Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-19 / 116. szám
1989. május 19. TOLNA ^ NÉPÚJSÁG 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei által KÖZÖSEN ELFOGADOTT CÉLOK (a 12 pontos állásfoglalások egységes szövegszerkezetben) © A közös célokat elfogadó szervezetek céljuknak tekintik a szabad és nyilvános politizálás ese' lyegyenlöségének mielőbbi és teljes körű biztosítását a megye minden településén. Kezdeményezik, hogy a helyi közélet különböző fórumaira mindig kapjanak meghívást a helyben működő pártok és szervezetek képviselői, s ezzel a lehetőséget a politizálásra. Együttes felhívással fordulnak a különböző szintű állami szervekhez, hogy azok nyújtsanak hatékony támogatást a különböző politikai szervezetek működéséhez szükséges intézményi, infrastrukturális feltételek ' kialakításához. © Teljes egyetértésben támogatják és elvárják az állampolgári személyiség-és szabadságjogok teljes körű tiszteletben tartását, közös erővel lépnek fel a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. A közös célokat elfogadó szervezetek nyílt politikai harcot indítanak a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, az alaptalanul fenntartott előjogok nyilvános és azonnali felszámolásáért. A lakosság jelzéseire is támaszkodva párt- és közéleti fórumokon nyilvánosan szóvá tesznek minden ilyen cselekedetet. Minden, a megye politikai közéletében jelen lévő párt és politikai szervezet saját munkájában is követelményként kezeli ezt. © A népfelség elvének pártérdektől mentesen kell megvalósulnia. Ennek alapfeltétele, hogy Tolna megyében is megteremtődjön a demokratikus választás lehetősége, hogy a különböző szervezetek egyenrangúan vehessenek részt a közéletben. Ezáltal teremtődik meg minden szervezet számára, hogy szervezetenként is kontrollálhassa a közpénzek és a népvagyon felhasználását, de biztosítani kell a népképviseleti és államigazgatási szervek működésének teljes nyilvánosságát is. © Nemzeti érdek, s így a közös célokat elfogadó szervezetek közös érdeke, hogy az egypárt- rendszerből a többpártrendszerbe történő átmenet békés viszonyok között menjen végbe. Ennek megvalósulását a közös célokat elfogadó szervezetek saját tevékenységükkel is támogatni kívánják. Kölcsönösen vállalják a nyilvános párbeszédet, a nézetek és vélemények ütköztetését, de alapkövetelménynek tekintik az önmérsékletet, a türelmet, az érvek elsődlegességét, továbbá a közvélemény manipulációtól mentes informálását. / © Az egyenlő feltételek között folytatott politizálás kölcsönösen elismert előfeltétele az esélyegyenlőség az informálódásban. A megyei választási politikai iroda létrehozása egyszerre szolgálja az állampolgárok teljes körű informálódását és a politikai szervezetek hozzájárulását a szükséges megyei szintű információkhoz. o A demokratikus átmenet fontos és közös feladata lesz, hogy a tömegkommunikációs eszközökben tükröződjön a társadalom politikai tagoltsága, hogy minden politikai szervezet nyilvánossághoz jusson. Ennek megvalósításához a közös célokat elfogadó szervezetek körében folyamatos egyeztetésekre, az érintett orgánumok vezetőivel közösen kidolgozott programra lesz szükség. © Közös érdek, hogy országgyűlési képviselőink a jelenlegi viszonyok között - pártállásuktól függetlenül - segítsék a jogállam létrejöttét. Állásfoglalásukat a többségi elv alapján, de a kisebb társadalmi rétegek létérdekeit is figyelembe véve alakítsák ki. Valamennyi érdekelt egyetért a képviselői munka valós társadalmi kontrolljának mielőbbi megteremtésével. A közös célokat elfogadó szervezetek felvállalják a képviselők megyei csoportjával való rendszeres találkozást és konzultációt. Alapos indokok esetén a képviselő(k) visszahívását kezdeményezzék! © Kölcsönösen elfogadott álláspont, hogy politikai eszközökkel folyamatosan támogatni kell a racionálisabb, szakszerűbben működő államigazgatási rendszer létrejöttét. Meg kell teremteni a helyi önkormányzatok működésének anyagi és politikai feltételeit. Egyetértés született abban is, hogy minden politikai szervezetnek alapvetően önfenntartásra kell törekednie, minél alacsonyabb mértékű és társadalmi kontroll mellett elosztott állami támogatásra kell berendezkednie. © Azonnali súlypontáthelyezéssel törekedni kell arra, hogy azállampolgári politizálás színtere ne a munkahely, hanem a lakóhely legyen. Addig isa gazdálkodás és termelés üzemi, intézményi folyamatának irányításából haladéktalanul vonuljanak ki a még ott működő pártszervezetek, és ilyen céllal vagy igénnyel újak se szerveződjenek! © Alapjaiban nem vitatott kérdés, hogy minden államhatalomnak szüksége van fegyveres erőkre és testületekre, ezeknek viszont minden pártérdektől mentesnek kell lenniük. Ez jelenti viszont azt is, hogy ezeknek kell minden politikai szervezet védelméről gondoskodniuk. A Munkásőrség betöltötte történelmi szerepét. Az MSZMP véleménye szerint helyének és szerepének kormányzati újragondolása szükséges. Az Ellenzéki Kerekasztal szerint változatlanul a feloszlatását kell sürgetni. © Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei elismeréssel fogadják az MSZMP Tolna megyei értekezletének kinyilvánított elhatározását, hogy szakítani kívánnaka torznak és hibásnak bizonyult politikai modellel - nem vállalva politikai közösséget annak képviselőivel -, elhatárolják magukat a korábbi vezetés hibáitól, mulasztásaitól, és egyre inkább megújuló reformpártként kívánnak a társadalom demokratikus átalakításán munkálkodni. ‘ * A fenti 12 pont alapja lehet a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei és a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága közötti tárgyalások folytatásának. Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezetei: Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága Független Kisgazda és Polgári Párt Magyar Demokrata Fórum Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szabad Demokraták Szövetsége Új autók a Merkúrnál Próbajárat Favorit, Samara va9y talán az új Wartburg? A személygépkocsi-értékesítésről az ez évre várható változásokról, új típusokról tartottak sajtótájékoztatót a Merkur szakemberei Mogyoródon, a Hungaro- ring versenypályán. Várhatóan a tervezettnél valamivel több autó behozatalára kerül sor idén, mint az a tervekben szerepelt és számos új típus is megjelenik a hazai utakon. Szinte egyszerre értek be a szocialista országok autógyáraiban a típusmódosítások új termékei. Azon kívül, hogy jelentősen megnövekedetta magánforgalomba behozott nyugati autók száma, már a Merkur is Rínál - igaz, elég borsos áron és korlátozott számban - ilyen gépkocsikat. A rövid sajtótájékoztató után az újonnan forgalmazásra kerülő autókat a jelenlevő újságírók - Így jómagam is - kipróbálhatták a versenypályán. Próbamenetre az alábbi típusokat bocsátották rendelkezésünkre: ötajtós, ötsebességes Lada Samara, Skoda Favorit, a Volkswagen motorral szerelt Wartburg, az új 24412-es Moszkvics, az indiai származású Maruti 800-as, Opel Kadett, Volkswagen Golf és BMW 316-os. Az idő rövidsége és a nagy érdeklődés miatt sajnos nem volt arra lehetőség, hogy minden autót kipróbáljunk, nekem négy kocsi volánja mögé sikerült bejutnom. Kedvező benyomásokat szereztem az új Samaráról. Erősebb - 75 lóerős - motorral érezhetően fürgébb lett, jobban gyorsul, mint a kissé loTnha 1300-as típus. Persze a kanyargós pályán a végsebességet, de még az ötödik fokozatot sem lehetett elérni. A Skoda Favorit igen tetszetős, kívül- belül igényes kialakítású, a nyugati színvonalhoz közelítő, szimpatikus autó. A várható árról sajnos nem tudtak tájékoztatást adni, de feltehetően igen borsos lesz. Az 1300-as, 58 lóerős Volkswagen motorral gyártott Wartburg 1,3-as típus kocsiszekrénye a régi maradt, apró módosításokkal. A kocsi csendesebb, fürgébb lett elődeinél, kisebb a fogyasztása és nem utolsósorban kevésbé szennyezi a környezetet. Az ára 200-210 ezer forint lesz. A tájékoztató szerint már be lehet fizetni erre a típusra és 1991 -ben kaphatják meg az első előfizetők. A Maruti 800-as ideális városi autó lenne, ha nem 350 ezer forintba kerülne. A korszerű, 800 köbcentiméteres, 40 lóerős, benzintakarékos motorral hajtott kisautóból mintegy kétezer érkezik idén. Ugyancsak előfizethető az Opel Kadett, a Volkswagen Golf és a BMW 316-os is, de ezek ára elég magas, sorrendben, 645 ezer, 670 ezer és 1 millió 160 ezer forint.- áa Ordas Iván: Őr az udvaron Börtönélmények 1956-57-bői 18. Itt már csakugyan voltak bebörtönzött kommunisták, akiknek ez a támadás hozta meg a szabadságot. Fényes bizonyságául annak, hogy a városi lakosság sokkal inkább hajlott a szélsőségekre, mint a falusi, akiken aztán utóbb mégis alaposan csattant az ostor. László Kazi váratlanul és hajszálnyi sérülés nélkül megérkezett Budapestről. Harcokról beszélt, hulla- és sebesültszállításokról. Mindezt olyan elevenen és meggyőző erővel, hogy éltem a gyanúperrel, saját maga is igyekezett tevékenyen kivenni részét az eseményekből. Az ilyesmit azonban illendőbb volt nem feszegetni és én lettem volna az utolsó, aki megteszi. Akkoriban ugyanis már másfajta gépkocsik is járták a falvakat. Nyitott teherautók, vattaruhába öltözött gép- pisztolyos tisztekkel és az autó elején állványra szerelt géppuskával. Ezek voltak a karhatalmisták, Münnich Ferenc dr.- nak, a fegyveres erők miniszterének katonái. Én először a ko' zségháza mellett pillantottam meg őket, amint éppen Mente Károlyhoz, a még mindig fungáló nemzeti bizottsági titkárhoz jöttek látogatóba. Az én első emlékezetes gépkocsiutamra, ha emlékezem tem nem csal, november 17-én került sor. Valamilyen hivatalosnak álcázott ügyben mentünk fel Pestre. Valójában azért, mert nálunk éppúgy, mint a faluban bőségesen akadtak érdekeltek, akiknek hozzátartozói laktak a fővárosban. Én sértetlenül megtaláltam anyámékat, a közvetlen környéken azonban elég sok pusztulást láttam. A Móricz Zsigmond tér környéken például egy ház félig romba dőlt, odébb pedig egy kisebb harckocsi pihent, olyasféle módon kétfelé nyílva, akár a dió. Bebarangoltam Budapestet, jártam a Vérmezőnél, a Múzeumnál és a legtöbbet szenvedett helyen, a Corvin köz és a Kilián laktanya táján is. Az összkép borzalmas volt ugyan, de lényegesen kevésbé lesújtó, mint azt a keresztbe- kasba szállongó hírek alapján vártam. Harcok már nem folytak, legfeljebb agitációs síkon. Úton-útfélen lehetett találni különböző röplapokat, melyek nem tartalmaztak túl hízelgő megjegyzéseket a kormánnyal kapcsolatban. Hasonló módon azok a falra meszelt feliratok sem, melyeket jövet-menet elolvastam a Fehérvári úton. Körülbelül három héttel később, amikor ismét eljutottam Pestre, ezeket a feliratokat már eltüntették, és helyüket újabbak foglalták el. Homlokegyenest ellenkező tartalommal. III. A munkástanács A munkástanácsba úgy cseppentem bele, mint a szólás szerint Pilátus a Credóba. Ellentétben az októberi ideiglenessel, ennek a véglegesnek a megalakításáról már valamivel több fogalmam volt. Az új kormány hosszú rendeletet adott ki a végleges munkástanácsokról és ezt a rendeletet az utolsó betűig közölte az ismét nevet és tulajdonost változtatott megyei lap. Úgy látszott, hogy ez is egyike lesz a megőrzött vívmányoknak, mint az eltörölt beadás, a korona nélküli, de legalább nemzetiszineket őrző magyar címer használata és a honvédek fejére rövid időre visszakerült Bocskai-sapka meg a hagyományos magyar rangjelzés. A rendeletet ipari üzemek körülményeire szabták, de félreérthetetlenül vonatkozott a gépállomásra is. A munkástanács a dolgozók tényleges beleszólását,lett volna hivatott biztosítani a termelés irányításába. Mint az igazgató mellé rendelt szervnek, komoly súlya, jelentősége - lehetett volna... A rendelet pontosan megszabta, hogy hol mekkora munkás- tanács választható és abba ki tartozhat. Merő kíváncsiságból kivágtam ezt az újságcikket és zsebre dugtam. Csak az ég a megmondhatója, hogy honnan örököltem, de van bennem egy bizonyos hajlam a jogi csűrés-csavarásra, szörszálhaso- gatásra. Később kiderült, hogy még az is gigantikus ostobaság volt tőlem, hogy akár csak érintőleg is foglalkoztam a munkástanács ügyeivel. De aztán az is kiderült, hogy ha már egyáltalán megtettem, akkor bölcsebbet nem cselekedhettem volna, mint azt, hogy megőriztem és később betűhíven betartattam ezt a rendeletet. Ne vágjunk azonban az események elébe!, (Folytatása következik) A Favorit valószínűleg favorit lesz nálunk is