Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
1989. május 24. TíÉPÜJSÁG 3 Isten óvja a hazát?! A gazdasági erőforrások egy részének hadicélokra történő felhasználása jól ismert hátrányos következményekkel jár. A katönai kiadások ugyanis erőforrásokat vonnaícel a polgári termeléstől legalábbis hosszú távon és szerényebb nemzetgazdaságok estében - rontják a növekedés feltételeit. A mindinkább tőke- és kutatásigényes katonai beruházások torzítják a tudományos és a technika fejlődését, hiszen korunkban a legtöbb új vívmány a hadiszektorban kerül fölhasználásra, a világ tudósai szellemi potenciáljának tekintélyes része katonai kutatásokra fordítódik. Kár lenne tagadni, hogy mindennek az ellenkezője is igaz. A fegyverkezési kiadások - esetenként kihasználatlan termelési kapacitásokat lekötve, munkaerőt vonva a termetesbe, megrende-' léssel ellátva a többi szektort - élénkíthetik a gazdasági fejlődést, növelhetik a foglalkoztatottságot, hozzájárulhatnak a jövedelmek emelkedéséhez, s - ami e jegyzet szempontjából a legérdekesebb - a műszaki fejlődéshez. Gondoljunk csak a radar-, a rádióvagy a lézertechnikára, az atomerőmüvekre, a műsorszóró műholdakra vagy kedvenc teflonsütőnkre! Katonai célú kutatások és fejlesztések sora előzte meg azt, amíg - hosszabb vagy rövidebb idő eltelte után - teret nyertek a polgári életben is. Azaz - bár létjogosultsága vitatható - a gyakorlatban a katonai célú termelés műszaki színvonala magasabb, mint a „kortárs” polgári termelésé! Ezért talán nem is hittem volna a fülemnek a rádió egyik kora esti műsorát hallgatva, ha rajtam kívül nem lett volna fültanúja aZ éterből érkező hangoknak. Magyarországon azért kerülnek különösen nagy bajba a katonai célú kiadások csökkentése következtében a döntően hadiipari termelőét folytató vállalatok, mert korszerűtlen technikájuk polgári célú termelésre nem állítható át - hallhattuk. Lehet, hogy - bár többen ugyanazt hallottuk - valamit félreértettünk... Lehet, hogy a riporter (bemondó?) tévedett... Talán csak annyi igaz, ami egyszer a tv-ben is elhangzott, hogy a speciális technika nem állítható át polgári termelésre... Talán... De miért ne lehetne ennyi erővel igaz? Ennél hihetetlenebbnek tűnő állítások garmadájáról derül ki naponta, hogy nagyon is valóság! Lehet, hogy nemzeti jövedelmünknek mind ez idáig titkolt, de cseppet sem jelentéktelen hányada -, ahelyett, hogy boldogulásunkat segítette volna egy elavult, pazarló katonai költségvetést szolgált! Elképzelhető, hogy hadiüzemeink műszaki színvonala olyan, hogy még a csúcstól fényévnyi távolságban lévő polgári termelésével sem ér föl! Ha pedig így van, akkor szükség esetén a „honvédelem” nálunk alighanem csak az imát jelentheti...- ri Szövetkezeti alapítvány a szakember-utánpótlásért Az Erdei Ferenc nevét viselő szövetkezeti alapítvány 1988 májusában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy elősegítse a szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok szakképzett közgazdászokkal való ellátását. A célt jelzi az alapítvány „székhelye” - a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - és a kuratórium elnökének - dr. Csáki Csabának, az egyetem rektorának - személye is. Az alapítvány további céljairól, működésének eddigi tapasztalatairól sajtótájékoztatót tartottak, ahol többek között a következőket tudták meg az újságírók:- Az alapítvány közreműködik a hallgatók és az Oktatók körében szövetkezetelméleti kutatómunka megszervezésében, jegyzetek, tanulmányok, kutatási eszközök, oktatási segédletek, tanulmányutak, tapasztalatcserék finanszírozásában.- Pályázatot hirdet szövetkezetelméleti témák kidolgozására, a szövetkezeti élet új tendenciáinak feltárására és közreadására tudományos diákköri dolgozatok, szakdolgozatok, doktori értekezések, könyvek formájában.- Ösztöndíjjal igyekszik megnyerni a kiváló képességű középiskolás és egyetemi tanulókat arra, hogy az egyetemi tanulmányok befejezése után szövetkezetekben vállaljanak munkát.- A szövetkezeteknek ajánlásokat készít előadások megtartására, vizsgálatok elvégzésére, amelyek hozzájárulhatnak a szövetkezeti élet tapasztalatainak átadásához. Az alapítvány létesítői a szervezőmunka kezdetén tartanak. Azt azonban máris megállapították, hogy a szövetkezeti vezetők közül többen egyetértenek az alapítvány céljaival. Ez megnyilvánul az adományozók körének bővülésében - 22 szövetkezet illetve szövetség tartozik jelenleg-ide - és az adományok növekedésében - 1097 millió forint az alapítvány vagyona - is. Exportjog Egyéni arculatú és érdekeltségű, ugyanakkor a mindennapi szocialista és tőkés világpiaci igényeket és lehetőségeket szem előtt tartó és termékszerkezetével követő exportpolitika kialakítását kezdte meg évekkel ezelőtt a Debreceni Tartósítóipari Kombinát. 1984-ben megkapták a tőkés, az idén pedig az országban elsőként a szocialista exportjogot. A gyár a többi szocialista országgal a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésén dolgozik, legnagyobb szocialista piaci vevőjükkel, a Szovjetunióval pedig újtípusú kereskedelmi lehetőségek kialakítását kezdték meg: például a tagköztársaságokkal közvetlen üzletkötéseket szorgalmaznak, néhol nyugati cégekkel közösen. A DEKO éves termelésének 40 százalékát szocialista, 40 százalékát tőkés, 20 százalékát pedig hazai piacokon értékesíti. (MTI-fotó) ...Nyitva áll az: ajtó... Pihenőház, vadászház, vendégház Albérletben a KOMÁNÁL a Szarvas csárda (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány év múlva azonbán bekerítették a területet, a park mellé horgásztó, teniszpálya, szauna is épült, s ez lett az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának pihenőháza.- Mennyiért vásárolták meg a csárdát a vendéglátóipart vállalattól? - kérdeztük dr. Szajki Lászlótól, a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjétől?- A pihenőház 1977-ben közel hatmillió forintba került. Azért vettük meg, mert a megye azok közé a megyék közé tartozott, ahol egyetlen pihenőház sem volt. Itt bonyolítottuk le a különböző országos és megyei rendezvényeket, tárgyalásokat, és olykor az apparátusi értekezleteket, éves munkamegbeszéléseket is. De különösen hét végén regenerációs célokat is szolgált a ház.- Kik vehették igénybe a pihenőházat?- A Központi Bizottság tagjai, a KB osztályvezetői, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyék pártvezetöi, s mindazok, akik erre a megyei első titkártól engedélyt kapták.- Mennyit kellett fizetni a szállásért, illetve az ellátásért?- Ha hivatalos kiküldetésben tartózkodott itt valaki éjszakánként és személyenként 20 forint volt a szállás díja. A felnőttek napi étkezési dija százhatvan, míg a gyerekeké 90 forint volt. A pihenőházat úgy kellett számításba venni, mint bármely gazdálkodóegység üdülőjét. A 16 férőhelyes pihenőházat nem használták rendszeresen: átlagosan 150 volt a vendégnapok száma évente.- Mennyibe került az éves fenntartási költsége?- Évente 1,3-1,4 millió forintba, a bevételek nem érték el a százezer forintot. De mint mondotta, a pihenőház nem rentábilis orientált volt. Ugyanakkor szigorodtak az MSZMP költségvetési kondíciói, a gazdálkodás feltételei Ezért aztán új konstrukció után kellett nézni, így kötöttünk szerződést az osztrák KOMA Kulturális és Műszaki Kft-vel. Az osztrák fél Kovács-Ervin úr, akinek Münchenben és Ausztriában van bejegyzett vállalata. A magyar társtulajdonos egy vállalkozó, akit Kisbán Lajosnak hívnak. A kft. ez év februárjában alakult, mi együttműködési megállapodást, illetve bérleti szerződést kötöttünk a kft-vel.- A vendégek hogyan kérhetnek szállást a pihenőházban?- A vendégek diszponálására és a férőhelyek kihasználására a KOMA cég kizárólagos joggal rendelkezik, helyet foglalni tehát a cég budapesti megbízottjánál lehet.- A bérleti szerződés értelmében menynyi pénzt kap az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága?- Minthogy átalánydíjas szerződést kötöttünk, ennek értelmében az MSZMP havi átalányt kap, ha hoz ide vendéget a KOMA cég, ha nem. Hogy mennyi ez az összeg? Erről nem szivesen nyilatkozom, hisz ettől kezdve üzletről van szó. Mi mindenesetre azt sem tudjuk, mennyiért adják ki a szobákat.- Kinek a dolga a ház fenntartása, működtetése?- Jelenleg a karbantartást, a felújítást, a fenntartást az étkeztetést az MSZMP szakapparátusa végzi. Méghozzá nem is akármilyen színvonalon, hisz illusztris, zömében nyugati vendégeket, kell kiszolgálnunk.- Jó üzlet ez Így az MSZMP-nek?- Igen, az elmúlt pár hét dinamikája ezt mutatja. Az éves fenntartási költségek már most megtérülnek, tehát racionális és rentábilis a kihasználás.- Hol helyezik el ezentúl a vendégeket?- Az oktatási igazgatóság szálláshelyén, de éppen a pihenőházban is van erre mód - a KOMA cégen keresztül.- A Szarvas csárda sorsáról igen sok lapban lehetett eddig olvasni, s van, ahol vadászházként emlegetik. Mi a különbség a pihenőház és a vadászház között?- Az MSZMP-nek egyetlen vadászháza nincs, s a pártnak semmi köze az erdőgazdaságok vadászházaihoz. A vadászház funkciója szerint kizárólag vadászembereket fogad, a fegyvereket pedig fegyverszekrényben helyezik el. A pi- henöháznak annyi a köze a vadászathoz, hogy esetenként vadászok is megfordultak benne. D. VARGA MARTA ordas iván: őr az udvaron Börtönélmények 1956-57-bői 21. A minisztériumi vizsgálóbizottság le is jött. Ezt megelőzően azonban lezajlott a gépállomás megbolygatott életének egy másik szenzációja is. Bácskai Sándor december elején üzemi gyűlést hívott egybe. Mindannyian azt hittük, hogy ezt a munkástanács nyilvános megtámadásának szánja, de nem ez lett belőle. Ehelyett nagy kirohanás a távol lévő, odahaza - Nádasdladány- ban - betegen fekvő Holló István főágronómus ellen, akit az igazgató, úgy látszik, minden olyan megmozdulás mögött érzett, mely az ő bevonása nélkül történt. Azt valószínűleg ő maga sem tudta, hogy egész egyszerűen csak félt a nagy tudású és feltétlenül jellemes Hollótól. A kisstílű csirkefogó idegenkedése volt ez a becsületes embertől, mely most napvilágra tört belőle. Sikerületlen vállalkozás volt, egyúttal azonban az én első és remélem egyetlen nyilvánosság előtt elmondott szónoklatom időpontja is. A zárkózott Holló István mindig rokonszenvezett velem, amennyiben ilyen korkülönbség mellett erről beszélni lehet, barátok voltunk. így, ha más nem vezérel, pusztán erkölcsileg is kötelességem lett volna megvédeni, amikor nincs jelen. Talán öt-hat percig beszéltem, ami elég nagy megerőltetés volt, ugyanis rossz az orgánumom, emellett ideges ember lévén, meglehetősen hadarok. így igencsak össze kellett szednem magamat, hogy alaposan megmondhassam a véleményemet. Tárgyi szempontból nem volt nehéz, hisz Bácskai elejétől végig rágalmazott és hazudott. Felszólalásom után mindenesetre nem következett több. Ehelyett kaptam egy kis bátortalan tapsot és talán fél tucat lelkes kézszoritást. Mindennek természetesen az égvilágon semmi értéke nem volt, mint ahogy általában tisztelt kollégáim érzelmi megnyilvánulásainak és jellemének sem sok. Ezután nagy jelenet következett, az én kettős magánszámom Bácskaival. Az eseményeken felbőszülve behívatott az irodájába és ott vérben forgó szemekkel nekem rontott:- Na, most az ezredes úr fia levetette az álarcot! - felkiáltással. Kézenfekvő és a korábbi pártgyakorlatnak teljesen megfelelő ellenérv volt. Miért tulajdonította volna az őt ért támadást a meztelen igazságnak, amikor felróhatta osztályhelyzetemnek is? Függetlenül attól, hogy apám soha életében nem volt ezredes, csak a címzetes századosi rangig jutott - az első világháború végén. Ezt követőleg azonnali hatállyal felmondott és kitiltott a gépállomás területéről. Természetesen mindkét döntés szabálytalan volt, hiszen fegyelmi eljárás nélkül egyetlen igazgató se bocsáthat el senkit. Nem beszélve arról, hogy az akkori szabályok szerint a munkástanácstagság bizonyos fokú mentelmi jogot is jelentett. Ezt a döntést nem sikerült nyélbe ütnie, én változatlanul rész vettem azon a tárgyaláson is, mely egy minisztériumi vizsgálóbizottság jelenlétében folyt. Ezt megelőzően azonban jónak láttam a bíróságon feljelenteni Bácskait, állampolgári becsületemben történt megsértésem miatt. A kézbesített felmondólevél ugyanis olyan indoklást tartalmazott, hogy én a törvényes kormány ellen izgattam volna. Úgy okoskodtam, hogy ha ezt elismerem, az ugyanannyi, mintha nyilvánosan bűnösnek vallanám magam. Kétségtelen, hogy szikrányi jó véleményem se volt az új kormányról, de valóban őrült lettem volna, ha ennek kifejezést adok vagy éppen izgatok ellene. Ez különben se az én műfajom. A tárgyalást a .következő év januárjában Bádonyban meg is tartották, ahol az igazgató visszavonta ugyan kijelentéseit, de persze ezzel egy időben még elkeseredettebb ellenségemmé vált. (Folytatása következik.)
