Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

1989. május 23. NÉPÚJSÁG 5 A párt feladatai az 1989. április 29-ei megyei pártértekezlet munkája alapján • Az MSZMP jelenlegi központosított, hatalmi jellegű működésével, merev, hie­rarchikus struktúrájával nem tud a meg­újulást segítő társadalmi folyamatok kez­deményezőjévé válni. A reformoknak az a célja, hogy egy jó­léti, demokratikusan működő, szociális igazságosságot és a szolidaritást meg­valósító társadalom jöjjön létre. Az ilyen reformokat következetesen vállaló és végigvivő politikai tömegpárt megteremtése szükségessé teszi a párt szerveződésének, felépítésének, műkö­dési gyakorlatának módosítását. Az MSZMP olyan párt legyen, amely belső demokratizmusa, a lakóterületi szerveződése, működésének nyilvános­sága, programja révén párbeszéd-és koalicióképes szervezetként, rugalmas, akcióképes politikai mozgalomként ve­gyen részt a társadalmi életben. A párt­hoz tartozás döntő kritériumának a párt politikájának vállalását, a végrehajtás­ban való aktív részvételt tekintjük. Az MSZMP többpártrendszerű társa­dalmi berendezkedés megteremtését valló pártként, szabad választásokon szerzett mandátuma által biztosított poli­tikai befolyással vesz részt a hatalom gyakorlásában. Megteremtve az érdek­és nézetkifejezés, valamint a működés alkotmányos esélyegyenlőségét, a politi­kai intézményrendszer plurális átalakítá­sát korrekt politikai küzdelmek útján vi­szi végig. @ Az MSZMP-nek Tolna megyében is at­tól függ támogatottsága és politikai befo­lyása, hogy milyen a programja, aztükrö- zi-e a társadalom különféle rétegeinek érdekeit, s meg tudja-e teremteni hiteles politizálásénak személyi és működési feltételeit. Ezért alapvető, hogy az MSZMP programját vállalók személyisé­gük értékeivel is nyerjék el, őrizzék meg választóik bizalmát. Az állami, társadalmi gazdasági szer­vek vezetőinek megválasztásakor vagy kinevezésekor a döntések az arra jogo­sult fórumokon nyílt, demokratikus elő­készítés után történjenek. Az emberileg alkalmatlanná vált vezetők más területen újra vezetői funkcióba ne kerülhessenek. A pártszervekkel, alapszervezetekkel együtt határozottan fellépünk azokkal szemben, akik magatartásukkal, életvite­lükkel a párt tekintélyét rombolják és tá­mogatunk minden olyan kezdeménye­zést, amely a társadalom morális meg­tisztulását szolgálja. © Ösztönözzük azokat a vitákat, amelyek hozzájárulnak egy reális pártpolitika ki­alakításához és megvalósításához. A pártmozgalmat jellemző sokszínű érdek­törekvések és módszerek megjeleníté­séhez elengedhetetlen a platformsza­badság elvein szerveződő véleménycso­portok létrejötte és nyilvános működése. Támogatjuk a pártban minden olyan kö­zösség, csoport tevékenységét és hori­zontális kapcsolataik erősítését, amely a reformok kibontakozását szolgálja. © A pártszervek ne hatalmi centrumként működjenek. Tevékenységükben egyre inkább a központi és a helyi döntés-elő­készítés, a szervezőmunka, az informá­ciócsere kerüljön előtérbe. A párt cse­lekvőkészségét ne a kötelező érvényű döntések, hanem a közös akarat, az együttes döntéskialakítás, a párttagság és az alsóbb pártszervek véleményének döntésekben való megjelenése határoz­za meg. A megyei pártbizottság a demokratiz­mus erősítése, a párt hierarchikus műkö­désének áttörése érdekében az alsóbb pártszervekkel és a központi párttestüle­tekkel egyaránt új típusú együttműkö­désre és partneri viszony kialakítására törekszik. A megyei, a városi, nagyközségi párt- bizottságok az alapszervezeteknek poli­tikai szolgáltatásokat biztosítanak: alul­ról építkezve integrálják és képviseljék a párttagok, az állampolgárok érdekeit. Ál­(állásfoglalás-tervezet) lásfoglalásaikkal, jelzéseikkel befolyá­solják, alakítsák a központi döntéseket, kérjenek és vállaljanak részt a döntések megalapozásából, képviseletéből és végrehajtásából. Az alapszervezeti hovatartozás nem határolhatja be a jövőben a párttagok mozgásterét. Minden párttagnak ott kell aktív pártmunkát kifejtenie, politizálnia, ahol legtöbbet tud tenni a párt program­jának megvalósításáért. Olyan mozgalmi központok, alapszer­vezetek működjenek, melyek nem kap­csolódnak közvetlenül a termeléshez, az intézményekhez sem feladatkörükben, sem szervezeti kereteik kialakításában. Szűnjenek meg a jelenlegi hatáskörök és a pártalapszervezetek az állami, gazda­sági, társadalmi szervek munkáját köz­vetlen ne befolyásolják. © A központi pártszervek gyorsan és ru­galmasan reagáljanak az alulról jövő kezdeményezésekre. Munkamódszerük állandó eleme legyen a jövőben is a párt­viták rendszere, a párbeszéd a társada­lom, a párttagság egészét érintő állás­pontok, döntések megalapozásában és kialakításában. A politikai intézményrendszer reform­jának meghatározó tényezője a több­pártrendszer kialakulása. Az MSZMP tö­rekedjen az együttműködésre mindazok­kal a pártokkal és szervezetekkel, me­lyek alkotmányos eszközökkel lépnek fel az ország anyagi-erkölcsi felemelkedé­séért és a megye fejlődéséért. Elengedhetetlen, hogy a dogmákra és fegyelemre alapozott meggyőzést váltsa fel a tények elemzéseken alapuló bemu'-' tatása, az összefüggések és tendenciák felismertetése. A megyei pártbizottság olyan tapasztalatcsere jellegű vitakörö­ket, kerekasztal-beszélgetéseket, fóru­mokat kíván működtetni, amelyek a helyi politikai szükségletre, a mindenkori ak­tualitásra, a tagság igényeire építve többnyire a szóbeli vitakultúrát fejlesztik, a napi politizálást segítik. 0 A megyei pártbizottságnak az eddigi gyakorlatot meghaladva nyilvánosan kell működnie. Folyamatosan jelezze mikor, milyen témákat tárgyal, mikor készül a megye lakosságát érintő állásfoglalás kialakítására. Célszerű kiterjeszteni az ülésekre meghívottak körét, s a döntést - esetenként a vita jegyzőkönyvét is - nyilvánosságra kell hozni. Fontosnak tartjuk, hogy a tagság meg­felelően tájékozódhasson a párt belső életének eseményeiről, a szervezetek működéséről. Ennek érdekében a jövő­ben is élünk a Tolnai Fórum időszakos megjelentetésének lehetőségével, de kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a delegált és választott testületi ta­gok élő, tartalmas munkakapcsolatot alakítsanak ki a tagsággal. Tájékoztas­sák a párttagokat, és delegálóik vélemé­nyét is képviseljék a testületi vitákon. A pártbizottság síkraszáll a közélet tel­jes nyilvánosságáért is. 0 Az MSZMP szerepe a gazdaságban, a gazdaságpolitikai munkában új megkö­zelítést igényel. .A gazdasági reformkoncepció kialakí­tása nem nélkülözheti - az alulról építke­zés elvernék megfelelően - a párttagság és a párttestületek véleményét, a parla­ment jóváhagyását. A reformkoncepció alapeleme legyen:- a tulajdonreform, amely biztosítja a tulajdonformától független, hatékony működését;- a piaci viszonyok gyors kiépítése;- a gazdaság teljesítőképességének és autonómiájának növelése;- a mezőgazdaság helyzetének újraér­tékelése;- az állam működési költségeinek és a költségvetés központosító és újraelosztó szerepének csökkentése. A piaci automatizmusok működése ki­zárja a - korábbi - megyei gazdasági prog­ramok adminisztrációs akaratának érvé­nyesülését. A megyei pártbizottságnak ar­ra kell felkészülnie, hogy a helyzet alapos ismeretének birtokában prognosztizálja a várható hatásokat, azokra sokoldalúan fel­készüljön és kezelje. Kizárólag csak ilyen megközelítésben van létjogosultsága egy megyei jellegű gazdasági-politikai prog­ramnak, melynek alapfeltétele, hogy ma­radjon a településeken, a gazdálkodóknál, a megyében, az eddiginél jelentősebb ösz- szegű, nem központosított jövedelem. A helyi program megvalósításának fő­szereplői a párt által csak politikai eszkö­zökkel befolyásolt autonóm gazdasági szervezetek, helyi önkormányzatok legye­nek. A megyei gazdaságpolitikai program foglalkozzon:- a megye gazdasági szerkezetének le­hetséges változtatásával, az ehhez szüksé­ges központi és helyi erőforrások számba­vételével;- a mező- és élelmiszergazdaság fej­lesztésének lehetőségével;- a foglalkoztatási struktúra - a helyi ke­zelhetőség határain belüli - kialakításával, szükséges képzési, átképzési feltételrend­szer megteremtésével.- a megye gazdaságának fejlesztéséhez is elengedhetetlen - a termelést és a lakos­ság életmódját, hangulatát alapvetően meghatározó - infrastruktúra fejlesztésé­nek szükséges módozataival, erőforrások feltárásával;- településpolitikával, az elmaradott tér­ségek fejlesztésével. A társadalompolitika szinte minden terü­letén a helyi feladatok kialakításának elő­feltétele az országos programok kidolgo­zása. A nemzeti jövedelem elosztását ezzel összhangban kell megközelíteni. . Ki kell építeni a szociális védőhálót. A he­lyi tanácsok váljanak a lakóterületi szociál­politika önálló alakítóivá, de a létfenntartás­hoz szükséges eszközökkel nem rendel­kező szociális biztonsága a társadalorj egészének a felelőssége. Gátat kell vetni az elszegényedés folya­matának és javítani kell a társadalmi esély- egyenlőséget a hátrányos helyzetűek, a pályakezdők és a családalapítók körében. Szükségessé vált a nyugdíjrendszer re­formja. A nyugdíjak fejezzék ki a munkában töltött időt, de legyen tisztességes alsó és felső határuk. Társadalmi alapkérdés az átfogó tantervi reform kidolgozása, az iskolák szakmai és gazdasági önállóságának növelése. Az ok­tatásügy a jövő fejlődése érdekében az ed­digieknél nagyobb arányban részesüljön a nemzeti jövedelemből. A közművelődés, a tudományos kutatás és fejlesztés, a művé­szi alkotómunka állami támogatásának fenntartása és lehetőség szerinti növelése nemzeti érdek. A megyei pártbizottság dolgozzon ki he­lyi, illetve regionális réteg-és ágazati politi­kai programokat. A helyi problémák össze­gyűjtésével, rendezésével és általánosítá­sával alakítson ki településpolitikai, iparpo­litikai, agrárpolitikai, szociálpolitikai, műve­lődéspolitikai stb. koncepciót azok megyei megoldására, s a politikai ráhatás eszkö­zeivel szorgalmazza e programok végre­hajtását. A rétegpolitikai programok közül külö­nösen fontos az értelmiség- és az ifjúság- politikai koncepció kidolgozása. Az értel­miség politikai szerepének növelése ezért lényeges kérdés, mert ezt a csoportot kell megnyerni arra, hogy a politika síkján meg­jelenítse a különböző társadalmi rétegek érdekeit, a szakértelem révén vegyen részt a politikai programok kialakításában. Az if­júságpolitikai koncepciót, pedig az teszi hangsúlyossá, hogy a reformpolitika kö­vetkezetes megvalósítása elképzelhetetlen az ifjúság nélkül, mely nemcsak alanya, ha­nem potenciális bázisa és hordozója is a párt politikai programjának. Szekszárd, 1989. május 19. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága 0 „Kulcsos” vendégfogadó Pécs határában Szemet gyönyörködtető épületegyüttes várja a vendégeket Pécs határában a 6- os fő közlekedési úton. Tízmillió forintos bisztrót, éttermet kerthelyiséget és egy üzletet is kialakítottak. A nyár végére a tetőtérben szállást is kialakít az üze­meltető Csernik házaspár. Új vízibusz Párizsban Új, 160 személyes vízibusz úszik el a Notre Dame székesegyház előtt a Szajnán. A több mint 50 év után újra indított hajók 45 percenként közlekednek az Eiffel-torony- tól a városházáig. Útjukon öt megállóban kötnek ki, pl. az Orsay és Louvre Múzeum­nál. (TELEFOTÓ - MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTÖSÉG) Szálloda lett az oktatási in tézm ényből Az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága - az országban az elsők között - kezdemé­nyezte a párt birtokában lévő egyes intézményeinek más irányú hasznosítását. En­nek kapcsán szállodává alakították át egykori oktatási igazgatóságuk épületét. Az MSZMP működtetésében üzemelő, csendes környezetben lévő Jutás Hotel 43 szo­bájában 117 vendéget tudnak fogadni mérsékelt - kétcsillagos kategóriájú - ára­kon. (MTI FOTÓ)

Next

/
Thumbnails
Contents