Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

Válás: közös megegyezéssel és - hírzárlattal AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA — _________________i____ X XXIX. évfolyam, 105. szám ARA: 5,30 Ft 1989. május 6., SZOMBAT Köszöntjük az édesanyákat nm Miért mondott le a Bőrdíszmű szekszárdi igazgatója? Megdöbbenve, értetlenül, és zúgolódva fogadták a hírt a Pa­lota Bőrdíszmű szekszárdi gyáregységében a csütörtök délutá­ni műszakkezdésre sebtében-összehívott munkásgyűlés részt­vevői. Kilicsi István, az anyavállalat igazgatója ekkor közölte ugyanis a dolgozókkal, hogy péntektől, tehát a következő naptól - közös megegyezés alapján - nem Halasi Dezső a szekszárdi gyáregység igazgatója, helyét a jövő héten Schlitt Károly veszi át, aki korábban Szekszárdon dolgozott, s inrfen került az anya- vállalat főmérnöki beosztásába. Szerkesztőségünk a kora délutáni órákban értesült az ese­ményekről. Ettől kezdve szabályosan krimibe illő nyomozásba kezdtünk, mindenekelőtt arra lettünk volna kíváncsiak, hogy igaz-e a hír, s szerettünk volna beszélni Halasi Dezsővel is. A fő­mérnöknő nem nyilatkozott, holott csak azt kértük tőle, hogy kérdésünkre igennel, vagy nemmel válaszoljon. A portás sem telefonhívásunkra, sem személyes érdeklődésünkre nem volt hajlandó elárulni, hol lakik Halasi Dezső. Valaki tudni vélte, hogy merre keressük, de nem jártunk sikerrel ott sem. A volt igazgató^akásához végül pénteken reggel jutottunk el, de nem találtuk otthon. A Bőrdíszműben péntek délelőtt a portás sehol senkit nem ért el telefonon az irodaépületben: „elbujdokolt mindenki” - jegyzi meg valaki a hátam mögött. Végül Berta János párttitkárral sikerült összefutnunk, aki haj­landó volt válaszolni a kérdéseinkre. /- Ön ott volt azon a beszélgetésen, ahol a vállalatigazgató és Halasi Dezső megbeszélték, hogy közös megegyezéssel elvál­nak egymástól?- Nem, de ezt követően velem és a szakszervezeti titkárral kö­zölték, hogy mi a helyzet, a döntésről szóló dokumentumokat vi­szont nem-láttuk.- Ki volt jelen az első megbeszélésen? ' - A vállalatigazgató, Halasi Dezső, valamint a jogtanácsos.- Mivel indokolták, hogy nem Halasi Dezső lesz ezután a gyáregység-igazgató?- Ezt egyáltalán semmivel sem indokolták, pedig én megkér­deztem, de a válasz csak ennyi volt: vegyük tudomásul a helyze­tet.- Mit szóltak ehhez a dolgozók?- Egyetlen kiszólás hangzott el a munkásgyűlésen: valaki be­kiabálta, hogy ez szemétség. Aztán valaki megkérdezte: Ez igaz? Jól hallottam? Hirtelen föl sem tudták fogni, hogy miről van szó, aztán morgolódtak, háborogtak.- Az ön véleménye szerint mi lehet az oka Halasi Dezső - fo­galmazzunk így - menesztésének?- Csak találgatni lehet, az pedig teljesen fölösleges. Az em­bernek lehetnek gondolatai, persze...- Milyen igazgató volt Halasi Dezső? Szerették az emberek?- Igen, nagyon szerették, volt, aki sírt is. 1984. március 8-tól dolgozott nálunk, a Mezőgéptől került hozzánk, műszaki egye^ temet végzett, tanári diplomája van, s jelenleg a külkereskedel­mi főiskolára jár. A vállalat állományában június 30-ig lesz, ez idő alatt keres majd magának munkát. És egész biztos, hogy ta­lál is, hisz a képzettsége megvan, s az emberi mágatartása ellen soha semmiféle kifogás nem merült fel. (Folytatás a 3. oldalon.) A nagy Utazás „Talán meglepődsz, hogy ismeretlenül zavarunk. Ez a levél egy kezdeményezés első lépéseit jelenti. Soraink életkorra való tekintet nélkül mindenkihez szólnak. Ám azt sem titkoljuk, hogy szeretnénk kapcsolatot teremteni azokkal, akiknek a közlekedés gondot jelent, akiknek úgy alakult az életük, hogy sok-sok órát tölte­nek magányosan. Tudjuk, hogy ez a levél csepp a tengerben, ezzel a néhány sorral senkinek az életét nem lehet meg­változtatni. Mégis, kérjük, fogadd szere­tettel sorainkat” - olvashatjuk a Mozgás- korlátozottak Levelező Baráti Köre 1987 karácsonyán írt első, szívhez szóló fel­szólításában. Az aláírás: Házi Magdi s a többiek. (Folytatás a 4. oldalon.) Cigányfórum és környéke Szerencsétől sültgalambig? Egy óra késés - egy óra előny Április utolsó munkanapján érkez­tünk Nagydorogra. Az utat kétoldalt hatalmas gesztenyefák díszsorfala őrizte, ünnepélyes fogadtatást bizto­sítva, a virággyertyák lobogtak a szélben, épp hogy nem hatott fák­lyásmenetnek. Az országút hangula­ta ünnepi volt: a természet kidíszítet­te magát május elsejére. (Folytatás a Tolnatáj 5. oldalon.) KÉT DIÓ Egy feketerigó mondott fölötte gyászbeszédet gyönyörű trillákban, miközben a pap búcsúztatta. Tanítónő volt, sokan álltak a ravatalozó körül némán, február volt és magas volt az ég, ahová minduntalan feltévedt az ember tekintete, az enyém is, aki anyámtól búcsúztam két dióval fekete kabátom zsebében, meg egy szúrós, éles, jéghideg kaviccsal a mellemben, amit azóta is ott viselek. Nagyon szerette Móricz Zsigmondot, minden betűjét elolvasta de azt is, ami róla jelent meg. Egy élet elég volt hozzá. Mikör halála előtt hat esztendővel utoljára látó- gáttá megJVIagyarorszáon élő testvéreit (ő Erdélyben maradt), az volt a kívánsága: vigyék el Leányfaluba. Otthon találták Móricz Virágot. Kettejük bensőséges beszélgetéséről Anyám már nem tudott beszámolni. Egy bizonyos: a rokonok tanúsága szerint Móricz Virág két diót adott neki a Móricz Zsigmond diófájáról. És azt mondfái^. megcsókolta a kezét. A két diótól soha többé meg nem vált. Mikor beszállítottuk a rákosztályra, az éjjeliszekrény fiókjában őrizgette. Magammal vittem a két diót a temetésre, arra gondoltam, annyira az övé, hogy mellette a helye, de nem volt erőm beletenni a koporsóba. Rög helyett utána dob­nám - gondoltam, de markom görcsösen bezárult: hiszen ez volt az én nem anyagi, pusztán szellemi jellegű örökségem, amit egy élet elteltével rám hagyott. Majd a sír­jára ültetem - gondoltam.-De ki tudja: megfogan-e, s ha Igen, átszövi gyökereivel a földet, engem már csak úgy enged utána mennem, ha kivágják Móricz Zsigmond diófáját. Máshová is ültethetném - de akkor ki tudná meg valaha is, mit jelképez? S miközben szorongattam a két diót, megértettem: egyetlen helyre ültethetem el: a telkembe, hadd fonja be gyökereivel, hadd hozza meg hajtásait, gyümölcseit, hadd kötelezzen el egy életre, hogy azt műveljem, amit Anyámtól kaptam, a nyelvet, az anyanyelvet. Ezért aztán visszatettem a két diót Anyám éjjeliszekrényének fiókjába. DOMOKOS ESZTER Azé a föld haszna, aki megműveli írásunk a Tolnatáj 4. oldalán oldasható. Lussonium, a római Dunakömlőd Tolnai régészeti kiállítás Pécsett Bush hazánkba látogat Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására, a július első felében tervezett európai útja során hivatalos lá­togatást tesz hazánkban George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Bush Magyarországon kívül Lengyelországot is felkeresi, majd részt vesz a hét vezető tőkés állam Párizsban megrendezésre kerülő csúcsértekezletén. Nyílt levél a szekszárdi iskolahelyzetről A Minisztertanács elnökének Pozsgay Imre államminiszternek A Tolna Megyei Tanács elnökének Tisztelt Miniszterelnök Úr, Miniszter Úr, Elnök Úr! Szekszárd városban nyomorúságos az iskolák helyzete, gyerekeink tűrhetet­Budapesten tárgyal a bajor miniszterelnök Tolna megye és Baranya együttműkö­désének különlegesen szép és egyedi példája az a régészeti kiállítás, melyet pénteken mutattak be az érdeklődőknek a pécsi tudományegyetem tanárképző karának klubjában. Hogyan lesz a pécsi egyetemi hallgatóból Tolnában régész? Nos, ez a ritka lehetőség Paks városa és a pécsi egyetem történelem tanszéke közti jó kapcsolatnak köszönhető. A kiál­lításon megjelent Vadász Pál művelődési osztályvezetőnek és az intézménynek, hiszen a Paks Városi Tanács évek óta fo­lyamatosan támogatja a hallgatók mun­káját. A kiállítás jó elrendezésű, áttekinthető és gazdag anyaggal várja a látogatókat. Hogy éltek eleink sok száz évvel ezelőtt a római birodalom nyolcezer kilométer hosszú erődítményrendszerének e kis szegletében a Duna fnentén? Milyen esz­közöket használtak, hogy öltöztek, mi­lyen katonai felszerelések voltak birto­kukban? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, akit érdekel a múlt, s a történe­lem e kézzelfogható bizonyítékai. A limes (a régi rómaiak határvédő erődítményei­nek lánca) kutatása nehéz körülmények között folyik. Az óbudai hajógyári szige­ten például felrobbantották - az akkori építésügyi miniszter parancsára - a lé­giós tábort, a nagymarosi építkezés so­rán pedig 24 limesobjektum fog elpusz­tulni. Igaz, hogy az 1700-as években az első leletek előkerülése után Mária Terézia ki­rályi-rendeletben óvta meg a régészeti (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke tegnap délelőtt parlamenti dolgo­zószobájában fogadta Max Streiblt. A ba­jor miniszterelnök a bajor gazdasági na­pok megnyitására a reggeli órákban ér­kezett Budapestre. A két miniszterelnök találkozóján első­ként Németh Miklós adott részletes tájé­koztatást a magyarországi reformtörek­vésekről, a gazdasági folyamatok alaku­lásáról. Ismertette azokat a politikai és gazdasági elképzeléseket, amelyek az Országgyűlés következő ülésszakainak napirendjén szerepelnek. Max Streibl szólt arról, hogy a bajor kormány üdvözli a magyarországi törek­véseket, s készségét fejezte ki azok min­den oldalú támogatására. A megbeszélé­sen konkrétumok nem kerültek szóba, (Folytatás a 2. oldalon.) len körülmények között nevelődnek, a helyzetüket tarthatatlannak ítéljük, így végső elkeseredésünkben fordulunk Önökhöz segítségért. Tervezik egy 16 tantermes iskola fel­építését 1991. szeptember 1-jére. Me­gyei és városi vezetők nyilatkozata alap­ján szinte biztos, hogy ez az iskola sem fog megépülni. 1989. szeptember 1-jén a szekszárdi középiskolák osztályainak száma 12-veí lesz több, mint 1988. szeptember 1-jén volt. Most még „le tudjuk ültetni” a gyere­keket, de félő, hogy 1990. szeptember 1 - jén erre már nem lesz lehetőségünk. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents