Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Befejeződött M Országgyűlés nyári ülésszaka XXXIX. évfolyam, 153. szám ÁRA: 5,30 Ft 1989. július 1., SZOMBAT “ ' Q~5ÖÄ' A parlament elfogadta a honvédelmi törvény és a Btk. módosítási javaslatát A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Or- szággyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellen- szavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Ezt követően KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, igy méltánytalan hátrány érné azo- (Folytatás a 2. oldalon.) Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatára (3., 4. és 6. oldal.) Tallózás a 32 évvel ezelőtti megyei sajtóban Amikor egy pisztoly is végzetes lehetett... A statáriá/is tárgyalások kezdete 1957. január elsején a Tolna Megyei Népújság még az előző évi felkelés egyik követeléseként a jogaiba visszahelyezett Kossuth-cimert közölte fejlécén. Egy nappal később viszont már eltűnt a jól ismert történelmi jelkép az első oldalról... Talán erőltetett- nek tűnik bármiféle összefüggés keresése, de tovább lapozgatva a megsárgult oldalakat, ettől az időponttól kezdve egyre több alkalommal találkozunk olyan beszámolókkal, melyek az október-novemberi eseményekkel kapcsolatos felelősségrevonások- ról adnak hírt. Méghozzá mai szemmel nézve meglehetősen szigorú felelősségrevoná- sokról. (Folytatás a Tolnatáj 5. oldalán.) Grósz Károly amerikai üzletembert fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta George F. Ftemingway amerikai üzletembert, a Hemingway Unimpex Corporation elnökét. Házasodási szokások Szakadáton „...A falu plébánosának, Winkler Mihálynak leírása szerint igen laza erkölcsök uralkodtak A leányok és fiúk nyaranta legeltetéskor egész éjszaka együtt voltak. A többi lány ilyenkor istállókban, csűrben, a gangon aludt, ott fogadta a legényeket. Ez ellen a szülőknek sem volt különösebb kifogása, mondván, ők sem Csinálták másképp.” Szakadáton lakodalmas szokásokat elevenítenek fel a német ajkú nemzetiségi lakosok. A hagyományápolók ma (július 2-án) egész napos rendezvény keretén belül emlékeznek egykor volt lakodalmakra, színes népi ruháikat is bemutatva. A reggel 9 órakor misével kezdődő ünnepség, délután 14 óra 30 perckor lakodalmas bemutatóval folytatódik. Lapunk Házasodási szokások Szakadáton címmel közöl írást mai számunk Tolnatáj mellékletének 2. oldalán. Az én váram- Meg tudja mutatni a határozatot, Csapó néni?- Hát én aztat nem mutatom elő... Nincs senki se itt... Nem is tudom, hogy hova tettem.- Nem tetszik beengedni? Azért se?- Nem. Csak a végrendelet, azt szeretném, ha papír lenne rúla. Azt szeretném, ha hagynának engem itt nyugodtan, míg én élek. (Folytatás a Tolnatáj 4. oldalán.) A magyar Országgyűlés NYILATKOZATA a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, amelyek 1789-ben az egykori börtön, a Bastille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom eredményeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és testvériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogfosztottsá- gán alapuló, korrupt tekintélyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép - olyan lánglelkű és forradalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robespierre irányításával - megfogalmazta és kivívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as Jakobinus Alkotmányban kaptak törvényes megerősítést: ezek azóta is minden modern és demokratikus alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus ellentmondásoktól sem mentes tanulságait. Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártírtársai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkesedése jelzett a francia forradalom bölcsője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencében, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres megvalósítása érdekében tanulni szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapasztalataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk sorsát: a világ sok táján a következő napokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200. évfordulóján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a Francia Nemzetgyűlés és Szenátus képviselőit, rajtuk keresztül a francia népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A csehszlovák pártsajtó bírálja a petíció aláíróit Rendkívül élesen támadta pénteken a csehszlovák sajtó annak a felhívásnak az aláíróit, akik egyebek között szabad és demokratikus vitát, valódi társadalmi párbeszédet, mély rendszerbeli változtatásokat követeltek a csehszlovák vezetéstől. A Rudé Právóban, a pozsonyi Pravdában és az Új Szóban megjelent kommentár szerint a petíció „a szocializmus kiárusítására" irányul és mögötte a Szabad Európa, az Amerika Hangja rádióadók és más amerikai intézmények állnak. Györköny és Jörging A címben levő magyar és német szó közé tulajdonképpen egyenlőségjelet is lehetne tenni, ha annak jogi tartalmát nézzük, ami a kétnyelvűség mögött rejlik. Kinek-kjpek az anyanyelvéhez való jogát, ami a határainkon kívül is általános lehetne, de tudjuk jól, hogy nem az. Viszont nálunk is voltak évek, melyekkel nem lehet dicsekedni. A szemtanúk, meg- szenvedők vagy helyben élnek, vagy egy részük az írásunk megjelenését követő napon látogat vissza ősei falujába. A címbeli „és” szócska, talán kissé sután bár, de arra igyekszik utalni, hogy mindkét szó használatos, a német azonban ma már ritkábban. (Folytatás a Tolnatáj 1. oldalán.)
