Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

r A magyar miniszterelnök Bécsben Németh Miklós magyar kormányfő tegnap délelőtt Bécsbé érkezett, hogy el­sősorban a bős-nagymarosi vízlépcső­vel kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A magyar miniszterelnök gépkocsival ér-“ kezett Budapestről az osztrák főváros középpontjában álló Schwarzenberg- palotába, ahol azonnal megkezdődött a megbeszélés. Németh Miklós csaknem másfél órás megbeszélést folytatott Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A munkatalálkozón ejőször a két kormányfő a szakértők részvételével tanácskozott,, majd rövid ideig négyszemközt tátgyaitak. A meg­beszélés befejeztével nemzetközi saj­tóértekezletet tartottak, s ezen a magyar kormányfő nyilatkozatot tett a lezajlott eszmecseréről, továbbá mindketten vá­laszoltak az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezleten tett bevezető nyi­latkozatában Németh Miklós elmondta: is­mertette Franz Vranitzkyval azokat a nagy­marosi beruházás ökológiai kockázataival kapcsolatos kérdéseket, amelyek ugyan nem újak, de amelyekre az utóbbi időben különféle szervezetek - köztük a Tudomá­nyos Akadémia, tudományos intézetek, a kormány tanácsadó testületé, társadalmi bizottságok, független szakértők - felhívták a kormány figyelmét. Mint közölte, a találkozón szólt arról is, hogy a magyar gazdaság igen nehéz, sú­lyos belső és külső pénzügyi helyzetben van, továbbá az országban társadalmi­szociálpolitikai feszültségek mutatkoz­nak, s emiatt a kormánynak bizonyos prioritásokat át kell gondolnia. Ugyan­csak felülvizsgálatra szorul az egész energiagazdálkodási, energetikai fej­lesztési koncepció, mert az ezzel kapcso­latos követelmények 1977 óta sokat változ­tak. Mindez együtt azt kívánja, hogy a nagy­marosi végleges döntéshez, felelős állás- foglaláshoz további, nemzetközi együttmű­ködéssel folytatandó vizsgálatra van szük­ség. Ehhez a vizsgálathoz alakítottak ki a szükséges feltételeket az előző napi prágai és a mostani bécsi megbeszélések. A vizs­gálat a tervek szerint július végéig tart majd, de időtartamát szükség esetén meg is lehet hosszabbítani. Franz Vranitzky a magyar kormány- döntés politikai oldaláról szólva rámuta­tott, hogy a nagymarosi probléma - bár­milyen jelentős is -, nem veszélyeztetheti a két ország jószomszédi viszonyát, mert kialakítható a kölcsönösen elfogadható megoldás. Németh Miklós kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a nagymarosi épít­kezésbe történt osztrák bekapcsolódás­kor kötött magyar-osztrák áramszállitási szerződést a magyar fél nem kívánja fel­mondani, mert a leendő új energetikai program lehetőséget nyújt mind a hazai, mind az osztrák villamosáram-igények kielégítésére. Reformkarrier, avagy „szólok majd a Jóskának!” írásunk a 3. oldalon olvasható. Törvényjavaslatokat tárgyalt a Minisztertanács Soron kívüli ülést tartott tegnap a Mi­nisztertanács. A kormány megvitatta a politikai pártokról, az alkotmány módosí­tásáról, és a köztársasági elnök intézmé­nyének bevezetéséről, valamint az alkot­mánybíróságról szóló törvényjavaslato­kat. Úgy döntött, hogy azokat az Ország- gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács áttekintette az Or-, szággyűlés május-júniusi ülésszakára történő felkészülés kormányzati felada­tait is. * A kormány soron kívüli ülését köve­tően Marosán György szóvivő nyilatko­zatot adott az MTI-nek. A napirenden szereplő kérdésről elmondta: olyan tör­vényjavaslatokat tárgyalt a testület, ame­lyek előreláthatóan a június végi üléssza­kon kerülnek az Országgyűlés elé. Az igazságügyi szervek a jogalkotás folyamatában az első tervezeteket már nyilvánosságra hozták. így a beérkezett szervezeti és egyéni véleményeket figye­lembe véve készültek el a Miniszterta­nács elé kerülő törvényjavaslatok. A tervezeteket a Minisztertanács azzal fogadta el, illetve terjeszti a parlament elé, hogy azok szövege a különböző poli­tikai szervezetekkel folytatott tárgyalások során tovább módosulhat. A Miniszterta­nács elnöke felhatalmazást kapott, hogy a tárgyalások eredményei alapján a be­nyújtott törvényjavaslatokon az ország- gyűlési tárgyalás megkezdése előtt a lé­nyeget nem érintő változásokat átve­zesse. Szükség esetén a tervezeteket a kormány újból napirendre tűzi. A kormánytervezetek közül elsőként a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot vitatta meg, amely a politikai párt alapítá­sára, nyilvántartásba vételére, alkotmá­nyossági felügyeletére, megszűnésére, vagyonára, gazdálkodására, s annak el- (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a Szovjetunió Népképviseleti Kongresszusa Vadászat kontra horgászat Sérelmeik orvoslását követelik a pecások A moszkvai Kremlben tegnap - helyi idő szerint - tíz órakor megkezdte mun­káját a Szovjétunió Népképviseleti Kong­resszusa. Az új törvényhozó testület munkáját Vlagyimir Orlov, a Központi Választási Bi­zottság elnöke nyitotta meg. ' A Legfelsőbb Tanács elnökének meg­választásával foglalkozó napirendi pont j-első felszólalója Csingiz Ajtmatov világhi- rü-kirgiz író volt. A felszólalásokra délelőtt megszabott öt percet jóval túllépő^- és előre megírt - beszédében túlzottan hosz- szasan méltatta Mihail Gorbacsov politi­kusi, államférfiúi érdemeit. Az Ajtmatov szavait követő vitában el­hangzott olyan javaslat is, hogy Gorba­csov - a Legfelsőbb Tanács elnökévé vá­lasztása esetén - mondjon le az SZKP KB főtitkári tisztéről és politikai bizottsági tagságáról. A vita olyan aktivitást keltett a teremben, hogy a szószék mellett szabá­lyosan sorban álltak a véleményüket ki­fejteni akarók. Egy fiatal küldött - teljes támogatásáról biztosítva Gorbacsov je­lölését - fölöslegesnek tartotta Ajtmatov „ömlengését", hiszen nem egyedül Gor­bacsov műve a kibontakozó társadalmi, politikai, folyamat. A Gorbacsov jelöléséről folyó vitában is felszólalt Andrej Szaharov. Nem engedhetjük meg, hogy a válasz­tás formális legyen - hangsúlyozta az akadémikus, arra a kisebbségben ma­radt javaslatára utalva, hogy az elnököt azután válasszák meg, hogy a jelöltek el­mondták a maguk porgrambeszédét. Mi­vel a küldöttek nem támogatták ezt a ja­vaslatát, Szaharov, lelkiismeretére hall­gatva úgy döntött, hogy nem vesz részt az elnök személyérjek megválasztásá­ban. Szaharov szavait újabb eljárási közjá­ték zavarta meg: az elnöklő Vitalij Vorot- nyikov „elunta” a vita elhúzódását, s azt (Folytatás a 2. oldalon.) Piacosodik a magyar gazdaság Főleg azok vitatják az átalakulási tör­vény tervezetét, akik azt el sem olvasták - állította Sárközy Tamás tegnap az Or­szággyűlés ipari bizottságának ülésén. Az igazságügyi miniszterhelyettes hu­morral bőven fűszerezett előadásában cáfolta a törvénytervezetet ért korábbi tá­madásokat. Mint hangsúlyozta: ha a törvény életbe lép, ez nem okozza a közvagyon elherdá­lását, nem szünteti meg az állami tulaj­dont, nem rögzíti a monopolhelyzeteket. Sőt - mutatott rá - éppen a törvény kés­leltetése okozhatja, hogy megmaradja­nak a mai piacellenes összefonódások a gazdaságban. (Folytatás a 2. oldalon.) Az al-dunai horgászegyesületek kép­viselőiből szerdán este Bátaszéken meg­alakult egy ad hoc bizottság. A megbe­szélés résztvevői a megyei küldöttköz­gyűlések határozatai alapján mintegy 10 ezer horgász nevében és képviseletében foglalkoztak a 12 öve fennálló, a Gemen- ci Tájvédelmi Körzettel összefüggő hor­gászati korlátozásokkal. A pecások véle­ménye szerint a halászati törvény kiját­szása volt az, hogy a horgászhelyeket csak a kijelölt vízi úton közelíthetik meg. Ök másként értelmezik a természetvé­delmet, mint a kezelők. Jó példa erre a keselyűsi Holt-Sión két éve - gondatlanság miatt - történt nagy halpusztulás, a tájvédelmi körzetben folytatott elektromos halászat, a rengeteg rabsic, a tarvágás, tájidegek fafajok ülte­tése - kanadai nyár -, vagy a befolyók le- kövezése, aminek következtében elmo- csarasodtak a belső vizek, de a sorba jól beleillik az is, hogy az erdészeti dolgozók varsáznak. Ez a 12 éves sérelem olyan elemi erő­vel tört felszínre, hogy állásfoglalást fo­galmaztak meg, mely szerint a MÉM 1978. III. 23-án kelt 60 127/3/1978. szá­mú minisztériumi intézkedéséta jövőben magukra nézve nem érzik kötelező érvé­nyűnek. Ez a miniszteri intézkedés a táj­védelmi körzet „fedőnév” alatt a vadászat érdekeit szolgálta. Ma már a vadászat ki­váltsága lassan a múltté, így a horgászat területén is vissza kell állítani a 12 évvel ezelőtti állapotot. A jelenlévők felkérik az illetékes szer­veket, így a MÉM-et, valamint a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­riumot, hogy a horgászattal kapcsolatos intézkedéseket a vízkezelőknél tegyék meg. Az ad hoc bizottság ezzel kapcsola­tos részletes követelését 30 napon belül nyilvánosságra hozza. Világkiállítás: nincs már vetélytárs A Nemzetközi Kiállítások Irodája (BIE) tegnap tartotta 105. közgyűlését Párizsban. A világkiállítások megrendezési jogá­nak odaítélésében illetékes párizsi szék­helyű államközi szervezet ülésén részt vett és felszólalt Somogyi László kor­mánybiztos, az előkészítő bizottság ve­zetője. Palotás Rezső nagykövet, hazánk két BIE^küldötte, valamint a Bécs-Buda- pest világkiállítás előkészítő bizottságá­nak képviselői szintén részt vettek a köz­gyűlésen, akárcsak Bécs küldöttei. A BIE jóváhagyólag tudomásul vette annak a bizottságnak a kedvező hangvé­telű jelentését, amely áprilisban vizsgálta Magyarország és Ausztria fogadóképes­ségét az 1995-ös világkiállítás közös megrendezése szempontjából. Az oszt­rák-magyar közös pályázás egyetlen ve- télytársa, az amerikai Miami kiesett a ver­sengésből, mert közölte, hogy ebben az első félévben nem tudja fogadni a BIE vizsgálóbizottságát. A közgyűlés elnöksége a 47 tagállam küldötteinek elfogadásra ajánlotta a ma­gyar-osztrák rendezési koncepciót. Az országok a BIE decemberi közgyűlésén mondják ki ez ügyben a végső szót. Ad­dig még a BIE küld helyszíni szemlére egy újabb csoportot, hogy megvizsgálják a két helyszínből adódó sajátos rendezé­si kérdések megoldását. Szakszervezeti szomszédolás Tambovból Alekszej Minyin, a Tambovi Terüle­ti Szakszervezeti Bizottság elnöke a múlt héten öt napig tartózkodott me­gyénkben. A Szovjetunióból érkezett vendég a szakmai jellegű megbeszéléseken kívül megtekintette egyebek mellett Bátaszék, Hőgyész, Paks, Szekszárd és Tamási nevezetességeit, gazda­sági egységeit, illetve intézményeit. A látogatás végeztével az itt szerzett benyomásairól, tapasztalatairól kér­deztük. (Folytatás a 3. oldalon.) Változó Várdomb Aki új házat épít, az többnyire annak örül, ha új otthona elkészül és - sajnos - ritkán foglalkozik esztétikai szempontok­kal. Ennek köszönhettük (köszönhetjük) falvaink kockaházait, a jellegtelen, sivár, tájba épp úgy nem illő épületeinek töme­gét, amiként azok tulajdonképpen a XXI. század nem túl messzi emberének életé­be se illenek majd bele. Vannak azonban örvendetes kivételek is. Ilyen a közigazgatásilag Bátaszékhez tartozó Várdomb, ahol 1978-ban kezdték el kialakítani a Róma utca telkeit és épí­tettek fel máig 13 finom ízlésű, új lakóhá­zat. A nem túlságosan nagy település maholnap szemmel láthatóan kétfelé vá­lik. A régi, országút menti hagyományos faluképet mindenki ismeri és megszólni senki nem akarja. Végtére is évtizedek, évszázadok emberi szorgalma hozta lét­re. Az „új” Várdomb azonban a Róma ut­ca táján, és a Hegyalja utcában már kialakított 78 telken épül majd fel.' Az eddigi jelek szerint mintaszerűen. O. I. fotó: K. M. Új házak új helyen

Next

/
Thumbnails
Contents