Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
1989. június 24. í TOLNA ^ 6 NÉPÚJSÁG Változó Moldávia Nemcsak meteorológiai tények folytán igaz manapság a „napfényes Moldávia” jelzős szerkezet tartalma. A hosszú évek óta idegenforgalmi jelszóként létrejött szóösszetétel egyre inkább átvitt értelemben, a Szovjetunió e délkeleti szövetséges köztársaságának társadalmi életére is igaz. Moldávia a hatalmas ország egészéhez hasonlóan bajlódik a mindennapos ellátási gondokkal, bár Moszkvából érkezve némileg kurtábbnak tetszenek a sorok, és a sorokban állók - nyilván a bővebb áruválaszték hatására - kevésbé ingerlékenyek, mint moszkvai sorstársaik. E köztársaság életét is áthatják azok a társadalmi, gazdasági, politikai gondok, amelyekről éppen június elején a népi küldöttek kongresszusán kemény, őszinte szavak hangzottak el ország-világ előtt. Megvannak emellett a köztársaság saját problémái is, amelyek - legalábbis a két nap alatt szerzett benyomások alapján - nem bénítják, hanem sarkallják a közéletileg aktív embereket. A nemcsak szovjet, hanem egyre inkább önmaguk azonosságát vállaló, tudatosan moldáviai polgárok közfigyelme ma leginkább az anyanyelv, az anyanyelvi kultúra felé fordul, s ennek révén sok nyilvános szó esik a köztársaságok szuverenitásáról, gazdasági önállóságáról, a föderáció egészének újragondolásáról. Kollegámmal, a Népszabadság moszkvai tudósítójával az átalakítást saját magában is tükröző Mol- dava Socialista című lap szerkesztőségében kezdtük az ismerkedést a köztársaság szellemi életével. A lap élén három hónappal ezelőtt történt változás, s ez a hűséges olvasók egybehangzó véleménye szerint máris lemérhető tartalmi színvonal-emelkedést eredményezett. Az 1924-ben útjára indult lap ma 230 ezer példányban jjut el az olvasókhoz, moldován nyelven. (A köztársaság orosz nyelvű lapja a Szocialisztyicsesz- kaja Moldavija). A nyilvánosság politikája növelte a lap társadalmi tekintélyét az értelmiségi olvasók körében. Mind gyakrabban jelentkeznek tudósok, elméleti szakemberek a köztársasági sajtó hasábjain. Természetesen a beszélgetés hamar a nyelvtörvény tervezetére terelődik, hiszen a köztársaság határain túlivelő vita folyik a moldován nyelv állami státusának törvénybe iktatási ról, az egyéb nyelvek és nyelvi kultúrák megóvásáról, az orosznak mint nemzetiségközi közvetítő nyelvnek a tanulásáról. Életkortól függ, hogy ki hogy fejezi ki magát, amikor a latin betűs Írásra való átállást említi. Akik már a negyvenes évek előtt író-olvasó emberek voltak, azok visszatérést említenek, a fiatalok átállásról beszélnek. A lényeg azonban mindenki számára egyformán fontos: a moldován román nyelv, s meg kell szüntetni a cirill betűk használatát a moldovánban. A gyerekek számára hamarosan megjelenik az első latin betűs moldován újság, s éppen e hónapban kerül utcára a százezres példány- számú Literara si Arta című irodalmi hetilap első, 60 ezer példányban latin betűkkel nyomott próbaszáma. A tanároknak már készülnek a latin betűs írásmód elsajátíttatásához szükséges segédkönyvek. Az új tanévben az első osztályosok már latin betűkkel tanulják a betűvetés alapjait. Az át- vagy visszatérést fokozatosan, három év alatt akarják megvalósítani. A moldován újságírók szerint a nyelvtörvény elfogadása nem okoz gondot majd a köztársaság többi nyelvénél sem. Jókedvűen említik, hogy Moldáviában - vagy moldo- vánul: Moldavában - ismeretlenek az etnikai, nemzetiségi villongások, a fiatalok is csak legfeljebb egy-egy lány kegyeiért vetélkedve kapnak hajba. Mint hallottuk, a köztársaság lakosainak 64 százaléka moldován, 14 százalék ukrán, 12 százalék orosz, a többiek török eredetű gagauzok, bolgárok, zsidók, más nemzetiségek képviselői. Az orosz nemzethez való kötődés történelmi okokból eltér a baltikumi népekétől: Besszarábia már a román állam létrejötte előtt az orosz birodalomhoz tartozott. Romániával felemás a viszony: szerintük náluk sokkal több írás jelenik meg a szomszédos országról, mint amennyi odaát róluk olvasható. Mosolyogva mondják, hogy ismereteik szerint a határ román felén a romániai átlagnál nagyobb a villanyfogyasztás, mert az ottaniak a moldavai televíziót nézik. A szovjet központi lapoktól eltérően itt több hír olvasható a romániai falurombolási tervekről: igaz, arra ügyelnek, hogy mindkét fél véleményét kommentár nélkül, egymás mellett tálalják. Román belügyekkel nem foglalkoznak. Kisinyovi beszélgető partnereinkkel gazdasági témákra térve előbukkan a köztársasági önállóság mindenütt kedélyeket borzoló kérdése. A közgazdászok tisztában vannak azzal, hogy először meg kell teremteni a piaci feltételekhez való alkalmazkodás kereteit. De úgy ítélik meg, hogy nem valamilyen adminisztratív döntés ennek a módja, hanem folyamatosan, munka közben kell kialakítani a tényleges gazdálkodás feltételeit. Ahogy mondják: a parton állva nem lehet megtanulni úszni, ahhoz előbb vízbe kell merülni. A köztársaságban nagyok a munkaerő-tartalékok, ami megfelelő utánpótlást nyújt az új munkaformák emberigényének kielégítéséhez. A szövetkezeteket a kormány jelentősen támogatja, s ennek hatására azok gomba módra szaporodnak, átfogva az élet mind több területét. Ellentétben az ország más részeivel, itt a falvak elnéptelenedése ismeretlen gond, olyannyira, hogy egyes körzetekben a városokból áramlik vissza a lakosság a falvakba, melyeknek nem egyszer jobb az infrastrukturális ellátottsága. A köztársasági pártbizottság székházában a gazdaság és a nemzetiségi-nemzeti problémák mellett szóba kerülnek a környezetvédelmi kérdések. Itt a „zöldek” még nem alkották meg a maguk szervezetét de tevékenységük már érezhető, s van is miért fellépniük. A mezőgazdasági kultúrában fejlett területen egyre nagyobb az igény a tiszta, kevéssé vegyszere- zett termékek iránt. A környezetbarátok legfőbb tevékenységi területe mégsem ez, hanem a vízvédelem. Noha moldavai területen található a Duna deltavidéke, a köztársaság egészében kevés a víz. Az utcát járva a szobrok, emlékművek - ha értő kíséret segítségével találkozik velük az ember - sokat elárulnak a régebbi és a közelmúltbeli történelemről. Kisinyov főterének egyik szép sarkában áll a középkori uralkodó, Stefan cel Mare szobra. A moldovánok Istvánja mi Hunyadi Mátyásunk kortársa volt. Szoboralakjának egyik kezében keresztet tart, s ez lehetett az oka annak, hogy a hatvanas években el akarták távolítani a főtérről. (Nyilván abból a megfontolásból, hogy a moldavai parlament és kormmány épületének tőszomszédságában nem lehet kereszt.) A szobor eltávolítását akkor tüntetés akadályozta meg: kompromisszum eredményeként költözött az uralkodó a tér egy csendes sarkába. Persze ez a csend is viszonylagos, hiszen a hónap elején éppen e szobor köré gyűltek azok, akik rövid éhségsztrájkjukkal akarták demonstrálni azt, hogy támogatják a moldavai népfront céljait. A népfront éppen egy éve, tavaly júniusban alakult. Mint egyik vezetőjétől hallottuk, az átalakítás politikáját támogató erőket tömöríteni akaró mozgalom nem szűk „nem- zetiszinű” társulás, hanem társadalmi, politikai mozgalom. Rátérve a nyelvhasználatra, a népfrontaktivista emlékeztet rá, hogy a népi küldöttek első kongresszusa előtt tartotta első moldován nyelvű ülését a moldavai Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Szélesebben érintve a nemzetiségi kérdéseket, Costin felhívja rá a figyelmet, hogy a szovjet állam a cári gyarmatosítás után a nemzeti kérdések megoldásának eszközeként jött létre. 0 is a lenifii elvek sztálini megtaposásában jelöli meg a mai gondok gyökerét, sürgetve a lenini politika megvalósítását. Sajátosan értelmezi a népfront a köztársasági nemzeti kisebbségek fogalmát. Csak azokat tartják kisebbségnek, akiknek nincs másutt sem nemzeti otthonuk. így a hivatalos véleménnyel szemben ők csak a gagauzokat tekintik nemzeti kisebbségnek. Támogatnák is autonómiára törekvésüket, de csak akkor, ha nem a mostani tervek szerinti orosz nyelvű, hanem a török nyelvekhez tartozó gagauz nyelvű autonómiát akarnának. A népfront lassan kezdi megtalálni helyét a köztársaság életében, hamarosan bejegyzett formában is létezni fog, hiszen érezhető, hogy a felsőbb vezetés fokozatosan mind kedvezőbben viszonyul a mozgalom céljaihoz, tevékenységéhez. SZÁNTÓ ANDRÁS (Kisinyov) Sajtókrón ika. 1989. május hó Május 2. Ungár Tamás: Első titkár társadalmi munkában Tolna megyében. Tartalmas vita a pártértekezleten. = Népszabadság Kaszás Sándor: Bonyhád és a Pokoli torony=Népsport, Bonyhád, uszoda Május 4. Döntött az Akadémia: Ófalu mégsem alkalmatlan! = Magyar Hírlap. A paksi atomerőmű atomtemetőjéről. Horváth Ildikó: Bérsztrájk a Pécsi kesztyű dombóvári gyárában = Népszava. Pethes József: Minden eladó - a megélhetésért. Kereskedni (is) tudni kell = Számadás. Geresdi Mihály, bátai magánkereskedőről. Május 5. Határozott fellépést igényel a Tolna megyei SZMT=Népszava. Tolna megye, szakszervezet. Május 8. Tiltakozás az ófalui atomtemető ellen. Három faluból négyezren tüntettek=Népszabadság. Május 9. Gógyszertárrá alakították át Bonyhádon az MSZMP egyik - a Fáy András lakótelepi pártházát=Népszava. Május 10. Felhívás letelepedési és munka- lehetőségre. MDF Hőgyészi Területi Szervezete = Hitel. Kalaznó, erdélyi menekültek segítése. Új vállalkozások: Tolnabor. Mezőbankfiók Szekszárdon = Magyar Mezőgazdaság. Május 18. Paks válasza Ófalunak=Magyar Hírlap. Horváth Ildikó: Még egyszer a dombóvári sztrájkról. A bérgond túlnő a kesztyűgyár keretein = Népszava. Dombóvári Kesztyűgyári sztrájk. • Május 19. Csőglei István: Kamarakiállítás Bonyhádon=Népszava. A 115 éves Bonyhádi Önkéntes Tűzoltóság történetét bemutató kiállítás. Ungár Tamás: Jövőre minden útjuk burkolt. Paks egészséges hiúsága = Népszabadság. Paks nemzeti zászlót kapott a település- fejlesztési versenyben. Az MSZMP és az ellenzéki kerékasztal közös céljai Tolnában = Népszava. Tolna megye, politika. Május 20. Tartalomhoz a forma: Tolna = Népszabadság. A Tolna megyei pártbizottság formai újítása a hatékonyság fokozása érdekében. Május 25. Folytatódik a vita Ófalu ügyében = Népszabadság. Paksi atomerőmű atomtemetője. Május 26. Szentkirályi András: Az egészségügyiek és a pedagógusok bérét emelték. A paksi gesztus értéke = Magyar Hírlap. Paks, egészségügy, oktatásügy, bérek. Május 27. Döntött a munkaügyi bíróság: Nem volt jogellenes a dombóvári szabászok sztrájkja = Népszava. Dombóvári kesztyűgyár sztrájkja. Május 31. Iváncsics József: A talaj termő- képességének jellemzése és tervezése néhány kiemelt talajjellemző alapján=Agrokémia és Talajtan. Tolna megye, talajvizsgálatok. Lendvai Gábor, Kalotás Zsolt: Cecétől Tengelicig = Búvár. Tolna megye természetvédelmi területei: A bikácsi Ökörhegy, kistápéi láprét. Növény- és állatvilág. Sebestyén József: Mit láttunk a AGROMASEXPO-n 1989-ben = Mezőgazdasági Technika. A szekszárdi Agram öntözőberendezéseiről (is). Vajda Kornél: Szakmai folyóiratok - Hálózati híradók=Könyvtáros. A Tolnai Könyvtáros c. szakfolyóiratról. Összeállította: Dr. IMREH CSANÁDNÉ Ezer ipari robot A Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál - amely tagja az INTERROBOT nemzetközi szervezetnek - több mint tíz éve foglalkoznak ipari robotok fejlesztésével és gyártásával. Ez idő alatt tizennégy féle berendezésből ezer készült el, nagyrészt szovjet, lengyel, NDK megrendelők számára. 18 fejű peremes üveggyártó gépek üzemi próbája a gyártócsarnokban. A Bátaszéki Cserép és Vázkerámia Gyár FELVÉTELT HIRDET- villamos művezető,- villanyszerelő,- elektronikai műszerész,- autó-motor szerelő munkakörbe. Jó kereseti lehetőség: felvétel esetén munkásszálláson való elhelyezés megoldható! JELENTKEZÉS: személyesen a gyár munkaügyi csoportvezetőjénél, illetve a Bátaszék 140/26-os telefonszámon. KERESKEDELMI VÁLLALAT Közöljük tisztelt vásárlóinkkal, hogy kirendeltségünk éves vagyonmegállapító leltárát 1989. június 26-tól 1989. július 7-ig tartjuk. Ezen időszakban az árukiadás szünetel. Szíves megértésüket kérjük. TITÁN Kereskedelmi Vállalat Tolna Megyei Kirendeltsége, Szekszárd <3qTí$> Kereskedők, vállalkozók, kisiparosok! Irodának is alkalmas 2 db üzlet- helyiséget + raktárt kínálunk megvételre Szekszárdon, a Zöldkert u. 6-8. sz. épületben. Érdeklődni: TOTÉV, Szekszárd, Keselyűsi út 22. 11-122/163, munkanapokon 8-14 óráig. (151) Lakásvásárlók, figyelem! Dombóváron a Teleki u. 7-9. sz. épületben azonnal beköltözhető, központi fűtéses, 76 m2-es lakásokat kínálunk megvételre. Érdeklődni: TOTÉV, Szekszárd, Keselyűsi út 22. 11-122/163, munkanapokon 8-14 óráig. ELADÓ Szekszárd központjában 270 m2- es CSALÁDI HÁZ (irodának is alkalmas) udvar, pince, garázs, műhely van hozzá, azonnal beköltözhető. Érdeklődni: 74-12-947,12-573 telefonon. (13
