Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

1989. június 16. 2 NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról.) tanács, az egyházak és a diplomáciai képviseletek helyezik el koszorúikat. A kormány nevében Németh Miklós mi­niszterelnök, Pozsgay Imre államminisz­ter és Medgyessy Péter miniszterelnök­helyettes helyezi el a megemlékezés vi­rágait. Akik a rendelkezésre álló szűk egy óra alatt nem tudják elhelyezni koszorúi­kat, a gyászszertartás végén, a koporsók elszállítása után róhatják le kegyelétüket annál a nemzeti lobogónál, amely 1956- ban a Parlament homlokzatán lengett, s most a Politikai Foglyok Világszövetsé­gének jóvoltából hazakerült Chicagóból. Később az itt elhelyezett koszorúkat is ki­szállítják a temetőbe. Egy kérdésre vála­szolva a rendezők elmondták azt is, hogy bár Erdélyből a megromlott magyar-ro­mán viszony miatt nem érkezhet küldött­ség, a szertartáson ott lesznek a romániai magyarság hazánkban élő képviselői, s a szervezők külön örömére szolgál, hogy a Romania Libera is elküldi képviselőit a kegyeletés megemlékezésre. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága vezetői szóltak arról is, hogy a temetés nem jelenti a TIB tevékenységének befe­jezését, hiszen a testület 1956 valameny- nyi áldozatának igazságot kíván szolgál­tatni. Ezért országszerte igyekeznek fel­kutatni a politikai indíttatású koncepciós perek áldozatait. Tevékenységük azon­ban nem korlátozódik az 1956-os tör­vénysértő eljárások orvoslására, arra tö­rekszenek, hogy valamennyi, 1945 utáni törvénysértést feltárjanak. A perek felül­vizsgálata mellett rtem kevésbé fontos céljuk az 1956-os események igazsághü feltárása, tisztázása is. A sajtótájékoztatón részt vett Király Bé­la, a Nemzetőrség egykori parancsnoka, aki az Egyesült Államokból érkezett Nagy Imre és mártírtársai temetésére. Elmond­ta, hogy a magyar belpolitikának az utób­bi időszakban tapasztalható pezsgése a tengerentúl élő emigráció tagjait is felvil­lanyozta. Úgy vélte, a magyarországi vál­tozások egyetlen magyar patriótát sem hagyhatnak hidegen, a világ bármely tá­ján éljen is. Ugyanakkor Király Béla sza­vaiból az is kiderült: a külföldön élő ma­gyarság el akarja kerülni azt a veszélyt, hogy bekapcsolódásukat a magyar köz­életbe egyesek - a régi reflexektől vezé­reltetve - netán beavatkozásnak véljék. Az egykori nemzetőrparancsnok most megjelent, Honvédségből néphadsereg című könyvének honoráriumát - 135 ezer forintot - felajánlotta a Fiatal De­mokraták Szövetségének. A TIB közleményei A június 16-i gyászszertartásra kiadott belépőkártyák közül a „301 ” jelű kártyá­val és a „T” jelű kártyával a Hősök terén a ravatal előtt kordonnal lezárt területen le­het tartózkodni. Mindkét kártyával fel le­het szállni az Újköztemetőbe menő külön autóbuszokra. Gyász istentiszteletek Budapesten június 16-án 1956 mártírjairól és áldozatairól szá­mos budapesti templomban tartanak megemlékező gyász istentiszteleteket. Katolikus gyászmisét: belvárosi Főplé­bánia templom 18.00, Belvárosi Feren­ces templom 17.00, Mártírok úti Budai Ferencesek 18.30, Battyhány téri Szent Anna templom 17.30, Bakáts téri plébá­nia templom 17.00, Lehel téri Szent Mar­git templom 19.00 óra. Protestáns isten- tisztelet lesz a Deák téri evangélikus templomban 18.00 órakor, a Szjlágyi De­zső téri református templomban 18.00 órakor, az Evangéliumi Testvéri Közös­ség kispesti kápolnájában, XIX. Gábor Andor u. 110. 18.00 órakor, Vili. kerületi Nagyfuvaros u. 4. sz. alatti zsinagógában 19.00 órakor. Unitárius istentisztelet a Nagy Ignác ut­cai templomban június 18-án vásárnap délelőtt 11.00 órakor lesz. ,*A legnehezebb időkben mutatott példát hazaszeretetből” A kegyelet koszorúi és virágai a szülői házon Nagy Imre-emléktáblát avattak Kaposvárott (Folytatás az 1. oldalról.) mutatott példát hazaszeretetből, és ami manapság különösen ritka kincs - összbizalraat keltő politizálásból. Megtörhetetlen magatartásával jel­képévé válhatott a XX. századi, II. vi­lágháború utáni magyar szabadság­törekvéseknek. Égető Endre akinek Nagy Imre nagybátyja volt, a család-, a hozzátar­tozók nevében emelkedett szólásra. Az emléktábla Tabóczy József építész alkotása „Vele mindig őszinte voltam, mert ve­le mindig őszintének kellett lenni”- - emlékezett nem minden meghatott­ság nélkül a jó szándékú, jó lelkű „Imre bácsira” Égető Endre. A mind­végig fegyelmezett, ugyanakkor mél­tóságteljes ünnepség befejező moz­zanataként Somogy - illetve az MDF dombóvári szervezete révén Tolna ­I megye politikai-társadalmi szerve­A család nevében koszorúznak Tóbiás Áron író, aki nemrég könyvet je­lentetett meg Nagy Imréről zeteinek, pártjainak és tömegmoz­galmainak a képviselői helyezték el az emléktábla alatt a kegyelet koszo­rúit és virágait.-szá-kpm­Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből A Magyar Demokrata Fórum szekszár­di szervezete a Tolna Megyei Főügyész­ség vezetőjét beadványban kérte, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Szekszárdi Nemzeti Bizottság elnöke és tagjai ellen 1957. június 8-án meghozott törvénysértő ítélet hatályon kívül helye­zése és az elítéltek felmentése iránt. Az ítélettel a Pécsi Megyei Bíróság Büntető Külön Tanácsa „a népi demok­ratikus államrend megdöntésére irányu­ló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében” mondta ki bűnösnek dr. Nagy István, dr. Tóth Lajos, dr. Tollár Ti­bor, Székelyhídi Géza, Pillári Lajos és Szakály Ferenc vádlottakat. Ezért őket 2- től 8 évig terjedő börtönbüntetésre, vala­mint vagyonuk teljes, illetve részleges el­kobzására ítélte. A kezdeményezéshez csatlakoztak a Tolna Megyei Ellenzéki Kerékasztal szer­vezetei is. Emiékbélyeg Nyílt levél a Magyar Posta elnökének Tisztelt Elnök Úr! 1989. június 16-án, amikor az egész nép fejet hajt a mártírok, az elestettek, a megtorlás áldozatainak emléke előtt, meggyőződésünk, hogy az Ön által veze­tett intézmény is tevőlegese részt vehet a nemzeti megbékélés folyamatában. Ezért javasoljuk: a Magyar Posta jelen­tessen meg a mártírok gyászkeretes arc­képével bélyegsort, blokkot, az október 23-i forradalom évfordulójára pedig em­lékbélyeget. A bevételt fordítsák 1956 va­lamennyi áldozatának emlékművére. TDDSZ Távbeszélő Beruházó Csoport A temetés külföldi sajtóvisszhangja Számos, figyelemre méltó beszámoló és cikk jelent meg csütörtökön a külföldi sajtóban Nagy Imre és mártírtársai teme­tésének előkészületeiről, a kivégzett poli­tikus életútjáról. Mint Láng Judit, az MTI prágai tudósí­tója jelentette, a Rudé Právo „Hogyan tör­tént az Budapesten” címmel időrendi ösz- szeállítást közölt az 1956-os esemé­nyekről és Nagy Imre tevékenységéről. A CSKP lapja korabeli dokumentumokra - nyugati újságok riportjaira, Eisenhower amerikai elnök emlékirataira - hivatkoz­va mindenekelőtt a harminchárom évvel ezelőtti események szélsőséges, ellen- forradalmi elemeit domborította ki. Bőven idézett ugyanakkor az MSZMP Központi Bizottságának dokumentumaiból, ki­emelve azt: Nagy Imre személye a szo­cialista reformpolitika jelképévé vált. A Rudé Právo arra is emlékeztetett: Nagy Imrfe 1938-ban a fasizmus által fenyege­tett Csehszlovákia védelmére kelt. A szlovák pártlap, a pozsonyi Pravda „Megbékélés a múlttal" címmel foglalko­zott Nagy Imre életútjával és az 1956-os események jelenlegi magyarországi új­raértékelésével. „Természetes, hogy a mai magyar reformerőkképpen Nagy Imre ellentmondásos, de az újat, a jobbat szí­vósan kereső személyiségében találták meg a maguk jelképét. Nem lehet azon­ban figyelmen kívül hagyni, hogy - mártí- romságát hangsúlyozva - Nagy Imre ha­gyatékát a szocializmus ellenségei is ki akarják sajátítani” - Irta a pozsonyi lap. A Rudé Právo és a Pravda írását össze­hasonlítva szembetűnő, hogy a pozsonyi lap árnyaltabban vázolta fel Nagy Imre politikai portréját. Lényegében pozitív képet rajzolt róla, bár annak a nézetnek is hangot adott, hogy az 1956-os esemé­nyek idején ingadozóak és ellentmondá­sosak voltak a nézetei és döntései, a kriti­kus helyzetekben határozatlanságot mu­tatott. A szlovák pártlap hangoztatja: nem lehet kétséges, hogy Nagy Imre mindent a legjobb szándékkal tett, mindenekelőtt azzal az erőfeszítéssel, hogy megállítsa a vérontást. Mint Meruk József, az MTI madridi tudósítója jelentette, a spanyol jobboldali ellenzék lapja, az ABC beszá­molt arról, hogy Horn ßyula külügymi­niszter és Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter kormányuk nevében elítélték az 1956-os véres szovjet elnyomást, és azt a Tienanmen téri mészárláshoz ha­sonlították. Az ABC szerint Magyarország most is­mét egy történelmi váltás úttörője, és ez idáig nem érte fenyegetés semmiféle ér­telemben. A magyar demokratizálási fo­lyamat eme kényes pillanatában - majd­nem úgy, mint 1956-ban - a jövő a Szov­jetunió beleegyezésétől függ, vélekedett a jobboldali spanyol lap. A londoni The Guardian emlékeztet ar­ra, hogy Grósz Károly pártfőtitkár két hét­tel ezelőtt még azt mondta: Nagy lmr.e szerepét illetően nincs elég bizonyíték a végleges ítéletalkotáshoz. A brit lap ezzel állítja szembe a magyar kormány nyilat­kozatát, és arra a megállapításra jut: Né­meth Miklós miniszterelnök szoros szö­vetségben van a párton belüli reformis­tákkal, akik teljes szakítást akarnak a múlttal. Az ugyancsak londoni The Indepen­dent - annak kapcsán, hogy a Szovjet­unió diplomáciai képviselője is ott fog áll­ni pénteken Nagy Imre koporsója előtt - felhívja a figyelmet arra: vezető szovjet politikus még nem vette át a népfölkelés szó használatát. A szovjet sajtó minded­dig ellenforradalomról írt, a Novoje Vrem- ja legutóbbi száma pedig a lázadók vad­állati kegyetlenségét említette. „Érdekes lesz, hogy mit csinál a szovjet sajtó a ma­gyar kormánynyilatkozattal” - írta a The Independent. A DPA nyugatnémet hírügynökség is­mertette Nagy Imre életútját, és megálla­pította: egy évvel ezelőtt hihetetlen lett volna, ami most valósággá vált. Nagy Im­re, aki a többpártrendszerért, a Varsói Szerződésből való kilépésért és a semle­gességért szállt síkra, most hivatalosan népi hőssé vált - fogalmazott a DPA. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a KGST- kapcsolatok megújításáról, a magyar­szovjet elszámolások korszerűsítéséről. A kormány módosította a Munka Tör­vénykönyve végrehajtásáról szóló ko­rábbi rendeletét, majd határozatot hozott az útalap létesítéséről. A Minisztertanács a honvédelmi tör­vény javasolt módosításával összhang­ban rendeletet alkotott a polgári szolgá­latról. A kormány áttekintette a munkásőrség működését. Módosítva a munkásőrség kettős irányítását rögzítő korábbi minisz­tertanácsi határozatot, úgy döntött, hogy a testület a Minisztertanács irányítása alá kerül. Egyidejűleg tárcaközi bizottságot bízott meg azzal, hogy az év végéig dol­gozza ki az új helyzethez igazodó felada­tokat. A Minisztertanács javasolja az Elnöki Tanácsnak az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatalról szóló korábbi törvényerejű ren­delet hatályon kívül helyezését, továbbá az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulás és az Ál­lami Egyházügyi Hivatal megszüntetését. A kormány határozatot hozott a mene­külteket befogadó állomások felállításá­ról. A Minisztertanács áttekintette az Or­szággyűlés legutóbbi ülésszakának ta­pasztalatait, és a kormány-SZOT találko­zón született megállapodások végrehaj­tását. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága sajtótájékoztatója a Nagy Imre és sorstársai temetéséről

Next

/
Thumbnails
Contents