Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. április 6. ^NÉPÚJSÁG 5 Kapos-Koppányvölgyi Vízitársulat zárszámadó-mérlegzáró közgyűlése Napjainkban a környezetvédelem szinte létkérdés. Ezért is érdemel na­gyobb figyelmet minden olyan gazdasági egység, ahol ilyen tevékenység folyik. A víz nagy kincs. Hogyan sikerül ennek a kincsnek a védelmét, körülményeit bizto­sítani? Erre a kérdésre kerestük a vá­laszt, amikor elmentünk a Kapos-Kop- pányvölgyi Vizitársulat közgyűlésére. A városi pártszékház épületében szép számmal megjelentek a meghívottak, mint ahogy Komlóczi József elnök kö­szöntőjéből megtudtuk, a megjelenés 87,5 százalékos volt. A vizitársulat intéző bizottságának nevében Komlóczi József számolt be az előző közgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkáról. Bejelen­tette, hogy a vizitársulat 30 éves jubileu­ma alkalmából egy kiadvány megjelente­tését tervezik. Ezt követően az ellenőrző bizottság beszámolója következett, majd a társulat 1988. évi gazdálkodásáról dr. Mózes György igazgató adott számot. El­mondta, hogy az országban jelentkező Mire számíthatnak? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, hogy csa­ládi házat szeretnének vásárolni, de megtakarított pénzük nincs. Ezért el­ment az OTP-hez, ahol azt a választ kap­ta, hogy kaphat kölcsönt, keresete 33 százalékáig, maximum öt évre. Szociál­politikai kedvezményt csak abban az esetben, ha a lakás legalább fél évig üre­sen áll. A levélíró szeretné tudni, milyen feltételekkel vásárolhatnak lakást, hol lehet ezt intézni és mire számíthatnak? Az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságától az alábbiakat válaszolták a levélírónak:- A levélből kitűnik, hogy az elképzelt lakáshoz jutásuk egyik elképzelhető for­májának tartják a magánkézből történő ingatlan vásárlását. A fennálló rendelke­zések szerint a kölcsönnyújtás lehetősé­ge adott. A nyújtható hitel felső határát a vásárlók fizetőképessége határozza meg. A havi törlesztőrészlet a nettó jöve­delmük 33 százalékáig terjedhet. A 18,5% +1 %-os éves kamatozású, általános törlesztési támogatású kölcsön (1 -5. évben a törlesztőrészlet 30 százalé­kát az állam magára vállalja) 5 éves tör­lesztési időre adható. (Ifjúsági takarék- betét után 5 éves takarékosság esetén külön kölcsön is igénybevehető, ez eset­ben a külön kölcsön törlesztörészletének 70 százalékát vállalja a magyar állam magára.) Természetesen a vásárláshoz mun­gazdasági gondokhoz hasonlóan a tár­sulat is küzdött ilyen problémákkal. En­nek ellenére az éves teljesítés 134 száza­lékos volt. Hangsúlyozta, hogy a jelen gazdasági helyzetben reálisan tervezni igen nehéz. A társulat alaptevékenysége mellett kiegészítő tevékenységet is vé­gez, hogy a meglévő kapacitást jobban ki tudják használni. Összességében az 1988-as év eredményes volt, 9 milliós nyereséggel zárták az évet. Egész évben folyamatosan figyelemmel kísérték a költségek alakulását. Örömmel hallottuk, hogy jelenleg a társulat nagyobb mér­tékű létszámcsökkentést nem tervez, a 140 fős létszámmal szeretnének beállni (jelenleg 149 fő dolgozik). Az előző évben 30 százalékos béremelést hajtottak vég­re. Az eredményeket fegyelmezett mun­kával, munkaszervezéssel, szorított készletgazdálkodással, a kapacitás megfelelő kihasználásával sikerült elérni. Az igazgató a vizitársulat 1989-es ter­veit ismertetve elmondta, hogy ezek sze­káltatójától és a tanácstól kamatmentes kölcsönöket is igénybe vehet. A lakáshoz jutás másik lehetősége nem városi településen az üresen álló családi háznak a tanács kijelölése alap­ján a tanácsi ingatlanközvetítő szervezet­ből történő vásárlás. Ez esetben eltartott gyermekei után szociálpolitikai kedvez­ményen túl gyermekei számától függően kiemelt törlesztési támogatást is igénybe vehet. A jövedelempótlékról Laskai Mihályné pécsi olvasónk szer­kesztőségünkhöz írt levelében azt kér­dezte: igaz-e, hogy meg fog szűnni a jö­vedelempótlék az árvaellátásban része­sülő gyerekek után, s őket is rendesen családi pótlékban fogják részesíteni? A Tolna Megyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóság igazgatója, dr. Antal Pál válaszolt a kérdésre:- Az 1989. január 1 -jével hatályba lé­pett jogszabályváltozások - a korábbi korlátozó szabályokat eltörölve - lehető­vé tették, hogy az árvaellátásban része­sülő gyermekek után jövedelempótlék helyett családi pótlék kerüljön folyósítás­ra. A levélíró nem tesz említést, hogy szá­mára ki folyósította az ellátást, ennek hiá­nyában konkrét intézkedést nem áll mó­dunkban tenni, de megemlítjük, hogy a változásokat a kifizetőhelyeknek hivatal­ból - külön igénybenyújtás nélkül - vég­re kellett hajtani. rények. A meglévő kapacitáshoz nem ta­lálnak a területen elég munkát. Bár a kör­nyező gazdasági egységek, tanácsok tisztában vannak a (környezetvédelmi) tevékenység fontosságával, nincs ele­gendő pénzük az ilyen jellegű munkála­tok elvégzésére. Szeretnék a környező területeken kitölteni a kapacitást, de megfelelő munkát kutatva kimozdulnak távolabbra is. Ipari tevékenységük bőví­tését is tervezik. Az 1989-es évre a mun­kák már részben lekötöttek, részben el is végezték, másik részüknél a tárgyalások folyamatban vannak. A beszámoló megvitatása illetve elfo­gadása során Vidóczi László, a Dombó­vári Városi Tanács elnöke meleg hangon emlékezett a vizitársulat 30 éves tevé­kenységéről és elismeréssel szólt az eredményes munkáról. Fekete Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nevében szintén jónak értékelte a vízitár­sulat munkáját és gratulált a társulatnak. Gné Vége a „Téli estékének (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dunaföldváron, immár évtizede hagyomá­nyos - a téli hónapokban - minden hétfő esté­jén sorra kerülő, egy-egy előadásból álló előadássorozat. A HNF dunaföldvári kertbarátok klubja, a helyi áfész és a közművelődési igazgatóság közös szervezésében - mezőgazdasági szak­mai ismereteket és általános műveltséget nö­velő - ismeretterjesztést végeznek, sikerrel. Elhangzott Keller János, a paksi Duna- menti Tsz. ny. kertészmérnöke: a nyugat­németországi és kaliforniai szőlőtermesztési tapasztalatok: Kamarás Györgyné, a Tolna Megyei Népújság főszerkesztője: A sajtó sze­repe a kistermelésben; Tamás Enikő, a Kerté­szet és Szőlészet szaklap munkatársa: Bio­kertészkedés az Egyesült Államokban, Hol­landiában, Dániában, Svédországban és Finnországban; Nádori Klára, az Országos Műemléki Felügyelőség építészmérnöke: Mit tehetnek a kertbarátok Dunaföldvárért; Varga Miklós, a Tolna Megyei Állattenyésztő Vállalat felügyelője: Ma milyen állatot érdemes te­nyészteni és tartani a háztájiban; Dr. Gaál Atti­la és Szabó Géza, a megyei múzeum régészei: Szenzációs római kori leletek sajátos mentése a bölcskei Dunából; Szeleczky József, a helyi kertbarátklub elnöke: A Dunaföldvár térségé­ben lévő őskori, római kori és XVIII. századi erődök című előadása. Az utolsó foglalkozás a kertbarátok borai­nak bírálatával, jellemzésével és hangulatos borkóstolóval ért véget. A bírálatot dr. Janki Ferenc, a Kertészeti Egyetem Borászati tanszékének adjunktusa vezette. A legeredményesebb termelő Vidács Márton kertbarát lett, 2 arany-, 2 ezüst-, és egy bronzérmes eredményével. SZELECZKY JÓZSEF Ön kérdez - mi válaszolunk Jogszabályokról - röviden A bányamentést végzők ré­szére járó térítésről szól az ipari miniszternek a Magyar Közlöny idei 11. számában megjelent 1/1989. (II. 22.) IpM számú rendelete, amely sze­rint a főfoglalkozású bányamentőként foglalkoztatott dolgozónak az ügyeletért és a tényleges mentési tevékenységért jár térítés, a bányamentést nem főfoglal­kozásként végző dolgozó részére a tevé­kenységéért térítés jár az ügyelet, a gya­korlat és a tényleges mentés idejére. Az említett dolgozók részére a térítés feltéte­leit és mértékét a kollektív szerződés határozza meg. A Munka Törvénykönyve végrehajtásá­ról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 15/1989. (II. 26.) MT szá­mú rendelete amikor kimondja, hogy: „Munkaszüneti napok: újév (január 1.), nemzeti ünnep (március 15.), húsvéthét­fő, felszabadulás évfordulója (április 4.), munka ünnepe (május 1.), alkotmány ün­nepe (augusztus 20.), karácsony két napja (december 25-26.)”. A Minisztertanács a 16/1989. (II. 26.) MT számú rendeletével a társadalmi szer­vezetek gazdálkodó tevékenységét sza­bályozza, meghatározza a társadalmi szervezet bevételeit és kiadásait, előírja a könyvvezetési és nyilvántartási kötele­zettségeket, rendelkezik a vállalkozási tevékenységből származó eredmény mi­kénti megállapításáról, módosításáról, a céltámogatás elszámolásának szabá­lyairól, előírja a vállalkozási nyereségadó alapját és kimondja, hogy az állami költ­ségvetéssel szembeni kötelezettségek és igénybe vehető támogatások bevallá­sa és pénzügyi rendezése önadózás for­májában, az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok szerint történik. A felnőttek szakmunkásképzéséről, egészségügyi szakiskolai, valamint gép­író és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő képzéséről, továbbá egyes munkaköri szakképzésekről szól a műve­lődési miniszter 3/1989. (II. 26.) MM szá­mú rendelete. Ajogszabály külön fejezet­ben foglalkozik az országos szakmun­kásképzési és külön fejezetben az ága­zati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban folyó szak­munkásképzéssel, ez utóbbi körben sza­bályozza a mester-szakmunkásképzést, valamint a közvetlen termelésirányító képzést, rendelkezik az átképzésről is, mellékletei pedig az oktatási intézmény vezetőjét megillető díjazás mikénti meg­állapítását, a vizsgadíj összegének meg­állapításánál figyelembe vehető ráfordí­tásokat szabályozzák és megszabják az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő képzésben fizetendő vizsgadí­jat. A tervezett árváltoztatás egyes gazdál­kodó szervezetek közötti közléséről szó­ló korábbi rendelkezését módosítja az Országos Árhivatal elnöke az 1 /1989. (II. 26.JÁH számú rendelkezésével s e mó­dosítás szerint a termelő vagy szolgáltató szervezet - az általa tervezett ár-, díjvál­toztatás időpontját legalább nyolc héttel megelőzően - köteles a fogyasztásicikk- kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetet a tervezett árvál­toztatásról tájékoztatni, kivéve a szabad árformába tartozó mezőgazdasági ter­mék árváltoztatását. Ez utóbbi három jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 12. számában olvasható. A kereskedelmi miniszter a Magyar Közlöny idei 13. számában megjelent 4/1989. (III. 1.) KeM számú rendeletével módosítja - többek között - a kereske­delmi dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló korábbi rendeletét, s e módosítás szerint nem foglalkoztatható a belkereskedelmi hálózati egységekben az a személy sem, akit a társadalmi tulajdont vagy a fogyasztók érdekeit sér­tő, illetőleg veszélyeztető bűncselekmé­nyért szabadságvesztés büntetésre ítél­tek, amíg a büntető ítélet hátránya alól nem mentesül. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a megyei tanács vb kereske­delmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve kivételesen indokolt esetben a ti­lalom alól felmentést adjon. Bízunk ben­ne, hogy kereskedelmi dolgozóinknak nincs szükségük ilyen felmentésre. DR. DEÁK KONRÁD Erdélyi siratok, „éneklő” szemek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nagy örömünkre ismét ellátogatott iskolánkba Marosi Júlia előadóművész. Koráb­ban is tudtuk róla, hogy népdalokat gyűjt és ad elő. Ezúttal az erdélyi népdalkincs leg­értékesebb, gazdag élményt nyújtó darabjaival szerepelt a dunaföldvári gimnázium­ban. A rendhagyó énekórán csak olyan népdalokat, balladákat, siratókat, virágénekeket mutatott be, amelyeket magnóval a kézben, faluról falura járva személyesen gyűjtött. Az előadás sikerét növelte, hogy mesélt az erdélyi magyarok életéről, a népművészeti értékekről is. így teljesebben és mélyebben át tudtuk élni a kinti valóságot, az emberi érzelmeket és viszonyokat. Igazi meglepetés volt számunkra, hogy - műsora zárásaként - iskolánk egyik nép­dalénekesével, Miskolczy Máriával egy gyönyörű erdélyi népballadát énekelt. Az óra sikerét és értelmét is jelzik a vendégkönyvbe írt sorok: „Nem felejtem a diákok „éneklő” szemét, nagy örömmel folytattam volna még a szót, éneket setétedésig.” Holmár Krisztina és Vida Boglárka IIIIHIS/iH HA/TARTASi Gagyi Sándorné nyugdíjasként au­gusztusig kapott megbízást a meg­szűnésre ítélt boltban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Önkiszolgáló bolt nyílt Medinán. A ké­ső ősz óta tartó átalakítás végül is egy korszerű, szemnek is kellemes, áruval bőven ellátott üzletet eredményezett. Szüksége is volt erre a falunak, hisz a vá­Boltnyitás - boltzárás rosban dolgozók gyakran jöttek haza tö­mött szatyrokkal, hogy elkerüljék a sor­ban állást. Most adott a lehetőség a válo­gatásra, a méricskélésre, a mérlegelés­re. A kereskedelemnek is érdeke, hogy a kínálatot úgy és olyan körülmények kö­zött tárja a vásárlók elé, hogy azok más­kor is szívesen térjenek vissza. A felújítás 700 ezer forintba került. A csemegepultnál maradt a hagyományos kiszolgálás, a többi önkiszolgáló jellegű lett. A bolt területén megnagyobbodott polcaival több és ízlésesebben bemuta­tott áru - csábosán mosolyog a vevőre. Március első két hetében akkora forgal­mat bonyolítottak le - 400 ezer forint -, mint máskor egész hónapban. Az öröm a tejhütőpult felszerelésével lesz teljes. Ekkortól lehetőség lesz a na­gyobb mennyiségű tej és az előrecsoma­golt hús tárolására is. A raktár is teljesen új berendezést kap. A minden szép és minden jó mellé, még egy meglepetéssel szolgáltak a bol­tosok. A reggeli nyitásra már itt a kenyér! A mindennapi betevő sok kellemetlensé­get okozott, mert miatta legalább kétszer kellett a boltba jönni, vagy kilenc, fél tízig várni a kenyerest! Most Nagydorogról hozzák a megkelt, szépen megsütött, jó­ízű kenyeret és péksüteményt. Telefonos utánrendelésre is van lehetőség, s ezt még a délutáni nyitásra le is szállítja az üzem! Az új, korszerű bolt, a finom pékáru nagy gondot is felvetett Medinán. A má­sik kis üzletet - halálra ítélték. Az ok: a drága lakbér, az eladó fizetése, a fűtés, a világítás, elviszik a hasznot. E súlyos íté­let az igazgatósági beszámolóban hang­A modern pénztárgép előtt Töttösi Istvánné zott el január 25-én. Pedig a tanács és a lakosság kérte, kéri, de a gazdasági számítások nem igazolnak vissza semmi nyereséget. Az említett kis bolt a falu, főleg nyugdí­jasok lakta felső felében működött. Most Gagyi Sándorné nyugdíjas boltvezető vállalta az „ügyek vitelét” augusztusig! S aztán? Éppen ez a keserűség, mert most még úgy látszik, hogy hiába a rimánko- dás, a kérlelés! Pillanatnyilag nagyobb hatalom a veszteség! Nem egészen négy évtizeddel ezelőtt öt bolt és boltos volt a faluban. A legna­gyobb a Hangya (ennek a helyén van az új önkiszolgáló), aztán a Molnár János boltja, a Hencsik-, a Tamási- és a Tau- szig-féle üzletek. És megéltek, bár úgy tudom, egyikük sem szedett össze bala­toni villát, csak becsületes kereskedők voltak! Volt egy kereskedői fogásuk: a vevőt nem engedték üres kézzel távozni, még akkor sem, ha olcsóbbért adták az árut, mint azt vették! A vevő így biztosan visz- szatért ismét hozzájuk. Hja’ kérem - mondom én -, az idő, hogy eljárt! Most az emlékidéző után ma­gam sem tudom, hogy örüljek-e az új ön- kiszolgáló boltnak, vagy sírjak a megszű­nésre ítélt boltért. A falu öröme akkor lenne teljes, ha sí­rásra nem lenne szükség! KONRÁD LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents