Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
1989. május 30. NÉPÚJSÁG 5 • _____________ E gészségvédelem - betegségmegelőzés I A nőgyógyászati rákos megbetegedések gyógyítása Mielőtt a nőgyógyászati rákos megbetegedések gyógyításáról beszélünk, le kell szögeznünk, hogy világszerte azon van a hangsúly, hogy ezen betegségeket megelőzzük, illetve időben felismerjük. Ezért van igen nagy jelentősége a lakosság körében végzett rendszeres onkológiai szűrővizsgálatoknak. Sajnos, az is igaz, hogy az érintett korú - 20-70 év közötti nők aránya a szűrővizsgálatokon való megjelenést illetően közel sem ideális. A nőgyógyászati rákos megbetegedések gyógyítása a daganat kiindulási helyétől, illetve a betegség súlyosságától függ. A szeméremtest rosszindulatú daganatos megbetegedései szerencsére nem gyakran fordulnak elő. Miután a beteg „sebet” vagy valamilyen „kinövést” észlel a jelzett területen, ilyenkor általában hamarabb fordul orvoshoz. Ezekben az esetekben műtét vagy sugárkezelés, illetve a kettő kombinációja végezhető. A méhnyakráknál a beteg életkorát is figyelembe kell venni, valamint, ha fiatal asszonyról van szó, az sem mellékes, hogy óhajt-e még szülni a beteg. Magától értetődik, hogy ezen utóbbi szempontok csak az enyhébb lefolyású esetekben vehetők figyelembe. A gyógyulási eredmények leginkább attól függenek, hogy melyik stádiumban kerül a betegség felismerésre. Egészen korai stádium esetén 100%-os eredmény várható a műtéttől, míg előrehaladottabb esetben néhány éves túlélés remélhető a kezeléstől. Ellentétben a méhnyak rosszindulatú daganataival a méh- testrákok inkább az idősebb korú nőbetegek körében fordul- . nak elő. Nagyon fontos tudni, hogy minden vérzési rendellenesség esetén nőgyógyászhoz kell fordulni. Ez a szabály fokozottan érvényes a változókorú nők vérzési rendellenességeit illetően, illetve, ha már hosszú ideig nem volt valakinek menstruációja és ismét jelentkezik a vérzés. Az egyes rákféleségek között is lehet különbségeket tenni a betegség rosszindulatúsági fokára vonatkozóan. Tehát vannak kevéssé rosszindulatú rákos megbetegedések és igen gyors lefolyású, nagyon rosszindulatú rákféleségek. Ebből a szempontból a méhtestrák kevésbé gyors lefolyású, mint a méhnyakrák. A méhtestrák megállapítása a vérzési rendellenesség miatt elvégzett méhkaparás után a kórszövettani leletből történik. Ezt követően a beteg rövid sugárkezelést kap, majd 6 hét múlva műtétet végzünk. Az eltávolított méh ismételt szövettani vizsgálatának eredménye dönti el a további teendőket. Sokkal nehezebb helyzetben van a nőgyógyász a petefészekrákok felismerését illetően. Ezen rosszindulatú daganatok általában nem okoznak korai tüneteket. Felfedezésük egy része ezért csak előrehaladottabb esetekben lehetséges. Általában szabály az, hogy minden petefészekdaganat esetén hasműtét végzendő. Tapintással ugyanis nem mindig lehet pontosan eldönteni, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. Ezekben az esetekben, ha petefészekrákot véleményez a kór- szövettani vizsgálat, a műtét után gyógyszeres vagy sugárterápia jön szóba. Az emlő rosszindulatú daganatainak szűrése is az onkológiai hálózat feladata, azonban itt nagyon sokat segíthet az emlő önvizsgálata. Hazánk azon kevés országok közé tartozik, ahol a nőgyógyász feladata az emlődaganatok szűrése, ugyanakkor ezek az esetek sebészeti osztályra kerülnek műtétre. Emlőrák esetén is a műtéti, a sugárkezelés, illetőleg a kettő együttesen jöhet szóba és az esetek egy részében gyógyszeres terápiát is alkalmaznak. Feltétlen ki kell emeljük, hogy a rákos megbetegedések korai stádiumban felismerve sokkal kedvezőbben gyógyíthatók, mint elhanyagolt esetben. Ezért mindenkinek saját érdeke, hogy a szűrővizsgálatokon résztvegyen. DR. PANKA JÓZSEF megyei szülész szakfőorvos Szeméttartó? Fotó: TILINGER SÁNDOR Kavicsok Jeles és jeltelen kövek Mint azt tudjuk, a kőkorszakból nemigen maradtak fenn írásos emlékek. Kövek annál inkább. Ezek amolyan jeltelen kövek voltak, gyakorlati célokat szolgáltak, s az emberiség haladását. Jövőbe vezettek, nem múltba. Később, bizonyára megszokásból, az emberek a technikai haladás ellenére sem voltak hajlandók lemondani a kövekről. Csakhogy időközben kialakult az írás, a rögzítés tudománya, beleértve a nyomdatechnika kőbölcsőjét is. Ekkor már a kövek nem a jövőbe, hanem a múltba vezettek. Kövekkel jelölték az elvégeztetett életutakat, amelyek elérték végpontjukat. Kövekkel, a maradandóságot célba véve. Azt szokás mondani: ember tervez, Isten végez. Egyszer csak valahol megfordult a sorrend. Egyetlen ember végezett: az emlékezet köveit kiforgatták helyükről. Láttam egy ilyen temetőt, ahonnan a hozzátartozók menekíteni kényszerültek halottaikat Mert minden halottnak jár az a bizonyos kő, az emlékezet, a kollektív emlékezét monumentuma. S ha ezt elveszik tőle, még azt is sikerülhet megkérdőjelezni, hogy élt-e valaha. Pedig az élet egyik alapfeltétele: nyomot hagyni magunk után. A kidöntött kövek temetője Nagyváradon található, a felszámolásra ítélt Olaszi temetőben (a városnegyedet olasz építőmesterek emelték). Képriport, tévéadás is foglalkozott vele. Ezek nyomán a gazdátlan temetőt vadonatúj kerítés veszi ma már körül. A temetőt igen, a kidöntött, jeles kövek nélkül maradt múltat nem. Agatha Christie is megmondta: Temetni veszélyes. Ebbe a temetőbe senkit sem fognak már temetni. A tervek szerint park lesz a helyén. Még akkor is, ha itt nyugodtak a katolikus püspökség hajdani kanonokjai - míg békén hagyták őket. Még akkor is, ha itt nyugszik hajdan volt Madáchné Fráter Erzsébet. Ezen a helyen temetik a temetőket. Jeltelen sírba. DOMOKOS ESZTER Csúcsforgalom idején szinte már megszokott látvány útkereszteződések előtt a forgalmi dugó, aminek kialakulása nem mindig törvényszerű, hanem legtöbbször a járművezetők magatartásának rovására írható és nemegyszer balesettel végződik. Megyénkben tavaly a közúti baleseteknek csaknem 20%-a útkereszteződésekben történt, legtöbbször elsőbbség meg nem adása miatt. Sűrű forgalomban kényszerítőén fontos, hogy az autósok minden talpalatnyi helyet kihasználjanak. Különösen áll ez a jelzőlámpák előtti térségekre. Az első járműnek a lehető legközelebb kell húzódnia a jelzőlámpához, s szabad jelzésre nyomban indulnia kell. A vezetők engedjék a lámpa után is átsorolni a másik sávból indulókat, mert a forgalmi dugók csökkentése érdekében az átbocsáÚtkereszteződések előtt tó képesség kihasználása a legfontosabb. Elemi udvariassági szabály ellen vét. az, aki nem így cselekszik. A forgalom biztonságát ésszerű gyorsítással is szolgálhatjuk. A lámpa szabad jelzésére a jármű gyorsítóképességét kihasználva induljunk és a követési távolságot fokozatosan vegyük fel. Szabad jelzésre ne csak az élen álló, de a mögötte lévők is nyomban induljanak el. Az elsőbbséggel nem rendelkező figyelje az elsőbbségi joggal bíró partnert, s ha az jogáról lemondott, nyomban éljen a továbbhaladás lehetőségével. Ha az elsőbbségi helyzet nem teljesen egyértelmű, arról célszerű lemondani, ám az visz- szavonhatatlan, a felesleges udvariaskodás bajt okozhat. Ha az autós elsőbbségéről gyalogos javára mondott le, ő se akarja azt visszaadni. Ha a gyalogos tette ugyanezt, az autós figyeljen a többiekre is, s a neki átadott joggal csak akkor éljen, ha valamennyien lemondtak elsőbbségükről. Ha a jelzőlámpák nem működnek, sokan nem gondolnak arra, hogy a forgalmat rendőr is irányíthatja - aki esetleg más jármű takarásában áll - és lassítás helyett gyorsítanak. A következmény hirtelen fékezés, belefutás a tilosba, vagy szabályosan megálló járműbe. Arra is számítani kell, hogy széles kereszteződés túlsó oldalán a gyalogosok a tilos jelzést nem észlelik. Oszlopban haladás esetén soha se csak a közvetlenül előttünk lévőt figyeljük. Az irányváltozatatás szándékáról idejében döntsünk, azt kellő távolságból jelezzük és enyhén fékezzünk. Be nem látható útkereszteződés előtt akkor is lassítsunk, ha elsőbbségünk van. Egyenrangú kereszteződésben a veszély általában először balról várható, előbb tehát figyeljünk oda. Az úton történtekkel mindig csak any- nyiban foglalkozzunk, amennyiben az közlekedésünk szempontjából fontos. A jó autós ritkán veszi észre a járdán közlekedő ismerőseit. PIÁCSEK GYÖRGY amelyeket kár lenne betörni! Nyolc ablak Szekszárdon néha érik az embert vendéglátóipari meglepetések. Örömteliek is. Ilyen volt az a pillanat, amikor sok évtizedes vajúdás, meddő kísérletezgetések és átépítések sora után végre megnyílt az (eladott) egykori Garay Szállóban a valóban európai színvonalú Hollsten söröző és étterem. Az itteni mindenfélék kronológikus nyilvántartásával foglalkozzanak elszánt helytörténészek. Valamire azonban jó lenne odafigyelni! 1967-ben (!) teljes joggal ünnepeltük lapunkban a ma már nem létező Garay söröző ólomkeretes üvegablakait és belső berendezését. Utóbbi már egy csata utáni tájképre emlékeztet, de a színes üvegablakok - szám szerint 8 - még érintetlenek. Alkotójuk, Bolmányi Ferenc, neves fővárosi művész, aki annak idején szépet és maradandót alkotott. Jó lenne ilyenként megőrizni munkáit, amit egész nyugodtan tessék időben elhangzott figyelmeztetésnek érezni, persze minden sértő szándék nélkül. Ugyanis, ha mi egyszer elkezdünk bontani, átépíteni, akkor a rombolás szinte törvényszerű. Ékes példa erre a Sajtóház falán látható művészi vaskapu, mely a maga idején ócskavasak közül került elő. Ne kövessük saját példánkat, ügyeljünk arra, ami szerencsére még megvan! Tartozunk az igazságnak azzal, hogy mindez nem e cikkecske Írójának saját ötlete. A fővárosi Fészek klubban hívták fel figyelmét a sokszor látott üvegablakokra vérbeli szakértők, azzal a sokat sejtető kérdéssel, hogy „Ugye már nincs meg?” 1989. május közepén megvolt. Maradjon. (ordas) Fotó: Gottvald Visszhang A Tolna Megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat az 1989. május 17-én a Tolna Megyei Népújságban megjelent - Kerekasztal-be- szélgetés a környezetvédelemről - témájú tudósítással kapcsolatban az alábbi kiegészítést kívánja tenni: A bonyhádi szennyvíztelepen keletkező szennyvíziszap vizsgálatakor találtunk határérték feletti kadmium- értéket. Az ártalmatlanitótelepre való kiszállítás után történt a minta vétele és vizsgálata. A magas kadmium tartalmú szennyvíziszap az ártalmatlanítótelepen elkülönítve található és nem kerülhet sem nagyüzemi, sem kistermelői értékesítésre. Megjegyezni kívánjuk, hogy kistermelőknek már több éven keresztül csak a szekszárdi szennyvíztelepen keletkező, nagy szervesanyagtartal- mú, .de nehézfémekben minimális értékű szennyvíziszapból, tőzegből és mezőgazdasági melléktermékből álló kevert tárgyát értékesítettük. Felhívtuk a kistermelők figyelmét, hogy szőlőművelés, parkosítáá és nem közvetlen fogyasztású zöldségfélék termelésénél használják fel a kevert trágyát. A kevert trágyát minden esetben hatósági ellenőrzés és vizsgálatok után értékesítettük. Vállalatunk a továbbiakban a kistermelőknek „Kom- bio” néven kertészeti földkeveréket kíván forgalomba hozni, mely rendelkezik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyével. Tolna Megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat TÓTH VILMOS műszaki igazgatóhelyettes Jelentésváltozások I ' A munkaerő „fölszabadul?” Öreg tanárom hívta föl a figyelmemet a minap a szavak és gondolatok különös metamorfózisának legújabb „csúcsteljesítményére”. Az „osztályharci nyelvben” (ezt is a tekintélyes korú pedagógus mondja így), a felszabadulás kapott újabb, egészen meghökkentő jelentést. Valamikor a szakmát, vagyis a mesterséget tanuló, és ennek folyamatában az elméleti követelmények teljesítése után a gyakorlati próbákat is kiállt legényké- re mondták - tanonckodása, ínaskodása és segédkedése be- végeztével -, hogy felszabadult. S még emlékezhetünk azokra a fordulatokra, amelyek azt sulykolták belénk: a munkásosztály \ fölszabadul a tőke kizsákmányolása alól. Azután volt a viszontagságos magyar történelemnek ; egy ezt megelőző fordulata, amire többnyire valamennyien gondolunk, ha ezt halljuk vagy mondjuk: hazánk fölszabadulása. A szónak e köztudomású je- lentései mellett manapság a \ munkanélkülivé váló, az elbocsá- ; tás vagy az „átszervezés” révén munkahely nélkül maradó embe- i rek helyzetét fejezik ki egyre- l másra ilyesféle finomkodással: „az ágazat átszervezése követ- \ keztében jelentős számú munkaerő szabadul fel...„a vállalat : termékszerkezetének javítása érdekében nagyszámú foglalkoztatott felszabadulása várha- j tó...” Elgondolni se merem: vajon mi alól szabadulhatnak föl e maiak...?! Vagy lehet, hogy aki most fölszabadul, az valójában csak leértékelődik?! BALIPAP FERENC
