Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

4 NÉPÚJSÁG 1989. június 12. A Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenye Szekszárdon Az Országos Filharmónia 6. évadzáró hangversenyének részesei lehettünk 1989. június 7-én, szerdán este a Művé­szetek Házában. Ámbátor ezúttal csak­nem kicsit groteszk dolog évadzárást említeni - legfeljebb a filharmóniai soro­zatra áll hisz van tudomásunk arról, hogy a Művészetek Hza gazdag nyári programkínálattal rendelkezik: elsősor­ban orgonakoncerteket illetően. A mostani alkalomnak is gerincét ké­pezte két barokk orgonaverseny, de in­kább sorjában. Jóllehet ő maga nem először fordult meg a városban, Eötvös József gitármű­vésznek a mostani alkalom bizonyos ér­telemben debütálást jelentett. Kezei alól Vivaldi: D-dúr (eredetileg mandolinra gondolt) gitárversenye hangzott fel. A ve­lencei lagúnák zeneköltője mindig is há­lás szerző, ám most mégiscsak az előadó csiszolt, mives technikai készségét kell első helyre tennünk, de egyenértékben a műveket megközelítő előadói érzé­kenységgel, empátiával. Különösen a középső tétel lelket fogó beszédessége ragadott meg. Kircsi László ugyanakkor „pályaisme­rős” tolnai terepeken - ezért is állunk né­mileg értetlenül érzékelhető elfogódott­sága előtt. Hisz ez a zenekar (helyeseb­ben a teljes Zenekarból redukálódott vo­nósegyüttes) egész markánsan más ké­pet mutat, mint a korábbi, akár csak egy esztendővel ezelőtti önmaga; jót tett vol­na neki a karmesterváltás - nyugdíjazás? Ezek szerint igen: mindenesetre Kircsi rendesen alkalmazkodóképes, ruga­nyos partnert kapott a Marcello: c-moll oboaverseny megszólaltatásához -, amely azért végül is, a néhány apró, bosz- szantó hangi gikszer ellenére is az ismert „Kircsi - nagyságrendű” volt... A szünet előtti műsorrészt Bach: ’Ich habe genug’ kezdősorú BWV. 82-es szóló-kantátája zárta. Nem kételkedünk abban, hogy Kuncz László hangja a megelző napokban re­mekül betöltötte a pécsi Pius-templom hangzásterét. Telt, szép tónusú basszu­sa méltó vivőereje volt a szöveges és ze­nei tartalomnak. Ezúttal is a zenekar nagyszerű formáját kell megemlítenünk (nem hisszük, hogy csupán a megelőző esztendők időnkénti silánysága csapna be bennünket); és nem szabad elfeledkez­nünk Krómy Judit avatott continuózásáról sem! Őróla úgy gondoljuk, többször is be­vonható lenne ebbe a szerepkörbe! Koronaként Bach és Händel verseny- műveit kapta a maratoni koncert záró­számaiként orgonalelkes közönségünk. Sebestyén János pódiumot illető rutinja európai nagyságrendű, ezért is lehetett elfogadni, egyetérteni az általa javasolt (furcsa!) zenekari ülésrenddel, ám most mégiscsak elsősorban a hangzás igéze­tében élünk. Fölényes technikai készsé­ge a Bach-versenyműben (d-moll), mély­ről jövő, férfias lírája a Hándel-koncert bevezetésében, majd ismét csak szipor­kázó, az orgonálás majd minden elemét - lehetőségét felvonultató virtuozitás a fi­náléban; nos hát, úgy véljük, szép lezá­rása volt ez június 7-e alkalmának, de az egész ez évi filharmóniai sorozatnak is. Az est avatott felvezetője, ismertetője Szkladányi Péter volt, s aki a valamennyi szereplőt rendesen egybefogta: Károly Róbert karmester. DOBAI TAMÁS A világ egyik legrégibb, kőből készült építménye Saqarra, Egyiptom: II. Ramszesz egyiptomi fáraó öntözésügyi miniszterének szarko­fágját, a világ egyik legrégibb, kőből készült műtárgyát a saqarrai lépcsős piramis (a háttérben) közelében. A 3300 éves kőépítményt, amely valójában egy fedeles kopor­só, nemrég találták meg a régészek sok más értékes lelettel együtt. (TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszerkesztőség) A Népújság Galériában látható Fázik az élet B ti Mariann affc. ól Ha abból a tényből indulunk ki és ezt elfogadjuk, hogy mindennek rendelt ide­je van, akkor előbb vagy utóbb annak is eljön az ideje, amikor az ember azon a nyelven kezd beszélni, ami csak az ő egyinségének hangjaival szól. Számta­lan példa van, hogy ez az idő már felnőtt­korra tolódik. Ekkor nyomon követhető az a hatás, ok is, ami kiváltja azt az indu­latot, hogy például egy tanári diplomával rendelkező általános iskolai pedagógus­nő miért vesz kézbe agyagot, miért egy fadarabot választ önmaga megértetésé­hez eszközül. Ragóné Gáti Mariann, ma faddi illető­ségű tanárnő esetében egyszerű ma­gyarázatot kapunk a miértekre: mert fe­leslegesnek érezte magát a választott pedagóguspályán. Ez a válasz koránt­sem ilyen könnyen értelmezhető, mint amilyennek első hallásra tűnik. Nem arról van ugyanis szó, hogy Gáti Mariannban apró gyermekkora óta élt, munkált művé­szi kifejezési szándék, csak külső erők hatására ez elfojtódott. Nem lehet célunk most a pedagógusi lét elemzése, csupán olyan mértékben, hogy ez meghatározó­ja egy másik életút indításának. Szinte minden kiállítás megnyitásakor elhangzik, hogy egy állomásról van szó, mely összegzésre, számvetésre készteti az alkotót. Itt Szekszárdon, a Népújság Galé­riában nem első eset, hogy fiatal, pá­lyakezdő művész mellett állnak meg barátok, ismerősök, érdeklődők keresve, kutatva a bemutatott tárgyak között azt, amelyhez hitük szerint nekik is közük van, mert jelen voltak annak születésé­nél, látták, miként formálódott, vagy mert ismerik a művész hét­köznapjait, gondol­kodását. Mit tudunk mi Gáti Mariannról? Feltehe­tő egy másik kérdés is, hogy a jelenlevők érezték-e már feles­legesnek magukat. Nincs rám szüksége a világnak! Ettől olyan dermesztő lesz min­den. Ettől fázik az élet! Ilyentől egy em­ber nagyon apróra zsugorodhat, érezhe­ti a mélységből kiál­tás minden keservét. Ugyanakkor tudja, hogy van egy hang, amire fel kell figyelni másoknak is. Ezt a hangot hallatni kell! Nem létezik, hogy ne legyen ember, akiben ne hagyna nyo­mot, ne váltana visszhangot. Ragóné Gáti Mariann hangjára, kiáltására kell most fi­gyelnünk! Nem a pedagóguséra, a tanár­ra, aki emberi szavakat fűzött értelmes mondatokkal és vers formájában fest fa­táblára, arról beszélve, hogy „az emberi­ség szellemi hanyatlásának korszaká­ban született”. Albert Schweitzert idézi tovább ezzel a gondolattal: „Szemben ál­lok a korszellemmel, mert az mélysége­sen megveti a gondolkodást... Jelenleg a gondolkodás megvetésével bizalmatlan­ság is párosul...” Nem folytatom. Megta­lálható mindez Albert Schweitzer Életem és gondolataim című könyvének 175. oldalán, A kér­dés miatt választot­tam ezeket a szava­kat, hogy ugyan há­nyán ismerik Gáti Mariann tanári vilá­gát, amelyben ezek­kel együtt Gorkij, Váci Mihály, Juhász Fe­renc, Nagy László, Nádasdi Éva költői hangjai, szavai, gon­dolatai lámpásként, útjelzőként világíta­nak? Vajon mennyire erős ezek fénye? Miért nem, vagy mi­ként sugároztak a ka­tedrán? Válaszokat e kiállí­tás alkotásai között kinek-kinek önmagá­nak kell megkeresni. Ezekből egy érzé­keny lelkű ember, nő, asszony, anya szól. Akinek fontos a ho­vatartozás, a szeretet, a szerelem érzése, hogy biztos legyen abban, látják mindazt, amit ő megmutat: az ölelést, a féltést, a ruhátlanság tisztaságát, a kavicsok szépségét. Fontos továbbá tudnia azt is, miként vélekedik róla szomszédjában Veronka és Eta néni, Pityu bácsi, aki céd- rus-taksonyfát adott neki, Gáti Marian­nák, talán kicsit azért is, hogy titkon ők is ott legyenek segítőn mellette, vele, amint azt a férje, társa: Ragó Károly teszi. Egy szőlőgyökér is elkíséri, amit az édesanya és édesapa őrzött csupán azért, mert a kilencéves kislányuk választotta, találta. Ők most kétkedőn nézik mégis e megpróbálkozásokat. Ma a kiállítási tárgyak között itt látható e gyökér, de nem önkifejezést jelző alkotásként, a fa­ragott fák, formázott, égetett agyagszob­rok között. Egy bemutatkozó, első kiállításkora ki­mondott szavaknak mértéktartóknak kell lenni. Nem informálhatnak félre sem alkotót, sem nézőt. Ragóné Gáti Mariann kiállítá­sának megnyitásakor látnunk, halla­nunk, éreznünk kell a tisztességgel vég­zett munka becsületes szándékának lí- raiságát, de a járatlan úton való lépések bizonytalanságát is. A Tolna Megyei Né­pújság Galériája annak reményében ad otthont ez alkotásoknak, hogy akik az el­következő hetek napjaiban itt megfordul­nak, érdeklődő tekintetükkel bátorítják határozottabb, karakteresebb lépésekre az alkotót, jelenlétükkel melegítve vala­mennyiünk életét. DECSI KISS JÁNOS FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Merengés a „Torockói gyász” előtt „A szex eladja a rockot?!” Közgyűjteményi és közművelődési dolgozók figyelmébe Néhány évvel ezelőtt sokat hallhat­tunk a pop-rock zene elnőiesedésé­ről. „A szex eladja a rockot?” ez volt az egyik fő jelmondata, amikor Sa­mantha Fox, Sabrina, Sandra és pá­lyatársai népszerűségük csúcsán voltak. Azt nem tudni, hogy a jóslatokat te­vőknek lett-e igaza, vagy csak át­meneti állapotról van szó. Most mindenesetre igen sok hölgy talál­ható a népszerűségi listák legjobbjai között. Vannak, akik már nem számítanak újoncnak, mint Madonna, akinek fő­ként a színpadon kívül zajló dolgairól hallgatunk sokat. Új, egyébként iga­zán kellemesre sikerült dala is kellő­képpen nagy botrányt kavart világ­szerte videójával, ami persze csak fokozza a lemezeladási példányszá­mot. rQcKPOWT Az igen régen hallott Donna Sum­mer is feltámadt, s mostani dalával már nem emlékeztet a ’70-es évek közepén elénekelt erotikus hangvé­telű „Love To Love You Baby” című dalára. A megszokott férfiszereplők he­lyett az utóbbi időben a hölgyek van­nak előtérben. Különösen kedvelt a Salt’n Pepa néhány felvétele. Náluk a dalok szövege botrányo­kat váltott ki, ezért egyes rádiállomá- sok nem is játszották azokat. A másik kedvelt női rapduó a Wee Girl Rap­pers, ők is több felvételükkel kerültek fel már a népszerűségi listákra. De nemcsak duóban kedveltek a rap stílusában éneklő hölgyek, Nena Cherry svéd származású énekes és a tengerentúl popvilágának ismert koreográfusa, Paula Abdul is bele­kóstolt a sikerbe. Rockfontos-rockfontos Roy Orbison a méltatlanul háttérbe került rocknagyság 1988-as vállal­kozásának igazi nagy befutását nem érhette meg. Csak épphogy megízlelte újból a sikert, majd de­cember 6-án szívroham követ­keztében meg­halt. Madonna Élete nem volt mentes a tragédiá­tól, hiszen felesége 1967-ben közúti baleset áldozata lett. Ezt követően, néhány évvel később három fia közül kettő bennégett villájukban. A ’60-as évek sztárja, a Pretty Woman szerző­je és énekese ’87-ben tért vissza új­ra. De már csak igen rövid időre. A Rockpont slágerlistája 1. Madonna: Like a Prayer 2. Donna Summer: This Time I Know... 3. Michael Jackson: Leave me alone 4. Holly Johnson: Americanos 5. Roy Orbison: You got it KINDL GÁBOR A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete 1989. április 8-án jött létre. Az új önálló szakszervezet a művelő­dési otthonokban, múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban dolgozó­kat, összesen 30 ezer főt tömörít. A KKDSZ alakulása idején részt vett abban a bérharcban, amely a közgyűjte­ményekben és közművelődési intézmé­nyekben több mint40%-os bérfejlesztést 'eredményezett. A korábban, a közalkal­mazottak szakszervezetében tag köz- gyűjteményi és közművelődési dolgozók jogfolytonossággal, tehát hátrányok nél­kül léphetnek át az új szakszervezetekbe. A KKDSZ tagja lesz a közszolgálati szak- szervezetek szövetségének, melytől tö­rekvéseinek felerősítését és szolgáltatá­sokat vár (pl. üdülés, segély, jogsegély- szolgálat stb.). A KKDSZ részt vett az 50%-os utazási kedvezmény visszaállításáért folytatott szintén eredményes harcban is s emel­lett jelenleg a költségvetési reform for- rásbővitő és garanciális ellátást nyújtó hatásáért harcol, megnyerve a Művelő­dési Minisztérium, a SZOT és egyéb tár­sadalmi szervezetek támogatását. A KKDSZ foglalkozik az adótörvények átfo­gó módosításának kérdéseivel is, s azt az álláspontot képviseli, hogy az adótörvé­nyek vagy teljes körű adómentességet, vagy egynemű „null” kulcsosságot bizto­sítanak a közgyűjtemények és közműve­lődés számára. Küzd azért is, hogy a sze­mélyi jövedelemadó 35%, 17%-os adóz­tatásával könnyítse meg a közgyűjtemé­nyekben és közművelődésben szellemi munkát végzők foglalkoztatását. A KKDSZ központi kollektív szerződés kötését kezdeményezi a Művelődési Mi­nisztérium és a Belügyminisztériummal. Ezek garanciális keretet biztosítanának minden munkavállalóval kapcsolatos kérdésben (pl. a 40 órás munkahét egy­séges bevezetése, azonos bérezési nor­mák kialakítása, azonos munkafeltételek biztosítása valamennyi intézményben stb.) Ennek a szerződésnek kialakításához kéri a KKDSZ tagjainak javaslatait. A belépési nyilatkozatokat és a javas­latokat a KKDSZ kéri megküldeni az 1088 Budapest, Puskin u. 4. címre. VADÁSZ JÁNOS országos titkár Verses üzenet a fatáblán

Next

/
Thumbnails
Contents