Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

4 NÉPÚJSÁG 1989. június 29. St_ ano irü-iTí-frin r xviigp muszktm HONISMERETI AKADÉMIA SZEKS2^ 15 Fényképrejtvény Felfedezzük Tolna megyét! Az egykor volt, de újabban szerencsére ismét megújuló szőlőkultúra em­lékét hirdeti ez az oszlop egyik falunkban, a régi községháza kapubejárata felett. Hol van? Fotó: K.M. Beküldendő az emblémával felragasztott helyes megfejtés. Címünk: 7100 Szekszárd, Sajtőház, Liszt Ferenc tér 3. A következő számban: Településrendezés Romániában Tér és társadalom (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) A gazdasági és közigazgatási refor­mokról, a környező kelet-európai orszá­gok településfejlesztési gyakorlatáról, az alkotmányreformról és sok más társada­lompolitikai kérdést taglaló írással talál­kozhatunk a Tér és Társadalom című fo­lyóiratban. A pécsi székhelyű akadémiai intézet, a Regionális Kutatások Központ­ja negyedévenként megjelenő folyóirata idei első számában Mészáros Rezső ta­nulmánya vezet el a földrajztudomány három dimenziójába. A tér-hely-idő kapcsolatok meghatározó elemei e tudo­mányágnak. A földrajz tér és időkiterje­dése a fizikáé, ám komoly problémát okoz a tér és időskála, az adatgyűjtésben és az összehasonlításban. Az idő földrajz megjelenése a hatva­nas évek végétöl új igénnyel közelített meg számos problémát, s azóta az em­berföldrajz új irányzataként tartják szá­mon. A földrajzi gondolkodásbán a ma geo­metriai beállítottságú geográfiai szemlé­letek vitáznak a lundi iskola idöföldrajzá- nak bonyolult teóriájával. Magyarorszá­gon elsőként Enyedi György akadémikus hívta fel a figyelmet az innovációkutatás földrajzi lehetőségeire. A helyi társadalmak értékrendjét, kö­zösségi kapcsolatrendszerét, hagyo­mánytudatát és közélet szerveződési fo­lyamatait, a lokális identitástudatok meg­jelenését vizsgálja Gergely András: Technikum-hagyomány-civil társadalom című munkája. A gazdasági és közigazgatási refor­mok hatása a területi fejlődésre. A fenti címmel irt tanulmányt Perger Éva a het­venes évek második felétől tettenérhető válságjelenségek lejátszódó folyamatok­ról, különös tekintettel a magyarországi példára. Beluszky Pál Magánjelentés (a társa­dalom) földrajzról című Írására Csatári Bálint írt hozzászólást. A hamarosan megjelenő második számban többek között hazánk egész­ségügyének területi egyenlőtlenségeiről és a romániai településhálózat-fejlesz­tésről és településrendezésről olvasha­tunk tanulmányokat szakértő kutatók tol­lából. Az egyetemek és a főiskolai képzés­A következő tanévben az egyetemi szintű közgazdászképzés 20. és a jogászképzés 67. esztendeje indul meg Pécsett. Az évtizedek során a valamikori jogtudományi egye­tem háromkarú tudományegyetemmé fejlődött, az orvosi kar pedig a fogorvosképzé­sen kívül újabb lehetőségeket kínál a továbbtanulni szándékozóknak. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen eddig általános orvosokat és fogorvosokat képeztek. A jövőben a tervek szerint mód nyílik gyógytornász szak indítására, szociális gondozók (social worker) és dietetikusok képzésére is. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Karán a német nyelvi tanszéken az idegen nyelvi mellett nemzetiségi képzés indul. Szükség van a nemzetiségi oktatásban olyan tanárokra, akik a történelmet, földrajzot vagy akár az ének-zenét németül adják elő az általános illetve a középiskolákban. Mind az idegen nyelvként, mind a nemzetiségi nyelvként választott német mellé sokféle tárgy (történelem, magyar vagy másik idegen nyelv) párosítható. A tudományegyetem pedagógiai tanszékén egyetemi és főiskolai szint pszicholó­gusképzést kívánnak indítani. E terv még nem a közeljövő reális elképzelése (sajnos), bár a régióban nagy szük­ség volna olyan iskolapszichológusokra, akiknek pedagógiai gyakorlatuk is van. Kül­földön - például a szomszéd Jugoszláviában - már régóta alkalmaznak nagyobb isko­lai centrumokban Un. szociokulturális animátorokat, nálunk még a képzésük sem in­dult meg. A közgazdász karon egy régi elképzelést öntöttek tantervi formába. Az első két évet minden felvett hallgató alapképzésként végezné, s a következő évben - aki ezt választ­ja -főiskolai diplomát, üzemgazdászi oklevelet kaphat. A kiváló tanulmányi eredmény­nyel rendelkezők az alapképzés után három évig egyetemi szintű képzésben része­sülnek. Közismert, hogy a jó képességű, de hátrányos helyzetű tanulók részére felvételi elő­készítő bizottság ad segítséget. Pécset a tanárképző kar neveléstudományi tanszékén egy, a kommunikációt fejlesztő videós tréninget dolgoztak ki az oktatók. A program ha­tásos, kiegészítő formaként jelenik meg a hagyományos szaktárgyi felkészítés mellett, hogy a más-más réteghelyzetű fiatalok kommunikációs különbségei minél ki­sebb hátrányt-jelentsenek az írásbeli és a szóbeli felvételiknél. CSEFKO JUDIT Hatvanmilliót nyerhet a közművelődés Tábor a Kapos mentén Hogyan készül a faló? Hatvanmillió forintos pályázatot írt ki a Művelődési Minisztérium Közművelődési Alapja. Igaz, ezt az összeget nem egy pá­lyázó nyerheti el; ennyi pénz áll rendelke­zésére a közművelődés új formáinaktámo- gatására, újszerű kezdeményezések ösz­tönzésére.- A pályázat kiírói mire gondoltak? - kér­dezem dr. Schiffer Jánostól, a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjétől.- Két témakörre. Egyrészt a kulturálisan gyengén vagy egyáltalán nem ellátott tele­püléseken új közművelődési formák kiala­kítására. Olyan tevékenységekre, amelyek segítik a lakosság művelődési, szociális, mentális igényeinek kielégítését, a helyi kulturális hagyományok felkutatását. A másik téma a tavaly ugyancsak pályázati támogatással megteremtett közművelődé­si, közhasznú információs hálózathoz való csatlakozás technikai feltételeinek kialakí­tása. A cél az, hogy a hálózat tagjaként gyűjtsék az oktatással, a művelődéssel, a közélettel, a szabadidő eltöltésével kap­csolatos adatokat, ezeket rendszerezzék, és adják tovább. A berendezések költsé­geinek felét a pályázóknak maguknak kell biztosítaniuk.- Mindebből kiderül, hogy nem a folya­matos működéshez járulunk hozzá, nem költségvetési támogatást adunk, hanem új módszerek, új kezdeményezések kipróbá­lására szánjuk a pénzt. Éppen ezért a nyer­tesek legfeljebb két éven át kaphatják a tá­mogatást. A pályázóknak természetesen nem kötelező a fenti témákhoz ragaszkod­niuk, egyéni elképzeléseket is támogatunk, amelyek a művelődés megújulását ered­ményezik.- A közművelődési alap 1974 óta támo­gatja a közösségi művelődést. Milyen ered­ménnyel?- Sok sikeres kezdeményezés valósult meg azóta. A 70-es években a könyvtárak zenei részlege jött létre, majd a művelődési intézmény nélküli lakótelepek lakóklubjai szerveződtek. Később a video-és a számí­tástechnika közművelődést segítő szere­pének kibontakoztatására, a kistelepülé­sek élő műsorral való ellátásának biztosítá­sára kiírt pályázat volt emlékezetes.- Új közművelődési vállalkozásokra köl­csönt is biztosítanak ebből a keretből?- Igen. Olyan vállalkozásokra, amelyek­ből bevétel származik, s az a közművelő­dést gyarapítja. Tavaly tízen kaptak köl­csönt; buszvásárlásra, nyomda működte­tésére, elhagyott iskolaépület kézműves- házzá való alakításához. A kölcsönről ese­tenként dönti el a zsűri, hogy kamatmente­sen vagy nagyon alacsony kamattal nyújt­ják négy évre.- Kik pályázhatnak?- Az első témára a közművelődéssel kapcsolatban lévő egyesületektől, szövet­ségektől, szervezetektől várjuk a jelentke­zést. A második témára csakúgy, mint a hi­telre, bárki pályázhat.- Hogyan?- Részletes tartalmi és költségvetési tervvel. Ezt a pályázóknak a kezdeménye­zésüket támogató társadalmi, gazdasági szervhez, tanácshoz, Hazafias Népfront­hoz stb. kell benyújtaniuk 1989. július 15- ig. Az előterjesztők minősítik a kérelmeket, de ettől függetlenül minden pályázatot to­vábbítaniuk kell a Művelődési Minisztérium Közművelődési Koordinációs Főosztályá­hoz, július 31 -ig. Majd a Művelődési Minisz­térium által megbízott kuratórium október 31-ig elbírálja a pályamunkákat. A döntésekről a pályázók értesítést kap­nak. (kádár) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) No nem a trójai, mert ebbe belemenni nem lehet, de nyergében vidáman hin­tázhat, aki ráül. A szakályi általános iskola előtti téren már áll egy ilyen faragott hintaló, farágott mérleghinta és szintén faragott pihenő­pad társaságában. Büszkén emeli fejét az úttest felé, íme itt állok, üljetek rám, és hintázzatok. Hogyan született ez a kedves ötlet, kik készítették ezeket a játé­kokat? - érdeklődöm a táborban Törő Györgytől és Markovics Györgytől.- A fafaragó tábort ez évben már má­sodik íztjen rendezzük. Magam régebb óta próbálkozom a fa megfaragásával, több alkotótáborban jártam, és úgy érez­tem, itt Szakályban lenne létjogosultsága egy ilyen tábor megszervezésének. Több olyan helybélit ismertem, akik valamilyen formában már dolgoztak a fával. Megke­restem a helyi vezetőket, sikerült az ér­deklődést felkelteni, a megyei alapból el­nyerhető pályázatra támogatást is kap­tunk, és már 1988-ban megrendeztük az I. Kapos-Koppány menti fafaragó tábort. Célunk a hagyományteremtés. A Kapos mentén található népi, motívumok fába történő megörökítése úgy, hogy ami el­készül az használható, praktikus legyen és maradjon. Célunk a fiatalok megnye­rése, öntevékeny kisközségek létrehozá­sa - mondja Törő György.- Nagyon lelkes együttest sikerült meghívnunk. Tatabányáról, Tatáról, a környező községekből érkeztek amatőr fafaragók, természetesen helybeliek is vannak közöttük. Művészeti vezetőnk Cs. Kiss Ernő Tatán él, fafaragó népi ipar­művész. Az ő tervei alapján kerülnek kivágásra a különböző darabok, a rájuk kerülő minta szintén mind egyedi terve­zésű - folytatja Markovics György.- Nemcsak játszótéri hintalovat készí­tünk, habár az első táborban is faragtunk néhányat. Megkezdett játszótéri progra­munk része a hintaló, a dupla kakasos hinta, a mérleghinta. Ez évben inkább köztéri alkotásokat faragtunk. így két em­lékoszlopot, amely közül egyik az elhal­taknak állít emléket, a másik a társadalmi ünnepeink méltó emlékezőhelyéül szol­gál. Mindkettő a községben kerül felállí­tásra, kiegészítve kisebb kopjafákkal, köztéri padokkal - folytatja Törő György.- Ismét megfaragjuk a táborfánkat - veszi át a szót a másik vezető. A tábor hejyszinén az iskolánk II. számú-épületé­nek parkjában állítottuk az elsőt, bele­vésve valamennyi résztvevő nevét, ide kerül a mai is, talán még szebben, még gondosabban kifaragva, mint az első. És természetesen a hagyományt valóban meg kívánjuk teremteni, a III. tábort is szeretnénk megrendezni.- Szeretnénk a sóstói városkörnyéki úttörőtábort gazdagítani, részükre is ké­szülnek játszótéri alkotások. Érdekessé­ge lesz a munkának a faragott esőbeálló, paddal. A faszerkezetre fazsindely kerül.' A mai életképbe teljesen beilleszkedhető lesz buszváróként fog funkcionálni, be­leépítve egy hirdetésre alkalmas hirdető- táblával. Ezek a fajátékok - eszközök kevésbé balesetveszélyesek, tetszetősek és időt- állóak. Ezt látják azok a fafaragók is, akik időt és energiát nem sajnálva eljöttek - többségében már másodízben - és egy héten keresztül dolgoztak, helyettük mondjuk, megérte! BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Fotó: LUKÁCS NÁNDOR és ÓTÓS RÉKA Gyerekekre várva Munkában a faragók Emlékoszlop

Next

/
Thumbnails
Contents