Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-06 / 131. szám

1989. június 6. S^ÉPÜJSÁG 5 postája Jogszabályokról - röviden Az alábbiakban többek részéről szer­kesztőségünkhöz intézett - így nyilván szé­lesebb körű érdeklődésre számot tartó - néhány munkajogi kérdést és arra adan­dó válaszunkat ismertetjük: A dolgozó a munkáját „az arra vonat­kozó szabályok és előírások, felettese uta­sításainak, valamint a szakmai szokások­nak megfelelően köteles elvégezni” - mondja a jogszabály. Milyen esetben nem köteles a dolgozó az utasítást teljesíteni, és mikor kell annak teljesítését megtagadni?- Mt. 34. § (3) bek.: „Nem köteles telje­síteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét, vagy testi ép­ségét közvetlenül és súlyosan veszélyez­tetné, vagy egyébként az érdekeit védő Az 1989. május 16-án megjelent „Egy gyógyszertár a lakosság szolgálatában” című cikk teljes mértékben nem felel meg a valóságnak. Ezért kötelességem, hogy az érintett fél részéről tájékoztassam az újságolvasó lakosságot, s ezáltal meg­tudhatja, hogy valójában mi is történt, ho­gyan működik a simontornyai gyógy­szertár. Az említett tudósításban a tolnanémedi öregek napközi otthonának vezetője el­mondása alapján Molnár Lászlóné tudó­sító meggondolatlanul, nem hallgatva meg a másik felet, kemény vádakkal illeti a gyógyszertár vezetőjét és dolgozóit. Az előzményeket jól ismerve néhány hibás állítást helyesbítenem kell az olvasókö­zönség nyílt és őszinte tájékoztatása ér­dekében. Az említett napon az öregek napközi otthonának vezetője már panaszt tett ná­lam, hogy a munkatársaival méltányta­lanság történt a gyógyszertárban gyógy­szerkiadás közben, míg ő az utcán a gép­kocsiban várta. Ez az első konkrét tény, mely cáfolja a tudósítót, miszerint a gyógyszertárban ketten mentek be, ami nem lehetséges, mert az ÖNO vezetője a gépkocsiban tar­tózkodott. Ezt a gyógyszertár személyze­te is igazolja. Ugyanakkor a helyiségben meglehetősen sokan tartózkodtak hely­beli lakosok, akik igazolják, hogy a gyógyszerész nem üvöltve és a recepte­ket visszadobálva szolgálta ki az ügyfe­let. Ha ez nem igy volt, akkor rendszeres se lehet az ilyen tudósító által minősített kiszolgálás, mert ez idáig semmilyen pa­nasz nem merült fel a gyógyszerész és a személyzettel szemben. A pontosság kedvéért még közlöm, hogy a simontornyai gyógyszerész nem használ főgyógyszerészi címet. A panaszos bejelentés után felkeres­tem a gyógyszerészt és tájékoztatást kértem a történtekről. Ezek után beszéltem a tolnanémedi ta­nács elnökével és közöltem vele, hogy mindkét fél meghallgatása után erre a megállapításra jutottam, hogy ha az ügy­felet véleménye szerint méltánytalanság érte az a következő okok miatt történhe­jogszabályokba ütközik. Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak teljesí­tésével bűntettet követne el.”- Van-e köze a munkáltatónak a dol­gozó munkahelyén kívüli magatartásához, pontosabban a dolgozó munkaköre kell, hogy befolyásolja őt a munkahelyén kívüli magatartásban?- Igen, Mt 35. § (1) bek.: „A dolgozó köteles munkahelyén kívül is munkakö­réhez méltó magatartást tanúsítani.” A dolgozó a munkát - eltérő megálla­podás hiányában' - a vállalatnak azon a telephelyén köteles végezni, ahol a mun­kaszerződést megkötötték - mondja ki a Munka Törvénykönyve. Köteles-e a dolgozó munkahelyén kívüli munkavégzésre? Visszhang tett: Az aznapi forgalom és tömeg, mely az idő alatt a gyógyszertárban tartózko­dott, valamint az országos gondot okozó gyógyszerárak változásából és emelésé­ből történt, megnehezedett munkafolya­mat okozta az esetleges udvariatlannak vélt kiszolgálás, melyet előtte se és azóta se tett szóvá senki. Az esetet a gyógyszerész megyei ve­zetői is kivizsgálták és nem tapasztaltak fegyelemsértést a kiszolgálással kap­csolatban. Ennek ellenére az újságcikk megjelent, mégpedig a Simontornyai Ha­zafias Népfront Bizottságának ülése előtt egy nappal, ahol az új bizottság választá­sánál a gyógyszerész jelöltként szere­pelt. Simontornya lakossága megelégedve a gyógyszerész 20 éves simontornyai munkájával, közéleti tevékenységével a választás során egyhangúlag megvá­lasztotta a Hazafias Népfront Simontor­nyai Bizottságának elnökévé Sándor Pál gyógyszerészt, aki a lakosság szerint megérdemelte a bizalmat. Kérem a Tisztelt Tudósítót, hogy to­vábbra is használja ki a Tolna Megyei Népújság adta lehetőségeket és tájékoz­tassa a lakosságot, de legyen körültekin­tőbb és megfontolt, hogy egy elhamarko­dott újságcikk után ne kelljen helyesbíte­ni és ezáltal a lakosság hitét megingatni. CSERHÁTI PÉTER tanácselnök A tudósító tollából Az „Egy gyógyszertár a lakosság szol­gálatában” című írás visszhangja hoz­zám is eljutott. Nemcsak a simontornyai tanácselnö­ké, hanem a lakosságé is. Az újságcikk megjelenése után egyre többen adtak hangot kellemetlen tapasztalataiknak, ez- Igen, Mt. 35. § (3) bek.: „A dolgozó köteles ideiglenesen munkát végezni ál­landó munkahelyén kivül és más vállalat­nál is. A felmerült többletköltségeket a válla­lat köteles megtéríteni.”- A Munka Törvénykönyve szerint meny­nyi lehet a felmondási idő, és honnan tudja meg a dolgozó, hogy ezen a Munka Tör­vénykönyvében írt - ”tól-ig”-on belül konkrétan neki mennyi a felmondási ideje?- Mt. 27. § (1) bek.: „A felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet Ezen a ke­reten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kol­lektív szerződés határozza meg.” igazolja, hogy nem egyedi esetről van szó. Hogy miért nem a simontornyai tanács elnökének jelentik az emberek pana­szaikat? A tájékozottabbak tudják, hogy a ta­nács sem szakmai felügyeletet, sem munkáltatói jogokat nem gyakorol a gyógyszertár felett. Éppen ezért érthetet­len számomra, miért a tanácselnök fogott tollat, miért nem az érintett fél. Mivel sem nyomozó, senrújságíró nem vagyok, nem jártam a dolognak utána, csupán a történetet kívántam közölni az olvasókkal. A Visszhang című írás ismeretében azonban az ott említett nyílt és őszinte tá­jékoztatás érdekében néhány dolgot pontosítani szeretnék. Az idősek klubja vezetője, aki részese volt a kellemetlenségnek, nem a kocsi­ban ült, ezt a tanácselnök valószínű fél­reértette. Panaszára azonban, amit a simontor­nyai tanács elnöke és a gyógyszertári központ is kivizsgált, az eset után egy hó­nappal még nem kapott választ. Köztudott, hogy a tömeg és a kiabálás, üvöltözés Is relatív fogalom lehet. Van akinek három ember is tömeg, a csende­sebb embereknek a hangos beszéd kiabálásnak, a kiabálás üvöltésnek tűn­het. Az viszont, hogy egy gyógyszerész­nek, vagy egy bolti eladónak milyen tár­sadalmi funkciói vannak, kevésbé érdek1 li a vásárlókat, mint az, hogy mit és ho­gyan kapnak a pénzükért. A cikk megírásával nem volt szándé­kom sem vádaskodni, sem a lakosság hitét megingatni. Nem is hiszem, hogy az olvasók véleményének alakításában olyan nagy szerepe lehet egyetlen újság­cikknek. Azonban ha ezentúl mindenki csak jó véleménnyel jön ki a simontornyai gyógyszertárból - amit szívből kívánok -, akkor az említett újságcikk mégsem volt hiábavaló. MOLNÁR LÁSZLÓNÉ A sztrájkról szól az 1989. évi VII. törvény, amely a sztrájkjogra és annak gya­korlására vonatkozó szabá­lyokat a hazánk által megerő­sített nemzetközi egyezmé­nyekkel összhangban állapítja meg. A törvény meghatározza a sztrájk feltéte­leit, azt az eljárást is, amelynek a sztrájkot meg kell előznie. Kihangsúlyozandó, hogy a sztrájkban való részvétel önkén­tes, senki sem kötelezhető az abban való részvételre, de az attól való tartózkodás­ra sem. Előírja a törvény, hogy a sztrájk­jog gyakorlása során a munkáltatónak és a munkavállalónak együtt kell működnie, rögzíti, hogy mikor jogellenes a sztrájk, rendelkezik arról is, hogy a sztrájk jog­szerűségének, illetve jogellenességének megállapítását ki kérheti, s hogy a kérel­met a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani, a munkaügyi bíróság pe­dig öt napon belül, nem peres eljárás­ban, szükség esetén a felek meghallga­tása után határoz. Tudni kell, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőben - elté­rő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg, egyébként azonban a sztrájk munkaviszonyban töl­tött időnek számít. Megjelöli a törvény, hogy mely szerveknél nincs helye sztrájknak és kimondja azt is, hogy: „Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan ve­szélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.” Bízunk benne, hogy a sztrájkot megelőző kötelező egyeztetés minden esetben eredményes lesz s így a dolgo­zók érdekvédelmének végső eszközét nem kell igénybe venni. A törvény a Magyar Közlöny idei 22. számában jelent meg. ^ Ugyanitt olvasható a művelődési mi­niszternek egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 7/1989. (IV. 12.) MM számú rendelete, amelyre elsődlegesen a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar állampolgár hallgatók, il­letve ezek szüleinek figyelmét hívjuk fel, a jogszabály ugyanis táblázatban tünteti fel a különböző országokban tanuló ma­gyar állampolgár hallgatók alapösztön­díjának havi összegét. A belügyminiszternek a polgári repü­léssel összefüggő feladatok ellátásáról szóló korábbi jogszabályt módositó 3/ 1989. (IV. 7.) BM számú rendeletének itt csupán arra az előírására utalunk, amely szerint az ideiglenes repülőtér vagy az ál­landó repülési terület igénybevételére kapott engedélyről mezőgazdasági re­pülőtevékenység esetén - ha a légijármű éjszakára az ideiglenes repülőtéren, illet­ve leszállóhelyen marad - a foglalkoztató gazdaság (üzemegység) köteles beje­lentést tenni a területileg illetékes ren­dőrkapitányságnak. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Állategészségügyi Szabályzatot mó­dosító 5/1989. (IV. 7.) MÉM számú mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendeletre, illetve annak mellékletét ké­pező módosított szabályzatra, amely előírja a beteg, betegségre gyanús, fertő­zött, fertőzöttségre gyanús és veszélyez­tetett állatállományokkal követendő eljá­rást, az állatok levágásának és a termé­kek forgalmazásának feltételeit, rendel­kezik a kötelező védőoltásokról, az oltás szabályairól stb. Tudni kell, hogy az eb tulajdonosa az illetékes hatósági állator­vosnak haladéktalanul köteles bejelen­teni, ha az állata a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elveszett, új tulajdo­noshoz került, valamint ha tartási helye megváltozott. Szó szerint idézzük: „A he­lyi szakigazgatási szerv a védőoltásban nem részesült ebet kártalanítás nélkül leölheti.” Az utóbb említett két jogszabály a Ma­gyar Közlöny f. évi 21. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD Válaszlevél Lapunk május 31 -i számának Postabontás című anyagában Héger An­tal több fogyasztó nevében írt levelét közöltük. Erre a Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságának üzemigazgatója, Schmidt Já­nos a következő válaszlevelet küldte: Minden fogyasztónk villamosenergiával kapcsolatos panaszát kivizs­gáljuk és lehetőségeink szerint orvosoljuk is, ha ezt a Dédász bármely szervénél bejelenti. A porkoláb-völgyi fogyasztók közül a levélben említett természetű hiba- bejelentés még nem történt. Az említett Porkoláb-völgy bal oldalán megépített hálózat jelenleg még nincs a hálózatra kapcsolva. Felhívás A halálozást döntően befolyásoló megbetegedések számának csök­kentésében érdekelt megyei szer­vek, szervezetek közreműködésével, a Vöröskereszt megyei vezetőségé­nek koordinálásával „Nemdohányzó közösségekért” címszó alatt pályá­zatot hirdetünk. A pályázat célja: a nemdohányzók védelme a passzív dohányzás ártal­maitól a dohányzók egészségkáro­sító döntésének figyelembe vétele mellett. Szóértéssel, példamutatással megakadályozni a gyermek-, serdü­lőkori dohányzás elkezdését. Csalá­di, munkahelyi, testületi közössé­geink erejét mozgósítva hozzájárulni mindezek eléréséhez, továbbá a le­szokni akarók támogatásához. Ah­hoz, hogy az „Egészséget mindenki­nek!” nemzetközi program kereté­ben hazánk is teljesíteni tudja válla­lását, mely szerint 1995-re lakossá­gunk legalább 80%-a legyen nem­dohányzó és 50%-kal csökkenjen az országos dohányfogyasztás. Pályázati kategóriák: I. Családi közösségek II. Munkahelyi kollektívák III. Választott testületek, szerveze­tek IV. Kulturális, szórakoztató, ven­déglátó intézmények, egységek A pályázat feltételei: I. kategóriában pályázhatnak azok a családok, amelyek egy éven ke­resztül nem dohányoznak, illetve vendégeiknek - szükség esetén - biztosítják az elkülönített dohányzás lehetőségét. II. kategóriában pályázhatnak azok a munkahelyi kollektívák, amelyek tagjai nem dohányoznak, illetve ez­zel párhuzamosan kezdeményezik és támogatják az elkülönített - jól szellőztethető - dohányzóhelyek kialakítását. III. kategóriában pályázhatnak azok a testületek, szervezetek, ame­lyek üléseiken, szervezeti program­jaikon mellőzik a dohányzást, de ez­zel párhuzamosan szünetek rend­szeres tartásával, jól szellőztethető - elkülönített - dohányzóhelyek kiala­kításával figyelembe veszik a do­hányzók saját egészségkárosító döntését. IV. kategóriában pályázhatnak azok a kulturális, szórakoztató, ven­déglátó intézmények, illetve egysé­gek, amelyek megvalósítják a do­hányzásmentes programokat, illetve elkülönített, jól szellőztethető do­hányzóhelyek kialakításával köz- megegyezésre törekednek a nem­dohányzók és dohányzók között. A feltételek teljesítésének időtarta­ma: 1 év. A pályázat feltételeinek betartása során kiemelt védelmet kell biztosíta­ni a gyermekeknek, fiataloknak, kis­mamáknak és betegeknek. A pályázat lebonyolítási rendszere:- Pályázni lehet a Tolna Megyei Népújságban megjelenő pályázati lap segítségével. Beküldési határidő: 1989. június 30. Cím: Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2. A borítékon fel kell tüntetni: „Nemdohányzó közösségekért” pályázat. •A nyilvántartást a SZÜV végzi. A benevező közösség azonosító szá­mot kap.- A pályázatot meghirdető, támo­gató szervek képviselőiből alakított szervezőbizottság a benevezést a pályázat öntapadós emblémájának és ellenőrzési kártyájának megkül­désével igazolja vissza.- A pályázók az emblémát laká­suk, munkahelyük, testületi üléseik, közösségi összejöveteleik, stb. bejá­rati ajtóin helyezik el, mellyel jelzik részvételüket és az ellenőrzéssel va­ló egyetértésüket.- Az ellenőrzést a pályázatot támo­gató szervek igazolólappal ellátott képviselői végezhetik.- A pályázat feltételeinek megsér­tése az ellenőrzőkártya bevonásával és a pályázatból való kizárással jár.- A pályázat értékelésére, az ered­ményes teljesítők kategóriánkénti - számitógépes, közjegyző jelenlété­ben történő - sorsolására nyilváno­san kerül sor. Díjak: I. kategória: 8- 7-5 ezer forint értékű utalvány II. kategória: 15-10-5 ezer forint értékű utalvány III. kategória: 15-10-5 ezer forint értékű utalvány IV. kategória: 15-10-5 ezer forint értékű utalvány. Szekszárd, 1989. június 5. Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége NEVEZÉSI L A P Család, munkahelyi kollektíva, választott testület, szervezet, kulturális, szórakoztató vendéglátó intézmény, egység megneve­zése : Létszáma: ....................... .. fő K épviselőjének neve: .................................................................................................... A z ellenőrzés helyszínének cime: ........................................város/kczség, ...................................................................... utca ............... házszám ............. emelet .......... a itó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents