Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

1 2 NÉPÚJSÁG 1989. június 24. A hét kérdése: Hova költözött a vasfüggöny? Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés lesz Múlt szombaton, pontban éjfélkor indult útjára - a román tiltakozó jegyzék. Szűts Pál bukaresti nagykövetet ekkor rendelték be a román külügyminisztériumba, ahol til­takozást adtak át neki „szocialistaellenes, románellenes, nacionalista-soviniszta és revizionista megnyilvánulások miatt”. A til­takozás tartalma még az edzett megfigye­lőknek is feltűnt, hiszen a budapesti ese­ménynek voltak valóban kifogásolható mozzanatai, de még a legélesebb szemű román diplomaták sem fedezhettek fel semmilyen románellenes kitételt a beszé­dekben, s az is közismert, hogy ezúttal nem a román nagykövetség volt tiltakozó akció színhelye. A tiltakozás azonban feltehető­leg már korábban elkészült, s román rész­ről eszerint eleve beszámítottak Bukarest elleni jelszavakat is. Az persze semmiképp sem volt kétséges, hogy a bukaresti ható­ságok nem hagyják szó nélkül Nagy Imre és sorstársai temetését, hiszen már kqfáb- ban is rendre felrótták a magyar vezetés­nek az „eltévelyedést” kisebb horderejű döntések után is. A tiltakozó jegyzék azonban csak a ro­mán visszhang egyik oldala. Országszerte, s persze Bukarestben is tiltakozó gyűlése­ket tartottak, s volt ilyen akció a határmenti Nagyváradon (Oradea) is. A bukaresti Augusztus 23. nagyüzemben ilyen felira­tokkal érkeztek a dolgozók a naggyűlésre: Az Állami Egyházügyi Hivatal a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény ér­telmében június 23-ai hatállyal törvénye­sen elismert vallásfelekezetté nyilvánítot­ta a Magyarországi Krsna-tudatú Hivők A KlOSZ-nak, mint a kisiparosok ér­dekvédelmi szervezetének gondokat okoz, hogy véleményét, javaslatait, igé­nyeit nem tudja érvényesíteni a külön­böző magasabb szintű gazdasági szabá­lyozó rendszerek kidolgozásánál. Ezért foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy egy párt létrehozását kezdeményezik, vagy pedig egy olyan már meglévő párt­hoz csatlakoznak, amely felvállalja a kisi­„Le a revizionista és irredenta megnyilvá­nulásokkal!”. Valentin Bratu olvasztár be­szédében nehezményezte, hogy „a kom­munizmust lendületesen építő román nép nagy eredményeit egyes tucatemberek, züllött, légionárius és fasiszta elemek rosszindulatúan kommentálják”. Nagyvá­radon, a tartozék- és pótalkatrészgyártó üzemben táviratot fogalmaztak meg, tilta­kozva amiatt, hogy „egyesek befeketitik a romániai valóságot”. Nagybányán ennél is továbbmentek és elutasították „a békét és a nemzetek biztonságát fenyegető buda­pesti akciót”. Mindamellett a napokban valóban volt több néhány olyan fejlemény, amely való­ban tovább feketíti a Romániáról alkotott képet. AThe Times például hírt adott arról, hogy Románia falat épít a Magyarországgal és Jugoszláviával fennálló határa mentén. Ezt a hírt illetékes magyar határőrizeti szervek cáfolták, hangsúlyozva hogy szó sincs fal­ról; drótkerítés és árokrendszer azonban valóban épül, méghozzá nagy iramban, a teljes határszakasz 90 százalékán már el is készült. A Libération című francia lap így kommentálta a hírt: „Miközben Magyaror­szág lebontja a vasfüggönyt, Románia két­ségbeesett igyekezettel épit egyet saját ha­tárán”. Közösségét. Bemutatott szervezeti sza­bályzatukban kinyilvánították, hogy az al­kotmánynak és a törvényes jogszabá­lyoknak megfelelően kívánnak működni. (MTI) párosok gazdasági, politikai érdekeinek képviseletét is. Egyebek között ezt is elmondták a KIOSZ sajtótájékoztatóján pénteken, amikor az építő kisiparosok helyzetéről szóltak. Tájékoztatásként elhangzott: az építő kisiparosok száma meghaladja a 42 ez­ret, teljesitményük értéke egyenként egymillió forintra tehető. Bányabezárás Az ipari miniszter Pécset Tegnap Baranya megye tanácsi és a bányavállatok vezetőivel tárgyalt Pécsett Horváth Ferenc ipari miniszter. Az urán­ércbánya bezárása indokolt - hangzott el a délutáni sajtótájékoztatón - hiszen olyan nagyságrendű állami támogatás­sal üzemel, melyet a jövőben a kormány­zat nem tud garantálni. A környezetvédelmi feltételek miatt maga a bezárás sok időt igényel, és sok­kal bonyolultabb technikát, mint a szén­bánya esetében. Az ipari miniszter 1992- ben jelölte meg a bezárás legutolsó idő­pontját. Bár tisztességesen dolgozó, gazdál­kodó vállalatról van szó, a geológiai adottságok miatt lehetetlen a nagyfokú költségcsökkentés. Az évi 2,5 milliárd forintnyi támogatás - mely csak nőne a következő években - ellenében a 4-5 milliárdot igénylő bezá­rás egyszeri, bár tetemes kiadás lesz. A szénbányának a szanálási alapból ez évre s jövőre is van még tartaléka. A gazdaságos termelést támogatás nélkül, nyilvánvalóan bizonyos szénáre­melés mellett kell megoldaniuk. A kiter­melésnél a piaci igényeket szükséges el­sősorban figyelembe venni. Olyan pályára kell állniuk, - mondta a miniszter -, hogy a megfelelő piaci árak mellett legyenek gazdaságosak. A két bánya ügyét kívánatos továbbra is együtt tárgyalni. A bányászok esetében felmerült a kor- engedményes nyugdíjazás, a meghatá­rozott föld alatti műszakszámot elértek­nél központi forrásból járadék fizetése, a keresetkiegészítések további folyósítá­sa. A megye és a bányavállalat vezetői a nagy horderejű ügy rendezésére regio­nális szerkezetátalakítási programot állí­tanak össze, melyben a központi struktú­raváltással érintett térségek között ter­mészetesen Bonyhád, Nagymányok, Váralja, Kismányok, Győré, Izmény, Aparhant, Cikó, Kisvejke, Lengyel, Mucs- fa és Dávod is szerepel. Baranyában 82 település érintett, Tol­nában 12. A komplex program majd mind két tér­ség bányászainak sorsát illetően vázol fel lehetőségeket a továbblépésre: át­képzésre, vállalkozásra, kedvezmények­re. (Folytatás az 1. oldalról.) nem a TOT és nem is annak elnöksége kezdeményezte, hanem az üzemek. Ám az érdekképviselet központjában egyál­talán nem bánták meg, sőt örülnek, hogy a demonstrációt fölkarolhatták és támo­gathatják. Véleménye szerint a június 19-i petícióátadás óta valamelyest mér­séklődött a hangulat, noha az 500 igen nehéz gazdasági helyzetben lévő szövet­kezet gondja mit sem változott. A gabo­natermelés jövedelmezősége valameny- nyi gazdaság számára változatlanul Az MSZMP szekszárdi tagságának ta­nácstagi körzetenként szervezett találko­zói nem helyettesítik, hanem kiegészítik az alapszervezeti politikai munkát. Jelen politikai helyzetben nem lenne helyes a már meglévő szervezettség lazítása. En­nek ellenére arra is volt már példa, mint arról hírt adtunk, hogy új lakóterületi pártszervezet alakult. A városi választási program részleteinek a kimunkálása mindenképpen lakóterületben, illetve - ha kell - utcában való gondolkodást is igényel. A júniusi tanácstagi körzetenként szervezett tanácskozások folytatódnak. Huszonhatodikán, hétfőn az újvárosi párthelyiségben találkoznak a 3-as kör­Pénteken hivatalosan megerősítették, hogy új embereket neveztek ki a Kínai Kommunista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao igazgatói és főszerkesztői tisztsé­gébe. A lap szóvivője szerint a változásra azért került sor, mert elődeik „egészségi okokból” megváltak tisztüktől. Csien Li-zsent, a pártlap igazgatóját, aki négy éven át töltötte be tisztségét, Kao Ti, a KKP központi pártiskolájának alelnöke vál­totta fel, Tan Ven-zsujt, a lap főszerkesztő­jét pedig, aki évtizedek óta a Zsenmin Zsi- paonál dolgozott, Sao Hua-cö, a kínai had­sereg propagandaosztályának vezetője. Megfigyelők a Zsenmin Zsipao élén be­következett változást összefüggésbe hoz­zák Li Peng miniszterelnök ama kijelenté­sével, hogy a kínai sajtó munkatársai hibá­kat követtek el a diákmozgalom kezelésé­ben és teret engedtek a burzsoá liberaliz­musnak. * Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás füg­getlen szakszervezet Béke Nobel-dijas ve­zetője csütörtökön felszólított minden No­olyan kicsi, hogy az ágazat egészének sorsa veszélybe kerülhet. A TOT - ameny- nyiben az üzemek gondját soron kívül nem oldják meg - nem is tudja, s már nem is akarja megakadályozni a kombáj- nosok június 29-i demonstrációját. Arra azonban ügyelnek, hogy a felvonulás ki­zárólag kombájnokkal, békésen folyjék, a főútvonalakon közlekedők jelentősebb zavarása nélkül. Az aratók június 29-i fel­vonulását tehát megtartják, ez azonban a kenyérgabona betakarítását, az ígéret szerint, nem fogja hátráltatni. zet MSZMP-tagjai. A többi megbeszélés 18.00 órakor kezdődik. A Rózsa Ferenc Szakközépiskolában a 2-es, a Kölcsey lakótelepen lévő párthelyiségben a 38- as, a Mikes utcában a 47-es, az V. Számú Általános Iskolában pedig a 27-es ta­nácstagi körzetben élő MSZMP-tagok tartják megbeszélésüket. * A Független Kisgazda és Polgári Párt bemutatkozó-tagtoborzó gyűlést tart Gyönkön e hónap 26-án (hétfőn) este 1 / 2 7-kor a művelődési házban. Várják a párt régi tagjait, azok leszármazottait, vál­lalkozókat és minden érdeklődőt a kör­nyező falvakból is. bel-békedíjast, és felhívta a világ kormá­nyait és parlamentjeit, hogy harcoljanak „a kínai bebörtönzöttek" szabadon bocsátá­sáért és a kivégzések leállításáért. Az NDK-ban a rendőrség bekísért min­tegy 30 személyt, aki Berlinben tüntetni akart a kínai nagykövetség előtt a kínai ki­végzések miatt. Az illetők béke- és ember­jogi mozgalmak tagjai voltak. A rendőrök megállították őket, amikor a kínai nagykö­vetség felé tartottak, és kényszerítették őket, hogy beszálljanak a rendőrségi te­herautóba. Hasonló rövid idejű őrizetbe vé­telek voltak június elején is, amikor az NDK- ban tiltakozni próbáltak a pekingi vérontá­sok ellen. Washingtonban Dán Quayle alel- nök kijelentette, hogy az Egyesült Államok­nak kötelessége elítélni a kínai békés népi tüntetés durva elfojtását. De hozzátette, hogy Washington arányosan fog válaszol­ni, ha Kína leállítja a megtorlásokat, ame­lyek megterhelik Kína és a Nyugat viszo­nyát. Stephen Stolarz republikánus képvi­selő bejelentette, hogy több képviselőtár­sával együtt keményebb szankciókat ter­vez javasolni Kína ellen, mint Bush. B. WALKÓ GYÖRGY Új vallásfelekezet működésének engedélyezése Pártot alakítanak a kisiparosok? Közéleti hírek Változás a Zsenmin Zsipao élén - „egészségi okokból” Bush jobban érdeklődik Kelet-Európa iránt, mint elődei Srzezmski nyilatkozata ' George Bush többet tud Kelet-Európáról, mint bármely elődje és a térség történelmi fontossága ismeretében készül varsói és budapesti útjára. Az amerikai kormányon belül még folynak a viták arról, milyen gazdasági segítséget nyújtsanak e két országnak - a túlzott várakozá­sok mindenképpen alaptalanok. Kelet-Európa támogatásának ügye egyébként várhatóan a vezető tőkés országok júliusi csúcsértekezle­tének napirendjére kerül. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójá­nak, Heltai Andrásnak adott nyilatkozatában Zbigniew Brzezinski. Az ismert tudós Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt és a re­publikánus kormányok is kikérik véleményét a szovjet- és kelet-euró­pai politika kérdéseiben. Brzezinski emlékeztetett, hogy Bush elnök Európa természetellenes megosztottságának megszüntetését tűzte ki az amerikai politika általá­nos céljául. A varsói és budapesti út most alkalmat ad arra, hogy elgon­dolásait részletesebben megfogalmazza és alkalmazza - erről tanács­koznak most a kormányban. „Az adminisztrációban bizonyos fokig el­lentétes nézetek vannak a kelet-európai gazdaságok kilátásairól. Egyesek úgy vélik, hogy e távlatok meglehetősen negatívak, hogy a két országban eddig kialakított új formák nem mennek elég messzire. Má­sok derűlátóbb és valamelyest rugalmasabb állásponton vannak. Ugyanakkor vita folyik arról is, minek adjanak hangsúlyt a támogatás­ban: a kormányközi megközelítésnek, vagy pedig a magántőke beru­házásainak, a közös vállalkozásoknak.” A kérdésre, ő mely álláspontot vallja, Brzezinski a közös nyugati erő­feszítések fontosságát hangsúlyozta. Nézete szerint a magyar-és len­gyelországi helyzet Spanyolországéhoz hasonlítható, az 50-es évek végén: lezárul egy politikai korszak és a társadalmi-gazdasági erők készen állnak új, építő kezdetre, amennyiben erre pozitív ösztönzést kapnak kívülről. Spanyolország a 60-as-70-es években jelentős gaz­dasági sikereket ért el. „Véleményem szerint Magyarországnak és Lengyelországnak megvannak az adottságai ahhoz, hogy építően be­kapcsolódjanak szélesebb európai gazdasági együttműködésbe, ami igen jótékony hatással lenne az életszínvonalra, az ipar korszerűsíté­sére, a részvételre a világkereskedelemben. E két országnak jól kép­zett, művelt munkásosztálya, meglehetősen jó gazdasági erőforrásai vannak - nemcsak a mezőgazdaságban -, jó ipari-műszaki káderállo­mánya. Igen gyengék viszont a vezetési ismeretekben, iparuk pedig elavult. Ezért gazdasági problémáik súlyosabbak, mint a spanyolokéi voltak. Ám ha a nyugat, Amerika, az NSZK, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia támogatólag reagál, a helyzet pozitív elemei kihasznál­hatók s a két ország 5-10 éves távlatban egészséges, szükség létéit fe­dező növekedést érhet el. Nézete szerint két feladatról van szó. Az egyik, hogy rövid távon meg­könnyítsék e két országban az átmenet elkerülhetetlenül fájdalmas kö­vetkezményeit, amit az inflációs spirál, az adósságteher és szélesebb értelemben az egész, katasztrofális gazdasági helyzet jelent. E feladat­nak Amerika sem tud egyedül eleget tenni. Ezért volna szükség össze­fogására Nyugat-Európával és Japánnal s a kérdésnek fontos helyet kell elfoglalnia a vezető tőkés országok júliusi, párizsi csúcstalálkozó­ján. A rövid távú támogatás egyébként nem igényel nagymértékű tőke­bevonást - ez most nem is lehetne hasznos. Szó lehetne viszont hosz- szú távon növekvő nyugati beruházásokról, a közös vállalkozások fej­lesztéséről, az exportra termelő ágazatok, illetve a mezőgazdaság tá­mogatásáról. Véleménye szerint mindenesetre irreálisak az olyan elképzelések, mint Lech Walesáé, aki Lengyelország segélyszükségletét tizmilliárd dollárra tette. „Ilyen összegről Amerikában még a közvetlen szomszéd Mexikó esetében sem beszélnek, amely pedig még súlyosabban el­adósodott” - mondotta. Ugyanakkor a nyugatnak hosszú távon is támogatnia kell a kelet­európai, nagymértékben a sztálini örökségen nyugvó gazdasági és politikai rendszerek átalakulását korszerű, pluralista gazdasági és po­litikai rendszerekké. Az utóbbi a fontosabb s a nagyobb erőfeszítést kí­vánó feladat. „Sok elgondolás került terítékre s úgy hiszem, nem ala­kultak még ki a végső döntések, itt, Washingtonban sem” - hangoztatta Brzezinski. A kérdésekre, mit várhat Magyarország George Bushtól, a tudós rendkívül pozitív képet festett az elnökről. Mint mondotta, annalv* hat elődjét ismerte, Kennedyig visszamenőleg, de Bush - Washington­ban rendhagyó módon - jobban érdeklődik Kelet-Európa iránt, mint bármely amerikai elnök, akik számára a térség többnyire perifériális je­lentőségű volt. Bushra maradandó intellektuális és érzelmi benyomást gyakorolt alelnökként tett varsói és budapesti útja, mondotta, és őszintén érdek­lődik az ottani változások iránt. Felismerte ugyanis, hogy a kelet-európai helyzet alakulása nagyban siettette a hidegháborút. Ha e változások jól alakulnak, annak fontos ki­hatásai lesznek a kelet-nyugati viszonyra, míg ha a reformok kudarcot vallanak és visszatér az elnyomás, ez valószínűleg a hidegháború visz- szatérését jelenti és negatív kihatással lesz Mihail Gorbacsov, a pe­resztrojka sorsára. A Szovjetunió várható politikájával kapcsolatos kérdésekre vála­szolva Zbigniew Brzezinsky hangsúlyozta: véleménye szerint a jelenle­gi szovjet vezetés kész arra,' hogy messzemenően elfogadja e két or­szágban a békés fejlődést, az átalakulást mindaddig, amíg a demokrá­cia megteremtése nem vezet nyílt szovjetellenes megnyilvánulások­hoz, a Varsói Szerződés elutasításához, a Szovjetunió geopolitikai ér­dekeinek közvetlen veszélyeztetéséhez. Ilyen esetben beavatkozással számolni kell. A Szovjetunió a negyvenmilliós Lengyelország esetében valószínű­leg érzékenyebb lenne a stabilitást veszélyeztető drámai változásokra, mint Magyarország vonatkozásában - de szélesebb összefüggésben a két ország megítélése hasonló lehet, tette hozzá. Egyébként Magyar- országnak is ugyanazt a tanácsot tudja adni, mint legutóbb lengyelor­szági előadásain: „Miközben e két ország megszerzi nemzeti szuvere­nitását, egyidejűleg arra kell törekedniük, hogy fenntartsák a szövetsé­get a Szovjetunióval. E szövetség felbontása nem geopolitikai érde­kük.” Zbigniew Brzezinski nézete szerint egyébként a közeli jövőre egy esetleges beavatkozásnál nagyobb veszély a belső gazdasági ka­tasztrófa, amely a lakosság radikalizálódásához vezet. A belső robbanás azután a kommunista pártok konzervatív elemeit arra indíthatja, hogy a „kínai megoldást” alkalmazzák, mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents