Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-08 / 106. szám

( TOLNA \ 4 NÉPÚJSÁG 1989. május 8. A Jelenkor mint kiadó Beszélgetés Csordás Gábor főszerkesztővel (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Új kiadó alakult Pécsett. Az év elejétől működő Jelenkor irodalmi kiadóhivatal megalakulásának okairól kérdeztük vezetőjét, Csordás Gábor költőt.- Már régóta megfogalmazódott ez az igényünk, hogy a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalattól megváljunk. A növekvő költségek egyre indokoltabbá tették ezt a törekvést, ugyanis a lapnak nyújtott állami, tanácsi támogatás összege is a vállalathoz került. Ha nyereségesek leszünk - gondoltuk, legyen a saját hasznunk, ha veszteségesek, le­gyen a saját deficitünk. 1989 januárjától tehát a tanács létrehozott egy intézményt, a Jelenkor Lap- és Könyvkiadót.- Mekkora apparátussal működik a hivatal?- Egy számítógépet sikerült vennünk, s két új munkatársat alkalmaztunk: egy szer­kesztőt, s egy szervezéssel, terjesztéssel foglalkozó kollégát.- Nem titok, hogy a Jelenkor irodalmi folyóirat olvasótábora kicsi, némi túlzással szinte csak a szakmabeliek olvassák. Néhány ezer olvasó, aki előfizetője, illetve rendszeres olvasója a lapnak.- Ezt a kis piacot - mely eddig is vevő volt a folyóiratra - szeretnénk stabilizálni. To­vábbra sem kívánjuk megváltoztatni a Jelenkor profilját, s szándékaink szerint tiszta irodalmi értékeket kívánunk kiadni kis példányszámban. Nem elsősorban a nyereség­re törekszünk, ha eltartjuk magunkat, az már elég. Nagy előnyünk, hogy kis apparátus­sal dolgozunk és a kéziratokat számitógépes szedéssel előkészítve, korrigált levonat­tal indulunk nyomdát keresni. Az utánnyomást is bármikor meg tudjuk oldani. A Jelen­kort ez a változás annyiban érinti, hogy szebb lesz a lap, ofszetnyomásra térünk át.- Bizonyára már elkészült a kiadói terv. Milyen könyveket szándékoznak kiadni a közeljövőben?- Elsősorban a Jelenkorral kapcsolatban álló írók, költők műveit, kortárs képzőmű­vészeket bemutató alkotásokat. Például Mészöly Miklós esszékötetét, Nádas Péter, Petri György, Krasznahorkai László, Eszterházy Péter írásait, a külföldiek közül Ta- deusz Konwicki-, Marcuse-kötetet. Jövőre tervezzük egy Csorba Gyöző-interjúkötet megjelentetését.- Térjünk át a jövőről a jelenre. Új lapok, folyóiratok jelennek meg szinte hetente. Melyikét olvassa szívesen?- Csupán irodalmi szempontból ítélem meg ezeket, a politika engem nem érdekel. Nem vagyok már párttag és nem is kívánok belépni egy új pártba sem. Tehát pusztán irodalmi szempontból nézve egyedül a „2000” tetszik. A legtöbb új lap nem képvisel irodalmi értéket, mert főleg pénzügyi vállalkozásként működik, s aktuális politikával foglalkozik.- Mivel foglalkozik ma a költő, Csordás Gábor? v- A kiadó szervezésével, ez szinte minden időmet elveszi. Ha mégis jut egy kis idő az irodalomra, akkor délszláv és lengyel költőket fordítok. CSEFKÓ JUDIT Vendégünk a Gránit trió Az elmúlt év utolsó napjaiban mu­tatkozott be a közönség előtt a Gránit trió.- 1988. november óta játszunk együtt - kezdi a beszélgetést Bakó Gábor és Berde Béla.- Érdekes, különleges hangzású a zenétek. Szerintetek milyen stílus­hoz sorolható?- Nem szerettük volna, hogy bárki­nek a zenéjére is hasonlítson. Egy­fajta keverékét hoztuk össze a dzsessz, a barokk és a populárisabb zenének - feleli Bakó Gábor.- Jelenleg három gitár - közülük az egyik akusztikus - felállásban játszunk. Rövidesen egy újabb tag­gal gyarapodunk. Bár félek, hogy a dobossal kibővülve zenénk kom- merszebb lesz.- Instrumentális dalaink 4-5 perces hosszúságúak. A lényeg, hogy dallamosak legyenek. Ízelítő­Rockfontos - rockfontos Slágerlistánkon szereplők közQI vannak, akikkel ezekben a hetekben találkozhatunk először: Tanita Tika­ram borneói származású énekesnő, bár ő már az NSZK-ban született. Az idei év nagy felfedezettje lett, hiszen bemutatkozó albuma kiválóra sike­redett. A különleges szépségű Tanita első slágere a „Twist in my sobreity” - Hajlam a józanságrá. Nagy meglepetésnek számított, hogy Paula Abdul Los Angeles-i énekesnő „Straight up” című dalával vezette az amerikai slágerlistát. Az eredetileg ko­reográfusként is­mert hölgy többek között a "Duran Duran és George Michael táncta­nárnője volt. R®CKP@iI nek egy-két cím: tenger, Élet a Föl­dön. , A Gránit trió tagjai A Rockpont slágerlistája 1. Bobby Brown: My Prero­gative 2. Tanita Tika­ram: Twist in my sobreity 3. Paula Abdul: Straight up 4. Kon Kan: I beg Your Pardon 5. Madonna: Li­ke a Prayer KINDL GABOR Mire elég az iskolai segélykeret? Gyermekétkeztetés (Folytatás lapunk 1. oldaláról.)- A térítési dijak emelése az életviszo­nyok általános romlása, a gyermekneve­lés növekvő költségei közepette nagy fe­szültséget teremtett a szülők körében és valóságos ostromállapotot idézett elő az iskolákban - mondta Kelemen Elemér. Az intézkedés példa arra, ahogyan a költségvetési kiadásokat csökkenteni kí­vánó állam a terheket különböző pénz­ügyi manőverekkel a szülőkre akarja át­hárítani. A piacosítást - tehát a tényleges ráfordítást tükröző árak alkalmazását - ott akarjuk elkezdeni, ahol más, fejlet­tebb országok abbahagyják. Piacfikciók­hoz kapcsolódva próbálunk megoldani problémákat, amihez azonban nincs meg a fizetőképes kereslet.- Melyik réteget érintette hátrányosan ez az intézkedés, s az eddigi információk szerint hányán mondták le a napközis el­látást?- A díjemelés az alacsony jövedelmű rétegeket érintette. A nehéz anyagi körül­mények között élű egy- és kétgyermekes családok, s a főleg a gyermekeit egyedül nevelő szülők ésetében gyermekenként átlag havi 70-160 Ft-tal növekedett a ki­adás. (De például aki eddig egyedülálló­ként 360,- Ft-ot fizetett havonta, az most 560- Ft-ot fizet egy gyermek után.) Fi­gyelmeztető jel, hogy a létminimum, illet­ve a társadalmi minimum szintjén élők 20 százaléka neveli gyermekeink 40 száza­lékát. Ebben a rétegben tapasztalható egyébként a legnagyobb idegenkedés a segélykéréstől, az ezzel együttjáró bürok­ratikus, olykor megalázó tortúráktól. Ta­pasztalataink szerint a napközis ellátásban országosan 8-10 százalékos a lemorzsoló­dás. A szélsőségek azonban igen nagyok. Súlyos gond, hogy mi lesz azokkal a gyere­kekkel, akik nemcsak a napköziből, hanem az étkezésből is kimaradnak. Itt az iskolák­nak a hagyományos gyermekvédelmen ki- vül operatív feladataik is vannak.- Elegendő az a szociálpolitikai se­gélykeret, amelyét az iskolák felhasznál­hatnak?- Semmi esetre sem! A100 millió forint információnk szerint az igények egy­ötöd-egyhatodát fedezi. Ennél lényege­sen több pénzre lenrfe szükség. A me­gyei jelzések ezt igazolják. Például Fejér megyében az igények egyharmadát, Csongrádban egyötödét, Somogybán egyhatodát tudják az iskolák a segélyke­retből kielégíteni. Ebből következően a rászorultság elvertek érvényesítése ko­moly feszültségekhez vezet az iskolák és a szülők között. Egyébként vannak olyanok is, akik nem jelentkeznek segélyért, a már ko­rábban említettek miatt. Ezek a rászorul­tak 1 -2 százalékát teszik ki. Meg kell em­lítenem, hogy az iskolák nagyon későn kapták meg a lebontott pénzügyi keretet, s félő volt, hogy a kedvezményeket eset­leg költségeik terhére kell biztosítaniuk.. Joggal érezhették tehát, hogy a költség- vetési kiadások csökkentése a helyi fel­tételek romlásával jár majd. Vagyis az is­kolai működés feltételeit kell feláldozniuk az intézkedés hatásaként. Ezért hivat­koztam az ostromállapotra.- Mit lehetne tenni azért, hogy a szülök terhei legalább ezen a területen csök­kenjenek?- A kérdés megnyugtató megoldását csakis a pénzügyi és a szociálpolitikai szempontokat, valamint á társadalompoliti­kai kedvezményeket együttesen mérlege­lő, távlataiban az ingyenesség félé haladó megoldásokban látom. Első - ma reálisan megvalósítható - lépésként a jelenlegi 100 milliós pénzügyi keretet kellene 5-6-szoro- sára növelni. Ezzel meg lehetne teremteni a gyermekvédelmi szempontokat is felelős­séggel kezelő és bürokráciamentes iskolai szociálpolitika pénzügyi alapjait. Olyan is­kolai költségkeretre gondolok, amelyből a helyi viszonyok ismeretében rugalmasan, gyorsan és közvetlenül a gyermeket érintő módon lehetne segélyezni ott, ahol szük­ség van rá. Végleges megoldásnak azon­ban csak a teljes körű ingyenességet tar­tom. A gyereknek alanyi jogon járjon a szo­ciálpolitikai kedvezmény!' Itt említem meg, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal közösen ezt a javaslatot kívánjuk még ebben az évben a kormány elé terjeszteni. Lelki egészségtan és az óvoda Tolna kontra egyetem (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) A pécsi tudományegyetemre az or­szág minden részéből érkeznek hallga­tók, a legtöbben mégis a környező me­gyékből -Tolnából, Somogyból, Zalából. Az egyetem, s a megyék kapcsolatairól kérdeztük dr. Iváncsics Imre rektorhe­lyettest.- Több mint húsz éve kötöttük az első szerződést a Tolna Megyei Tanáccsal. Ekkor egyetemünkön még csak a jogi kar működött. Később a megyéknek egyre fontosabb lett a szakember-utánpótlás, ez is az egyik oka az együttműködésnek.- Csak a megyéknek fontos a kapcso­lattartás?- Nem, mindkét félnek fontos és elő­nyös. Az egyetemnek is érdeke, hogy ta­nárai ne csak elméleti munkát, az okta­tást s a kutatást végezzék, hanem a jogal­kotásnak a gyakorlatban érvényesülő ol­dalát is megismerjék. A hatvanas évek végén, amikor a közigazgatás reformja kezdődött például, á járási területek megszüntetésével, jó együttműködés alakult ki a tanácsi szervekkel. Szükség volt a testületi jogkörök, döntéshozatal kimunkálásán az elméleti szakemberek véleményére, segítségére. Később el­kezdtünkfoglalkozni regionális témákkal is, a megyehatárok melletti térségek együttműködésének problémakörével. Ma már' közös kiadványaink jelennek meg, konferenciákat együtt szervezünk, helyszíneket, előadókat biztosítunk - a jól működő kapcsolatok ilyen irányban is továbbfejlődnek.- Mit tesznek a megyék, hogy diplo­más fiaikat visszakapják?- Hosszú évek óta működnek a megyei klubok egyetemünkön, ahol a megyei, ta­nácsi, vállalati vezetők folyamatosan tart­ják a kapcsolatot az egyetemistákkal. Ideális esetben szerződést kötnek, az ösztöndíj megkönnyíti anyagilag a fiatal helyzetét az egyetemi évek alatt. Ha úgy is visszatelepült volna, vállalhatja a köte­lezettséget az intézménnyel szemben. Néhány helyen lakással várják az ifjú szakembert, a letelepedési szándékot ezzel is elősegítve számára. Cs. J. Gyermekeink, a kiscsoportosok, im­már hetedik hónapja óvodások! Vajon merünk-e és akarunk-e emlékezni azok­ra a napokra, amikor gyermekünket be­szoktattuk az óvodába? Azt hiszem, ak­kor minden szülőben egy kérdés fogal­mazódott meg. Hogyan tud és akar fiunk, lányunk eleget tenni a számára teljesen új világ feladatainak, követelményeinek? Hisz mai társadalmi környezetünkben egyre nehezebbé válik az ember számá­ra a szocializáció (társadalomba való beilleszkedés), amely a családdal és az óvodával kezdődik. Az óvodában nagy figyelmet fordíta­nak a gyermekek testi fejlődésére, de ugyanilyen fontos szem előtt tartani ki­bontakozó teljes személyiségüket - így lelkűk egészségvédelmét is. (E lelki . egészségvédelem nem más, mint men­tálhigiénés gondoskodás.) Magáról a mentálhigiéné fogalmáról, mely sokak előtt még ismeretlen: „A mentálhigiéné a lelki egészség megőrzé­sének tudománya, mely segíti az embert a fenyegető környezeti pszichés ártal­mak megelőzésében és elhárításában. Célja: az emberekben kialakítani és fenntartani olyan személyiségstruktúrát, amely - a belső biztonsággal és harmó­niával az egyéni boldogság és a társa­dalmi beilleszkedés alapvető feltétele. Tartalmának lényege: a káros hatások kikerülése, megelőzése, a helyes élet­módra nevelés, valamint a lelki betegsé­gek profilaxisa (a betegség megelőzésé­re irányuló tevékenység, óvintézkedés, megelőző védekezés). A mentálhigiéné fogalmának kapcsán a lelki egészségvédelem feladatait az óvodában így fogalmazhatnánk meg: - meg kell előzni az idegrendszeri zavarok kialakulását - de ha a gyermek pszichés ártalmakkal került be az óvodába, úgy azokat hatástalanítani kell, teremtsünk körülöttük nyugodt, biztonságot árasztó légkört! Fontos tudnunk az óvodáról, hogy a gyermek életének azon színtere, ahol el­kezdi megtanulni, melyek a „tiltott” és a „szabad” dolgok; vagyis közvetve, de kapcsolatba kerül a társadalom követel­ményeivel. Ha a világot megismerő és tapasztaló folyamatban a gyermek felé több tiltást és jóval kevesebb szabad lehetőséget közvetítünk, a gyermekben zavarok je­lentkeznek. Az ok: a túlzott tiltásokkal gá­tat szabunk mozgásigényüknek, cselek­vésvágyuknak, kíváncsiságuknak, mely hatásokra a gyermek különböző módon' reagálhat: étvágytalansággal, álmatlan­sággal, ingerültséggel, netán szorongás­sal, agresszióval, ágybavizeléssel stb. A szorongás érzését élték át gyerme­keink hónapokkal ezelőtt, mert féltek az édesanya elvesztésétől, a magáraha- gyatottságtól! Az óvónőnek ebben az esetben mentálhigiénés szempontból nézve nagyon nagy tapintattal és hoz­záértéssel kell a gyermeket anyjáról részlegesen „leválasztania". Gondosko­dást, biztonságot, szeretetet kell adnia a gyermeknek, mindazt, amit addig csak az anyja személyesített meg! Az anyához való érzelmi kötődést természetesen semmi nem pótolhatja, de a gyermekek­nek szüksége van más személyekhez va­ló érzelmi kapcsolat kialakítására is. Az óvodásoknál fellépő nevelési prob­lémák leggyakoribb alapja a félelem. Egy kisgyermek sok mindentől félhet. Orvos­tól, kutyától, repülőtől, veréstől stb. A félénk, szorongó gyermek sokat szenved, hiszen a félelem önmagában is nyomasztó érzés! Nem mindegy azon­ban a félelem mélysége: hisz az „egész­séges” félelem óvatosságra int bennün­ket, és az óvatosság segítségével elke­rülhetünk pl. veszélyhelyzeteket, testi fáj­dalmakat. Számunkra a legfontosabb azonban az, hogy gyermekeink félelmei ne válja­nak betegessé - ha azonban mégis ki­alakul a betege.s félelemérzés, akkor nagy türelemmel keressük meg a terhe\ lő, félelemkeltő tényezőket, iktassuk ki azokat a gyermelc életéből, értelmére és érzelmeire hatva biztosítsuk őt elfogadó szeretetünkről, biztonságos gondosko­dásunkról. Természetesen az eredményes neve­lés - s ezen belül a mentálhigiénés nevelés - nem nélkülözheti a családdal- s ebben a korban főképpen az anyával- való jó együttműködést, az óvónő és szülők között kialakított „nevelőtárs”-i vi­szonyt. SÁGI LAJOSNÉ kiscsoportos szülő

Next

/
Thumbnails
Contents