repülésről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A vál­toztatás a belföldi polgári repülés lehető­ségeit növeli. A Minisztertanács döntött a kormány­fői rezidencia létrehozásáról és javasla­tot tett a leendő köztársasági elnök rezi­denciájának létrehozására. Újabb erőművek helyett szervezőmunka Éjszakai áram Az erőművek egyenletesen szeretik termelni az áramot. Gondoljunk csak a hatalmas szénerő­művekre, vagy az atomerőművekre. Ezek teljesítményének szabályozása, hozzá­igazítása a pillanatnyi fogyasztáshoz szinte lehetetlen. A megtermelt villamos energia tárolására nincs mód, azaz nem lehet a kisebb igényű időszakok felesle­gét elraktározni a csúcsterhelések idejé­re. (Folytatás a 3. oldalon.) Szekszárd, 1958. október 26. Kádár János szinte rendszeresen látogatott el az or­szág különböző tájaira, üzemeibe. Megyénknek is volt vendége néhányszor. Első látogatása Szekszárdon 1958. október 26-án történt, Dobi István és Benke Valé­ria társaságában vett részt a választási nagygyűlésen, melynek ő volt a szónoka. Délután a Béke Tsz előhegyi tanyájában folytatódott a program ahol téeszparasztok- kal és egyéni gazdákkal találkozott. Sok mindenről esett szó, főleg a magyar mezőgazdaság jövőjéről. JANTNER JÁNOS Kádár János beszél Több ezer résztvevő A nagygyűlés végén Délután a téesztanyán

Next

/
Thumbnails
Contents