Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

4^1ÉPÜJSÁG 1989. május 29. Önálló intézmény lesz a Deutsche Bühne Hagyományosan Komlón rendezik Kilencedik nemzetközi gyermekkórus-fesztivál (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Egyre nehezebb körülmények közt, s egyre több erőfeszítés érán, idén is megrendezik a hagyomá­nyos komlói gyermekkórus-fesztivált. Ez évben a Soros-alapítvány támogatását kellett kérni a három­napos rendezvény lebonyolításához. A június 9-11. között zajló eseményekre öt külföldi kórust is meghívtak a rendezők: a szocialista or­szágokból a hallei, a kassai, a Ivovi, olsztyni csoportot, s Norvégiából a roykeni leánykart. A hazai csa­patok közül fellép a nyíregyházi, a miskolci, a debreceni, a kaposvári és a komlói általános iskola kóru­sa. A pénteken kezdődő programok sorában feltétlenül említést érdemel aza találkozó, melyen a zenei nevelés tartalmi ésmód szertani megújításánakfeladatairóltanácskoznaka pedagógusok az OPI rész­vételével. Délután 16 és este 19 órakora sportcsarnokban, illetve a hangversenyteremben kezdődnek a fellépések. Szombaton ismét tanácskoznak a pedagógus szakemberek, ezúttal feltérképezik a népi gyermek- játékok és népszokások felhasználásának lehetőségeit a tanórán és az órán kívüli kötetlen foglalkozá­sokon. A konferenciát fórum követi, melyen a téma: az ifjúsági kórusmozgalom aktuális kérdései. 18 órától a hangversenyteremben és a sportcsarnokban is koncertek lesznek. Vasárnap 14 órakor értékeli a zsűri a kórusok szereplését, 16.30-kor a városi sportcsarnokban ke­rül sor a záróhangversenyre. CSEFKÓ JUDIT Tv-napló Nana Évtizedeken át Zola volt a botránykő, még diákkoromban is ördögűző borzalommal ejtet­ték ki nevét, regényei tilalmi listán szerepeltek, pedig szándéka szerint nem a botrányt keres­te. Az irodalomtörténetek azt írják róla, hogy a naturalizmus megteremtője, az is, bár „kísérleti regénynek" nevezte műveit, melyekben az ember mint a fizikai, kémiai törvények kiszolgálta­tottja jelenik meg, s igazi ihletői között Darwint éppúgy felismerjük, mint Taine-t, aki a század­vég egyik francia büszkesége vagy a pozitivista Comte-ot. A köztudatban ő volt a pornográfia írója, amit ugyan nem neki kellett kitalálnia, a Görög an­tológia verseiben sokkal érzékletesebb erotikával találkozunk, aminek mindvégig voltak mesterei a világirodalomban. Zola alapjában véve romantikus, nem véletlenül emlegetik vele kapcsolatban Victor Hugót, stílusa eleven alakjai a maguk valóságában lépnek elénk, s itt je­lenik meg előttünk Zola nagy vívmánya, a társadalmi érzékenység, a szociális szándék, ami híres kiállását is jellemezte, amikor szót emelt az ártatlan Dreyfuss kapitány érdekében. A „J’accuse” (Vádolom) kezdetű levél, amit a köztársasági elnöknek írt, azóta valóságos szállóige lett, az igazság, a tisztesség jelképe. Valamikor ő jelentette a könyvsikert, s hatása nálunk is rendkívül jelentős, nemcsak Bródy- ra hatott, a fiatal Móricz Zsigmond felett is Zola csillga ragyogott. Nem tudom, ma mennyire népszerű, olvasóinak száma nyilván megfogyatkozott, már nem botránykő, siető világunkat pedig valószínűleg visszariasztja bősége, könyveinek súlyos terjedelme. Pedig talán éppen most lenne érdemes olvasni, amikor megszabadult a rárakódott előíté­letektől, a körülötte évtizedeken át kavargó botrány éppúgy irodalomtörténeti adalék, mint helyenként igaztalan antiklerikalizmusa, amiből hiányzott Anatole France derűje és iróniája. Már egy 1931-ben kiadott, kifejezetten az ifjúságnak szánt francia irodalomtörténetben azt olvasom róla, hogy a maga műfajában éppoly jelentős, mint Balzac vagy Victor Hugo. A szán­dék valóban Balzachoz méltó, hatalmas regényfolyama (La Comédie humaine) mellé kíván­kozik, s a második császárság életét ábrázolja, annak minden rettenetével, szociális nyomo­rúságával. A Nana, a regényfolyam leghírhedtebb kötete is ebbe a képbe tartozik. 1880-ban jelent meg, s ismét egy Balzac-regényre kell emlékeztetnünk: A kurtizánok tündöklése és nyomo­rúsága ugyanebben a világban játszódik, bár Balzac romantikusabb, míg Zola leleplezőbb. A szépséges kurtizán szánalmasan végződő története olyan lélektani tényeket is előlegez, amiket majd később fogalmaz meg Freud, de az sem elhanyagolható, hogy ez a kor szívesen fordul az utcalányok álromantikájához, Dumas Kaméliás hölgye, Verdi ebből készült operája valóságos divatot teremtett, s a mi Reviczkynk is egész versfüzérrel hódolt Perditája előtt. A Nana tárgyánál fogva erotikus történet, nem is lehet más. De talán több is, a szenvedély, az emberi esendőség drámai rajza, s érthető, hogy nagysikere volt az ebből készített francia tévéfilmsorozatnak, amit Maurice Cazeneuve készített. Annak idején nálunk is bemutatták, s mosta tévé jónak látta felújítását. Szerencsés választás, mert ha esetleg a prüdéria ma is vi- szolyogva fogadja, mégis csak nagy mű, világirodalom, Zola egyik kiemelkedő regénye. De lényegesen több mint fordulatos történet. Korrajz, a második császárság társadalmá­nak uralkodó figurái vonulnak fel benne, mohón és gátlástalanul, miután valóra váltották Gui­zot jelszavát: gazdagodjatok meg! Csábító világ, természetesen szépséges nőkkel, akik is­merik a kísértés fogásait, de ez a dolguk, ebbőiéinek, mert a gátlástalanul szerzett milliókból nekik is jut fölösen. Zola világának ez az egyik arca. De van egy másik is, s Zdla ezt a világot is jól ismerte. A Patkányirtó, a Föld, a Germinal asszonyait elrútította a protersors nyomorúsága, a kilátástalan szegénység, s Zola ennek ábrázolásával sem maradt adós, s jó, ha erre is gon­dolunk, miközben néhány héten át elmerültünk Nana sorsában. CSÁNYI LÁSZLÓ Michael Jackson a mozikban Június első napjaiban kerül bemu­tatásra Michael Jackson első játék­filmje, a Moonwalker (Holdjáró) az Intercom forgalmazásában. A film nem a klasszikus értelemben vett egyetlen végighúzódó történetből, hanem epizódokból áll. Hollywood legjobb trükk- és effektmesterei Michael és Bubbles nyolc hónapon keresztül dolgoztak a megvalósításán. A filmről már ismert Smooth Crimi­nal 200 különleges effektusának el­készítésében csak a computerprog­ramokat hatvanan készítették. Ezt a 11 perces anyagot több, mint 7 hó­napig próbálták, ötven táncossal, mi­re mindenki elégedett volt a produk­cióval. Ezer jelentkező közül Michael Jackson választotta ki a három gye- rekszereplöt. Köztük Sean Lennont, a néhai John Lennon tizenhárom éves fiát. A Moonwalkerben látható Michael kisfiúként, a Jacksons 5 tagjaként, később olyan fiatalként, akinek életét a zene tölti be. A jóért, a gonosz ellen küzdő Michael, aki megmenti a vilá­got. A film érdekességei közé tarto­zik a Badder című részlet, melyben tizenéves srácok utánozzák a Bad ismert videóját. A Leave Me Alone je­lenetsorban szerepel Michael világ­turnéja ideje alatt sokszor emlegetett Bubbles nevű majma is. A film forgatásán összesen három­száz különleges effektet használtak fel. Itt említjük meg, hogy az E. T. illet­ve a Csillagok háborújának elkészí­tésekor „csak” 200-200 került fel­(Folytatás az 1. oldalról) Ezekben a hónapok óta vajúdó kérdé­sekben próbált dönteni Szekszárd város tanácstestülete legutóbbi ülésén. Az előterjesztés során Jutkusz Győző, a városi tanács elnökhelyettese elmond­ta, hogy a városi tanács testületé a Deutsche Bühne önálló intézménnyé való alakulását fontos kérdésnek tekinti és támogatja. Az önálló német színház a Magyarországon élő német nemzetiségi lakosság és a német kultúra iránt érdek­lődők igényeinek a kielégítése mellett fontos szerepet játszhat a német nemze­tiségi csoportok munkájának a segítésé­ben, valamint a hazánkban élő nemzeti­ség és a német nyelvterületek lakossága közötti kapcsolatok elmélyítésében. Mint mondta, a színház elhelyezése önálló épületben lenne kívánatos, ezért a város e célra megveszi a Fürdőház utcai úgy­nevezett volt török fürdőházat. Addig, amíg a német színház nem kerül önálló épületbe, továbbra is a Babits Mihály mű­velődési központban működne az intéz­mény. Továbbra is használva a kamara- színházi termet, stúdiót, öltözőket, raktá­rát, a színházi előteret, az ezt kiszolgáló vizesblokkot, büfét, ruhatárat és ezen fe­lül iroda, raktár céljára még négy helyisé­get kapnának. Ezzel szemben Jutkusz Hasonlító házaspárok A hosszú idő óta együtt élő házaspá­rok arcvonásai hasonlóvá válnak, leg­alábbis ezt .valószínűsíti a michigani egyetemen (USA) elvégzett alábbi kísér­let. Többen azt a feladatot kapták, hogy nagyszámú arckép közül próbálják ösz- szeválogatni az egymáshoz legjobban hasonlító férfiak és nők képeit. A fényké­pek között voltak olyanok, amelyeket 12 házaspárról az egybekelésük idején, majd 25 év múlva - az ezüstlakodalom évében - készítettek. A kísérleti szemé­lyek jóyal több időskori felvételt párosí­tottak helyesen, mint fiatalkorit; ezeké csak a statisztikái átlagnak megfelelő mértékben volt sikeres. A kísérletet vég­ző pszichológus szerint valószínű, hogy az együtt élő párok arcvonásait hasonló élményeik, gondolataik és érzelmeik ha­sonlítják egymáshoz, de erre vezethet a házastárs arcjátékának tudattalan után­zása is. használásra. A film forgatása kb. 50 millió dollárba került. Jackson aki megvásárolta a Beat- les-dalok kiadási jogát, a filmben elénekli a Come Together új változa­tát, ami majd csak a következő albu­mán található. így tiszteleg a Beatles előtt, akik zenéjükkel egy új korsza­kot nyitottak. Rockfontos - rockfontos A hírek szerint egymillió fontot ka­pott a betegségéből lábadozó Craig Logan, akire a továbbiakban nem számítanak a Bros együttesben. * A napokban jelenik meg a Fix együttes első nagylemeze. A Rockpont slágerlistája 1. Madonna; Like a Prayer 2. Donna Summer: This Time I Know 3. Fine Young Cannibals: Good Thing 4. Michael Jackson: Leave me alone 5. Roy Orbison: You got it Kindi Gábor Győző nem javasolta ezen terület fölötti kezelői jog átengedését a német szín­háznak, hiszen a várható új földtörvény életbeléptével a kezelői jogot gyakorló tulajdorfába menne át az ingatlan egy ré­sze, és ez nem lenne kívánatos.- A világon ez az egyetlen, nem német nyelvterületen működő német színház - mondta István József, a megyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában. - Az NSZK-beli, Baden-Würtenberg tarto­mány támogatná a színházat, éves mű­ködési költségeihez 300 ezer márkával járulnának hozzá. Szándékaik komoly­ságát mutatja, hogy egy Mercedes buszt már küldtek az intézmény részére. A to­vábbi támogatás feltétele a színház önál­lósodása. Éppen ezért javasolom a keze­lői jog megadását is.- A német szponzorok a színház mű­ködését támogatják, és nem a tulajdono­si jogokat - vélte Zentai András gimná­ziumi igazgató. Kapitány Ferenc, a Kisgazdapárt helyi szervezetének vezetője szerint az MSZMP Oktatási Igazgatóságát kellene átadni a német színháznak.- Az oktatási igazgatóság nem alkal­mas színháznak - válaszolta Király Jó- zsefné, az MSZMP Szekszárd Városi Bi­zottságának titkára a felvetett javaslatra. Az idei filmszemle kiemelkedő esemé­nye volt Enyedi Ildikó filmje: Az én XX. századom. Különös film. És az alkotója? Közgazdaságtudományi egyetemre járt, de több minden foglalkoztatta, az írás és a képzőművészet is, az Indigó Csoport tagjaként. Első filmje, még egyetemista korában Fiirt címmel, kísérleti filmként a Balázs Béla Stúdióban készült. Négy év után otthagyta az egyetemet és jelentke­zett a főiskolára. Fábry Zoltán osztályába járt, Gábor Pál tanársegéd, Illés György és Ragályi Elemér operatőrtanárok taní­tották. Elkészítette a diplomamunkát, de diplomát nem kapott azzal a kifogással, hogy átírta a forgatókönyvet. A filmgyár­ba került. Itt nem tapasztalta azt az ellen­erőt a felsőbbség részéről, ami az egye­temen és a főiskolán annyi szakadéknak gátja volt. Eddig elkészült filmjei: Fürt (kí­sérleti, 1981), a Néző (kísérleti, 1982), Rózsalovag (kisjátékfilm, 1983), Új köny­vek (kisjátékfilm, 1984), Invázió (kisjáték­film, 1985), Vakond (játékfilm, 1986), Az én XX. századom (játékfilm, 1988).- Saját sorsommal nem tudom alátá­masztani, hogy nehéz filmhez jutni - kezdte a beszélgetést. - Tudok remény­telen küzdelmekről, de én ezekből kima- Vadtam. Néha ez őszinte gyanakvással tölt el magammal szemben. Filmem sorsa nagyon egyszerűen alakult. Beadtam a szinopszist, megvitatták, elfogadták és megrendelték a forgatókönyvet, azután megpróbálták elhelyezni valamelyik stú­diónál. Megbíztak a rendezéssel. Ez egy fiatal filmesnek óriási lehetőség. Egy sor rossz, méltatlan helyzettől megmenekül­tem. Nem kellett kilincselnem. A Buda­pest Stúdiónál - ahova a forgatókönyv végül is került - megbíztak bennem és hagytak dolgozni, ugyanakkor nem hagytak magamra. Ami erőfeszítést je­lentett számomra, az a nyugati partner megkeresése volt. Ebben egészen egye­dül voltam. Most már, hogy tudom, meny­nyire nehéz az ilyesmi, nem biztos, hogy bele mernék fogni.- A történelem mindig is érdekelt. Ke­- A Fürdőház utcai épület ilyen célra való felhasználását az MSZMP támogatja. A megyei művelődési központ teret veszít, a Deutsche Bühne jobb helyzetben van, fizessen terembért az általa használt he­lyiségekért - hangzott a javaslat.- Milyen lehet az erdélyi magyar szín­házak sorsa, ha nálunk is ennyi huzavo­na van a német színház ügyében - tette fel a kérdést nem kis szónoki képesség­ről tanúbizonyságot téve Dránovits Ist­ván, a német színház vezetője. - Azt kell eldönteni, hogy kell-e ennek a városnak a Deutsche Bühné, mert ha nem, akkor akár Pest, akár Pécs szívesen fogadna bennünket. Miért és kinek fizetnénk terembért, ámikor a stúdiószínházat munkatársaim­mal közösen alakítottuk ki - hangzott az érvelés. Mintegy másfél órás vita, ide-oda vag- dalkozások, személyeskedésekbe fúló párbeszédek után a tanácstestület dön­tött. Legyen önálló a német nemzetiségi színház, kapjon egy önálló épületet, de addig is terembér fizetése nélkül hasz­nálhatja a megyei művelődési központ­ban a megállapodás szerinti helyisége­ket, anélkül, hogy azokra kezelői jogot kapna. > - fké ­let-Európában ha az ember saját sorsára és lehetőségeire gondol, akkor óhatatla­nul a történelemmel is foglalkozik. Ebben a filmben, a címe ellenére, nincsenek tör­ténelmi események. Magánéleti történé­sek szerepelnek, és mindaz, amit ez a század hozott. Vágyainkban, gátlá­sainkban, személyiségünk zavaraiban lenyomatai vagyunk egy áldatlan törté­nelmi kornak. A film arról beszél, hogy az emberi személyiségben végbement tor­zulások mennyiben felelősek azért, ami a XX. században történt másrészt miért je­lentenek pillanatnyilag is akadályt a to­vábblépésben a jelen kilátástalan hely­zetéből.- Sokáig nem akartam filmrendező lenni, ellenállást keltett bennem minden, ami a film „szakma” jellegére utalt. Ma már nagyon érdekel a szakma. Érdekel, és élvezet valamit jól megcsinálni.- Máthé Tibor operatőrrel, Rigó Mari vágóval, Sipos István hagmérnökkel most dolgoztam először együtt. A mun­kájuk iránti igényességük állandóan arra figyelmeztetett, hogy önmagámmal szemben is igényes legyek. A szakmai tudásuk mellett képesek voltak arra, hogy ne csak saját szakterületük szem­pontjait figyeljék. A másik igazán nagy élmény, amit e film készítése közben ta­pasztaltam, hogy milyen sokan dolgoz­nak ma is a szakmában, akik szinte elemi érdekeik ellenére szeretik munkájukat, pedig anyagilag és erkölcsileg is nagyon keveset kapnak. Volt például egy idős férfiszabó, aki először nem akarta elvál­lalni a főszereplő ruháinak elkészítését, mert rettentően későn', ráadásul kará­csony előtt kértük fel rá. De volt a ruhák között egy olyan fajta frakk, amilyet ő még sohasem készített, ezért elvállalta, és az ünnepeket végigdolgozta a fűtetlen szabóműhelyben. Sokat tanultam a mun­katársaimtól, és remélem, ha legköze­lebb együtt dolgozunk, elégedettebbek lesznek velem - mondta befejezésül Enyedi Ildikó. Józsa Ágnes Enyedi Ildikó huszadik százada Enyedi Ildikó rendező Andorai Péterrel Az én XX. századom című film egyik jele­netének beállítása közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents