Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
2 Képújság 1989. május 8. Grúz tüntetés Moszkva Washingtontól kért segítséget a betegek gyógyításához Tbilisziben szombaton mintegy ötszáz nő vonult a városközpontban fekvő Lenin térről a kormány székhaza elé, és követelték, hogy a köztársaság vezetői hallgassák meg őket. A tüntetők kérésére Givi Gumbaridze, a Grúz KP KB első titkára találkozott a felvonulókkal. Mint az MTI tudósítójának helyi források elmondták, a felvonulók kérték, hogy a bírósági ítéletig engedjék szabadon az április 9-i, tragikus kimenetelű tüntetés szervezésével vádolt és előzetes letar- tóztatósban levő négy személyt. Hangsúlyozták, hogy a halálos áldozatokat követelő események igazi felelősei változatlanul büntetlenek. Kifejezték aggodalmukat, hogy azokat, akik - hivatalos adatok szerint - húsz ember halálával és több száz megmérgezésével vádolhatok, nem fogják felelősségre vonni. A tüntetők tiltakoztak azok ellen a provokációk ellen, amelyek a politikai jellegű áprilisi eseményeket szélsőséges nemzetiségi színezetben tüntetik fel és a köztársaság területén nemzetiségi villongásokat igyekeznek szítani. Hangsúlyozták: Grúzia lakosait a múlt századra visszanyúló történelmi barátság köti az orosz emberekhez és visszautasítanak a két nép közötti gyűlölet szítására buzdító mindennemű provokációt. Felháborodásukat kifejezve követelték, hogy a nemzetközi normák szerint elfogadottá vált könnygáz mellett más mérgezőanyagokkal ne szereljék fel a hadsereget, a belügyi alakulatokat és a rendőrséget. A Tbiliszi cimű, grúz nyelven megjelenő napilap szombati száma sürgeti, hogy mielőbb szerezzék be azokat a gyógyszereket, amelyekkel a mérgezettek egészsége helyreállítható. Az események kivizsgálására alakult kormánybizottság - amelynek többek között a csütörtök óta Tbilisziben tartózkodó Andrej Szaharov akadémikus is a tagja - megállapította: az ismeretlen vegyi gáz a CS-15 jelzéssel nyilvántartott, egyebek között Afganisztánban is használt idegbénító hatású anyag. Mivel a Szovjetunióban nem rendelkeznek a hatástalanítására szolgáló gyógyszerrel, a bizottság a moszkvai amerikai nagykövetségen keresztül a betegek megmentése érdekében segítségért fordult a washingtoni kormányhoz. Elítélik Rafszandzsani megtorlásra buzdító felhívását Franciaországhoz hasonlóan az amerikai, a brit és az izraeli külügyminisztérium is elítélte Hasemi Rafszandzsani iráni vezető palesztin megtorlásra buzdító felhívását. Az iráni parlament elnöke pénteken felszólította a palesztinokat, hogy álljanak bosszút a megszállt területeken elszenvedett sérelmeikért, és minden meggyilkolt palesztin fejében öljenek még öt-öt amerikai, brit vagy francia állampolgárt. A brit külügyminisztérium állásfoglalása teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a brit állampolgárok meggyilkolására való felszólítást, amely újabb bizonyíték arra, hogy Irán nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A brit külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül egyezteti álláspontját az Egyesült Államokkal és az Európai közösség 12 államával - szögezte le a közlemény. Londonban ugyanakkor szombaton bejelentették, hogy a repülőtereken fokozott biztonsági intézkedéseket rendeltek el. Mariin Fitzwater amerikai külügyi szóvivő Rafszandzsani kijelentésével kapcsolatban megállapította, hogy Irán amerikai megítélés szerint „újabb lépéssel távolodott el a civilizált nemzetek közösségétől.” Az Egyesült ÁLIamok minden amerikai érdekeltség, illetve amerikai állampolgár elleni támadásért az iráni vezetést tartja felelősnek - mondta Fitzwater. Az izraeli külügyminisztérium közleménye „vérszomjas ötletnek" nevezte Rafszandzsani felhívását, és leszögezte, hogy Izrael minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a megszállt területeken ne legyenek újabb áldozatok. A közelmúltban előterjesztett izraeli béketerv ezt a törekvést támasztja alá - hangoztatta az izraeli állásfoglalás. Ali Hamenei iráni elnök teljes támogatásáról biztosította Rafszandzsanit, mint az augusztusra tervezett iráni elnökválasztás egyik jelöltjét. Thatcher bojköttálja a taktikai atomfegyver-tárgyalásokat Margaret Thatcher brit miniszterelnök közölte George Bush amerikai elnökkel, hogy kormánya bojkottálni fogja a taktikai atomfegyverekről való tárgyalásokat a Szovjetunióval, még akkor is, ha a NATO többi 15 tagja hozzájárulna a tárgyalások megkezdéséhez. A The Sunday Telegraph washingtoni tudósítójának vasárnapi jelentése szerint Thatcher asz- szony telefonbeszélgetések és diplomáciai jegyzékek sorozatában adta az amerikai elnök tudtára elutasító álláspontját, miután a múlt vasárnap nem sikerült lebeszélnie Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt a Varsói Szerződés tárgyalási javaslatának elfogadásáról. . A brit kormányhoz közelálló konzervatív újság szerint a washingtoni brit nagy- követség és amerikai kormányforrások egyaránt megerősítették: Thatcher asz- szony nyomatékosan leszögezte, hogy Nagy-Britannia távol maradna minden olyan kelet-nyugati tárgyalástól, amelynek napirendjére kerülne a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzet csökkentésének kérdése. A The Sunday Telegraph rámutat: miután Nyugat-Németország változatlanul ragaszkodik a tárgyalások mihamarabbi megkezdéséhez, Thatcher asszony kemény álláspontja vált a fő akadályává annak, hogy a Bush-kormányzat lázas kompromisszumkeresése eredményre vezethessen Washington és Bonn között. Ófalu ismét nemet mondott Tömegdemonstráció az atomtemető ellen Minden megye temesse el a saját szemetét! Ófalu biztonsága nem eladó! Ne döntsenek nélkülünk! Meddig él az ipari lobbi? íme néhány a demonstrációs táblák jelszavai és kérdései közül, hiszen ennél jóval „keményebb” felszólításokkal is éltek a tüntetők, aik Ófalu lakói s környezete védelmében vonultak fel a hét végén a tervezett izotóptemető helyszínére. Majd négyezren gyűltek össze vasárnap délelőtt a Mecsek egyik legszebb községébe, hogy a Paksi Atomerőmű Vállalat tervezett hulladéklerakó helyén, a helyszínen tüntessenek a létesítmény ellen. Ismeretes, hogy az atomerőmű a helyi lakosság s a tanács megkérdezése nélkül, másfél évvel ezelőtt megkezdte a területrendezést, a majdani izotóptemető előmunkálatait. Annak ellenére, hogy a területfelhasználási .engedély lejárt, továbbra is folytatják a munkát. A szakértői bizottságok egymásnak ellentmondó jelentései is rossz hangulatot keltenek a közvéleményben, a túlnyomórészt német ajkú helyi lakosság pedig saját létéért, jövőjéért aggódik. Határidők be nem tartása, csúszások, ígérgetések rontják tovább a helyzetet s a döntések hitelét nap mint nap. Félő - vélik a helyiek -, hogy a kutatások nem kellő mélységig tárták fel a terület alkalmasságára illetve alkalmatlanságára vonatkozó tényeket. Feszültséget okozott az is, hogy a napokban a televízió híradójában szűkszavú közlemény hangzott el arról, hogy az ad hoc bizottság nem tartja alkalmatlannak a területet az atomhulladék lerakására, tárolására. Tényszerűen, az események, döntések időrendjében mutatta be a folyamatot dr. Vekler Ferenc tanácselnök, felhíva a figyelmet arra, hogy az Akadémia épp a napokban zárkózott el a megfelelő tájékoztatástól' személyes megkeresésükre. Kovács Lajos, a Baranya Megyei Tanács osztályvezetője pedig arról kapott értesítést május 5-én az Akadémia elnökétől, hogy egy alkalmi bizottság éppen most dolgozza át a határozattervezetet. Az öfaluiak mellett emelt szót a Ma- , gyár Demokrata Fórum, a Fidesz, a Val- lenberg Egyesület, a Cigányegyesület, a Független Környezetvédő Munkapárt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, s a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövet-^ ségének képviselője is. A támogatás s a kifejezett kétségek azért is indokoltak, mert azt a 27 pontból álló dokumtentu- mot, mely a terület alkalmatlanságát bizonyítja, eddig egyetlen bizottság sem tudta megcáfolni. Dr. Brezniczky József országgyűlési képviselő lapunk kérdésére elmondta, hogy Tolna megyei képviselőtársával, dr. Solymosi Józseffel interpellációra készülnek a következő parlamenti ülésen Ófalu ügyében. A békés tiltakozóakció négyezer résztvevője állásfoglalást fogalmazott meg, s juttat el az ország közvéleményéhez. A demonstráció záróaktusaként egy facsemetét ültettek a tervezett izotóptemető betonrengetegében. Csefkó Judit Németh Miklós Lengyelországba látogat Németh Miklós, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke Mieczyslaw Rakowskinak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására május 15-én baráti munkalátogatást tesz Lengyelországban. Medgyessy Péter Kubába utazott Medgyessy Péternek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar-Kubai Gazdasági Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság magyar társelnökének vezetésével vasárnap delegáció utazott Havannába, a bizottság soron következő XVI. ülésszakára. Bajor kiállítás nyílt Budapesten Max Streibl bajor miniszterelnök szombati budapesti programja során, a kora délelőtti órákban az NSZK magyarországi nagykövetének rezidenciáján találkozott és megbeszélést folytatott a Magyar Demokrata Fórumot képviselő Bíró Zoltánnal és Für Lajossal, a Kereszténydemokrata Néppártot képviselő Keresztes Sándorral, valamint a Magyar Néppárt képviseletében megjelent Márton Jánossal. A találkozóra meghívták a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőit is, de ők - feltehetően - belső problémák miatt nem jelentek meg. * Beck Tamás kereskedelmi miniszter és a bajor miniszterelnök a Budapest Kongresszusi Központban ünnepélyes külsőségek között megnyitotta a május 16-ig nyitva tartó bajor kiállítást. Ezt követően a vendég és házigazdája sajtókonferenciát tartott. Kell-e tárgyalni Kelet-Európa jövőjéről a Szovjetunióval? Az amerikai kormány elutasította ugyan Henry Kissingernek azt a javaslatát, hogy tárgyaljanak Kelet-Európa jövőjéről a Szovjetunióval, de Washington még visz- szatérhet erre az elgondolásra - ezt állította vasárnap a The New York Times. Kissinger volt külügyminiszter az év elején javasolta, hogy tárgyaljanak Kelet-Európa jövőjéről a Szovjetunióval, nehogy a térség fejleményei válságba sodorják az amerikai-szovjet kapcsolatokat. James Baker külügyminiszter, miután maga is kikérte Kissinger tanácsát, úgy nyilatkozott, hogy az elgondolásokat tanulmányozzák. Utóbb azonban mind Baker, mind mások hangsúlyozták: ajavaslattal nem foglalkoznak, annál kevésbé, mert az felesleges. Indokolásuk szerint a lengyelországi és a magyarországi fejlemények amúgy is a Nyugat által kívánt irányban haladnak, és egyúttal a nyugat-európ; kormányok s maguk az érintett orszác is idegenkedéssel fogadnák egy „új a" tervét. Kissinger ek ndolásait bit- az amerikai külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács illetékesei, egyebek között ezzel: kérdéses, adhatna-e a Szovjetunió egyáltalán biztosítékokat, hogy nem avatkozik be Kelet-Európábán. Élesen bírálta Kissinger javaslatát Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet is - írta a lap. A The New York Times szerint mindenesetre vannak Baker külügyminiszter vezető munkatársai között, akik rokonszenveznek Kissinger elgondolásaival és a kérdésre Washington később még visszatérhet. E vonatkozásban Denis Rossnak, a politikai tervező főosztály vezetőjének és Robert Zoellicknek, a minisztérium tanácsosának nevét említette a lap. Az utóbbi, a tárca egyik vezető munkatársa, a napokban az MTI tudósítójának kérdésére határozottan cáfolta, hogy tárgyalni kívánnának a Szovjetunióval Kelet-Európáról. Baker kíséretében mindkét diplomata hétfőn Moszkvába utazik és egy-egy munkabizottságban vezeti amerkai részről a tárgyalásokat. A kínai gyerekek felnőnek... Az elmúlt csaknem három hét diáktüntetései alaposan rácáfoltak arra a Teng Hsziao-pingnek tulajdonított elméletre, hogy alacsony kulturális színvonala miatt a kínai társadalom nem érett meg a magasabb fokú demokráciára. A demokratikus és szabadságjogok kivívásáért indított diákmozgalom mindennél meggyőzőbben tanúsítja, hogy a gyerekek Kínában is felnőnek, mi több, nem elégszenek meg többé azzal, hogy a magukat felnőttnek tekintő politikusok a demokrácia gondosan adagolt morzsáival etessék őket. Semmiképpen sem tekinthető véletlennek, hogy éppen most bontakozott ki demokratikus mozgalom Peking, Sanghaj és más nagyvárosok egyetemein és főiskoláin. Sokan úgy vélik, hogy a kiindulópontot Hu Jao-pangnak, a Kínai Kommunista Párt egykori liberális szemléletű főtitkárának a hirtelen halála jelentette. Ebben van logika, mert köztudott, hogy Hu Jao-pangot 1987 januárjában azzal az indoklással kénysze- rítették lemondásra, hogy nem lépett fel a szükséges határozottsággal az előző év decemberében lezajlott diáktüntetések résztvevőivel szemben, azaz szabad teret engedett a „burzsoá liberalizmusnak" pontosabban a Kinai Kommunista Párt. vezető szerepét és monopolitikus hatalmát megkérdőjelező diákköveteléseknek. Mások véleménye szerint a mostani demokratikus mozgalom akkor is kirobbant volna, ha nem hal meg Hu Jao-pang. A kínai értelmiség és a diákság ugyanis tervszerűen készült arra, hogy az 1919-es úgynevezett május 4. mozgalom 70. évfordulóján újabb történelmi kísérletet tegyen az általa elavultnak és tarthatatlannak tekintett politikai rendszer megváltoztatására. Ezt az elhatározást tükrözték a Peking utcáin felvonuló, a Tienanmen téren tüntető diákok jelszavai, amelyekkel nagyobb demokráciát, több szabadságot és a politikai intézményrendszer reformjának meggyorsítását követelték. Külföldi megfigyelők bizonyosak benne, hogy a kinai diákmozgalom szervesen összefügg azzal a merész gaz-’ dasági és politikai reformfolyamattal, amely a Szovjetunióban és egyes kelet-európai szocialista országokban, így Magyarországon és Lengyelországban zajlik. A KKP vezetőit váratlanul érte a diák- mozgalom tömegessége és szervezettsége, ennek ellenére minden tőlük telhetőt elkövettek a gyorsan növekvő mozgalom elfojtására, amint ez a Zsenmin Zsi- pao április 26-i, kemény hangú vezércikkéből is kiderült. A diákok a kemény hangra minden eddiginél nagyobb tömegtüntetéssel válaszoltak. A tüntetés sikere ébresztette rá a pártvezetést arra a tényre, hogy a demokráciát és szabadságot követelő diákokat nemcsak a kínai értelmiség és a munkásság, hanem a pártkáderek jó része is támogatja. Ekkor következett be az a látványos fordulat, amely mindmáig fejtörésre készteti a kínai helyzet elemzőit: a hatalom eszközeivel való nyílt fenyegetés helyett a kínai párt- és állami vezetés a diákokkal való párbeszéd folytatását javasolta. Ez a párbeszéd elkezdődött, és az újabb, május 4-én Pekingben megtartott nagyszabású diáktüntetés nyomán még szilárdabb alapokra helyeződött. A mostani demokratikus mozgalom számos új elemmel gazdagítja a kínai belpolitikát. Az egyetemeken és a főiskolákon létrejöttek az első alternatív szervezetek. Ezeket a pártvezetés nem ismeri el, de hajlandó párbeszédet folytatni velük. A diákmozgalom valósággal szárnyakat adott a kinai újságíróknak, akik évek óta követelik a sajtó- szabadságot, vagy egyszerűen csak azt, hogy végre az igazat írhassák. Pekingi gyárakban és üzemekben megjelent tacepaó- kon - nagybetűs faliújságokon - a munkások szolidaritásukról biztosítják a diákokat. A tüntető diákok ellen felvonultatott rendőrök és katonák nem alkalmaztak erőszakot, hanem barátkoztak a diákokkal. A pekingiek pedig étellel és itallal vendégelték meg a tüntető fiatalokat, ahelyett, hogy elítélték volna őket, amint azt a párt remélte. Egyszóval: olyasvalami történt, amire a kommunista párt vezetői nem számítottak. Társadalmi egység, közmegegyezés jött létre a demokrácia és a politikai reform kibontakoztatásának kérdésében. A belpolitikai mozgás folytatódik. Az új helyzet tanulmányozása és elemzése alapján Csao Ce-jang, a KKP KB főtitkára arra a logikus következtetésre jutott, hogy ezt a demokratikus mozgalmat nem lehet - és nem szabad - az erőszak eszközeivel elfojtani. A helyzet megítélésében azonban a kínai pártvezetés távolról sem egységes. Hírek szerint a veterán vezetők egy része - köztük a 84 éves Teng Hsziao-ping - úgy véli, hogy a párt monopolitikus vezető szerepét és a szocialista rendszer jövőjét egyaránt veszélyezteti a demokratikus mozgalom. Érthető tehát, hogy vannak, akik csupán taktikai lépésnek tekintik a párt és az állam békülékeny magatartását, párbeszédre való hajlamosságát. A helyzet realitása azonban nem a konzervatív elemeket igazoijaTTräpem azokat, akik úgy ítélik meg, hogy a történöteTfsze- kerét Kínában sem lehet többé visszafordít*-- tani ÉLIÁS BÉLA (Peking)
