Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

Ment? Menesztették?---------------------------7-----------T------------—-------------------------------­V ilág proletárjai, egyesüljetek! y»y<* , < '-.v r* '■ * 'j' « , « w> . < a*. • ■>. gg&gre iSSK®?®?®5 ®íS?í;í*~'»s *f vy í®£ v'•?? \S>'i fSí i—gaaI—■■ Hl AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BlZQTTSÁOÁJNAK LAPJAI ____________________- ■■ ______;______;_______________________________^**?+íttraaiMpBBf——al X XXIX. évfolyam, 104. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. május 5., PÉNTEK Balesetmentesen dolgoztak a dombóváriak Élenjáró osztószertár­főnökség Az üzemeltetéshez, karbantartáshoz, felújításhoz szükséges anyagok, alkatré­szek tárolása, azok szükség szerinti elosztása, célállomásra juttatása a fel­adata - természetesen csak nagyvona­lakban értelmezve ezt a tevékenységet - a dombóvári Vasútigazgatósági Osztó- szertárfönökségnek. Ezt a munkát a múlt évben őszinté elismerést kiváltva látta el, az itt dolgozó kollektíva maradéktalanul teljesítette kötelezettségeit, s ami nem kis szó az anyagmozgatással gyakorta fog­lalkozó helyszíneken, e közben egyetlen baleset sem történt. Többek között ezeknek az eredmé­nyeknek köszönhető, hogy a Pécsi Vas- útigazgatóság vezetője és a Vasutasok Szakszervezetének Területi Intézőbizott­sága „Élenjáró Főnökség” kitüntetésben részesítette ezt a közösséget. Az ezzel járó oklevelet tegnap délután rövid ün­nepség keretében - melyen Cserép Im­Szabadkai József, kezében a kitüntetéssel Fekete csütörtök a Skálában Elmondták élő szóban és kérték az üzenetrögzítő közvetítésével is a szek­szárdi Skála Áruház dolgozói segítsé­günket. Nagy méltánytalanság érte az áruház fiatal igazgatóját, Fritz Józsefet, s ami vele megesett, az nagyon is közvetle­nül érinti és - minden túlzás nélkül mondhatjuk - lesújtja az áruház egész kollektíváját. Maga az eset: a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Afész elnöke az elmúlt hét szer­dáján magához rendelte az igazgatót, s közölte vele, hogy nem tart igényt a to­vábbiakban munkájára, másnaptól - csütörtöktől - legföljebb vásárlóként lá­togathat be a Skálába. Az eset közvetlen előzménye, ahogy az áruház dolgozói az áfész vezetésének rövid tájékoztatója alapján látják; a szö­vetkezet keddi termelési tanácskozásán az igazgató az elnök nyomatékos kérése ellenére nem jelent meg, az áruház múlt évi munkájáról szóló ötperces tájékozta­tó- elmondását helyettesére bízta. További - kissé régebbre visszanyúló adalék szintén a dolgozók véleménye alapján: a jövedelemérdekeltségi formá­ban működő áruház 1988-ban nem tudta azt az eredményt produkálni, amit a kol­lektíva maga elé tűzött, emiatt a dolgozók által elért jövedelem is lényegesen elma­radt a várttól. Ezt az igazgató kudarcként élte meg, s április 14-én szóban jelezte az elnöknek, hogy hosszú távon nem kí­vánja ezt a munkát folytatni. Majd - ha a megkezdett, de még folyamatban lévő munkákat befejezi! - megválik az áru­háztól. * Az áruház dolgozói - mintegy kilenc­ven aláírással levelet juttatak el az elnök­höz, kérve, hogy változtassa meg elhatá­rozását. S a száraz tények után az érzelmektől, indulatoktól sem mentes vélemények - még mindig az áruház dolgozóitól: (Folytatás a 2. oldalon.) Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén értékelte a népgazdaság első negyedévi teljesitményét és tárgyalt a kedvezőtlen folyamatok megállítá­sához szükséges teendőkről. A kormány határozatot hozott a la­kossági devizaszámla-rendszer kor­szerűsítéséről. A Minisztertanács el­fogadta a forint védelméről, fize­tőeszköz funkciójának erősítéséről szóló előterjesztést. A kormány megtárgyalta az Or­szággyűlés májusi ülésszakára tör­ténő felkészülés helyzetét. (Folytatás a 2. oldalon.) Aki elmegy vadászni...- Ismert, hogy a jövőben az erdő- és vadgazdaságok önállóak lesznek. Mit je­lent ez a gyakorlatban? Böröczky Kornél, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság igazgatóhelyettese, a va­dászati ágazat vezetője válaszol:- Ez az esztendő átmenetet jelent. Ja­nuárig költségvetési, nyereségérdekelt­ségű szervezetként fogunk működni, majd ugyanolyan vállalat leszünk, mint egy fafeldolgozó erdőgazdaság.- Például a protokollvadászatot ez mennyire érinti? '- Egy bizonyos területet biztosítottunk a kormánynak. Mivel az Egyetértés Va­dásztársaság megszűnt, eddig még nem jelentkezett igény nálunk, tehát most még nem tudok arra példát mondani, hogy a kormány által rendelt szolgáltatást mi­ként rendezik.- Korábban mennyit fizettek?- A gyakorlatban ezek a vadászatok úgy néztek ki, hogy mi januárban meg­kaptuk az igényt, hogy valaki ekkor, ennyi személlyel érkezik, mondjuk 8 ki­logrammos agancsú bikát szeretne terí­tékre hozni. Ennyi... Mi végrehajtottuk a feladatot és kész. Az elszámolás nem a gazdaság feladata volt. A kormány vadá­szati területein eddig nem volt ráfizetéses a tevékenység. Nem volt nagy nyereség sem, ez is igaz.- ... és a jövőben?- Most készül az az árlista, amit a ma­gyar vadászok részére állítunk össze közgazdászok, jogászok, erdő- és vadá­szati szakemberek segítségével. Ezt majd közzétesszük, de ma még nin­csenek pontos számok. (Folytatás a 2. oldalon.) Elsősorban információra van szükség... Tolna megye is kérte a segítséget Baranya és Tolna megye állami és pártvezetése azzal a kéréssel fordult Né­meth Miklós miniszterelnökhöz, hogy a Minisztertanács második félévi munka- programjában tűzze napirendre a térség gazdasági helyzetének áttekintését, kü­lönös tekintettel a bányászat jelenére és jövőjére - adta hírül a sajtó. A levél hátte­réről, a Tolna megyei vezetés szerepéről Csekei Gyulát, a megyei tanács terv­osztályának vezetőjét kérdeztük. Régebb óta napirenden van a mecseki szénbányák szanálása, s elhangzott az is, hogy az uránbányát esetleg teljesen bezárják. Az ebből eredő foglalkoztatási gondok - s akkor még nem is szóltunk az óriási eszközállományról - természete­sen döntő többségükben Baranya me­gyét sújtják, de a Baranyával határos Tol­na megyei települések is érintettek - tud­tuk meg Csekei Gyulától. Ezekben a fal­vakban ugyanis erősen érezhető a bá­nyák szívó hatása - innét az ingázás két­szerese a megyei átlagnak - s a mező- gazdaságon kívül nem lévén munkalehe­tőség, a bányák esetleges bezárása vagy létszámleépítése mintegy 1300 me­gyénkben lakost is érinthet. A levél megírásának kezdeményezője a Baranya megyei vezetés, s számunkra .kedvezően, korrektül nem a megyehatá­rokat nézték, hanem a közös gondokat: igy kerülhetettsor arra, hogy a miniszter- elnökhöz címzett kérést Tolna megye ve­zetői is adatokkal, észrevételekkel egé­szíthették ki. Többek között azzal, hogy a Baranyára jellemző egyoldalú iparszer­kezet minket kevésbé sújt: a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a PAV kedvező hatást váltott ki a foglalkoztatásban. Bár a bá­nyászok gondját közvetlenül nem, de a megye együttes foglalkoztatási helyzetét lényegesen javíthatja az említett vállala­tok esetleges továbbfejlesztése - a dol­got tehát komplexitásában kell nézni* Baranya, mint a hátrányos térségek . fölaárkóztatási programjának egyik résztvevője ugyan állami támogatást ve­het igénybe munkahelyteremtésre és az infrastruktúra fejlesztéséig, ez azonban ilyen nagy problémák kezelésére nem al­kalmas. Különösen akkor, ha nem is tud­juk igazán, hogy mekkora a probléma! A Minisztertanácstól tehát elsősorban in­formációt vár a két megye vezetése arról, hogy megszűnik-e, illetve milyen ütem­ben szűnik meg a termelés a két bánya- vállalatnál. A továbbiakban pedig szak­értői bizottság kijelölését várják, amely segítséget ad a térségben a problémák föltárásához s a szükségesszerkezetvál- tástioz. ’ -rí­A lakosság elszegényedő rétege kiszorul a piáéról írásunk a 3. oldalon olvasható. Privilegizált prémiumok Hétfőtől előfizethető a Maruti A Merkur május 8-tól, hétfőtől megrende­lést fogad el Maruti 800-as tipusú személy- gépkocsikra. Azok is kérhetik az Indiából ér­kező autót, akiknek érvényes befizetése van más típusú személygépkocsira. Mind a ti- pusmódosításnál, mind pedig az új megren­delésnél az illetékes pénzintézetek veszik fel a 40 százalékos letéti összeget - az előleget -, ami ebben az esetben 138 ezer forint. A gépkocsi fogyasztói ára: 345 ezer forint. A munkások által felállított képlet igen egyszerű: biztos munkalehetőséget és jó jövedelmet kívánnak elérni, amiből az igényeiknek megfelelő színvonalon ké- pesekönmagukat és családjukat eltarta­ni. A vállalat, gyár, üzem vagy szövetkezet dolgozója mind erre vágyik, s ha megél­hetési lehetőségei romlanak, gondjai szaporodnak, előbb-utóbb a maga háza táján kezdi keresgélni a hiba forrását. Mindez a mai felgyorsult és bizonytalan­kodásra hajlamos életben persze érzé­kennyé is teszi a munkást. Odafigyel szá­mára eddig majdnem közömbösnek ítélt dolgokra is, hiszen már nem él igazán jól és nyugodtan. Vágtató fekete ló képében tűnik el előtte az infláció, fél elengedni a feleségét a boltba, és beszélni kezd, hogy a társától azt hallotta, ez, meg az a vezető ilyen-olyan mesés összegű prémiumot „markolt” föl. Ami irritálja, bosszantja és nyugtalanítja, mert az ő részesedése ennek időnként csupán a töredéke. (Folytatás a 3. oldalon.) Az SZMT levéllel fordult a SZOT főtitkárához Egészségügyi reform - évtizedes munkával A Szakszervezetek Tolna Megyei Ta­nácsának tegnapi ülésén dr. Jávor And­rás főorvos, a Tolna Megyei Kórház és Rehdelőintézetben működő Gyógyító és Információs Központ igazgatója tartott tájékoztatást az egészségügyi reformról. Mint mondta, az egészségüggyel kap­csolatban manapság általános az elége­detlenség, annak ellenére, hogy az or-. szág az elmúlt évtizedekben számottevő pénzösszeget költött erre az ágazatra. Bizonyos kihívásokkal nem sikerült megbirkózni: hazánkban az átlagos élet­tartam - összehasonlítva más országok­kal - a legkevesebbek közé tartozik, szív­ós érrendszeri betegségek, valamint ön- gyilkosságok tekintetében Magyaror­szág világelső, elterjedtek a különböző daganatos betegségek, magas a cse­csemőhalandóság. Az egészségügy fe­lelőssége természetesen csak részle­ges, a felsorolt bajok mögött társadalmi okokat is kereshetünk. A hálózat dolgo­zói szintén elégedetlenek, az átlagkere­set alacsony, általános a hálapénz, s eközben az alapellátás kritikus szinten maradt. Ebben a helyzetben legalább tíz­tizenöt éves átalakító munkára van szük­ség, melynek fontosabb alapelvei között egyebek mellett megtalálható a teljesít­ményarányos támogatás, a betegek sza­bad orvosválasztási joga és az újtipusú képzés. Mindezek megvalósulásaként várható csak a megfelelő alapellátás, il­letve az erős kórház, a hozzá tartozó fel­készült szakembergárdával. A megyei munkavédelmi felügyelőség munkájának tapasztalatairól Török Tibor, a felügyelőség vezetője számolt be. Tol­na megyében e témakört illetően két ten­dencia érvényesül: egyrészt a foglalko­zási balesetek számszerű „alakulását a csökkenés jellemezte, másrészt viszont a gazdálkodó szervezeteknél a munkakö­rülményekben nem következett be javu­lás, sőt, néhány területen a szintentartást sem sikerült megvalósítani. Mindent ösz- szegezve, a megye munkavédelmi hely­zete a stagnálás, illetve a lassú romlás képét mutatja, s ez a tendencia jórészt megegyezik az országos helyzettel. Az SZMT megállapodott abban, hogy Nagy Sándorhoz, a SZOT főtitkárához az alábbi levélben fordulnak. Tisztelt Nagy Elvtárs! A Szakszervezetek Tolna Megyei Taná­csa május 4-i ülése - az alapszervezetek­től érkezett jelzések alapján - támogatja a SZOT elnökségének azon álláspontját, amely kifogásolja a kormány sorozatos, .életszínvonalat negatívan érintő intézke­déseit: ■ ■ A testület ezúton is kifejezésre juttatja és igényli, hogy a SZOT képviselői - a SZOT-kormány találkozón - a kialakult helyzetnek megfelelően határozottan lép­jenek fel azért, hogy a korábban elhatáro­zott életszínvonalpolitikai célok megvaló­suljanak. Megengedhetetlennek és tűrhe­tetlennek tartjuk a megyében élő ala­csony fizetésű dolgozók és kisnyugdíja­sok jelenlegi helyzetét, amely folyamatos einyomorodáshoz vezet. A szervezett dolgozók többsége érzi gazdasági nehézségeinket, még áldoza­tot is vállal a gondok megoldása érdeké­ben, de a feszültségekkel teli időszakban (Folytatás a 2. oldalon.) re, a városi pártbizottság első titkára és Vidóczy László tanácselnök is részt vett - (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents