Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-10 / 83. szám
4 NÉPÚJSÁG 1989. április 10. Olimpiából Tripolin át a cél Korinthosz, -de útközben két olyan hely van - akad több látnivaló is mint Epidaurosz és Mükéna. Mindkettő külön-külön fejezetet érdemelne. A mükénai aranykor i. e. XV. századtól kezdődött és létrejött a mükénai civilizáció, melyet három évszázaddal később a dór törzsek pusztítottak el. A fellegvárban jól látni a síraknákat, a városfalakat, az utak maradványait. És itt van a híres oroszlánkapu, Európa egyik legősibb nagyszobrászati alkotása. Bár az oroszlánok feje hiányzik, így is rendkívüli benyomást kelt és tiszteletet parancsol. Aztán itt a 28 méteres átmérőjű építményt feltétlen meg kell nézni, melyet a német Schliemann 1876-ban három hónapos megfeszített munka után tárt fel, ezzel napvilágra hozta minden idők régészeti leletét. És aztán Epidaurosz. Ezt látni kell, leírni az ember megkísérli, de visszaadni nem tudja. A több mint 2000 éves félkör alakú színház minden képzeletet felülmúl. Időszámításunk előtt az V. század elejétől itt négyévenként költői és tragédiaversenyeket rendeztek. A nézőtéren 15 ezer em bér fért el. Tú Izásnak tartottam azt, hogy a legfelső, az 55. sorbarf is tökéletesen hallani a játéktéren meggyújtott gyufa sercenését, vagy azt, ha egy papirt eltépnek - de igaz! Az akusztika szinte fantasztikus, a környezet meg festői. A színház mögött a romok képet adnak arról, hogy milyen is lehetett egykoron a császárváros. Epidaurosz után útban Athén felé még van csodálnivaló, a két Korinthosz, mert kettő van, a történelmi és a mai, modern város. Az első az érdekesebb. Az antik körúton még látni, hogy a rómaiak fehér márvánnyal burkolták és szobrokkal díszítették az út két oldalát. Ezek sajnos azonban csak részben vannak meg. Viszont itt is vannak fehér márványoszlopok, templom- és épületmaradványok, színház, melyet a rómaiak építettek 3-4 ezer néző számára. Ez ma is nagyjából használható állapotban van. A fellegvárba meredek az út, de megéri a fáradtságot. Aztán ott a korinthoszi csatorna. Tessék elképzelni: 80 méter magas, 25-30 méter széles, 6 kilométer hosszú csatorna, mely összeköti az Égéi- és az lon-ten- gert. Az elgondolás már i. e. előtt 500 évvel megszületett, sőt később Néró rabszolgákkal megkezdte az építkezést és közel 2 ezer év után szinte ugyanazon az útvonalon épült a csatorna. A bajai származású Türr István hadmérnök, valamint a szintén magyar Gerater Pál dolgozta ki a tervet és ezt ott egy szerény márvány emléktábla örökítette meg. És Athén: a magyar turisták többsége autóval érkezik. Mindjárt egy jó tanács. Athén előtt 8-10 kilométerrel található a dafni kemping. Igaz, zajos, de jó, mert előnye, hogy autóbuszjárattal (magyar Ikaruszokkal) lehet utazni a város szívébe, közel az Akropoliszhoz, a végállomásra. A viteldíj 30 drahma, ez kb. 10 forint. Az első utunk természetesen csak az Akropolisz lehet. Ide is reggel vagy a délutáni órákban szabad menni, bár délután a tömeg szinte elviselhetetlen, de a meleg enyhébb. Amikor először jártam az Akropoliszon, még szabad bejárás volt az oszlopok közé. Ma szigorú őrök vigyáznak - joggal -, hisz a turisták egykét év alatt mindent elhordanának emlékbe. Nem vállalkozom az Akropolisz leírására, hisz előttem már oly sokan ezt megtették. Viszont érdemes távolabb nézni, a vakítóan fehér várost, a tengert, mely légvonalban 7-8 kilométerre van, az óriási kikötőt, Pireuszt. Itt mindjárt megjegyzem, hogyha valakinek akad némi kis megtakarított valutája, feltétlen vegyen részt egy hajókiránduláson. Egész napos program, a luxushajó reggel indul Pireuszból, három szigeten köt ki és este érkezik vissza. A hajón ételről, iltalról gondoskodnak, sőt vámmentesen lehet vásárolni aranyat, cigarettát, italt. De ha éppen valakinek melege támad, az a fedélzet úszómedencéjében megmárthatja magát. Athént nem lehet egy nap alatt „megemészteni”, legalább három-négy nap kell neki. Mert látni kell az Omónia és a Szindagma teret, sétálni kell a városban, meg kell nézni a parlament előtti díszes őrségváltást és oldalakon át lehetne sorolni a rengeteg látnivalót. Tehát Athént látni kell. És ha valakinek még mindig marad egy kis pénz a zsebe alján, a város szívében üzlet üzlet hátán várja hihetetlen olcsó árukkal. Athénből hazafelé érdemes a délutáni órákban elindulni, kihasználva az éjszaka hűvösségét és reggelre Theszaloniki- ből haza vagy éppen Törökország felé menni. Mert a magyar turisták egy része, ha már itt vagyok elv alapján átrándul Isztambulba, mely oda „mindössze” 4-500 kilométer.De ez már egy külön fejezetet érdemelne. •- Vége - kas A minőségi rock művelője az EAST Ök az első vidéki zenekar, akiknek sikerült az országos áttörés. Ez a csapat 1975-ben alakult Szegeden, de egy évvel később mégis Budapestre teszik át székhelyüket. Ezt követően '79-ben zajlanak le döntő események a csapat életében. Sikeresen szerepelnek a „Közgáz Klub” Rockreflektor műsorában. (Ezen a rendezvényen ismerhette meg a nagyközönség az Edda és a Rolls nevét is.) Az eddig zömmel instrumentális rockzenét játszó zenekarhoz ebben az időben csatlakozik Zareczky Miklós énekes. 1981 -ben jelenik meg az első nagylemezük. Ebben az időben az East már az igényes, színvonalas rockzenét jelképezi és jelenti Magyarországon. Megkezdődnek a turnék. Nemcsak hazánkban, hanem Kelet-, de Nyugat-Európában is szívesen fogadják őket. 1987-ben lejár az MHV-val kötött exkluzív szerződésük, öt lemez van mögöttük. Ekkor Móczán Péter teljesen átalakítja az Eastet. Ekkor kerül a csapatba Takáts Tamás, Dorozsmai Péter is. Pálvölgyi Géza visszatér közéjük. Ezt követően az együttes külföldön dolgozik, ugyanis itthon az MHV-val nem tudnak megegyezni lemezük kiadásának feltételeiről. Időközben hozzájuk szerződik a kiváló gitáros, Tátrai Tibor. Most két év után készül újra közönség elé lépni az együttes. Műsorukban új nagylemezük anyaga mellett felidézik az East nagy sikereit, de hallható lesz néhány olyan szerzemény, amely csak a Nyugat-Európában hamarosan megjelenő albumukon található. A Rockpont slágerlistája 1. Fine Young Cannibals: She drives me crazi 2. Inner City: Goodtife 3. Neueh Cherry: Buffalo Stance 4. U2: Angel of Harlem 5. Sam Brown: Stop KINDL GÁBOR R®CKg©HT Sokszínű tanügyet! Interjú Csáky Lászlóval, a Kemény Gábor Iskolaszövetség főtitkárával (Folytatás az 1. oldalról) Egy újsághír nyomában jöttem ide: Budapesten 13 alapító taggal megalakult a Kemény Gábor Iskolaszövetség. A közgyűlés a szövetség és intézőbizottság főtitkárává Csáky Lászlót, a dombóvári Molnár György Általános Iskola igazgatóját választotta.- Mire jó ez a sok idézet? - kérdezem az új főtitkárt.- Sok olyan igazságot tartalmaznak, amelyeket az ember már megélt, vagy megérzett valahol, de nem tudott így megfogalmazni. Aztán egyszer csak olvassa egy könyvben, rácsodálkozik, mint egy gyémántra, hogy: jé, Sötő András már régen tudta és megírta, amit én csak a minap gondoltam. Ilyenkor úgy érzi az ember, hogy csupa megélt dologgal találkozik az életben, é‘s ez elbizonytalanítja. Furcsa ilyeneket hallani Csáky László szájából, aki nem kelti tétova, bizonytalan ember benyomását. Ellenkezőleg: rutinos nyilatkozónak látszik, szabatosan, folyamatosan, gördülékenyen fogalmazza meg gondolatait. Egy pillanatig sem tétovázik kimondani, amit jónak vél. Percnyi tétovázás nélkül válaszol arra is, hogy miért épp őt választották az Iskolaszövetség főtitkárává.- A tizenhárom alapítótag-iskola vezetői által megalakított iskolaszövetség lényegében a szocialista nevelés címszó alatt kíván működni. De mivel a szocialista jelző napjainkra már oly mértékben devalválódott, hogy a szövetséghez csatlakozni kívánók némelyikét épp ez tartja esetleg vissza a belépéstől, sietek kijelenteni, hogy minden eddigi, úgymond sztálinista iskolapedagógiai gyakorlattól elhatároljuk magunkat.- Népszerű dolog ma elvetni a sztálini gyakorlatot. De itt, ez esetben mire gondol?- Elsősorban arra, hogy az a pedagógiai rendszer az iskolát kizárólagosan közösség nevelésére kívánta használni, ráadásul oly módon, hogy oktató iskolaként működtette. Ez teljesen ellentmondásos volt.- Ezt az uniformizálódásra érti?- Igen. az úttörőmozgalomra például. Arra, hogy a részvétel kötelező, a rendezvények egyformák, mindenkinek min- - denben kőtelező részt vennie. Igazából ezzel tudom szembeállítani a Kemény Gábor Iskolaszövetség megfogalmazta iskolakoncepciót. Mi azt valljuk, hogy minden egyén szabad, és személyiségének teljes kibontakoztatása az iskola feladata. Ez a marxi gondolat akkor is igaz, ha az ország a polgári demokrácia irányába fordul. Szerintünk a mai oktató pedagógiai intézmények helyett nevelő iskolákat kell létrehozni, ahol az oktatást nem tekintik kizárólagos módszernek, hanem csak egy lehetséges eszköznek a sok közül. A társadalmi gyakorlatot kell az iskola falain belül reprodukálni, a közélet fórumait kell megteremteni, az életre kell nevelni, és nem az elvont tudományok oktatására összpontosítani kizárólagosan. Mindezt nekünk kell elvégeznünk, mert a napi 10 órán át dolgozó szülők erre nem képesek.- Miért tömörültek a nevelő iskolák szövetségbe? A hatékonyabb együttműködés érdekében, vagy mert így kívánnak nyomást gyakorolni a művelődési tárcára elképzeléseik keresztülvitele érdekében?- Mindkét gondolat szerepet játszott megalakulásunkban. Egyrészt bizonyítani kívánjuk a nevelő iskolák létjogosultságát. Másrészt a 13 alapító iskolában számos olyan tevékenység alakult ki - termelőmunka, diákönkormányzat -, amely azonos problémákat vet fel. Ezek megoldásában kívánunk együttműködni, ennek megfelelően kívánjuk belső továbbképzéseinket megszervezni. Ezenkívül a Kemény Gábor által korábban megjelentetett, Embernevelés című folyóiratot indítjuk újra, amelyben a nevelő iskola egy lehetséges modelljét mutatjuk be. A lap főszerkesztője Kocsis József, a szentlőrinci Kísérleti Általános Iskola igazgatója. Szándékunk szerint a folyóiratban az ilyen típusú iskolákban dolgozó nevelők publikálnának elsősorban, illetve e pedagógiai elmélet támogatói vagy éppen a vele szemben állók.- Mi a programja az iskolaszövetségnek?- A Kemény Gábor Iskolaszövetség teoretikus alapjait Gáspár László nevelésfilozófus, a szövetség elnöke dolgozta ki. Ezek a gondolatok „Szubjektumok termelése” címmel könyv alakban is megjelentek. A nevelő iskola elméleti alapjai, vagy, ha úgy tetszik, a marxista pedagógia adaptációja adott. Ennek a gyakorlati megvalósítása volna a társuló iskolák feladata. De ez nem azonosságot jelent, hanem azonos problémaérzékenységet. Ebben a társulásban mindenki szabad, önálló, és az is marad, nem uniformizálódik. Nem akarunk egyformák lenni. Ez a sokszínűség a magyar tan ügyben azért fontos, mert iskolacsoportok létrejöttét feltételezi. Valószínűleg a mi iskolaszövetségünk is egy szín lesz a palettán.- Hogyan tervezik, milyen időközökben találkoznak?- Rendszeresen. Évente közgyűlés, háromhavonta intézőbizottsági ülés, ezenkívül az iskolák különböző fórumain - nevelési értekezleten, továbbképzéseken - való részvétel. Az alapszabály rendelkezik minderről. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: gk Az iskola homlokzata Olimpia: a stadion bejárata
