Tolna Megyei Népújság, 1989. május (39. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-16 / 113. szám
4 "rsTÉPÜJSÁG 1989. május 16. r~ Pályázati kiállításról Amatőr művészek figyelmébe A kérdésekre Ganczer Ferencné válaszol Egy kiállítás, legyen az egyéni vagy csoportos, mindig fontos állomás a művész életében. A nem hivatásos alkotók. esetében különösen így van ez. Mikor |esz országos kiállítása az amatőr képző- és iparművészeknek? Ganczer Ferencné, a Babits Mihály megyei művelődési központ művészeti előadója válaszol:- Bács-Kiskun megye rendezi 1990. május 25-től június 14-ig Kecskeméten.- Mi a pályázat célja?- Elsősorban az, hogy átfogó képet adjon a sokszínű amatőr képző-és iparművészeti mozgalom jelerr helyzetéről, változásairól, eredményeiről. Módot adni, hogy országos kiállításon bemutathassák a nem hivatásos művészek azokat a színvonalas alkotásaikat, amelyek nem idősebbek három évnél. Lehetőséget biztosít ahhoz is e pályázat, hogy mű- fajonkénti szakmai tanácskozás keretében konzultáljanak az alkotók. Cél az is, hogy közös gondolkodás eredményeként, konferencián meghatározni a következő időszak célkitűzéseit, legfontosabb feladatait. Ezen a kiállításon közösségek, képzőművészeti Szakkörök, csoportok is részt vehetnek. .- Az országos kiállítást megelőzi-e megyei bemutató?- Igen. A feltétele a megyei kiállításon való eredményes szereplés.- Ez mikor és hol lesz Tolna megyében?- A Babits Mihály megyei művelődési központban. Erre a címre - 7100 Szek- szárd, Mártírok tere 10. - kell eljuttatni az alkotásokat 1989. szeptember 15-ig. A megyei kiállítás időpontja ez év november 12-től december 3-ig lesz. Itt jegyzem meg, hogy a megyei kiállításon a legjobb alkotásokat díjazzuk, és katalógust is készítünk róla. Tudni kell még, hogy a megyei kiállítások zsűrijében, az országos zsűri tagjai válogatnak az országos kiállításra. A megyében is lehetőség van szakmai konzultációra a zsűrizés napján.- Vannak-e megkötések a műfaji kategóriákban?- Minden művészeti ágban nevezhet: festészet, egyedi és sokszorosított grafika, szobrászat, kisplasztika, vagy az iparművészetből textil, kerámia, bőr, egyéb környezetalakító programok, vizuális kísérletek, makettek és dokumentumok is lehetnek. Közösségek függetlenül a műfaji kategóriától 10-15 műtárggyal képviseltethetik magukat a megyei kiállításon. Ennek alapján értékeli a zsűri a kollektíva munkáját. Egyéni pályázók esetében kategóriánként három alkotással lehet nevezni.- Korábbi években feltétel volt az is, hogy kiállításra kész állapotban kellett beadni az alkotást.- Most is ez a módja. A tárgyakon fel kell tüntetni a készítő nevét, korát, lakcímét, munkahelyét, foglalkozását, a mű címét, méretét, technikáját és a kör nevét - amennyiben az alkotó szakköri tag - ha szakszervezeti tag, akkor azt is, hogy hol. A paszpartuval ellátott grafikák mérete 50x70, vagy 70x100 centiméter. A képeket lehetőleg üvegezés nélkül küldjék.- Miért fontos a szakszervezet megnevezése?- Mert a Szakszervezetek Országos Tanácsa Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztály, az Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete, a korábban KISZ KB Szabadidős Osztálya, a szövetkezeti ágazatok országos szervei, az Amatőr Képzőművészek Tanácsa, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa és Kecskemét Város Tanácsa művelődési osztálya, az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ és az SZMT Művelődési Központ hirdeti meg és adja a legjobb alkotásokért a díjakat.- Forintban ez mennyit jelent?- Az országos kiállításon szereplő legjobb alkotások közösségi dija: 10000,-, egyéni dija 5000.- forint. A szakkörvezetői díj, szintén 5000.- forint. Nem olyan összeg, amely motiválja az alkotókat, de nem is ez a cél, hanem, hogy önmagukból megmutathassanak egy sajátos arcéit.- decsi El Kazovszkij-kiállítás Pécsett Sivatagi homokozó Tér-képek: hullámpapírból, illetve rétegelt lemezből kiformált testek, géz, szövet és sok-sok festék. Az anyagok különleges játékával alkotta meg El Kazovszkij kiállításának darabjait, mely az emberi, s állati testek sajátos környezetbe helyezése által válik a tárlat önálló elemeivé, s mégis egy egység részévé. Olyan „jelenetek”, többdimenziós képek fogadják a belépőt, melyek az alkotó hihetetlenül merész látásmódjának tükrében jelenítik meg az arc nélküli testet, csupán önmagát az alakot sokszínű változatában. S az alakokból, hátterekből, színekből alakul ki a látvány, /mely rendkívüli hatást tesz a látogatóra. El Kazovszkij képeit a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Modern Magyar Képtárban. cs. j. Fecsegjünk a nőkről II. — Ereszkedjünk lejjebb az idők kútjába sok ezer évet. Semmit sem tudnók az akkori világról, ha nem lettek volna írástudók, tudósítók, kik a megörökítésre érdemesnek tartott eseményeket megírják, méghozzá az apró részleteket is. Ismerős, ugye, Judit története az Ószövetségből? Aki elindult a nagyhatalmú ellenség vezérének sátrába, hogy csellel, fortéllyal, élete kockáztatásával megmentse saját városát, népét. El is pusztította a vezért, népe megszabadult. (Pár éve a Világ- irodalom klasszikusai sorozatban jelent meg válogatás a Vizsolyi Biblia alapján, akinek más nipcs, ez a nagyszerű válogatás sok örömet szeféz, könnyebb hozzáférni, mint a drága könyvekhez.) Juditnak szépnek, vonzónak kellett lennie. Hogy öltözött a nagy útra? íme: ...elébb megförödvén, drága kenettel testét megkené, és az ő fejének haját s zépen befonván, és főkötőjét feltevén, az ő inneplő ruháit... reá vévé. - És mikor bakancsát lábára vonta volna, és függőjét, karjának ékességét, gyűrűit, füleinek ékességeit és minden szép ruháját felvette volna ... orcáját szépen felékesíté...” Ekként indult hát Judit hóditó, győztes útjára. Hősként, persze, de akkortájt is léteztek, kik nem vállalkoztak semmiféle tnártírumkodásra, mégis szépen öltöztek. Szoborral tartozunk Ézsaiás prófétának, mondhatnék, akkori kollégánknak, ki a mindenféle ledér divatok láttán keményen megostorozza Sión leányait, káprázatosán tisztán hozva elénk megbotránkozásának alanyait, akiket - úgy tűnik - elég jól megnézett magának. Persze csakis a kellő felháborodás kedvéért. És ezeknél a csodás soroknál gondoljunk a fordítóra, az abaúji Károlyi-mesterre is. Tehát: „Sionnak leányai felfuvalkodtanak és felemelt nyakkal járnak és szemekkel pillognak, idetova poroszkálván járnak és az ő lábokkal nagy zengést-bongást szereznek, ezért az Úr megkopaszitja az Sión leányainak fetejeket, és az Ür az ő szemérmeket megmezteleníti. Az napon elvészi az Úr az ő lábokon való zengő ékességüket, az recés főkötőket és az kösönytűket, az jó illatra való függőket, aranyláncokat és fátyolokat. Az biretromokat, szép csizmákat, szoros ruhákat, palástokat, fedeleket és az gombostűket, tükröket, vékony gyolcsokat, keszkenőket, keceleket...” Hát kérem...! Talán kár is idézni ezt a divatot, ezt a lehetősséget! Dehát akkor lehetett. Persze hogy nemcsak ez a zsörtölődő és jó megfigyelőképességü próféta látta meg őket, hanem mások is. Ki igy, ki úgy mondta el róluk véleményét. Tessenek figyelembe venni, hogy igen jnélyen járunk már az idők kútjában, tehát az akkori jelzők nem azonosak a mostaniakkal. (De csak a jelzők.) /. Az Énekek Énekében (sokszor megjelent már külön is a Bibliának ez a sajátos része, nagyon szép például az 1962-ben a Magyar Helikon gondozásában napvilágot látott könyv Bernáth István fordításában, Würtz Ádám rézkarcaival. Az alábbi idézetek mégis a Bibliából, Károlyi-mestertől valók) olvasható például: „Az te magasságod hasonlatos az pálmafához, és az te mejjed az szőlőgerezdekhez: Felhágok az pálmafára, megfogom az ő ágait...” Tiszta ügy, érthető. Néhány hasonlatot viszont talán nem értékelnének a mai hölgyek. Például: „Az te köldököd, mint az kerekded szép csésze, mely soha nem szűkölködik nedvesség nélkül, az te házad, mint az liliomokkal megkeríttetett gabona-asztag.” Vagy: „Az te fogadik hasonlatosak az juhok nyájához, melyek feljönnek a vízből, melyek kettősöket ellenek...” Vagy tessenek most figyelni: „Az te nyakad olyan, mint az elefánttetemből csinált torony, az te szemeid, mint az esbonbéli halastók, az soknépű kapunál. Az te orrod hasonlatos az Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.” Nem valószínű, hogy ezeket a hasonlatokat ma örömmel fogadná bárki, csakhogy tessenek arra gondolni, miszerint az akkori értékeket, nagyszerűségeket vette figyelembe a költő. (Sokak szerint nem is Salamon, hanem a nép. Csak a király elcsaklizta az egészet. Az újítók tudnának erről egyet s mást mondani.) Tehát: az akkori értékekről van szó, például egy frissen fürdött, gyönyörű kecskenyájról. Egy különös toronyról. Most például mondhatnék, hogy szép vagy, mint a miskolci (veszprémi, gyöngyösi, ki tudja hóvlrvalósi) toronyház. Hűséges és megbízható vagy kedvesem, mint egy Dacia. Kellemes illatú, miként egy Trabant. Halk szavú, miként a Zaporozsec - hogy a mai értékekről szóljunk. Igy kell ezt nézni. Mert még lentebb merülve az idő kútjába: a görög főisten feleségét így illett szólítani: az ökörszemű Héra. Örülne most ennék valaki? És Athéné bagolyszemű jelzőjének? PfflSKA TIBOR (Folytatjuk) Dallal, tánccal Burgenlandban II. Szekszárdi gyerekek a közös Európáért Szombaton reggel hosszú útra, Ober- pullendorfba indulunk. Alacsony, függö- nyös szölőkordonok mellett haladunk el, a hatalmas, minden centiméteren megművelt földeken nyílegyenes sorokban virágoznak a gyümölcsfák.Tehér és rózsaszín koronájukkal olyanok a dombok alatti síkságon, mintha egy színes képeskönyv lapjai elevenedtek volna meg. A határ tele van traktorokkal, sokan dolgoznak a telkeken. Mattersburg (Nagymarton) környékén hirtelen sűrű köd lepi el a tájat. Aztán ki-kibújik a nap, halvány párapamacsok lebegnek az erdő felett. Viadukton hajtunk át, alatta apró tavacska, távolabb a völgyek mélyén megbúvó kis falvak templomtornyai sejlenek. Gyepűőrök földjén Oberpullendorf (Felsőpulya) a burgenlandi magyarság egyik központja, a hozzácsatolt Középpulya ma is magyar lakosságú falu, a gyepűőrök utódai lakják. A környező községek kipusztult Árpád-kori magyar lakossága helyére a török elől menekülő horvátok jöttek. Egy nagy áruház elé érkezünk. A kon- zum bejáratánál táncra perdülnek gyerekeink, mire elismerő tapsot kapnak a vevőktől. Remekül feltalálja magát a kis csapat, berregő autók, kosarakat tologató vásárlók előtt ugyanolyan lelkesedéssel játszanak, mintha kivilágított színpadon lennének. Nem takarékoskodnak az energiával, pedig ma még kétszer közönség elé kell állniuk. Rövid pihenő után újra északnak, Schönau a. d. Triesting felé indulunk. Langyos napsütésben suhanunk az autópályán, s miközben mindenkiről lekívánkozik a pulóver, a látóhatárszélén feltűnik hófedte csúcsaival a 483 méter magas Sonnenberg. Schönau központjában vadonatúj kul- túrházba várnak bennünket. Az épület előtti szökőkút mellett az ország, a tartomány és a falu zászlójával együtt ott lobog a piros-fehér-zöid is. Iskola állt itt valamikor, de egy tűzvész martalékává vált a benne lévő összes könyvvel együtt. A hatalmas, világos teremben hosszú asztalok mellett ünneplőbe öltöztetett kisunokák, nagyszülők, szülők üldögélnek, hogy megnézzék műsorunkat. Sulik Kurt polgármester is itt van, ő köszönti és mutatja be a magyar vendégeket. FelA schönaui étterem előtt megy a függöny, a gyerekek percek alatt meghódítják temperamentumos előadásukkal a közönséget. Jót nevet a publikum a tréfás jeleneteken, megtapsolják a kék kötényes kis suszterpalántákat. Keringő, császár, kommandó A polgármestert két müsorszám között arra kérem, mutassa be néhány mondatban azt a Badentől 15, Becstől 30 kilométernyire fekvő kedves kis falut. Elmeséli, hogy Schönau nyolc négyzetkilométernyi alapterületével Ausztria legkisebb községeinek egyike, történelmi jelentősége ezzel szemben igen nagy. Krónikájában többször is felbukkannak a magyarok. 1896-ban Habsburg Ottó Ferenc József veszi meg a birtokot, és tűzoltóházat építtet. Tőle I. Ferenc József örökli Schönaut, aki később unokájának, Habsburg Lotaringiai Erzsébetnek ajándékozza. Ő, miután Windischgrátz herceg felesége lesz, megvásárolja az úgynevezett Lentzendorfer villát is, amely a keringőkirály Johann Strauss nyári rezidenciájaként vált híressé. Itt komponálta többek között a Cigánybárót. A kastély 1978. óta a terroristaellenes kommandó parancsnokságáról, a „Skorpion” Cob- ráról nevezetes. A találkozó után újra buszra szájlunk, hamarosan Loipersbachban kell lennünk. A hangul^tos .venáéglőben vacsora után.-a helyi ifjúsági zenekar játszik, majd a tánccsoport lép fel. A szekszárdiak fergeteges produkcióval kedveskednek a közönségnek. Szállnak a szoknyák, tombol a polka, nemegyszer visz- szatapsolják a kis művészeket. Több doboz német nyelvű könyvvel ajándékozza meg a zeneegylet a magyar iskolásokat, mikor tíz óra tájban elbúcsúzunk újdonsült barátainktól. * * Ma este nem szól a dal a buszban. Mire Joisba érünk, többen elszenderednek. • (Folytatjuk) CSER ILDIKÓ Hagyományok címerben és táncban Tánc az oberpullendorfi szupermarket előtt
